“És az ő életüket nem kímélték mindhalálig” Jelenések könyve 12,11b
Szerkesztő:	Borsós Róza
Nyomtatásban megjelent:	2001.

CSENDESNAPOK

Szolgálatunk elejétől fogva a hónap első vasárnapján csendesnapok voltak. Ezeknek létszáma állandóan növekedett. Nyári időben a szabadban tartottuk. Különösen abban az időben, amikor már erősen megfigyeltek bennünket, és nem mertünk egyszerre sok vendéget fogadni. Sokszor volt úgy, hogy a hegy egyik oldalán mi kerestünk vendégeinkkel letelepedésre alkalmas helyet, a másik oldalon a rendőrök kerestek minket. Sokszor láttuk őket, amint a házunk felé mentek, mi pedig föntről a hegyről néztük hogyan mennek be a házba. Dávid jutott eszembe, amikor Saul elől bujdosott.

Nagyon sok kedves emlékünk van ebből az időből. Közös ebédnél mindenki elfogyasztotta a magával hozott elemózsiát. És amikor arról beszéltünk, hogy az Úr mindenről gondoskodik, és mindennel ellátja az övéit, akkor az egyik férfi vendég közbeszólt: “Igen ám, de azért nem lehet a sültgalambot várni, hogy a szájunkba repüljön.” Éppen akkor kínált meg valaki egy csirkecombbal. Felmutattam neki és azt mondtam: “Látja, éppen most repült a szájamba egy sültgalamb.”

Sok veszedelemben nagyon vidám, a Lélektől megáldott együttlétek voltak ezek. Téli időben a csendeshetek és csendesnapok résztvevői már nehezen fértek el az ebédlőnkben. Így vált szükségessé az ebédlőnek és a mellette levő “zöld-szobának” az összeépítése. Tulajdonképpen egy fal lebontását jelentette ez, de az ismert és szeretett kandalló is eltünt vele együtt. Valaki megkérdezte: nem féltek majd, mit szólnak azok, akik a kandallóhoz ragszkodtak? Eljött a következő csendesnap és mindenki azt mondta, milyen szép, és milyen jó lett és jól elfértünk. Akkor adta az Úr azt a gondolatot, hogy ebben a házban csak a szolgálat legyen, és itt ne lakjon senki a szolgálókon kívül. Építeni kell egy másik házat. Még abban az évben olvastuk, hogy a templomban összegyült pénzt odaadták a kőműveseknek, mesterembereknek, hogy vegyenek fát és követ. Az Ige szerint cselekedtünk mi is, és most már csak az volt a kérdés, hol épüljön a ház?