“Az Úr beszédei tiszta beszédek” Zsolt 12,7
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1998. március
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
A HIT GYŐZ (4/5)
A hit győz a betegségen
“És egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásos volt, És sok orvostól sokat szenvedett, és minden vagyonát magára költötte, és semmit sem javult, sőt inkább még rosszabbul lett, Mikor Jézus felől hallott, a sokaságban hátulról kerülve, illete annak ruháját. Mert ezt mondja: Ha csak ruháit illethetem is, meggyógyulok. És vérének forrása azonnal kiszáradt, és megérezte testében, hogy kigyógyult bajából.
Jézus pedig azonnal észrevette magán, hogy isteni erő áradott ki belőle, megfordult a sokaságban, és mondta: Kicsoda illette az én ruháimat? És mondták néki az Ő tanítványai: Látod, hogy a sokaság szorított össze téged, és azt kérdezed: Kicsoda illetett engem? És körülnézett, hogy lássa azt, aki ezt cselekedte.
Az asszony pedig tudva, hogy mi történt vele, félve és remegve megy oda és elébe borult, és elmondott néki mindent igazán. Ő pedig mondta néki: Leényom, a te hited megtartott téged. Eredj el békével, és gyógyulj meg a te bajodból.” Mk 5.25-34
Úr Jézus nagyon kérünk, hogy Szentlelked által munkáld bennünk a hitet. Köszönjük, hogy Te tudsz bennünk hitet teremteni. Te adod a növekedést, hadd áldjunk ezért. Kérünk, hogy úgy mehessünk haza, hogy hit által igazán áldás lehessen az életünkön. Az első naptól kezdve ez a kérésünk Urunk, hogy áldj meg minket, és áldj meg otthoni dolgainkban. Kérünk, hogy mindazt, ami ebben akadályoz, mutasd meg nekünk, és vedd el a te nevedért.
Ámen.
Heti Igénk: “Az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” Láttuk már, hogy a hit győz a látni akaráson, a csalódáson, a büszkeségen, és most látjuk, hogy a hit győz a betegségen. A győzelmes hitet láthatjuk, ahogyan életünk minden területe fölött tud győzedelmeskedni.
A hit győz a betegségen, és így is szeretném mondani: a hit győz a betegségtől való félelmen. Nagyon sok embernek nem is az a baja, hogy beteg, hanem hogy fél. A betegségtől való félelem már maga betegség. Most mind a kettőt megnézzük
Újra egy asszonyt látunk, aki szintén Jézushoz jött. Eddig mindegyik Jézushoz jött. Ez volt a kérdés: te mivel jöttél, kit hoztál Őhozzá? Egyik a fiát hozta, másik a lányát. Lehet, nálad így lehetene behelyettesíteni: a férjemet hoztam, az apámat, az anyámat, a család különböző tagjait, akikért aggódom, akikkel tele van a szívem. Olyan jó, hogy az Úr látja, mivel jöttél.
Ez az asszony saját maga problémájával jött. Magát hozta oda az Úr Jézushoz. Saját problémája egy rettenetes betegség volt. Ha valaki vérfolyásos volt, senkit nem érinthetett, nem mehetett a többiek közé. Ugyanannyira tisztátalan volt, mint egy bélpoklos. Tizenkét éve volt vérfolyásos. Rettenetes volt az a tudat, hogy ahova leülök tisztátalan lesz, aki érint tisztátalanná válik. Nagyon sokszor az asszony, amíg a baja tartott, tisztátalan volt addig.
Ez az asszony állandó vérfolyásban szenvedett. Tehát egyre gyengébb lett. Aki állandóan vérzik, egyre inkább gyengül, életereje napról-napra gyengébb lesz. Ez a betegség következménye. Az ember sokmindent megpróbál, hogy ne gyengüljön le, de ez a betegség következménye. A betegségtől való félelem is tönkretesz. Nem a vérfolyástól, hanem a ráktól való félelem. A legtöbb ember ettől fél. És amikor megvizsgálják, kiderül, hogy nem is az. Rettenetes, amikor az ember figyeli, és nézi magát: jaj a szívem, mennyit ver a pulzusom, csak nincs magas vérnyomásom? És állandóan vizsgáltatja magát. Ez a félelem!
Ennek az asszonynak konkrét betegsége van. Valahol azt olvastam, aki a második, harmadik orvoshoz megy, ott már komoly baj van, mert nem tud hinni az elsőben sem, és a másodikban sem. Mindig keres valami megoldást. Azt olvassuk erről az asszonyról, hogy: “Sok orvostól sokat szenvedett.” Valaki elmondta, hogy Svájcban kapta az első szívinfarktust. Hívták az orvost, aki az összes gyógyszerét elvette, mondván: ha egy nem segít, akkor az összes sem segít. Azt hiszem nagyon sok embernek közöttünk ez most a képe: sokmindent megpróbált, és egyre rosszabbul lett.
Ennek a szegény asszonynak titkolnia kellett baját, mert különben nem mehetett volna emberek közé. Ez is rettenetes, amikor életemben ott van a titok, hogy jaj, csak észre ne vegyék. A Biblia mindig összekapcsolja a betegséget a bunnel. Valóban nagyon sokszor összefüggés van a kettő között. Persze nem úgy, hogy vétkeztem, és azonnal történik valami.
A hívő ember is lehet beteg. Meggyőződésem, ha nem lett volna buneset, nem lett volna betegség sem. A kettő összefügg. Persze nem mindig a mi bunünk, lehet az apáké, nagyapáké, dédapáké. Egyszer bibliaórán voltam, és mondogattam, hogy az ember ilyen, az ember olyan. Megszólalt egy férfi: dehát az asszonyok is! Az anyák is, a nagyanyák is!
Nagyon sok öröklött betegségünk van. Olyan csodálatos arra gondolni, Isten a bunnel együtt betegségünkön is segített. Azt mondja Jézusról az Ige: “Pedig betegségeinket Ő viselte, és fájdalmainkat hordozta” (Ézs 53,4).
A rajongók azt mondják: hívő ember nem lehet beteg. Ez nem igaz. Mi hoztunk magunkkal, és van is bennünk betegség. De hogy a kettő összefügg, az biztos, és szeretném, ha a betegséggel együtt a bunre is gondolnátok. Rettenetes dolog a betegség titok, és a bun titok. A titokba betegszik bele az ember, hogy nem lehetek őszinte. A meggyógyulásnak ez hát a nyitja, hogy az asszony elmond mindent igazán. A teljes gyógyulás ott következik be, amikor megszunik a titok.
Hitrejutásom egyik legnagyobb öröme volt, mikor rájöttem, hogy nem kell többé mást mutatni, lehetek olyan, amilyen vagyok, nem kell magamat emberek előtt megjátszani. Járhatok mindig világosságban. Mindig szebbnek, jobbnak, nagyobbnak, muveltebbnek akarunk látszani, mint amilyenek vagyunk. Ebbe elvérezhet egy ember!
Ez az asszony a titkával jött elő. Szeretnénk látni, hogyan keletkezett ez a hit. Komoly hittel indult el ez az asszony Kapernaum utcáján. Valakitől hallott Jézusról. A hit hallásból van. Valaki úgy beszélt neki az Úrról, hogy felébredt benne a hit. Tudsz-e úgy beszélni Jézusról, annyira valóság-e amit mondasz, hogy a másik ember azt mondja: én is.
Elindult-e már valaki a te bizonyságtételedre Jézus felé? Volt-e már valaki, aki azért ment Jézushoz, mert áradt belőled a lelki egészség? Ennek az asszonynak valaki úgy szólhatott, hogy feltámadt benne a hit: “Ha csak ruháit illethetem is, meggyógyulok.” Lehet hogy álmatlan éjszakákon át kínlódott, hogy nincs ebből kiút?
Tudod te, hogy beteg vagy, hogy nem vagy egészséges ember? Azért nem indulnak el mások Jézus felé! Az egészségünknek ragályosnak kellene lenni, hogy mindenki megkívánná a tiszta egészséges életet. Talán te is gondolkoztál már azon, hogyan lehetne más emberré lenni. Valami nincs rendben! Lehet, hogy testileg, lehet, hogy lelkileg. De ugye tudod, hogy nem vagy egészséges? Ha belül nem indul el benned a hit, akkor soha nem lesz mozdulás. Gondolkozz ezen: Uram valóban tudsz rajtam segíteni, ha Hozzád jutnék? Az asszonynál ez hitbizonyosság, ő azzal a hittel indult el: meggyógyulok. Ezzel a hittel indultál el ide? Elmondtuk, hogy Jézushoz jöttünk, de vajon azzal a hittel, hogy meggyógyulok? Vagy pedig csak úgy, hogy eltöltök itt egy hetet, jól érzem magam, majd sokat tanulok.
Benned belül elindult már a hit, hogy csak hozzáérjek Jézushoz ezen a héten, és meggyógyulok. Hittel kellene Jézust érinteni. Nem elég úgy jönni Jézushoz, hogy majd csak történik valami. Talán egy kicsit jobban leszek. Van-e benned reménység? Várod-e reménységgel, hogy egészséges ember leszel lelkileg, testileg. Jézus azt szeretné, ha ragályosan egészséges lennél.
Életem egy nehéz időszakában hatóságok kérdeztek meg a hit dolgai felől. Valaki azt mondta: látja az a baj, hogy ez a maga hite ragályos. Köszönöm, mondtam, és tudtam, hogy fertőtlenítőbe akarnak tenni.
Van-e neked ragályos hited? Olyan, ami veszélyes, mert másra is ráragad? Milyen jó volna, ha ragályosan mehetnél el innen, és másokat is megfertőznél a hiteddel. Gondoljatok arra, hogy Isten ezt szeretné. Van-e benned reménység arra: “Ha csak a ruháit illethetem is, meggyógyulok.”
Ez az asszony ezzel a hittel indult el. Persze, még most is sötétségben akart maradni, hátulról, titokban közelítette meg Jézust. Ez a legsúlyosabb bun az életünkben, hogy nem tudunk nyíltak lenni. Sokan mondják: zárkózott a férjem. Mikor zárkózott egy ember? Ha van mit titkolnia. Akkor zárjuk be az ajtót, ha azt akarjuk, ne jöjjön be senki. Ha valami olyat csinálunk, amit takarni kell.
Vajon meggyógyultál már a titkolódzásból? Egyszer annyira megdöbbentett, a Jelenések könyvében az elkárhozókat egy asszony jelképezi, aki vörös lovon ül, bort iszik és részeg, és homlokán egy név: titok. Olyan sokszor kérdeztem meg testvérektől: homlokodról letörölhette-e már Jézus ezt a szót: titok. Vagy pedig ott van még? Van-e még valami, amit titkolsz? Van-e még valami, amit nem szeretnél elmondani sem négyszemközt, sem a testvérek előtt. Van-e még az életednek titka? Ez a borzalmas betegség tönkreteszi a szívedet, az idegrendszeredet, az életedet.
Ez az asszony hátulról akarta Jézust érinteni, hogy senki ne tudja. Meggyógyulok, de azt nem kell senkinek tudni. Hitrejutottam, de nem kell erről beszélni. Mikor már kezdtem keresni az Urat, mindent úgy csináltam, hogy senki ne tudja. Az első bibliaórán két könnycsepp esett ki a szememből, mikor imádkoztam, aztán nagyon gyorsan kivül voltam az ajtón, nehogy valaki megkérdezzen, és beszélni kelljen arról, ami bennem van. Szépen megléptem, pedig érintett az Úr, történt velem valami. De jaj, titok, nehogy bizonyságot kelljen róla tenni.
Ez az asszony hátulról akarta Jézust érinteni, érintette is, és meg is gyógyult. “Ha csak a ruháit illethetem is, meggyógyulok.” Úgy szeretném megértetni veled, ha csak a ruháját érinted is, meggyógyulsz. Most nem feltételen testi betegségre gondolok, az életed gyógyul meg, ha érinted Őt. Az a ruha, amiben Jézus most jár, az Ige. Ahol az Ige hirdettetik, ott van Jézus. Ez az a ruha, amiben most Jézus jár ezen a földön. Aki hittel érinti Isten Igéjét, az olvasott, vagy hallott Igét, azonnal erő árad. Hiszen Jézus megérezte, hogy az Ő testéből erő áradt ki. Tudjuk, hogy a többiek mennyire mondták: hogy gondolod, hogy valaki érintett, hisz itt szorong a tömeg, emberek százai érinthetnek. Az nem volt érintés. Ha hittel érintem Jézust, az érintés! Csak ezt az érintést érzi Jézus, csak ez ér el Hozzá. Ahol a legkisebb hit mozdul, ott már erő árad belőle. Egy igehirdetésen lehetnek sokszázan, akik mind úgy mennek el, hogy nem történt velük semmi. De lehet egy olyan ember, aki igazán hittel érintette Jézust.
Jó volna mindig hittel érinteni Jézust. Ha olvasod az Igét, eljutnál oda, hogy érinti a hited az Ő ruháját, az Igét, és már úgy kelhetsz fel, hogy bennem gyógyulás történt. Azonnal megérzed te is, amikor érinted Őt. A csendességedben szoktad érinteni? Az Igéből amit hittel érintesz árad az erő? Másképp kelsz fel, mint ahogyan leültél, vagy letérdeltél.
Ezzel az asszonnyal megtörtént, hogy azonnal érezte, hogy meggyógyult. És most el akar menni félgyógyulással. Mindig félek, hogy nagyon sok ember Jézus közeléből félgyógyulással megy el. Egy kicsit jobban vagyok, nem érzem már magam olyan rosszul. Valami történt velem, gyorsan menjünk el.
Nagyon kérlek, ne menj el innen fél gyógyulással. Emlékeztek a tíz bélpoklosra, csak egynek mondhatta el Jézus, hogy: “Kelj föl, és menj el; a te hited téged megtartott” (Lk 17,19). Nem tudom, a többiek újra bélpoklosok lettek-e, vagy nem, de hogy nem voltak egészségesek, az biztos. Emlékeztek, a harmincnyolc éve betegnek is azt mondja Jézus, mikor újra találkozik vele a templomban: “Ímé meggyógyultál; többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod” (Jn 5,14).
Egyszer arra gondoltam: harmincnyolc évig feküdt az ágyban, és most Jézus azt mondja: rosszabbul ne legyen dolgod. Hát lehet ennél rosszabb? Gondolok azokra, akikből az Úr ördögöt üzött ki, és azt mondta: ha csak kisöpörve, és felékesítve találja: “Akkor elmegy, és maga mellé vesz hét más lelket, magánál gonoszabbakat, és bemenvén ott lakoznak; és annak az embernek utolsó állapota gonoszabb lesz az elsőnél” (Lk 11,26). Félgyógyulás!
Az az egy, aki visszament, Jézust kereste már, és nem a gyógyulást. Talán sokszor gyógyultál már, úgy érezted, minden sokkal jobb, nyugodtan hazamehetek. De csak hátulról érintetted Jézust.
Jézus szeme most téged keres! A tanítványok rendre utasítják ugyan Jézust, de Ő tudja, és az asszony is tudja, ketten tudták, mi történt. Tudod már, hogy veled történhetett-e valami? Akkor ketten tudjátok! De jaj vigyázz, nehogy elmenj félgyógyulással.
A tanítványok hiába beszélik le róla Jézust: mit keresed, hogy ki érintett, hiszen tömeg van itt. Jézus körülnéz, hogy lássa azt, aki ezt cselekedte, hogy illette ruháját. “Az asszony pedig tudva, hogy mi történt vele,” – ő is tudta, Jézus is tudta, – “félve és remegve megy oda, és elébe borult, és elmondott néki mindent igazán.” Itt tudta meg az asszony, hogy valóban Istennel áll szemben, itt tapasztalta meg, hogy igazán úr az Úr, hogy igazán mindent tud, és ismeri szíve legmélyéig. Voltál-e már úgy, amikor az Ige szólt, hogy átélted, ismer a szívem mélyéig? Tudom, hogy az Úr szól, és nekem mondja. Itt már csak ketten vagyunk, Ő, meg én.
Eddig beteg volt az asszony, sok nyomorúsága volt, hátulról érintette az Urat, – de nem félt, és nem remegett. Most egyszer csak rájött arra: nincs kiút tovább, mindent igazán el kell mondani, ki kell jönni a világosságra. Most elmondok mindent, mert különben semmi értelme nincs az egésznek.
Az Úr most azt üzeni neked: vagy mindent, vagy semmit! Ha fél gyógyulással mégy tovább, csak rosszabb lesz az állapotod. A kiuzött ördög helyett hét jön vissza. A megszabadult ördöngős nem fogadta be Jézust. Engedte kiuzni a tisztátalan lelket, engedte kisöpörni és felékesíteni a házat, de nem lett személy csere. Sokan elmondják, hogy: “Élek többé nem én”, és nem igaz. Csak Jézus tud benned hívő életet élni. A teljes gyógyulás az, hogy bennem Krisztus él. Ő tud egészséges hívő életet élni.
Valaki azt mondta: már sokszor befogadtam Jézust. Lehet, csak nem egészen. Egyszer gyerekekkel beszélgettünk ilyesmiről, és az egyik kislány nagyon komolyan mondotta, hogy ő már befogadta az Úr Jézust. Az volt az Igénk: “Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek” (Jel 3,20). Azt kérdeztem: nálatok hány ajtó van? Nyolc. Ha valaki bejön a bejárati ajtón, bent van az egész lakásban?
Lehet, hogy tíz-húsz évvel ezelőtt befogadtad Jézust, de van még zárt ajtó az életedben, és mögötte ott van a titok. Mond el most őszintén, hol nem akarod, hogy uralkodjon életed felett? Most erről van szó: mondj el mindent igazán.
Valaki azt mondta: Úgy szeretném, ha belőlem már áradhatna Isten szeretete. Úgy szeretném, ha ragyogó szívuvé lehetnék. Azt mondtam: abból áradhat ki valami, ahol valaki tele van. Furcsa volna várni, hogy egy pohárból, ami csak félig van, kiáradjon a víz. Engedd, hogy az Úr teletöltsön. Egy falusi asszony imádkozta: Istenem, add a Te Szentlelkedet, hogy csak úgy csurranjon! Ha megnyitom a számat ott is áradjon, ha ránézek valakire a szememből is áradjon. Ha tele vagy Vele, mindenen keresztül kiárad.
Jézus most téged keres, aki talán már egyszer érintetted Őt. Lehet, hogy a két találkozás között évtizedek vannak. Mi nagyon messze el tudunk surranni Tőle. Lehet, akkor megtapasztaltad, hogy történt veled valami. Azt Jézus is tudja, de azt is tudja, hogy nem egészen. Ezért keres a szeme: ki az aki érintett már engem tíz-húsz évvel ezelőtt? Vajon előjössz-e félve és remegve, tudva azt, hogy Jézust mindent tud. Ismeri a bezárt szobáidat. Kiadod-e most magad egészen? Erre mondja az Ige, hogy az asszony “Félve és remegve megy oda, és elébe borult, és elmondott Neki mindent igazán.” Látjátok Jézus kimondja a legszebb szót: “Leányom!” Leányom, hozzám tartozol. “Leányom, a te hited megtartott téged.” A győzelmes hit! Volt hite, hogy azt a végső titkot is kiadja, hogy az utolsó bezárt helyet is kinyissa. Volt hite ahhoz, hogy az Úr tud segíteni. Most egészen meggyógyulok.
“Ő pedig mondta néki: Leányom, a te hited megtartott, eredj el békességgel, és gyógyulj meg a te bajodból.” Azt mondják, az eredeti szövegben így van ez a vers: “Meggyógyulva a te bajodból, légy egészséges!”
Vajon elhangzik-e fölötted ez a szó, hogy légy egészséges. Isten “legyen” szava mindig teremtő szó. Nekem mindig megdobban a szívem, ha ezt a szót olvasom a Bibliában. Ha Ő mondja: légy egészséges, akkor az vagy. Mondhatja-e neked Jézus most, miután elmondtál mindent igazán, miután átadtál mindent egészen, mondhatja-e neked: egészséges vagy! Mehetsz haza, és élj egészséges életet.
A harmincnyolc éve betegnél Jézus felteszi a kérdést: “Akarsz-e meggyógyulni?” Nem felesleges kérdés ez? Hát van valaki, aki nem akar meggyógyulni? Rájöttem, hogy van. Egészségesnek lenni annyit jelent: rám hárulnak a feladatok, sokmindent csinálnom kell, nem kímélnek, nem lesznek velem szemben elnézők. Ha valaki egészeéges, akkor a munka, a dolgok, a nehézségek mind ráhárulnak. De ha beteg valaki, nem tesznek rá terhet. Rólad otthon mindenki tudja, hogy beteg vagy. Tudják már, mit lehet neked megmondani, és mit nem. Tudják, hogy kell veled bánni, hogyan kell kímélni, vigyázzatok, meg ne bántsátok, – beteg. Egy rossz mondat, és vége mindennek. Tönkrementél egy napra, egy hétre.
Minket már ismernek otthon és vigyáznak, nehogy olyat mondjanak, vagy tegyenek, hogy megint rohamot kapjak. Ha most hazamégy, mered-e mondani: teljesen meggyógyultam, rám nem kell többé vigyázni, egészséges vagyok. Akarsz te egyáltalán egészséges lenni? Nekünk tulajdonképpen jó az, hogy ismerik gyengeségeinket, és nem raknak ránk terhet.
Emlékszem egy gyerekre, aki nem merte megmondani, hogy megtért. Ha megmondja, másnap azt mondhatják neki: ha megtértél, miért vagy lusta, miért vagy szeretetlen? Ha valaki megtér, azt várják tőle, hogy egészséges legyen. Inkább nem mondom. Lehet te sem mondod meg: látjátok, egészen más életem van.
Légy egészséges! Ne féltsd magad, hadd mondják meg mindig az igazat, ne kelljen arra vigyázni, jaj mi történik veled. Ha nem mered otthon megmondani, hogy egészséges vagy, akkor te magad sem hiszed. Egy asszonynak sokáig nem volt üdvbizonyossága, míg egyszer megértette: “Szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az üdvösségre” (Róm 10,10). Azért nem volt üdvbizonyossága, mert soha nem merte megvallani.
Ha szívvel hiszed, tegyél róla vallást szájjal. “Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus” (Gal 2,20). Akarsz-e egészséges hívő életet élni? Senki nem tud, csak Krisztus benned.
Imádkozzunk!
Áldalak Uram azért, hogy eljuthatunk oda: nincs már semmi reménységem magamhoz, csak egyedül Hozzád. Köszönjük, hogy azért küldted Szentlelkedet, hogy éljen bennünk. Köszönjük, hogy olyan egyszeruvé tetted az új élet befogadását. Hadd magasztaljunk Téged! Segíts vallást tenni róla, és segíts ragályosan egészséges életet élni. Segíts hit által ne csak féllig, hanem egészen gyógyulni, Neved dicsőségére.
Ámen.