“… azért jöttem, hogy életük legyen.” János 10,10b
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1999. május
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
MEGKESEREDÉS ÚTKÖZBEN (2/5)
Tüzes kígyók
“Bocsátott azért az Úr a népre tüzes kígyókat, és megmardosták a népet, és sokan meghaltak Izráel népéből.” 4Móz 21,6
Imádkozzunk!
Uram, köszönjük, hogy hihetjük, hogy lenézel reánk. Köszönjük, hogy az első estén azt mondtad, láttad nyomorúságunkat. Kérünk, hogy most is láss meg minket, szólíts meg Igédben, hadd értsük, hogy hozzánk beszélsz. Áldd meg számunkra így az Igét, és kérünk végezd el általa bennünk, amiért küldted.
Ámen.
Nem könnyű út az élet, de olyan jó, hogy még rajta vagyunk, mert csak itt lehet találkozni Jézussal. A halál után már nem. Az élet ezért adatott, hogy a halálból átkerüljünk az üdvösségbe. Útközben sok a nehézség, a baj, mint ahogy Izráelnek is meg kellett kerülnie Edomot. Nagyon sokszor vagyunk így, hogy valamit kerülgetnünk kell, valami nem akar úgy menni, ahogyan elgondoltuk. Sokszor ezért keseredünk meg.
A nehézségek Isten szeretetéből jönnek. Isten a próbákon keresztül tisztítja, fényesíti az életünket. A próba áldás, erősödni lehet általa. Jakab apostol így mondja: “Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek, Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez.” (Jak 1,2-3). Isten a nehézségeket – amiket mi kísértésnek gondolunk – próbának adja. Célja, hogy életem erősödjön, mássá lehessek azon keresztül, hogy formálhasson csiszolhasson, fényesíthesse az életemet. A próbát nem azért adja Isten, hogy tönkretegyen. Szeretetből adja. Isten úgy szeret, ahogyan arra szükségünk van.
De van valaki, akinek az a célja, hogy megkeseredjen a szíved. Az a kérdés, mi történik veled, ha nehézségben vagy. Ébred-e hála a szívedben? Pál így mondja: “Mindenekben hálákat adjatok.” (1Thess 5,18). Tegnap már említettük, hogy Jézus hálát adva, dicséretet énekelve ment tanítványaival a Gecsemánéba. Vajon a szívedben megszületik-e a hála, látva Istent, aki a próbákat adja, és akinek jó a célja. Látod-e, hogy mi lesz az eredménye, ha engedsz?
Minden nehézség, próba, kezdetben keservesnek látszik. Ámde ezt követi a felüdülés idszaka, amit Isten ajándékba ad. Nem tudom, miben vagy most. Jó lenne elkezdeni hálát adni. Mert, ahol ezt teszik, ott megjelenik a Szentlélek. Megjelenik, és erősít a hálaadásban, az örömben.
Az elkeseredés és megkeseredés vonzza a démonvilágot. Azonnal ott van az ördög, és gondolat gondolatra jön. És Isten engedi. A 6. vers mondja: “Bocsátott azért az Úr a népre tüzes kígyókat, és megmardosták a népet.” Az elkeseredett ember Istent káromolja. Ha nem mond semmit, akkor is káromlás az elkeseredése, a megkeseredése. Vannak gondolataim, és ki is mondom azokat. De az ellenkezőjét értem alatta. Valaki mondja: hála Istennek, megint esik az eső. Hála Istennek, megint fáj a lábam. Értitek miért káromlás? Az ellenkezőjét érti alatta. Amikor keserű vagy Istennel szemben, a mögötte levő indulat káromkodás.
Bármivel, vagy bárkivel szemben vagy keserű, tudd meg, hogy keserűséged Isten ellen irányul, és szíved káromló szív, mert nem hálaadással veszed Isten kezéből. Nem úgy látod, hogy jó az, aki adja, hanem Isten cselekvését ítéled, kritizálod. Isten azért adta a tüzes kígyókat, hogy ez a nép felébredjen, és megtanulja, hogy ne káromkodjon. “Bocsátott azért az Úr a népre tüzes kígyókat.” Hát ez is jó? Majd meglátjuk, hogy abban a helyzetben ez volt a legjobb. A mi életünkben is az a legjobb, amikor Isten engedi, hogy jöjjenek a sötét gondolatok, amikor engedi, hogy a démonvilág rád szabaduljon.
Amikor Isten tüzes kígyókat bocsátott, akkor a Sátán erejét bocsátotta az Ô népére. Rettenetes, de így van! A megkeseredés után jönnek az egyre keserűbb gondolatok, ahogy már mondottuk, hogy a világ szerinti szomorúság halált szerez. Szeretnénk látni, hogy az életünkben mik azok a tüzes kígyók, és nem úgy van-e, hogy Isten már rám bocsátotta? A bűn soha nem valami, hanem valaki. Azt mondja a Biblia: “A bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása.” (1Móz 4,7b). Tudjuk, hogy egy fogalom nem vágyódhat. Ha a bűn nem személy, hanem fogalom, akkor nem leselkedik és nem vágyódik. Ezek nem személyi tulajdonságok. A bűnnek lelke van. Egy idegen lélekkel van dolgod, az vágyódik és leselkedik az ajtó előtt, és rád van vágyódása.
Nézzük meg, mennyire valóság, hogy a bűnnek lelke van. Mikor a tanítványok haragudtak, Jézus azt mondotta: “Nem tudjátok, minémű lélek van bennetek.” (Lk 9,55). A tanítványok is megkeseredtek, ajtót nyitottak a tisztátalan léleknek, amiért Jézust nem fogadták be egy samaritánus faluba.
Talán bizonyságot tettél valaki előtt, és nem fogadta el. Te megkeményedtél, mint a tanítványok. Bárcsak érné valami! Megkeseredek, és ezzel ajtót nyitok az idegen léleknek, akinek rám van vágyódása. Voltál-e már úgy, hogy beengedted a harag lelkét? Aztán csodálkoztál, honnan vannak benned ezek a gondolatok? Már szeretnéd abbahagyni, mert most már igazán nagyon rossz, hogy így vagy a családdal. Egyes családtagokkal már nem is beszélek, és olyan, mintha nem tudnánk abbahagyni. Először úgy van, hogy én bírom a bűnt, aztán a bűn bír engem. Már szeretném, ha másképp lenne, és nem tudom. Beengedtem valakit, aki nálamnál erősebb. Már tudom, hogy bocsánatot kellene kérnem, el kellene rendezni valamit. De nem tudom, mert annyira igazam van.
A hazugság lelke! Nem akarok hazudni, de akkor miért mondom? Miért vannak hazug kifogásaim? Nem is gondolkozom, csak jönnek egymás után a kifogások. Honnan jönnek? Hisz nem is volt időm meggondolni, mégis mondom. Vigyázz testvér, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és azt a percet várja, amikor benned a megkeseredés megszületik, és akkor bejön. Minden bűn mögött idegen erő van, amelyik tönkretesz, feldúl, és rögtön marni kezd. Csak egy kicsi harag legyen a szívemben, már se békességem, se örömöm, se szeretetem nincs, – minden elmúlt. Tüzes kígyók kezdtek marni. Mondok egy csípős megjegyzést. Hiába gondolom utána, hogy csak ezt ne mondtam volna! Egyre terjed a halálos kígyóméreg.
A bűn marása mindig halálos. Igazán meghaltok, – mondja Isten. A Sátán azt mondja, hogy semmi az egész. Lehet, hogy semmi dolognak tartod, csak mosolyogsz rajta, de a méreg terjed. Nem tudod, hol fogod végezni. Minden bűn egy idő múlva szenvedéllyé válik. Gondoljunk az élvezetekre, evésre, ivásra. Milyen hamar szenvedéllyé válhat! Nemcsak az ivás, az evés is tönkretehet. Valakinek mondottam: te nem iszákos, hanem eszékes vagy. Hát ez már csak nem bűn – kérdezte valaki – hogy szeretem a hasamat? Az ital nagyon hamar lecsúszik a torkomon, és megmar. A számon hamar kicsúszik a szó, és egy perc múlva mar. Vigyázz! Isten nem azért tett halálos címkét a bűnre, hogy nyugodtan lehet iszogatni. Méreg!
Nagyon félek, hogy aki eszékes, a megkeseredés miatt lett az. Kislány koromban, ha bántott valami, csokoládét ettem. Egy kis kárpótlás a rosszért. Az élvezet azért kell, mert nincs igazi örömöd. Mindegy, hogy milyen élvezet. A szex is lehet halálos méreg, ha belekerül valaki. Vigyázz, jön a kígyó! Jön a féltékenység, az irigység. Voltál már féltékeny? Nem feltétlen a házastársadra. Hihetetlen dolgokról derül ki sokszor a féltékenység. Borzalmasan tud marni. Szeretetlen, irigy, féltékeny vagyok emberekkel szemben, mert talán jobb nálam. A versengés is kígyóméreg. Ha ügyesebb nálam, kritizálni, bántani kell, és észre sem veszem, hogy a pokol van bennem.
Vigyázz, Isten rád bocsátja a tüzes kígyókat a megkeseredés miatt. Minden bűn iszonyúan tud marni. A dicsőségvágyás szenvedélye, amikor kezdem magamat mondani. Milyen jó anya, nagymama vagyok, hogy szeretnek az unokáim. Jobban szeretnek, mint az anyjukat. Ha más mondja magát, rögtön meghallom, de van-e fülem arra, amit én mondok? Mindenki hallja, csak sokszor az ember maga nem. Így mondta egy férfi, hogy miért nem mindenki olyan, mint én? De borzasztó volna! Hát hogyan lehetne akkor kijönni a másik emberrel?
Az anyagiasság is szenvedély lehet. Kezdetben csak egy kicsit szedem össze magam. Aztán egyre inkább belekerülök a több szenvedélyébe. Aztán már nem tudok tőle szabadulni. Nem azt csinálom már, amit akarok. Most a munka hajt, és nem tudom abbahagyni. Ha nem akkor hagyod abba, amikor az Úr szerint való, szenvedéllyé válik. Az olvasás, a tévé. Lehet, hogy megnézed a filmet, és utána mar, mert arra gondolsz, hogy most Igét kellett volna inkább olvasni. Inkább imádkoztam volna. A tüzes kígyó belül van és marja a lelkiismeretemet, az sikolt, az szenved, annak fáj. Gondolkozz egy kicsit, mi az, ami szenvedély az életedben? Amikor Isten mondja, tudsz-e imádkozni, abba tudod-e hagyni, amit éppen csinálsz?
Aztán még egy lépéssel tovább, amikor a szenvedély istenné válik. Isten helyére kerül, és az parancsol. Az evés, ivás istenné válhat. Nem Isten parancsol, hanem a hasam. Nem Isten parancsol, hanem a szex. A magyar fordítás így mondja: “Kiknek Istenük az ő hasuk.” (Fil 3,19). Az eredetiben így van: az alsó testük. Minden alulról jövő dolog istenné válhat, és ezt Isten megengedi. Azt mondja a Róma 1,21: “Mert bár az Istent megismerték, mindazáltal nem mint Istent dicsőítették Ôt, sem néki hálákat nem adtak.” A hálaadás közelebb visz az Úrhoz, összekapcsol a Szentlélekkel, mert Ô az Úr Jézust dicsőíti minden körülmények között. “És az örökkévaló Istennek dicsőségét felcserélték a mulandó embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó állatoknak képmásával. Annakokáért adta is őket az Isten szívük kivánságaiban tisztátalanságra, hogy egymás testét megszeplősítsék.” Isten adta, Isten bocsátotta rájuk a tüzes kígyókat. “Mint akik az Isten igazságát hazugsággá változtatták, és a teremtett dolgokat tisztelték, és szolgálták a teremtő helyett, aki mindörökké áldott.” A teremtett dolgok között vagy te is. Lehet hogy az önimádat életed fő bűne. Nekem egyszer ezzel kellett szembenéznem, hogy nem szeretsz te senkit, csak magadat. Az, hogy önimádó vagyok, nem látható. Izráel is az elkeseredést nem látta bűnnek, de amikor a kígyók kezdtek mardosni, tudtak kiáltani. A bűnt a következményeiben látták meg. Jönnek a gyötrő gondolatok, félelmek, a mardosás, a lelkiismeret szava, a szégyen, a gyötrelem, a tisztátalan lélek.
Az Ige azt mondja, hogy sokan meghaltak Izráel népéből. A hívő népből! Mert Izráel népe a hívő népet jelképezi. Azokat, akik az Úrral járnak. Nem tudom, világos-e már előttünk a saját állapotunk, szenvedélyeink, megkötözöttségeink. Van-e valami az életedben, amit nem tudsz abbahagyni? Kérjed Istent, mutassa meg, mi az, amiben meg kell meghalnod? Mert látod, itt sokan meghaltak. “A bűn zsoldja a halál.” (Róm 6,23). Halálra mar a kígyó.
De az örömhírt szeretném mondani, ha tudod, hogy benned van ez a mardosás, nem kell meghalni. Van kiút. Kiálts az Úrhoz! Küldött Szabadítót! A megkeseredés következménye a tüzes kígyók. A tüzes kígyók vége pedig az örök kárhozat. Nem kell végigmenni az úton. Hadd kérjelek ma, állj meg testvér! Kiálts az Úrhoz, hogy cselekedhessen veled az Ô dicsőségére.
Imádkozzunk!
Segíts Úr Jézus, hogy ne vegyük játéknak a bűnt! Ne higgyünk az ördög csalásának, amikor azt a látszatot kelti, hogy semmi az egész! Köszönjük Uram, hogy Igéd nem túloz. Köszönjük, hogy megérthettük, hogy a bűn halálra mar. Segíts ma komolyan venni. Kérlek, félemlíts meg, hadd tudjunk a félelem torkából Hozzád kiáltani!
Köszönjük figyelmeztetésedet. Áldd meg a napunkat! Ne csak mutasd meg, hanem szabadíts is meg bűneinktől, szenvedélyeinktől, megkötözöttségeinktől! Neved dicsőségére.
Ámen.