“… azért jöttem, hogy életük legyen.” János 10,10b

Igehirdetések szerzője: Trausch Liza
Szerkesztő: Borsós Róza
Nyomtatásban megjelent: 1999. május



Előző igehirdetés Következő igehirdetés

 
NÁTÁNAEL (5/5)

Nagyobbakat látsz


“Felelt Jézus és monda néki: Hogy azt mondám néked: láttalak a fügefa alatt, hiszel? Nagyobbakat látsz majd ezeknél. És monda néki: Bizony, bizony mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok a megnyílt eget, és az Isten angyalait, amint felszállnak és leszállnak az ember Fiára.” Jn 1,51-52


Imádkozzunk!
Köszönjük Úr Jézus, hogy ezen a héten meg akartad mutatni, hogy kik vagyunk, és ki vagy Te. Segíts, hogy mind a kettőt megláthassuk, és meggyógyulhassunk. Kérünk, hogy áldj meg még ezen a napon, hogy amit elkezdhettél be is fejezhesd, és Veled mehessünk haza.
Ámen.

Ha valaki megkérdezi, hogy miért élünk ezen a földön, nyugodtan azt lehet mondani: hogy Jézussal találkozzunk, és ezáltal örök életet nyerhessünk. Egy héten keresztül találkozhattunk Jézussal. Valaki egyszer azt kérdezte, miről tudtok beszélni egész héten? Most láthatjuk, nem egy héten, hanem egy életen keresztül lehet Jézusról beszélni. Jó lenne ezzel hazamenni, hogy ha valaki megkérdezi, hogy na, mi volt? Azt felelnéd, hogy megtörtént az egyetlen lényeges dolog, ami létezhet ezen a földön: találkoztam Jézussal.

Amikor Filep találkozott Nátánaellel, őt Jézushoz vitte. És Jézus látta Nátánaelt Ôhozzá menni. Tudjuk, hogy Jézus már sokkal régebben látott minket, a fogantatásunk pillanatától látott. Látott bennünket azon az úton, amin ideérkeztünk. Érdemes volna megnézni, milyen kacskaringós úton jöttünk, míg a Jézussal való találkozáshoz érkeztünk. Sokan elmondták már, de különösen egy lányra emlékszem, hogy milyen rettenetes volt az élete. Gyermekkorában az utcára dobták, senkinek nem kellett, az anyjának sem. Iszonyú körülmények között nőtt fel. Emlékszem, amikor együtt imádkoztunk, ahogyan mondta: Köszönöm a szüleimet, akiknek nem kellettem, a nevelőszüleimet, akik csak vertek. Köszönöm a sok nehézséget, amik nélkül soha nem jutottam volna Hozzád.

Ha az ember visszanéz, úgy látja az életét, hogy mindennek így kellett történnie, minden csak azért volt, hogy Jézussal találkozzam. Jézus a legelkeseredettebb pillanataimban is látott, amikor úgy éreztem, ezt már nem lehet kibírni. És látott Ôhozzá jönni. Az egész eddigi életünk semmi más, minthogy jöttünk az Úr felé. Isten lát minket bajainkban, nehézségeinkben, akkor is, amikor teljes szívvel kiáltunk Hozzá, hogy Uram segíts, – és nem segíthet.

A nővérem elmondta, hogy kislányát három éves korában ott kellett hagynia a kórházban. A gyerek teljes erővel sikoltott. – Mamikám, ne hagyj itt! A nővérem szeméből folyt a könny, de ment kifelé, mintha nem is hallotta volna. A gyereknek ott kellett maradnia, mert az volt a javára. Jó volna nekünk is végignézni az utunkat, és meglátni, hogy Isten látta az összes szenvedésünket. És nem mozdult, és nem cselekedett. De olyan jó, hogy Ô mindenekelőtt látott, mielőtt szólt neked valaki, vagy idehívott volna. Látta a belső életedet, kívánságaidat, gondolataidat, cselekedeteidet. Látta utaidat, látta a titkaidat. Nemcsak jönni látott, hanem életed elrejtett dolgait is látta. Úgy szeretnélek kérni, el ne menj innen rejtegetett dologgal, titokkal. Mert ki tudja, mit kell még csinálnia Istennek ahhoz, hogy kihozza belőled, amit nem akarsz kimondani.

Testvér, most itt vagy Isten közelben. Délután megterítjük az úrasztalát, a bocsánat asztalát. Odajárulhatsz a kegyelem királyi székéhez. Ki tudja, lesz-e még lehetőséged, hogy életed titkait világosságra hozd. Jézus azt mondta Nátánaelnek: láttalak! Látja azt a kicsi részletet, amit soha nem mondtál el, amit mindig kiszépítettél, elváltoztattál. Jézus a teljes igazságot tudja. Amikor Nátánael megtudta, honnan ismeri őt Jézus, azonnal tudta: ez az Isten Fia.

Jézusnak van még egy utolsó szava Nátánaelhez és hozzánk is. “Felele Jézus és monda néki: Hogy azt mondám néked: láttalak a fügefa alatt, hiszel? Nagyobbakat látsz majd ezeknél.” A mi kicsi tapasztalataink ébresztik fel bennünk a hitet. Nátánaelnek erre volt szüksége, hogy Jézus megmondja: láttalak, mindent tudok. Emlékezzünk Tamásra, aki azt mondotta: ha nem látom, nem hiszem. Amikor aztán elérkezett a pillanat, hogy beletehette kezeit az Úr sebeibe, akkor azt mondta: “Én Uram, és én Istenem!” Aztán elhangzik a kicsi feddő mondat, ami itt is elhangzott: “Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: boldogok, akik nem látnak és hisznek.” (Jn 20,29).

Az Isten világa belenyúl a mi kicsi életünkbe is valahol, valahogy egy tapasztalaton keresztül. Talán azon keresztül, hogy meglátod, ismeri a betegségedet, nyomorúságodat, kicsi dolgaidat. Valahol úgy segített meg, hogy szemed szád elállt és azonnal tudtad: ez csak Isten lehet, ezt senki más nem tehette. Hogy láttál, most hiszel? Azért teszi meg az Úr amit itt megtesz, hogy Nátánaelt átvigye a látható világból a láthatatlanba. Nátánael a küszöbön áll.

Figyeljétek meg, hogy az Isten üdvtörténeti eseményeinél a láthatatlan világ belenyúl a láthatóba. Jézus születésénél megjelennek az angyalok, és láthatóvá lesz a láthatatlan. Gondoljunk arra, amikor Jézus kereszthalálánál elsötétedik az ég és a föld. Isten olyanokat cselekszik, hogy látható lesz a láthatatlan. A feltámadáskor is ott ül az angyal. A Szentlélek kitöltetésekor a sebesen zúgó szélen keresztül belenyúl Isten világa ebbe a mi kis világunkba. Ezt csak azért teszi Isten, hogy tudjunk hinni. Hiszen egy kicsit olyanok vagyunk, hogy akkor hiszem, amikor látom. Hitünk mindig a láthatókon akar nyugodni. Isten pedig át akar vinni a hit világába, az Ô országába.

A Biblia így mondja: A láthatók a láthatatlanokból lettek. Jézus azt mondta Mártának: “Nem mondtam-é néked, hogy ha hiszel, meglátod majd az Istennek dicsőségét?” (Jn 11,40). Valaminek meg kellene bennünk fordulni, hogy ne csak akkor higgyek, amikor látom. Isten a hitedre épít. Ha hiszed, akkor meglátod. Ki kell lépnünk ebből az életből, és a fordítottját kell élnem, hogy ha hiszem, akkor látom. Egyszer majd Isten országában tudjuk meg, hogy amit Isten ígért, minden beteljesedett. Amit még nem látsz, de Isten megígérte, hidd, és meglátod. Mert a látható világ a teremtéskor is a láthatatlanból lett. Minden, ami látható az életünkben, a láthatatlanból lett.

Az Isten világa a valóság. Neked mi a valóság? Az, amit látsz? Valaki nekem egyszer azt mondta, hogy érdekes, úgy beszélsz Isten világáról, mintha itt volna, amint ezek a fák is itt vannak. Azt mondtam, hogy ezek a fák már rég nem lesznek, de Isten Igéje akkor is valóság lesz. Az ég és a föld elmúlik, de amit Isten mondott, az soha el nem múlik, mert az örökké valóság. Amiben élünk az ideig való. Lehet, hogy holnapra már nincs.

Nagyon kérlek, lépj át az örökkévalóság világába, a valóság országába. A valóság Krisztus! Amit Ô tett az a valóság. Ahhoz nincs mit tenni – mondja az Ige – az lesz örökké. Ha Nátánaellel együtt ott vagy most a küszöbön, lépj át a hit világába. Tedd meg ezt a döntő lépést. Mától kezdve az legyen számodra valóság, amit az Úr mond.

Nagyon szeretnék két szót aláhúzni számodra abból, amit Jézus Nátánaelnek mondott: “mostantól fogva”. Gyerekkoromban minden iskolai évben új életet kezdtem. Mostantól fogva rendesen tanulok, minden leckét megcsinálok. Talán te is mondtad, hogy mostantól fogva más ember leszek. Soha nem lettél más, mert ezt ember mondta. Hiába ígérted, akartad, határoztad el. Más az, ha Isten mondja. Hiszed-e most Istennek ezt a szavát, hogy “mostantól fogva”? Mersz-e átlépni az Ô világába, hogy mostantól fogva valóban más legyen minden?

Mit mond Jézus? “Bizony, bizony mondom néktek: Mostantól fogva meglátjátok a megnyílt eget, és az Isten angyalait, amint felszállnak és leszállnak az ember Fiára.” Egy új világba látsz. Megnyilt neked az ég ezen a héten? Azt mondja az Ige: “Ímé, nem oly rövid az Úr keze, hogy meg ne szabadíthatna, és nem oly süket az Ô füle, hogy meg ne hallgathatna; Hanem a ti vétkeitek választanak el titeket Istenetektől, és bűneitek fedezték el orcáját ti előttetek, hogy meg nem hallgatott.” (Ézs 59,1-2). Ezért nincs fölötted megnyilt ég.

Mindig gyanús, ha imádkozás közben nem tudok fölnézni, hogy Uram, ugye visszanézel, nyitva van az ég! Fölötted nyitva van az ég? Tapasztalod bűneid bocsánatát, és azt, hogy Isten olyan közel van hozzád, amilyen közel talán soha nem volt? Akkor mostantól fogva megláthatod a megnyílt eget. Belenézel-e minden nap a megnyílt égbe? Mert látod Jézus azt mondja, hogy meglátod Isten angyalait le és fölszállni.

Emlékezzünk arra, amikor a szíriabeliek Elizeust el akarták fogni, és nagy csapattal jöttek. Szolgája kétségbeesett. De Elizeus azt kérte – Uram nyisd meg szemeit, hogy lássa: többen vannak velünk, mint velük. Van erre szemed, hogy amikor ellenségeidet látod, akkor azt is lásd, többen vannak azok, akik melletted vannak. Nincs mit félnem, ember mit árthat nékem? Látod azokat, akik előre viszik Isten ügyét? Angyal annyit jelent: küldött. Olyan nagy dolog, amikor van szemed meglátni Isten angyalait. Bár lenne szemed arra, hogy minden mögött az Urat lásd. A kicsi segítségeken, de a nagy csodáin keresztül is. Vajon mostantól fogva látod-e, már itt is, és majd útközben is, és otthon is?

Olyan jó volna, ha elmondhatnád: “mostantól fogva” új élet kezdődik. Ezt az Úr eskü formájában mondja. “Bizony, bizony”. Amit Ô bizonyít, az igen bizonyos. Olyan jó, amit mond: “Nagyobbakat látsz majd ezeknél.” Szeretném megláttatni veled, hogy az Isten világa nagyobb világ, csodálatosabb világ. Szeretném, ha a nagyobbak közül megláthatnál valamit. Olyan megrázó volt nekem egyszer, mikor az 1Kor 13 végét olvastam: “Legnagyobb a szeretet.” Amikor Jézust megkérdezték, melyik a legnagyobb parancs, azt mondta: – Szeress! A legnagyobb vágy ezen a földön nem a pénz-vágy, hanem a szeretet utáni vágy. De a legnagyobb bűn a szeretetet visszautasítani. A Szentlélek elleni bűn Isten szeretetét visszautasítani. “Mimódon menekedünk meg mi, ha nem törődünk ily nagy üdvösséggel?” (Zsid 2,3). Mimódon menekülsz meg, ha arculütöd a megfeszítettet? A legnagyobbat, a halálos szeretetet veted meg.

Ha fölnézel a keresztre és látod, hogy érted történt minden, megérted, hogy ennél nagyobb szeretet sem égen, sem földön nincsen. Ha Isten ma megnyitotta szemeidet, mindig Ôt fogod látni, és akkor ez a legnagyobb szeretet vezeti végig az életedet. És ha látni fogod, hogy Isten hogyan szerette ezt a világot, akkor majd másoknak is meg tudod mutatni az utat a mennybe.

Imádkozzunk!
Köszönöm Uram, hogy nagy dolgokat láthattam már a dolgaidból. Köszönöm, hogy beleláthattam csodáidba, mióta átvittél a Te világodba. Hadd dicsérjelek a sokkal nagyobbakért, és nagyon köszönöm Neked a legnagyobbat. Áldj meg minket, hogy lássuk, tapasztaljuk a legnagyobb csodádat, hogy rajtunk keresztül sokan megtérjenek.

Segíts Urunk, hogy érthessük a dolgaidat már itt, és majd odahaza is. Kérünk, légy abban segítségül, hogy átmenjünk a láthatókból a láthatatlanba Élhessünk csodálatos világodban, és másokat is Hozzád vezethessünk majd, dicsőségedre.
Ámen.

Biatorbágy, 1985. január 28-február 1.