“… azért jöttem, hogy életük legyen.” János 10,10b
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1999. május
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
NIKODÉMUS (1/5)
Jött azzal, amit tudott
“Volt pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: Ez jöve Jézushoz éjjel, és monda néki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul, mert senki sem teheti e jeleket, amelyeket Te teszel, hanem, ha az Isten van vele. Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.
Monda néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é?
Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. Ami testtől született test az; és ami Lélektől született, lélek az. Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek. A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, aki Lélektől született.
Felele Nikodémus és monda néki: Mimódon lehetnek ezek?
Felele Jézus és monda néki: Te Izráel tanítója vagy és nem tudod ezeket? Bizony, bizony mondom néked, amit tudunk, azt mondjuk, és amit látunk, arról teszünk bizonyságot; és a mi bizonyságtételünket el nem fogadjátok. Ha a földiekről szóltam néktek és nem hisztek, mimódon hisztek, ha a mennyeiekről szólok néktek? És senki sem ment fel a mennybe, hanem az, aki a mennyből szállott alá, az embernek Fia, aki a mennyben van. És amiképpen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképpen kell az ember Fiának felemeltetnie. Hogy valaki hiszen Ôbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Jn 3,1-15
Imádkozzunk!
Köszönjük Úr Jézus, hogy Te hívtál ide minket. Köszönjük, hogy jöhettünk, hogy minden akadályt elhárítottál az útból. Hadd kérjünk most Uram, hogy szólíts meg minket Igédben. Áldj meg, hogy cselekedhessük, amit mondasz. Áldd meg egész életünket, és légy közöttünk.
Ámen.
Azt olvastuk, hogy egy ember jött Jézushoz. Nekem az a nagy vágyam és reménységem, hogy Jézushoz jöttetek. Az ember jöhet helyekhez, emberekhez. De akik itt vagytok, ne felejtsétek el, hogy Jézushoz jöttetek. Szeretném, ha ez most tisztázódna bennetek, hogy Jézushoz jöttetek. Nikodémus világosan tudta, hogy Jézushoz ment.
Az Ige azzal kezdi, hogy egy ember, a zsidók főembere Jézushoz jött. Ilyenkor mindig eszembe jut, amikor egy faluban evangélizáltam, és mondogattam, hogy az ember milyen, az ember bűnös, – megszólalt egy férfi, és azt mondta, hogy na, dehát az asszony is! Azt hitte, csak a férfiakra gondolok. Jött ez a nő, folyton minket szid, jó volna, ha az asszonyoknak is mondaná. Mondtam aztán, hogy ne haragudjék, de az asszony is ember. Tehát nemcsak férfiakról van szó, mikor Nikodémusról van szó, mi, nők is benne vagyunk.
Mit jelent ez, hogy éjjel jött Jézushoz? Így igaz, hogy valóban, Nikodémus ebben a napszakban jött Jézushoz, éjjel. De több mondanivalója is van az Igének. Mit gondoltok, mit jelent ez, hogy éjjel, sötétben? Miért ment éjjel, sötétben? Félt a főpapoktól, farizeusoktól. Sok oka volt arra, hogy sötétben jöjjön. Ez annyit jelent, hogy titokban jött.
Kérdezem, hogy nem jöttél-e te is titokban? Nem volt benned, hogy jaj, csak meg ne tudják, hova megyek! Munkahelyen így szokták mondani, hogy megyek a testvéreimhez. Nem akarja, hogy megtudják, hol volt. Sokszor még a család előtt is titkolják, hova is mennek. Sok mindent tudunk mondani, és akkor éjjel jövünk, titokban. Nem tudom, hogy nálad világos dolog-e, tudják-e a körülötted élők, hogy Jézushoz jöttél? Lehet Nikodémusnak is ilyen okai voltak, azért jött éjjel.
De tudjátok, hogy van lelki éjjel is. Rossz állapotban vagyok, nehézségek között élek. Ézs 8,22-ben olvassuk ezt a mondatot: “És aztán a földre tekint, és ímé mindenütt nyomor és sötétség, és szorongatásnak éjszakája, ő pedig a sűrű sötétben elhagyatva!” Ismered ezt a lelkiállapotot, amikor úgy érzed, hogy nincs semmi kilátás? Annyira összegyűlt minden rossz és minden nehéz, hogy nem látszik megoldás. Külső körülmény, félelmek, belső állapot. Jézushoz jöttél éjjel a szorongatásnak állapotából, éjszakájából? “Sűrű sötétben elhagyatva!” Úgy érzi az ember, nem ért meg senki, teljesen egyedül vagyok.
Az Ézs 9,1 azt mondja: “De nem lesz mindig sötét ott, ahol most szorongatás van; először megalázta Zebulon és Nafthali földjét, de aztán megdicsőíti a tenger útját, a Jordán túlsó partját és a pogányok határát.” Nagyon sokszor úgy látszik, hogy ez a megaláztatás, ez a szorongattatás olyan, mint egy éjszaka, amelyiknek soha nem lesz vége. Ez a lelki éjjel. Ez a kétféle magyarázata lehet most ennek a szónak, hogy “Jött Jézushoz éjjel.”
“És monda néki:” Szeretnélek most arra kérni: hogy ha Jézushoz jöttél, beszélj Hozzá. Olyan rossz az, hogy este az utolsó lélegzetvételig folyik a szöveg, míg csak el nem alszanak. Engedjünk időt, lehetőséget egymásnak arra, hogy a testvérek Jézussal beszéljenek. Furcsa lett volna, hogy Nikodémus Jézushoz jön, és nem szól hozzá egy szót sem, hanem a szomszédokkal beszélget. Ha Jézushoz jöttél, Vele beszélj. Az imádság az az út, ahogyan Vele beszélhetek. Meg lehet Ôt szólítani. Rettenetes volna, ha úgy mennél el innen, hogy nem mondtad meg Neki, amit szerettél volna. Jó volna rögtön eldönteni, hogy Uram, ezt a hetet arra szeretném használni, hogy sokat beszéljek Veled.
Ahogy végigolvastam az igerészt, szinte minden vers elején ott van: “Monda néki Nikodémus.” “Felele néki Jézus, és monda néki.” Jézus mondja neked, és te is mondhatod Neki, és ez a legcsodálatosabb dolog. Ha Isten válaszol a kérdéseimre, nem tudok mást csinálni, csak potyognak a könnyeim, hogy ilyen vagy Uram? – ennyire tudsz válaszolni? Nikodémusnak első dolga volt, amikor éjjel Jézushoz ment, hogy: “monda néki”. Tehát azonnal Hozzá beszélt. Elmondja, amit Jézusról tud. “Mester, tudjuk”. Te is sokszor elmondod, amit az iskolában Jézusról tanultál. Tudjuk, hogy meghalt a bűneinkért. Az, hogy tudunk valamit róla, nem jelenti, hogy ismerjük is Jézust. Ha valaki egy országról útleírást olvas, sok mindent megtud róla, de ez nem azt jelenti, hogy ott volt. Az a baj, hogy nem ismered Jézust, csak sok mindent tudsz róla.
“Mester, tudjuk”. Nemcsak Nikodémus tudott valamit Jézusról, hanem mindnyájan tudjuk a történteket a Bibliából. Nikodémus történetét is tudjuk. Mikor olvastam az Igét biztos mondtad, hogy tudjuk, éjjel ment Jézushoz, aki azt mondta, hogy újjá kell születned. Az, hogy tudod, nem jelenti azt, hogy újjászülettél. A tudás nem segít az emberen, mint ahogy egy gyógyszer sem segít, ha nem vettem be.
Nikodémus mindent elmond, amit csak tud. “Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél.” Ezt mindnyájan tudjuk, hogy persze, hogy Isten küldte, de csak annyit, hogy “tanítóul”. Te tudsz már ennél többet? Mert ezt mindenki tudja, még az ateisták is elmondják, hogy csodálatos tanító volt. Talán azt is tudod, hogy Megváltóul jött, de attól neked még nem Megváltód. Lehet, hogy jeleket is tapasztaltál már. Műtét előtt segítségül hívtad, és úgy érezted, hogy könnyen átestél az egészen. Kaptál arról jeleket, hogy hallotta a szavadat, ismer és szeret. Valaki elmondta, hogy a villamosról leestem, amikor elindult. A táskámat ripityára vágta, a ruhámat is leszakította, de nekem semmi bajom nem lett. Hát csak Isten volt velem! Hányszor mondják el férfiak, a háborúban hogyan őrizte meg őket Isten, amikor élet-halál között voltak. Talán egy kicsit hálás is voltál, amikor láttad a jeleket, a csodákat, Istennek hatalmát.
Azt mondja Nikodémus: “Senki sem teheti e jeleket, amelyeket Te teszel, hanem, ha az Isten van vele.” Isten van veled, ennyit tudott mondani Nikodémus Jézusról. De látjátok, hogy nem mondta el, mit tud magáról. És ez nagyon nagy baj. Tudsz-e már magadról valamit? A vérfolyásos asszony, aki szintén Jézushoz ment, meg is tapasztalta erejét, gyógyítását és hatalmát, csak aztán történt vele valami, amikor Jézus előre hívta, elmondott neki mindent, igazán. Nem azt, amit Jézusról tudott, hanem amit magáról. Vajon Nikodémus leszel, vagy a vérfolyásos asszony, aki a nyomorúságnak, a betegségnek az éjszakájából jött? Testileg nappal jött, és mégis a legsötétebb éjszakából, a reménytelenségből, a gyógyíthatatlan betegségből.
Testvér, miből jöttél, és mit fogsz elmondani? Magadról beszélsz-e Jézusnak? Nem a tudásodról, nem arról, hogy régen jársz templomba, hogy gyerekkorodtól fogva olvasod a Bibliát. Csak ennyit tudsz mondani az Úrnak, ahelyett, hogy úgy beszélnél, ahogyan a vérfolyásos asszony tette. Beszélj a bajaidról! Jézusnak azt is el lehet mondani. Ne szép dolgokat mondj, mondd el, hogy mi van otthon, mondd el azt, ami szinte kibírhatatlan már! Mondd el Neki őszintén a bűneidet, amiket talán már látsz. Mondd el, hogy Uram, még mindig az az önző, irigy valaki vagyok, aki mindig is voltam! Nem tudok kigyógyulni belőle. Mondd el az anyagiasságodat, a hiúságodat! Látod, a vérfolyásos asszony is úgy járt, hogy senki nem tudta, hogy milyen beteg. Azt gondolták, minden rendben van nála. Legjobban azoktól az emberektől félek, akik elmondják, hogy nekik minden jó, minden sikerül, az Úr útján járnak. Azt is elmondhatod az Úrnak, hogy vak vagyok, semmit nem látok.
Valaki így mondta, hogy könnyű volt Nikodémusnak, mert tudta, hol lakik Jézus, és mehetett Hozzá. Ezzel kapcsolatban két dolgot szeretnék mondani. Az első, hogy Jézus a láthatatlan világban van. A mennybemenetel annyit jelent, hogy Jézus a láthatóból átment a láthatatlanba. A tanítványok annyit láttak, hogy felhő vette körül, és eltünt szemeik elől.
Miért csukjuk be a szemünket, mikor imádkozunk? Mert átmegyünk a láthatóból a láthatatlanba. Elhagyom a látható világot, lélekben átlépek a láthatatlanba, Isten országába. Eszembe jutott a kis keresztfiam. Szülei, amikor imádkoztak, szemük elé tették a kezüket. A formát megtanulta, de az ujjai között kinézett. Félek, hogy ezt csinálod, becsukod a szemed, de kicsit kinézel a láthatókra. Ha imádkozol, légy az Úr előtt, és bízz Rá mindent.
Jézus azt ígérte: “Ímé, én ti veletek vagyok minden napon, a világ végezetéig.” (Mt 28,20b). Mindig úgy számolj Vele, hogy ebben a szobában is itt van. Amikor ezt megérted, minden megoldódik. Amikor Jézus megszületik, Immánuelnek hívják, ami annyit jelent, hogy Velünk az Isten! Krisztusban itt van az Isten. Mindent megold, egy pillanat alatt. “Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?” (Róm 8,31). Mi bajod lehet, ha itt van a Hatalmas, Aki szeret?
Emlékeztek Elizeus szolgájára, hogy hogyan jajgatott, amikor jöttek a szíriai csapatok? “Jaj, édes uram, mi lesz velünk?” Elizeus azért imádkozott, hogy Uram, nyisd meg a szemeit. És a szolga látta, hogy sokkal többen vannak velük, mint ellenük. Látta a tüzes szekereket, Isten hatalmas seregét. Jó volna ha megnyitná a szemed. Jézus Krisztus, az egész menny angyalai velünk vannak, – mit akarsz?
De hadd mondjam a második kérdésre a választ, hogy hol van Jézus? A kereszten! A bűnös embernek mindig ott van Jézus, a kereszten. Mindig van bűntörlő vér. Nem apadt el. Ugyanúgy van neked is, nekem is. Hányszor álltam már meg előtte, hitrejutásom óta bűnösen, és mindig volt bűntörlő vér. Aki nem bűnösként jön Jézushoz, az csak egy régi történetet lát. Persze, tudjuk, valamikor meghalt Jézus, – csak nem nekem, csak nem értem.
Menj most Hozzá! A bűnösöknek örök forrásként folyik a vér. Olyan megrázó volt, mikor egyszer olvastam, hogy Kain megölte Ábelt. Isten beszélt vele: “Hol van a te atyádfia, Ábel?” Azt válaszolja, hogy nem tudom. Nem tudod, hol van Jézus? Nem tudod, aki megölted? “A te atyádfiának vére kiált hozzám a földről!” (1Móz 4,10). Milyen jó volna, ha így hallanád most: az Úr Jézus vére kiált ellened a földről. Vagy ellened, vagy érted kiált. A láthatatlan világban mindig megtalálod Jézust. És megtalálod a kereszten. Ha bűnnel terhelten mégy Hozzá, mindig van vér a számodra. Van kegyelem, és újra kegyelem.
Kedves asszonyember! Találd meg ezen a héten az utat Jézushoz, akármilyen sötét az éjjel, akármennyire úgy érzed, hogy ebből már nincs kiút. Menj Ôhozzá, hiszen Ô hívott ide.
Imádkozzunk!
Uram, köszönöm, hogy jöhetek Hozzád. Köszönöm, hogy szélesre tártad két karod a kereszten és azt mondtad, hogy Jöjjetek én hozzám mindnyájan. Áldalak, hogy senki nincs kizárva, mindenki mehet. Taníts meg a látható világból a láthatatlanba menni, az imádság útján, oda Eléd. Taníts meg a bűnvádaktól, a bajoktól kergetve, odamenni a kereszthez. Kérünk, ne legyen senki, azok között, akik most itt vannak, hogy ne találja meg először, vagy újra Hozzád az útat. Kérünk, hogy légy ebben segítségül. Áldj meg, hogy úgy mehessünk el innen, hogy megbocsátottál, megelevenítettél. Áldd meg imádságainkat, segíts, hogy tudjunk egyedül, négyszemközt beszélni Veled. Nevedért kérünk.
Ámen.