“… azért jöttem, hogy életük legyen.” János 10,10b
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1999. május
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
NIKODÉMUS (4/5)
Mimódon
“Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek. A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honna jő és hová megy: így van mindenki, aki Lélektől született.
Felele Nikodémus és monda néki: Mimódon lehetnek ezek?” Jn 3,7-9
Imádkozzunk!
Uram, hálát adunk, hogy hihetjük, erre jársz, és erre mégy. Azt is hisszük, hogy szabaddá tehetsz bennünket. Kérünk, hadd legyen most egy életreszóló találkozásunk Veled. Áldd meg így az utolsó napjainkat. Kérünk, ne akadályozzunk abban, hogy elvégezhesd bennünk a munkádat.
Ámen.
Emlékezzünk, hogy Nikodémus azzal jött Jézushoz, amit tudott. Pedig nem ezt kellett volna neki elmondania, hanem arról kellett volna beszélnie, hogy mi a baj nála. Az orvosnál sem azt szoktuk elmondani, amit az orvosról tudunk, hanem a betegségünket.
Talán már tapasztaltad, hogy Jézus arról kezdett el beszélni veled, amit nem tudtál. Különösen a megkötözöttségeiddel kapcsolatban. – Ezt eddig nem tudtam. – Jézus nem arról beszél, amit tudunk, hanem amit Ô tud. Mikor Jézus megszólalt, elmondta, amit tudott, és amit Nikodémus nem. “Ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.” Az újjászületés nem elhatározás, nem döntés, nem javulási ígéret, nem fogadkozás. Ezt sokszor megtettük már, és nem volt újjászületés. Sok minden folyik egy emberben, amíg Isten közelébe kerül, de ez nem újjászületés. Lehet, hogy egy darabig más voltál, de visszaváltoztál, és minden maradt a régiben.
“Senki sem vet pedig új posztóból foltot az ócska ruhára, mert ami azt kitoldaná, még elszakít a ruhából és nagyobb szakadás lesz.” (Mt 9,16). Az újjászületés nem egy új folt. Nem annyi, hogy láttam egy szakadást az életemben, teszek rá egy új foltot, és minden rendben van. A Biblia szerint, csak nagyobb lesz a szakadás. Sokan átélték ezt, hogy hazamentek egy új folttal, bizonyságot tettek, aztán mikor újra jön a kifakadás, csak nagyobb a szakadás, a botránkozás. Talán már a szomszédok is mondják, hogy ilyenek a vallásosak. Az újjászületés egészen új, nem egy új folt, nem egy új látszat.
Két dolog. Az egyik, hogy “Nem láthatja az Isten országát”, a másik, hogy “Nem mehet be az Isten országába.” Egy leányhéten nagyon sokan kaptak új életet. Annyira boldogok voltak, hogy körbeálltak, énekeltek. Egy lány kirántotta a kezét, és beszaladt a szobába. Utána mentem, és megkérdeztem, hogy Magdi, mi van veled? – Mindenki olyan boldog, csak én nem! Rettenetes lehet, amikor látom, – ahogyan ő is látta, hogyan térnek meg emberek, és mennek be mások Isten országába, ő pedig kint maradt. Amikor már megnyílik a szemem, látok, és nem mehetek be. Ez a súlyosabb. Rettenetes kimaradni onnan, ahol mások már boldogan bent lehetnek.
A “mimódont” megértettük: “Víztől és Lélektől”. A kettőnek együtt kell jelen lennie, az Igének és a Szentléleknek. A Szentlélek által közvetített Igének. Ez az útja a fogantatásnak. Jézus most azt mondja Nikodémusnak: “Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek ujonnan születnetek.” Ne csodálkozz ezen, mert világos és érthető, hogy szükséges. Ez az “egy szükséges dolog”, nem az amit csinálsz. Mártának mondta ezt Jézus, aki dolgozott, munkálkodott, aki mindent megtett. Az egy szükséges dolog az volt, hogy Mária ott ült, ahol vetették a magot. Ez volt a szükséges az új élethez.
“Szükség néktek újonnan születnetek.” Most már nemcsak Nikodémusnak mondja ezt Jézus, hanem mindenkinek, mert enélkül egyetlen ember sem mehet be Isten országába. Egy dolgot kellene nagyon komolyan megértenünk és elhinnünk, hogy aki Lélektől született, azt vezeti Isten Szentlelke. A Róma 8,14 világosan elmondja: “Akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.” Nagyon egyszerű meghatározás. Ezen nagyon világosan megértheted, hogy újjászülettél-e? Vezet Isten Lelke?
Egyszer arról beszélgettünk, hogy a hívő és vallásos ember között olyan különbség van, mint a motorcsónak és a vitorlás között. A motorcsónak nagy puffogással indul, és odamegy, ahová gazdája akarja. A vitorlás fölhúzza a vitorláját, csendben áll a vízen, és várja a szelet. A Lélektől született ember Nála nélkül semmit nem tehet. Ha nincs a Lélek vezetése, ha nem fúj a szél, akkor állok. A vitorlás tud állni. Aki nem az Úré, az mindig nyüzsög, ott mindenkinek tudni kell, hogy ő mit csinál. Hallottál már motorcsónakot menni a vízen? Az vagy? A Lélektől született embert odafújja a szél, ahová akarja. Csendben, észrevétlenül, anélkül, hogy zajt hagyna maga után. Nem magától, valamitől siklik a vízen.
Milyen jó volna, ha ilyen emberré válhatnál, akit ezentúl a szél oda fújhat, ahova akarja, és nem ahová te akarod. Ezekről mondja a Biblia, hogy Isten Lelkétől vezetettek. Azért mondja ezt az Úr, hogy felismerhessem, hogy akkor Lélektől születtem! Mert így van mindenki, – nem egyesek – mindenki, aki Lélektől született. Ha megszülettél Lélektől, ez lesz a legszemélyesebb megtapasztalásod, hogy a szél fú, Isten Lelke vezet, és tudhatom, hogy valóban Isten gyermeke lettem.
Isten dolgai nagyon egyszerűek. Az a baj, hogy bennünket sok minden vezet. Hogy megértsük, ez mennyire így van, elolvasom az Ef 2,1-3-at: “Titeket is megelevenített, akik holtak voltatok a ti bűneitek és vétkeitek miatt, Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik. Akik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját, és természet szerint haragnak fiai voltunk, mint egyebek is.” Most látod, hogy mi a motor azoknál az embereknél, akiket nem Isten Lelke vezet.
Jártunk egykor a világ folyása szerint, testünk kívánságaiban. Ez az egyik motor, ami hajtja az embert. Evés-ivás, szórakozás, amit a testem kíván. Mondhatnám, hogy az anyagiak: a ruha, a ház, az autó. Valakire, aki jókat szeretett enni, így mondták, hogy megy a hasa után. Amikor nagyon főztök, nem kellene azt mondani, hogy megyek a hasam után? Hajt a kívánság: Most ilyen hús kell, most olyan sütemény. Megyek, hajtom, hogy minden meglegyen, mert most ezt szeretnék enni. És megyek e világ folyása szerint.
A következő motor, amit elmond: “cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját.” Reggel elgondolom, mit is akarok csinálni, és azt véghezviszem. Aztán jönnek a veszekedések, mert a másik is gondolt valamit, és az is szeretné véghezvinni. Akit az esze vezet, az eszeveszett. És az eszem mindig tud újat kigondolni. Rettenetes berregéssel jár ez a motor. Csinálom az akaratom, és a két motorcsónak összeütközik. Mert a férjem is akar valamit. Kész a baleset! Ez a világ tele van ilyen ütközésekkel, amik hihetetlen sebeket ejtenek. A vége válás, és mindhárman sebesülnek: a férj, a feleség, de legjobban a gyerek. Mit kellett annak a gyereknek végighallgatnia, amíg odajutottak a szülei, hogy elváltak. Mennyi seb, fájdalom és könny! Csak azért, mert mindenki a saját útját járta, cselekedték a testnek és gondolatnak akaratját.
Isten így mondja: “Haragnak fiai” voltak. Előbb még így mondta az Ige: “engedetlenség fiai”, most “haragnak fiai”. És aztán a leglényegesebb, hogy ördögnek fiai. “A levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint.” Ha téged nem Isten Lelke vezet, akkor mindenek mögött a Sátán vezet. Csak ez a két vezetés van. Egy szabolcsi asszonytól kérdeztem, hogy láttál-e már bábszínházat? – Nem. Próbáltam megmagyarázni, milyen is az. Csak azt látod, hogy elől mozognak a bábuk, de hogy szálak kötik össze egy hátsó kézzel, abból semmit nem látsz.
Két kéz van. Egyik az ördög keze. De ha az Úré lettél, akkor Isten keze. Nem mindegy, hogy kinek az akarata mozgat téged. Értsétek meg most nagyon komolyan: “Akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.” Akik kezébe tették életüket, és valóban Ô mozgatja, nem pedig a test kívánsága, és nem a saját maga okos gondolatai, azok Istennek fiai.
Hányszor kínlódtam iszákosokkal, akik annyira mondták, hogy ahhoz, hogy leszokjon az ivásról, csak erős akarat kell. Az erős akarat előbb-utóbb a kocsmába vitte megint. Semmit nem ért, mert a testnek és gondolatnak akaratját cselekedte. Ha szeretnél újjászületni, nézd meg, hogy ki vezetett eddig, és add át a vezetést az Úrnak. “A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hova megy.” Tudod, hogy miért jöttél ide? Valószínű, hogy nem. Majd meglátod, hogy Isten küldött ide, mert valamit akar veled. Sokszor később derülnek ki dolgok, amikor valahova küld az Úr, hogy hát ezért kellett idejönnöm? Azt hittem, hogy élesztőért megyek a boltba, és közben valakivel találkoztam, akinek éppen nagy szüksége volt egy beszélgetésre. Istennek céljai, gondolatai magasabbak, nem tudom honnan jön, és hová megy.
Aztán elhangzik a másik “mimódon”. “Felele Nikodémus és monda néki: Mimódon lehetnek ezek?” Hogyan jön ki, hogyan születik? Az első kérdésem ezzel kapcsolatban, hogy mikor születik? Azt gondoljátok, hogy bármikor születhet, rajtam múlik? Mi lenne, ha azt mondaná valaki, hogy ha nagyon erősen akarom, megszületik a gyerek. Mindnyájan tudjátok, ez nem lehet, nem érett még a gyermek a születésre. Nem tudom, honnan jön, hová megy, de azt sem tudom, hogy mikor. A lelki születésnél nincs kezemben a “mikor”. Nem rajtad, nem emberen múlik. Minden gyermek akkor születik, amikor az anyaméhben minden kialakult, minden kész. Akkor magától megindul a szülés.
Egy lelkésztestvérem taxival vitte a feleségét a kórházba. Útközben kérte feleségét, hogy tartsd vissza! – Tartsd vissza! – Nem tudom. A taxiban megszületett a gyerek. Akinek most itt lelkileg meg kell születnie, nem mondom, hogy tartsd vissza, – engedd, hadd szülessen! Azért akar megszületni, mert megérett, itt az idő. A születés ideje beállott! Senki nem irányíthatja a szelet. Olyan érdekes volt olvasni a Prédikátor 11,5-ben: “Miképpen hogy nem tudod, melyik a szélnek útja, és miképpen vannak a csontok a terhes asszony méhében; azonképpen nem tudod az Istennek dolgát, aki mindeneket cselekszik.” Itt is összehasonlítja Isten a szél útját a születéssel, ezt sem tudod irányítani, azt sem. Isten tudja, hogyan vannak a csontok, mi van készen, és mikor születik meg. Nem lehet siettetni, csak engedni lehet ebben az Úrnak. A “mikor”-ra az a válasz, hogy amikor készen van.
Bennünk csodálatos, rejtett munka folyik, ha befogadtuk a magot. Elkezdődött egy belső munka, ez, ha egyszer készen lesz, nem lehet megakadályozni, hogy megszülessen. Egyszer egy asszonyt idő előtt akartam megszülni. Hiába mondtam a bűneit, semmi nem volt. Szomorúan mentem el, valami nem sikerült. Egy hónap múlva utaztam újra arra, azzal jött elém, hogy alig vártam, hogy jöjjön már valaki, olyan bűnös vagyok. Közben megérett a magzat.
Amikor először keltettem csirkét, az Úr nagyon sokat beszélt velem ezen keresztül a lelki születésről. A csirkék már kint csipogtak, de két tojáson még ült a kotló. Gondoltam, segítek. Feltörtem a tojásokat, félig csirke, félig tojássárgája volt. Gyorsan melegre tettem. Csirke lett, de torzszülött. Akkor nagyon megértettem, hogy soha ne szedegessem a tojáshéjat emberről, lélekről. Ha nincs még készen, csak torzszülött lesz.
Hogyan jön ki? Sokszor gondolkoztam, hogy a tyúk, vagy a csirke nyitja a tojáshéjat? Testvérek, a csirke, amikor érett! A tyúk csak segít neki. De az új élet maga fogja szétvetni az összes akadályt. Az új élet magától mozdul. Nem tud bennemaradni a bűn-burokban. Hozzá ne nyúlj, – csak szentül nézd, – a rügy magától nyílik. A hóvirág is magától dugja ki a fejét, nem kell róla leszedni a földet. Átjön az mindenen keresztül. Sokat segítettem kisborjú születésénél. Magától jön, csak kicsit szabad húzni. Itt minden magától történik. “És ez a magától, ez a kegyelem” – írja egy Reményik vers. Ez az Úrtól történik, te csak ott állhatsz és csodálkozhatsz. Csak nézheted, – Istenem, milyen csoda, hogy élet születik erre a világra.
Persze kicsit lehet azért segíteni, ahogy a szülésnél is lehet. Sokszor, mikor bűnvallásra jön valaki, megkérdezi, hogy mit mondjak előbb? Ami a legnehezebb. Soha ne hagyd végére azt, ami a legnehezebb. Mondd ki elsőnek! Mi farfekvéssel akarunk születni. Valaki, mikor másodszor jött beszélgetni, elmondta, hogy a múltkor már úgy kifáradtam, hogy valamit már nem volt erőm elmondani. Nagyon kérlek benneteket, ha eljön a szülés ideje, és jöttök az orvosi rendelőbe, gondoljatok arra, hogy az legyen elől, ami talán a legnehezebb, amivel kapcsolatban talán el is döntötted, hogy ezt nem mondom el. Mondd a legnehezebbet, a többi csúszik utána.
Milyen csodálatos, hogy az egész teremtettség erről beszél, csak mi vagyunk süketek. Isten példaképül adta körénk a teremtettséget. Azért mondja Isten a Róma 1,20-ban, hogy az ember menthetetlen, mert a teremtettségből mindent megérthetett volna, csak éppen süket. Körülöttünk minden mondja, beszéli Isten szavát.
Nem tudom, megértettük-e most, hogy “Mimódon”? Testvér, amikor az az új élet érett lesz, kikívánkozik, nem tudod visszatartani. Milyen jó volna, ha már éreznéd, nem tudom tovább tartani, már jön. Istennek csodája ez! Amikor egy gyermek, növény, vagy állat megszületik, az ember azon csodálkozik, hogy mindene megvan. Körme is van, szempillája is. Belül, a rejtett fejlődésben minden megtörténik. Amikor életképes, kijön. Mindene megvan, csak növekednie kell. A teremtés megtörtént az anyaméhben.
Ugye most már értitek, hogy megy be, és hogyan jön ki? Ne aggódj rajta, csak engedd, hogy fejlődjön, és engedd, hogy Isten csináljon mindent. Az élet csoda! Annyiszor álltam új életek mellett, a teremtettség csodája mellett azzal, hogy dicsértem és csodáltam a Teremtőt. Jó volna, ha mindenben Ôt látnánk, ahogyan rendezte lelki életünket, a fogantatást, a születést. Engedjetek ennek az életnek, hogy megszülethessen, amikor majd készen lesz.
Imádkozzunk!
Köszönöm Uram, hogy az ember sok mindent meg tud tenni, de életet soha nem fog teremteni. Hadd áldjunk Uram, hogy mindennek van határa, amit az ember cselekedhet, tudhat, a tudománynak, mindennek, ami embertől származik. Áldalak, Uram, hogy azt mondtad: “Én vagyok az élet!” Hadd dicsőítsünk Uram, hogy fölöttünk is Te vagy az élet Ura. Kérünk, hogy munkáld bennünk Igéd és Lelked által az új életet. Akinek elérkezett az ideje, légy segítségül Úr Jézus, hogy életrevalóan, csodálatosan megszülethessen. Légy ebben segítségül nékünk. Adj csendet, amiben Rád figyelünk, nehogy valahol belerontsunk áldott munkádba.
Ámen.