“… azért jöttem, hogy életük legyen.” János 10,10b
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1999. május
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
AKARSZ-E MEGGYÓGYULNI? (1/5)
Bethesda
“Ezek után ünnepük volt a zsidóknak, és felment Jézus Jeruzsálembe. Van pedig Jeruzsálemben a Juhkapunál egy tó, melyet héberül Bethesdának neveznek. Öt tornáca van. Ezekben feküdtek a betegek, vakok, sánták aszkórosok nagy sokasága, várva a víznek megmozdulását. Mert időnként angyal szállott a tóra, és felzavarta a vizet. Aki tehát először lépett bele a víz felzavarása után, meggyógyult, akárminémű betegségben volt.
Volt pedig ott egy ember, aki harmincnyolc esztendőt töltött betegségében. Ezt amint látta Jézus, hogy ott fekszik, és megtudta, hogy már sok idő óta úgy van, monda néki: Akarsz-é meggyógyulni? Felele néki a beteg: Uram, nincs emberem, hogy amikor a víz felzavarodik, bevigyen engem a tóba; és mire én odaérek, más lép be előttem. Monda néki Jézus: Kelj fel, vedd fel a te nyoszolyádat, és járj! És azonnal meggyógyult az ember, és felvette nyoszolyáját és járt. Aznap pedig szombat volt.” Jn 5,1-9
Imádkozzunk!
Köszönjük Urunk, hogy tudod, mennyire őszintén kérünk, hogy szeretnénk megismerni, szeretnénk meggyógyulni, megszabadulni. Úr Jézus, segíts, ne legyen senki, aki ezen a héten nem jut el Hozzád, és nem tapasztalja meg a Te gyógyító hatalmadat. Áldj meg minket, és szólíts néven, hogy igazán megismerhessünk.
Ámen.
Az élet egyik legnagyobb kérdése a betegség. Mennyit foglalkozunk vele. És a betegek részéről a legnagyobb vágy a gyógyulás. Ha betegeket megkérdeztem, mit kívánnak, a válasz mindig ez volt, hogy egészséges lennék, és dolgozhatnék, hogy járni tudnék.
Isten ezen a héten a gyógyulásról beszél. Amikor a test beteg, az ember belülről is nyomott, és szomorú, érzi a test nyomorúságát. Amikor a lélek beteg, a test is megsínyli. Érdekesen írja az Ige: “Féld az Urat, és távozzál el a gonosztól. Egészség lesz ez a te testednek, és megújulás a te csontjaidnak.” (Péld 3,7-8). Isten útja a legegészségesebb élet. Ha a lélek egészséges, a test is gyógyul.
Ezt a nagy egységet, ami a test és lélek között van, a bűn rontotta meg. A léleknek a betegsége a bűn. Betegség és bűn összefügg. A lélek betegségének a következménye van a testben. Már az orvosok is látják, hogy összefügg a kettő. Az egész testet az idegrendszer mozgatja, és ha az beteg, nyomot hagy a testben is. Ha valaki idegileg, lelkileg beteg, minden felborul.
Ha az ember haragszik, a testben megvan a következménye. Az indulat zavart okoz a szervezetben. Valakinek azt mondta az orvos, hogy ha nem akar meghalni, változtatnia kell az indulata kitörésein. Ennek az embernek gyomorfekélye volt, és amikor indulatba jött, annyi savat termelt a szervezete, hogy gyomorvérzést kapott. Jó volna látni, hogy betegségeinknek hol van a gyökere.
A Bethesda tavi jelenetnél szereplő ember mindenáron gyógyulni akar. Nem olyan régen láttam egy német könyvet, szép női arc volt rajta. Tele volt akupunktúrás tűvel, és ez volt aláírva, hogy minden áron gyógyulni! Mennyi mindent megtesz az ember a gyógyulásáért, és nem tudja, hogy mibe kerül bele közben.
A bibliai lexikonban olvastam egy nagyon érdekes dolgot a bethesdai jelenettel kapcsolatban. Kr. u. 135-ben Jeruzsálemben egy gyógyító istennek, Ausculápiusznak, a görög istennőnek állt itt a szentélye. Ásatások nyomán nagyon sok ajándékot találtak itt. A lexikon azt írja, hogy valószínű, már Krisztus idejében is gyógyulni jártak ide az emberek. Nem gondolom, hogy gyógyfürdő lehetett, mert akkor nemcsak időnként gyógyultak volna meg emberek. Lehet, hogy babonás hely volt, és időnként volt ilyen hatása.
Aki először belépett a vízbe, bárminémű betegségből meggyógyult. Természetfölötti dolog lehetett ez. Az Úr tud gyógyítani természetfölötti betegségekből, de a Sátán is csinál ilyet. Az emberek tömegesen keresik fel az ilyen gyógyhelyeket. Háromféle gyógyulás lehet: természetes, isteni, vagy ördögi. Világos, hogy ez nem természetes, és nem isteni, mert az isteni gyógyulásnak mások a feltételei, és nem az, hogy ki lép be először a vízbe.
Számunkra most az az érdekes, hogy mi a mondanivalója ennek az Igének, amit Isten Szentlelke leíratott. A Biblia lelki könyv, mindig a lélek betegségéről beszél. Ha azt olvassuk, hogy ott feküdtek a betegek, ennek mondanivalója van számunkra. Azokat a betegségeket, amikkel ott feküdtek az emberek, próbáljuk a mi lelki betegségeinkhez hasonlítani. Jézus mindig a testi dolgokról vesz képet és azt vonatkoztatja a lelki dolgokra.
“Ímé, kiment a magvető vetni.” (Mt 13,3). Ezen a héten is ez történik, a lelki Magvető, Jézus, veti az Igét. Háromféle betegséggel feküdtek a Bethesda tavánál. Az elsők a vakok, akik egyáltalán nem láttak. Amikor még vak voltam, egyáltalán nem értettem, miről beszélnek a hívők, hogy nekem, bűneim? Hát mit gondolnak ezek? Azóta de sok bűnt megláttam.
Ha magadat jónak, tisztességesnek, becsületesnek, rendesnek látod, akkor még mindig vak vagy. Akik veled együtt élnek, sokkal jobban látnak téged. Jó volna megérteni, Istenem, a lelki dolgok szempontjából tökéletesen vak vagyok. A Bibliában van egy Ige: “Egyet tudok, hogy noha vak voltam, most látok.” (Jn 9,25b). El tudod-e mondani magaddal kapcsolatban, évtizedekig vak voltam, most látok!
Ott feküdtek a vakok. Közéjük tartozol-e? Magamat sem látom, a másik embert sem. A vak ember mindig újra csalódik. Hány asszony mondta el házassága után, hogy ha tudtam volna, milyen a férjem, nem megyek hozzá. Mi azt nézzük, ami a szemünk előtt van, arról következtetünk. A vak embernek hiába mondom, hogy itt van Jézus. “Ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát.” (Jn 3,3b). Ne a szemünkkel, a hitünkkel nézzünk.
A vakok közé tartozol? Lehet, hogy van közöttünk olyan vak, akit már egyszer meggyógyíthatott az Úr. Emlékeztek arra a vakra, akinek Jézus a szemére tette a kezét és megkérdezte, hogy lát-e valamit? “Látom az embereket, mint valami járkáló fákat.” (Mk 8,24). Talán van közöttünk olyan, akinek már van sejtése a lelki dolgokról. Valamit sejt, de hiányzik a második érintés, amikor világosan mindent lát. Ilyen félig vak vagy?
A második csoport, a sánták. Hányan vagyunk kétfelé sántikáló emberek, akik kicsit az Úrnak, kicsit a világnak. Ilyen kettős ember vagy? Érdekelnek az Isten dolgai, szeretem, akarom, de persze, hogy az anyagiak is fontosak, a világ tetszése is fontos. Sánta vagy? Lehet, hogy egyszer már megszólított az Úr. Elfogadtad Ôt, boldog is voltál – és most? Azt hitted, ezt is lehet, meg azt is. Nekem mindig azt mondták kezdetben, hogy túlzásba viszitek. Van ennek normális formája, amikor az ember a világnak is, Istennek is megadja, ami az övé.
Az Úr nagyon komolyan kérdezi Illésen keresztül a Kármel hegyén: “Meddig sántikáltok kétfelé?” (1Kir 18,21). A sántáktól kérdezem, hogy meddig sántikálsz még? Meddig próbálod a kettőt összeegyeztetni? Így mondta valaki, hogy össze lehet ezt egyeztetni. Nem testvér! Ezt nem lehet összeegyeztetni! Emlékeztek Júdásra, aki szintén megpróbált itt is, ott is. Egyszer a tanítványok között volt, aztán jött a fustélyosokkal, az Úr Jézus ellenségeivel. Itt is bejáratos volt, ott is. Valahol erről beszéltem, és utána megszólalt egy asszony, és azt mondta, hogy pontosan rólam beszélsz. Estélyre készültem. De hallottam, hogy itt vagy, és eljöttem. Pont azt akartam csinálni, amit Júdás. Haza akartam menni, estélyi ruhát venni, kifesteni magamat, és menni a másik társaságba. Most már nem tudok elmenni, Isten megszólított.
Te vagy az a sánta, aki még annyi év után is kétfelé sántikál?
A betegek harmadik csoportja az aszkórosok. Mennyire lelki kép ez. Valaki, aki Isten gyermeke volt, igazán átadta az életét, de aztán elkezdett fogyni. Nem volt teljes, boldog, szabad élete. Az aszkóros ember egyre jobban összeesik, soványodik. Talán hívő ember vagy, csak benned van a kór, alig tudtál eljönni, annyira erőtelen az egész életed. Milyen rettenetes, ha vannak közöttünk ilyen hívő aszkórosok. Csak csontváz már, nincs rajta se izom, se erő, se öröm, se szeretet, se békesség. Olvasom az Igét reggel, este, megyek a templomba, de minden örömtelen, minden kötelesség. Imádkozom, de csak azért, mert tudom, hogy így kell. Minden leaszott már rólam, csak éppen vagyok.
Ez a háromfajta ember van lelkileg. Talán még vak vagy, és azért nem tudsz járni az Úr útján. Lehet hogy kétfelé sántikálsz, lehet hogy aszkóros vagy. Öt tornácban feküdtek a betegek, és várták, hogy valami történjen velük. Az ember valami változást vár, hogy megmozduljon a víz. Nem tudom, te most mit vársz, miben változik majd az életed? Hányan várják a nyugdíjas kort, hogy majd akkor követik az Urat. Aztán elmondja, hogy többet dolgozik, mint valaha. Te mit vársz? Hogy a lányod férjhezmenjen? Hogy aztán azzal se kelljen törődnöd, ha elkerül a háztól? Hányan elmondták: várom, hogy a férjem elvonókúrára menjen, és úgy jöjjön vissza, hogy megváltozott az élete. Várom a dolgok mozdulását, a külső változást. Sokan voltak már olyanok, akik eljöttek egy csendeshétre. Még ezt megpróbálom, ha ez sem változtat, nincs kiút.
Mit vársz? A víz mozdulását? Az a rettenetes, amit itt később elmond a beteg, hogy mindig valaki más lép be előtte. Másokkal történik valami, másoknak megváltozott az élete. Mondják is, hogy meggyógyultam, újjá, mássá lettem. A bethesdai beteg harmincnyolc éve feküdt már a tó partján. Testvér, mennyi ideje már, hogy megértetted, – van Jézus, van szabadulás – de te mindig ugyanaz maradsz. Nem tudom, volt-e még valami reménye ennek az embernek? Feküdt, feküdt, és várt. Egy ember, aki vár, és mindhiába vár.
Olyan jó, hogy lehet előrenézni. Jézus akkor arra ment, a Bethesda felé. Lehet, hogy csak akkor az egyszer ment arra. Sehol másutt nem olvassuk, hogy Jézus az öt tornácban járt volna. Azt az örvendetes hírt szeretném mondani, hogy Jézus ezen a héten erre jár. Azt ígérte, hogy ahol ketten hárman együtt vannak az Ô nevében, ott van közöttük. Higgyél az Igének. Jézus a szavához tartja magát. Erre jár. Talán most van az életed egyszeri nagy lehetősége, hogy meggyógyulj!
Seki másra ne várj, csak Reá várj teljes szívvel. Aki Ôreá vár, az nem csalódik!
Imádkozzunk!
Uram, nagyon kérlek, ne engedd, hogy most itt magunkat megjátsszuk egészségeseknek. Ne legyünk képmutatók, akiket Te útálsz. Segíts itt a gyógyhelyen, az orvossal szemben őszintének lenni. Kérünk segíts, hogy Előtted feltárjuk sebeinket. Köszönjük, hogy látsz, ismersz és szeretsz. Könyörülj rajtunk, senki ne legyen, aki betegen megy majd tovább. Cselekedd meg, hogy boldog, erős, Téged dicsérő élettel mehessünk haza. Hadd nézzünk ezzel a bizalommal előre, hogy örömteli emberekké változtathatsz, és hirdethetjük dicsőségedet ebben a beteg világban. Kérünk, vidd ezt véghez bennünk, neved dicsőségére.
Ámen.