“… azért jöttem, hogy életük legyen.” János 10,10b
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1999. május
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
SOK NÉKTEK JERUZSÁLAMBE FELMENNETEK (5/5)
Jaj tesvérem
“És miután evett kenyeret és ivott, megnyergelék a szamarat a prófétának, akit visszahozott volt. És mikor elment, egy oroszlán találta őt az úton, amely megölte őt, és az ő teste az úton fekszik, és mind a szamár, mind az oroszlán a holttest mellett állnak.” 1Kir 13,23-24
“És ő elment és megtalálta a holttestet az útfélre vetve, és a szamarat és az oroszlánt a holttest mellett állva. Az oroszlán nem evett a holtból, és a szamarat se tépte szét. És felvette a próféta az Isten emberének holttestét, és feltette azt a szamárra, és visszahozta azt, és bement a városba a vén próféta, hogy ott sirassa, és eltemesse őt. És eltemette a holtat a maga sírboltjába, és siraták őt: Ah szerelmes atyámfia!” 1Kir 13,28-30
Imádkozzunk!
Hálát adunk Uram, mert hisszük, hogy bennünk is véghez viheted művedet, amit ezen a héten akartál. Kérünk, hogy semmiben ne akadályozzuk munkádat. Ezen az utolsó napon még adj teljes készséget arra, hogy engedjünk Neked. Kérünk, gyógyíts ki minden engedetlenségből, nemakarásból. Adj teljes engedelmességet, hogy használhass is bennünket. Úgy szeretnénk hazamenni, hogy szolgáid lehessünk otthon is. Kérünk, hogy rajtunk keresztül megáldhasd a gyülekezetet, ahová megyünk.
Ámen.
Ma reggel nagyon komolyan arra kellett gondolnom, milyen sokba került a fiatal prófétának az, hogy evett és ivott az öreg prófétánál. Az engedetlenség mindig nagyon sokba kerül. Az ember hihetetlenül könnyelmű, amikor engedetlen. Eszébe sem jut, mi lesz ennek a következménye. A fiatal prófétának drága étel és ital volt, amit ott evett és ivott.
Amikor elindult a próféta, nem tudom, volt-e fogalma arról, hogy ez az utolsó étel és ital, amit evett. Talán arra is gondolt, valamikor majd öreg korban lesz az, hogy nem temetnek atyáim sírjába. Talán azt is mondta, hogy nem is olyan nagy a baj. Sokszor könnyelműek vagyunk, majd csak lesz valahogy.
Tegnap beszéltünk arról, hogy a fiatal próféta elmulasztotta az utolsó alkalmat a megalázkodásra, megtérésre. Még mondhatta volna, hogy Uram, bocsáss meg. Hogy nem jutott eszébe ennek a prófétának, az legyen az első dolga, hogy bocsánatot kér. Lehet, hogy arra gondolt, hazamegyek és elintézem a dolgokat az Úrral. Vigyázz, nehogy elmenj úgy, hogy nem rendezted dolgaidat az Úrral. Lehet, hogy nem lesz többé alkalmad. Azt hiszem, akik az utolsó alkalmat elmulasztják, azok se szoktak arra gondolni, hogy soha többé nem lehet. Az Úr azért dicsérte a hamis sáfárt, mert okosabb volt, mint a világ fiai. Felhasználta az időt az ítélet kihirdetése és végrehajtása között, és mindent megtett, hogy rendezze a dolgait.
Amikor most itt vagy, megpróbáltál-e mindent megtenni? Elmégy innen, nem a szamarat nyergelik meg, talán az autót, vagy buszt. Jaj, hová mégy? Szegény Isten embere nem tudta, hova megy. Nem is volt talán olyan nagyon megtörve, azt gondolta, hogy majd csak elintéződik ez a dolog valahogyan. Van még időm – fiatal vagyok. Nem volt már ideje, mert elmulasztotta az Istentől erre rendelt időt. Drága étel és ital volt, amit ő annál a prófétánál evett és ivott, azon a helyen, ahol Isten határozottan megtiltotta.
A következő mondat elmondja, hogy egy oroszlán találta őt az úton. Véletlenül találkozott vele? Hányszor úgy néz ki valakinek az életében, hogy váratlan, véletlen baleset érte. Így mondta Reményik Sándor egyik versében: “Véletlenül, vagyis Isten akaratából.” Véletlenül, vagyis Isten akaratából rátalált egy oroszlán. Vannak belső és külső oroszlánok is. Lehet, hogy egy vérrög, amelyik véletlenül a szívedbe jut, egy pillanat alatt végez veled. Lehet, hogy egy ismeretlen vírus támadja meg a szervezetedet. Valakire mondották, hogy nem tudjuk, mi a betegsége. Azt mondják az orvosok, ismeretlen vírus. De Isten ismerte a vírust. Egy ismeretlen oroszlán pontosan rátalált Isten akaratából. Valaki az úton ment keresztül, és egy külföldi kocsi nem tudott már fékezni, és elütötte. Nem oroszlánok járnak most, de vannak külső dolgok. Van, akit a zebrán ütött el egy kocsi, és pillanat alatt egy életre tönkretette. Emlékszem, valakit egy állomáson a mozdony ütött el, ami ott állt, nem volt eléggé biztosítva, és véletlenül gurulni kezdett. Nagyon sokszor hiába teszünk meg vaalamit annak érdekében, hogy minden rendben legyen.
Vannak oroszlánok, ne gondold, hogy olyan biztos világban élsz. Lehet, azt gondolod, hogy nem élünk a pusztában, nem törhet rám az oroszlán. De rádtörhet, ahogy arra a prófétára is rátört.
Megnyergelték a szamarat. Rövidesen felülsz az autóra, vagy vonatra. Nagyon kérlek, el ne mulaszd ezt az időt. Talán egyszer azt fogod mondani: hogy voltam erre képes. Ott voltam, kimondhattam volna, megszabadulhattam volna. Erre mondja Isten Igéje, hogy hányszor akartam, – de te nem akartad.
Nagyon kérem, nézzünk most szembe ezzel a prófétával, Istennek áldott emberével. Hát ilyen vége van, ez történik vele? Érthetetlen, nincs emberi oka. Ez a megdöbbentő, hogy nincs emberi oka sokszor az Ördögnek. De belső oka van, és Isten soha nem csinál semmit véletlenül és érthetetlenül. Mindennek megvan az oka.
Érdekes, ahogy mondja tovább, ott állt mellette a szamár is, az oroszlán is, nem ette meg, nem tépte szét, nem falta fel a prófétát. Úgy álltak ott egymás mellett, mint három felkiáltójel. És ennek nincs magyarázata. Ha nekiment az oroszlán, céllal ment neki, és fel akarta falni ezt az embert. És egy oroszlán nem áll a szamár mellett, anélkül, hogy szét ne tépné. Megint érthetetlen, és megint csak azt mondom, hogy Isten beszél. Nem emberi dolgok történnek itt. Aki látta egymás mellett a holttestet, és a két állatot, azt mondhatta, hogy ez teljesen érthetetlen. Az öreg próféta azonnal tudta, hogy Isten embere az. Istennek vannak ilyen nagy felkiáltójelei, amire fel kell figyelni, miért történik így!
Egyet szeretnék mondani, amit az Ige mond. Az állatvilág, a teremtettség engedelmesebb az embervilágnál. Nyilván az oroszlánnak meg volt tiltva, hogy a holttestből egyen. Engedelmesebb volt, mint a próféta. Lehet, hogy éhes volt, de nem evett. Értitek, mit mond Isten ezen keresztül? Az engedetlen próféta, és az engedelmes teremtettség! Gondolj arra, hogy a teremtettség Isten szavára cselekszik. A fák virágoznak, gyümölcsöt hoznak. A madarak költöznek, amikor az ideje van. Minden megtörténik a teremtés rendjében, ahogyan Isten akarja. Csak az embernek van független akarata, azért teremtette Isten saját képére. Lehetősége van nemet mondania Istennek. A világon nincs ilyen teremtmény, csak az ember. Minket nem irányít akaratunk ellenére akaratával. Ha nem akarod, amiért Ő idehozott, nem történik meg veled. Lehet, hogy nem talál rád semmiféle baleset. Megteheted, hogy ellenállsz Istennek, de nem marad következmények nélkül.
Ez a kép, amit itt látunk, a prófétáról beszél, aki evett és ivott, amikor meg volt parancsolva neki, hogy ne tegye. Vajon te is úgy vagy, mint az engedetlen próféta, hogy nekem ugyan parancsolhat Isten. Isten minden helyen, mindenütt megparancsolja az embereknek, hogy megtérjenek. Az övéinek pedig azt parancsolja, hogy szentté légy, mert Ő szent. Mondhatod, hogy nem érdekel, mit parancsol Isten, megyek a magam feje szerint.
Állnak egymás mellett. Ez a kép beszél a szamárról, aki okosabb mint az ember, mert enged az Istennek. Az oroszlán szelídebb, mint az ember, nem eszi meg a prófétát. Megrázó kép ez! És most láthatjuk a hazug prófétát. Vajon el tudjátok-e képzelni, mit jelenthetett neki, amikor elmondották, hogy mi van az úton? Mennyire érezhette, hogy ő az oka. Talán úgy lehetett, ahogyan Jónás mondta, hogy dobjatok a tengerbe!
Vigyázz testvér, ne légy hazug próféta! Az Ige elvégzi a maga dolgát. Vagy életnek beszéde életre, vagy halálnak beszéde halálra. A hazug próféta szájában halálnak beszéde volt halálra. Aki hallgatott rá, arra halált hozott. Ne gondold, hogy következmények nélkül lehet az Igét hallgatni. Volt bátorságod ide eljönni, ahol hallod Isten szavát. Ha nem engedsz neki, ugyanaz a beszéd, ami másokat megment, neked halálnak halála lehet. Azt mondja Jézus: “Ha valaki hallja az én beszédeimet és nem hisz, én nem kárhoztatom azt: mert nem azért jöttem, hogy kárhoztassam a világot, hanem hogy megtartsam a világot. Aki megvet engem, és nem veszi be az én beszédeimet, van annak, aki őt kárhoztassa: a beszéd, amelyet szólottam, az kárhoztatja azt az utolsó napon.” (Jn 12,47-48). Jézus nem fog kárhoztatni, de amit itt hallottál, az kárhoztat egy örökéleten keresztül. Nem kell oda sem Ördög, sem tűz. Elég kárhoztatás az, hogy mondták, megtehettem volna, meg is értettem, tudtam, mit vár tőlem Isten, – de nem akartam. Egy örökéleten keresztül kárhoztatnak a beszédek, kárhoztat a kereszt. Egy örökéleten át láthatod majd Jézus átszögezett kezeit.
Testvér, nagyon kérlek, amíg itt vagy, addig még léphetsz. A hamis próféta elindult, nem bírta elviselni a gondolatát, hogy ő az oka mindennek. Meg akarta nézni, hogy mi történt. Isten Igéje olyan, mint a tűz. Már gyerekkorodban megmondták: ne játssz a tűzzel! Igét hallgatni nem játék. Nem olyan egyszerű dolog elmenni innen azzal, hogy jól van, kibírtam. Egyszer egy asszony a férjét küldte el csendeshétre. – Azt mondta a feleségem, jöjjek el, nekem sem fog ártani. Azt mondtam, hogy remélem, ártani fog, amit hall. Mert ez nem értelmetlen beszéd. Ez vagy a bűnnek árt bennem, és szabadít, vagy az életem megy tönkre. Nem értelmetlen dolog az Igét hallgatni. Az Ige megemésztő tűz. Bár ezen a héten a lelkiismereted meggyulladt volna. Ha legalább egy szikra odatalált volna, hogy már belül égnél.
Szegény öreg próféta! – ment a szamarán, hogy gondolt vissza arra az útra, amelyen először ment, amikor megállította a fiatal prófétát. Vannak iszonyú következmények. Ha hirdeted az Igét, ne légy hazug próféta. Ne vigasztalj, amikor Isten nem akar vigasztalni! Ne bánts, amikor Isten nem akar bántani! Ha te nyugodtan mondogatod az Igéket, akkor a halált munkálod emberekben. De magadban is. Az Ige olyan, hogy visszacsap, mint a bumeráng. Nemcsak azt teszi tönkre, akinek hazudtam, hanem engem is.
Azt mondja az Ige: “És ő elment, és megtalálta a holttestet az útfélre vetve, és a szamarat és az oroszlánt a holttest mellett állva.” Vajon beszélt-e neki a két állat? Vajon megérthette-e Isten szavát ott? “És felvette a próféta Isten emberének a holttestét, és feltette azt a szamárra, és visszahozta azt, és bement a városba a vén próféta, hogy ott sirassa és eltemesse őt.” Nem tudom, egy kicsit megérted-e most, – ő is megértette ott, hogy drága étel volt, amit a fiatal próféta evett. Következménye: a halál.
Nagyon komolyan szeretnélek figyelmeztetni benneteket, ti is odamentek ma a legdrágább vacsorához, az úrvacsorához. Azt is vagy életre, vagy halálra veszed. Most nagyon gondold meg, nem játék enni és inni. Ez a próféta evett és ivott, és halál lett belőle. Gondolj most a legdrágább vacsorára, ami neked semmibe nem került, de hogy Istennek mibe került…? Ha soha nem kérdezted még az Atyát, ma a csendességedben simulj oda Hozzá, és kérdezd meg csendben:- Édesatyám, sokba került? Hadd mondja el neked egyszer, mibe került az Ő Atyai szívének, az Egyszülöttet érted adni. Gondolj arra, mibe került az Atyának végignézni azt az iszonyú halált, amikor verték a Fiát. Akinek gyermeke van, talán kicsit megmozdul a szíve, hogy ezt nem lehet kibírni.
Ha még soha nem értetted a keresztet, kérdd most Őt, hogy magyarázza meg. Ma délután halld meg, hogy Ő mondja el, mibe került Neki a kereszt. Neked egyszerű elfogadni, megköszönni a legdrágább vacsorát. Látjátok, ez is halálba került, de nem az ember próféta halálába, hanem az Isten Fia halálába.
Milyen jó volna azon is gondolkozni, hogy a fiatal prófétának azért volt megparancsolva, hogy ne egyen és ne igyon, mert egy igazi izraelita nem ült le bűnösökkel egy asztalhoz. Óriási dolog volt asztalközösséget vállalni. Értitek már, miért imádkozzuk minden étkezésnél: “Te, ki bűnösökkel egy asztalhoz ültél, és velük kenyeret is ettél, Jövel, Urunk, Jézus, maradj mindig vélünk, Áldd meg az ételünk, amit adtál, kérünk.” Hogy háborogtak a farizeusok, mikor azt látták, hogy Jézus együtt eszik a bűnösökkel. Meg volt tiltva a prófétának ettől az Istentől elfordult, Jeroboám által megrontott helyen, hogy egyen, igyon. Jézus pedig leült velük egy asztalhoz.
Jézus ma délután újra leül veled egy asztalhoz, az úrasztalához. Egész héten Ő volt az asztalunknál, és most te leszel az Ő asztalánál. Bűnösökkel egy asztalhoz ül. Jézus átlépte a törvényt. Engedte, hogy botránkozzanak, háborogjanak, hogy szidják Őt. Szeretném, ha most meglátnád, Jézusnak megparancsoltatott. Ő tudta, hova megy. Tudta, hogy a keresztre megy. Tudta, hogy mibe kerül neki a kereszt. Szeretném most elmondani nektek, hogy nekünk is megparancsoltatott, hogy minden csendeshét után úrvacsorát osszunk. Előtte évekig nem volt. Egyszer, amikor olvastam, hogy “Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre”, azt kérdezte tőlem az Úr, hogy milyen jogon nem teszed, hogy mered nem cselekedni, mikor megparancsoltam? Nekünk megparancsolta Isten, hogy úrvacsorát osszunk. Jó volna látni, hogy itt van a nagy lehetőség, hogy az Úr azt parancsolta övéinek: “Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre.” (1Kor 11,24).
Gondolj arra, vagy engedsz a szónak, nyilván úgy, hogy bűneid bocsánatára veszed. Vagy úgy vagyok, mint ez az Isten embere, amelyik akkor evett, amikor nem volt szabad. A fordítottja ugyanolyan baj, ha akkor nem eszel, amikor az Úr hív. Nektek azt mondja az Úr ezen a helyen, hogy egyél és igyál, ha valóban Vele akarsz új szövetséget kötni. Tegyél el minden más poharat, az élvezeteid, az örömeid, a vágyaid poharát. Mert azt mondja az Ige: “Nem ihatjátok az Úrnak poharát, és az ördögök poharát, nem lehettek az Úr asztalának és az ördögök asztalának részesei.” (1Kor 10,21). Tedd le az élvezeteid poharát, a dicséretek poharát, amit az ember olyan boldogan iszik. Nem ihatod mind a kettőt. Ha továbbra is mindkettőt akarod inni, haragra ingereli az Urat a bálványimádásod, az önimádatod, a dicséretszomjad. Csendességedben tedd félre azzal, csak egy poharat akarok, az Úr szeretetének poharát.
Az Ige azt mondja: “Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete.” (1Jn 2,15b). Ha vágyol az Atya szeretetére, tedd le a világ szeretetének poharát. Ma választanod kell! Nagyon kérem, ha nem akarod letenni a másikat, nyugodtan maradj a helyeden, senki nem kérdezi meg, hogy miért? Az Úr tudja, és te is. De ha az Övé akarsz lenni egy életre, akkor halld a hívást: “Vegyétek egyétek!” Egyetek ebből mindnyájan, ez az én testem, amely megtöretett bűnök bocsánatára, és igyatok ebből mindnyájan, ez az újszövetség vére.
Mondd ki ma az Úr felé az igent teljes felelősséggel, és aztán tartsd magad Ahhoz, Akivel elindultál.
Imádkozzunk!
Urunk, segíts most újra teljesebben befogadni Téged, és Rád bízni magunkat a bennünk levő életedre, amelyik otthon is cselekszik majd bennünk és hordoz mindvégig. Segíts Úr Jézus, hogy a döntő lépés megtörténhessen most az életünkben, amikor asztalodnál eszünk és iszunk. Hadd kezdődhessen most új élet, a Te életed bennünk.
Ámen.
Biatorbágy, 1988. június 19-24.