“… azért jöttem, hogy életük legyen.” János 10,10b
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1999. május
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
ISTEN PERE (4/5)
Gyakorold a szeretetet!
“Megjelentette néked, óh ember, mi légyen a jó, és mit kíván az Úr te tőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot.” Mik 6,8b
Imádkozzunk!
Hálát adunk Uram, hogy egészen magadhoz akarsz vonni. Köszönjük, hogy magadról beszélsz. Segíts, hogy végre igazán megtudjuk, hogy ki vagy nekünk. Könyörülj rajtunk, hogy rajtad kívül senki mást ne keressünk, és senkiben ne gyönyörködjünk ezen a földön. Áldj meg, és tisztítsd meg a szívünk minden mástól, hogy egyre inkább megtelhessünk Veled.
Ámen.
A védőbeszéd, amit az ember tartott önmaga mellett, mennyire vádbeszéd volt Isten felé. Túl sokat kíván Isten. Mivel menjek eleidbe? Mit kellene még odaadnom? Az van a szívünkben, hogy mennyi mindent tettünk, adtunk. Nem tudom ráébredtetek-e ennek a védőbeszédnek a keménységére? Tulajdonképpen a védekezés, vádolás. Mondanivalója ennyi: mindennek Te vagy az oka. A bűneimnek is Te vagy az oka, mert túl sokat kívánsz!
Olyan sokszor mondják, hogy Torbágyon magas a norma. Válaszom az, hogy mutassátok meg, hol magasabb, mint amit az Úr mond. Ha valahol nem egyezik az Igével, nyugodtan meg lehet mondani, azonnal visszavonom. Csak azt szeretném hirdetni, amit az Úr mond. Úgy gondolom, csak a mi mértékünkkel látszik magasnak.
Az Úr egyszerűen, röviden, világosan elmondja, hogy mit kíván. “Megjelentetett néked óh ember, hogy mi légyen a jó.” A legnagyobb bajunk, hogy nem tudjuk, mi a jó! Nagyon sokszor azt hisszük, amit csinálok, az jó. Sokszor hosszú évek múlva jövünk rá, hogy a legrosszabb volt, amit jónak gondoltunk.
Isten megjelenti neked, hogy mi a jó. Az ember azt hiszi, hogy mióta evett a jó és gonosz tudásának fájáról, azóta tudja, mi a jó. Nem kell, hogy Isten megjelentse, mert tudom. Azért csinálunk sok olyan dolgot, ami Isten szerint nem jó, mert még mindig működik bennünk az édenkertben elindult nagy bátorság arra, hogy én csak tudom, mi a jó, van nekem ítélőképességem, és értelmem.
A bűn alapja az önállóság. Az elszakadott állapotnak az ismertetőjele, hogy az ember önállóan dönt. Lehet, Isten rád néz és azt mondja, hogy micsoda önálló ember! Nem tudom nem vagy-e te is ilyen önálló ember, aki tökéletes biztonsággal megállapítod, hogy mi a jó. Nagyon sokszor a mi önálló jókodásunkkal embereket megakadályozunk abban, hogy Jézushoz jussanak.
A mennyben egyszer nagyon csodálkozunk majd, hogy milyen cselekedeteink kerülnek ítélet alá. Az Úr azt mondja majd, hogy mertél beleavatkozni emberek életébe? Jobb vagyok, mint Isten, mert az Atya hagyta a tékozló fiút a vályú mellett ülni, és mikor nem mozdult a keze, azt mondtad: – Majd én! Chambers ezt nevezi műkedvelő gondviselésnek. Jó megállapítás, hogy ne játssz műkedvelő gondviselést. Megnehezíted Isten dolgát, hogy az illetőt megkeresse. De megnehezíted az ember dolgát, akinek még szüksége van arra, hogy újra olyan nagy sötétségbe jusson, ahonnan már nincs más kiút. Végre nem tud kitérni, de a képzelt jóságoddal megakadályoztad, te, aki Isten szolgája szeretnél lenni. Azt mondja az Ige: “Kemény nyakú és körülmetéletlen szívű és fülű emberek, ti mindenkor a Szentléleknek ellene igyekeztek, mint atyáitok, ti azonképpen.” (ApCsel 7,51).
A Szentlélek végzi a maga munkáját, szolgái pedig a földön mindig keresztben állnak, mert ők jók akarnak lenni, az embereknek akarnak tetszeni, hogy hálálkodjanak nekik. Elveszik jutalmát cselekedeteiknek. Istennel való kapcsolat nélkül mindent fordítva csinálsz. Egyszer majd rájössz, hogy legnagyobb bűneid ott vannak, amit a saját szíved, eszed szerint cselekedtél. Valaki így mondta, lehet, hogy életemben minden rossz, de a szívem az jó. Magunkat láttatjuk, és saját magunkat kábítjuk, másokat pedig tönkreteszünk. Egy alkoholista is azt hiszi, ő csak annyit iszik, amennyi neki jó. És a vége, hogy az árokba jut.
Azt hisszük, tudjuk, hogy mi a jó, és mi a rossz. És lehet egy kemény szó, ami rossznak látszik mindenki szemében, és annak az embernek a legjobb. Testi szemmel nézve mennyire rossz az az orvos, aki egy késsel belevág a hasamba. És az a rossz, ami majd nehezen gyógyul, – az a rossz a legjobb a számomra.
Csak akkor tudom, hogy mi a jó és mi a rossz, ha Isten megjelenti. “Megjelentette néked óh ember.” Testvér, ha még mindig önálló vagy a döntésekben, kérdés, hogy ettél-e az élet fájáról? Mert tudjátok, hogy csak ez a két fa van. Egész héten az élet fájáról, Jézusról beszélünk. Még az énekben is ott van: “Paradicsomnak Te szép élő fája! Kegyes Jézus, Istennek Báránya.” Honnan veszel és honnan kapsz tanácsot? A benned levő Jézus vezet-e, vagy pedig a jó és gonosz tudása? Ez a bűn állapota. Ez a mérhetetlen öndicsőítés állapota, hogy dönteni tudok, hogy olyan lettem, mint az Isten.
Ez a legördögibb bűn. Beszélünk az ördögi bűnökről, és sokszor elhagyjuk a legördögibbet, hogy olyan leszel, mint Isten. Tudod, hogy mit kell tenned. Te csinálhatod, mert meg tudod majd különböztetni, mi a rossz és mi a jó. Nem istenítem magamat? Nem próbálom vezetni magamat és a másikat? Nem vagy-e vakoknak vak vezetője, aki nem tud különbséget tenni? Újra mondom, hogy az önállóság egy állapot, amiben végig lehet élni egy életet.
Miért akarja Isten, hogy Ô vezessen? Mert azt szeretné, hogy mindig Hozzá menjek. Ez volna az üdvösség. Miért akarod megspórolni ezt az áldást? Hát nem jó neked, hogy problémáid az Úrhoz kényszerítenek? Mindennek a titka a kapcsolat kérdése. Ha ez megvan, akkor boldogan szaladsz mindig mint gyermek az atyjához, hogy Uram, jó ez? Megspórolhatod-e ezt a megalázkodást, hogy észrevedd, nincs kapcsolatod. És hogy oda kell menni Ôhozzá a bűneiddel, amelyek elválasztanak Tőle. Hogy valamit megérts, amit Ô akar veled megértetni. “Megjelentette néked , óh ember, mi légyen a jó.”
Ugyanezt az Igét olvashatjuk az 5Móz 10,12-ben: “Most pedig óh Izráel! mit kíván az Úr, a te Istened tőled? Csak azt, hogy féljed az Urat, a te Istenedet; hogy minden Ô utain járj, és szeresd Ôt, és tiszteljed az Urat, a te Istenedet, teljes szívedből, és teljes lelkedből.” Úgy örülök, mikor mindig újra látom, hogy a Biblia Isten szava, hogy évezredek távlatában elmondja ugyanazt más embereken keresztül, hogy Isten megjelentette az embernek, – neked is, hogy mi legyen a jó, és mi Isten akarata.
A következő mondat így hangzik: “Csak azt, hogy igazságot cselekedjél.” Más fordításban így hangzik: Cselekedd az Igét! Cselekedd Isten akaratát. Isten Igéje igazság. Azt cselekedd, amit Ô mond. Ô tudja megmondani, hogy mi a jó, és mi az igazság ebben a dologban. Mert azt is tudod, annyi igazság van, ahány ember. Boldog aki hallja, és cselekszi az Igét. Az Igének ne csak hallgatója, hanem megtartója légy. Talán a fülünkön beengedjük és halljuk, de nem marad meg bennünk, nem tartja meg a szívünk az Igét. Miután csendességet tartottam, sok esemény kerül elém, újra meggondolod, tartod még az Igét, benned van még, mi is volt az Ige?
Úgy emlékszem, életem legnehezebb állapotában voltam, amikor jöttem itt felfelé a házhoz, ahol bent volt a rendőrség. Megálltam az ajtó előtt, arra gondoltam, mi volt a reggeli Igém? Csak akkor léptem be az ajtón, amikor eszembe jutott. Nem emlékszem már az Igére, csak azt tudom, hogy azonnal helyre állított. Isten mindig azt adja, amire szükségünk van. Jó az Igét a szívünkben tartani. Jó volna mindig napközben is, nemcsak nehéz pillanatokban, újra tudatosítani, mit mondott az Úr? Mert eljön a pillanat, amikor cselekedned kell, és ha nem tartod, nem tudod majd cselekedni. A kettő összefügg. Mária is megtartotta és szívében forgatta az Igéket. Akkor amikor szükség lesz rá, cselekedni is tudod.
Az Ige megértésének kérdése nem tanultság, nem teológia, hanem engedelmesség kérdése. Az Isten, Isten! – és amíg meg nem teszem, amit mond, addig nincs más mondanivalója. Ha van valami amit megkerültél, amit Isten egyszer már mondott, akkor juss el oda, hogy Uram mindenáron Téged akarlak megkapni, a teljes szeretetedet. Ha kell, százszor is elismétli, mi az ára, mit kíván tőled Isten. Mert Ô hűséges Isten és nem csalárd. Bármennyire ravaszul kerülted is meg a szavát, egyszer odakerülsz, ahova Jákób a Jabbók révénél.
Mindnyájan született csalók vagyunk, meg tudjuk játszani, ki tudjuk beszélni magunkat, még az Igét is felhasználjuk közben. Szeretném, ha ez megrendítene, hogy még az Igét is mondom, miközben az egész keresztyénségem haamis. Egyszer bekerülsz majd a szorosba, ahonnan nincs kiút, sem előre, sem hátra. Lesz az életednek egy pillanata, amikor nincs semerre kitérés, és lehet, hogy akkor újra megmondja az Úr azt a mondatot, amit talán évtizedeken keresztül kikerültél.
Jákób életében a legnehezebb pillanat a Jabbók réve volt. Családját is átvitte már. Kikerülhetetlenül tusakodnia kellett az Úrral. De vele megtörtént, hogy érintette az Úr. Sántán ment tovább. Neked akkor jön majd fel a nap, amikor életed legnehezebb órája lesz, nem a testi halálod, az óembered órája, amikor nincs tovább. Vagy meghalsz, vagy lelkileg belepusztulsz.
Megjelentetett neked, talán személyesen neked, hogy mit kíván tőled az Úr. Ismerek embereket, akik egyik gyülekezetből a másikba futkostak az Úr elől, és pontosan tudták, mi az, amit nem akarnak. Nagyon kérlek, ne légy csaló. Mondd ki őszintén, hogy Uram tudom, de nem akarom. Akkor elkezdi majd benned az akarást, mert hiszen azt is az Úr munkálja bennünk. Kikerülhetetlenül engedelmeskedned kell. Megjelentette neked az Úr, mi legyen a jó. Látod, ez a jó, nem a jókodásod. Az a jó, ha abban lehetsz, amit Ô mondott.
Mikeás felsorolta a kosokat, olaj-patakokat, még az elsőszülöttét is, csak azt nem, amit kívánt tőle az Úr. Olyan kicsi dolog az, amit kíván tőled az Úr. Most kettőt hallunk: “Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot.” Más fordítás így mondja: Cselekedd az Igét, tartsd meg az Igét, mert Isten Igéje igazság.
Figyelj arra, mit mond neked az Úr, tartsd a szívedben és cselekedd meg. A másik mondat is nagyon érdekes, a kettő nagyon összefügg: “Szeressed az irgalmasságot.” Gyakorold a szeretetet, cselekedj irgalmasságot. Orvosra szokták mondani. hogy gyakorló orvos. Egy darabig tanulja, aztán gyakorolja, már van rendelője, lehet hozzá menni.
Testvér, te gyakorló keresztyén vagy, van rendelőd, ki van írva, mikor lehet hozzád menni? Jöhetnek a betegek, a nyomorultak, akiknek problémájuk van? Jöhetnek szabadon? Bár ki lenne írva, hogy rendelés éjjel nappal! Jézus rendelőjében ez volt kiírva, és ha Ô lakik benned, akkor nálad is ez van, hogy bármikor jöhetsz, soha nem vagy alkalmatlan. Nagyon sokszor szégyeltem magam, mikor valakit láttam jönni, és az volt bennem: hogy ebben a pillanatban akartam a fejemet letenni egy kis délutáni pihenésre, és pont most jön?.
Egyszer az egész házat kihordtuk, nagytakarítást csináltunk. Látok egy asszonyt fölfelé jönni. Azt mondtam, ennek most elémegyek és megmondom, hogy ne haragudj, de most nem jöhetsz. De míg odaértem meggondoltam, és azt mondtam: jöhetsz, segíthetsz, főzhetsz, és majd lesz alkalom, hogy beszélgessünk. Emlékszem, az első csendességére, a ciszterna szűrőjén ült, az egyetlen fix hely volt, ahol leülhetett. A reggelinél elmondtuk az Igét és látom, hogy az asszony szeméből folyik a könny. Veled mi van? – kérdeztem. Most értettem meg, amit annyiszor mondtatok, hogy Jézus meghalt értem. Soha nem tudtam megérteni, de ma reggel ahogy kint ültem a csendben, az Úr megjelentette nekem ezt a titkot. Ott ültem összeesve, hogy ezt az asszonyt akartam elküldeni? Az Orvos rendelt, – én nem értem rá. Az aszisztens nem ért rá, de az Orvos rendelt. Ez az asszony azóta is az Úré. Az Úr maga jelentette meg, hogy neki mi a jó.
Isten azért adja neked Jézust, hogy éljen benned. Odaadod-e tagjaidat arra, hogy ha éjjel felcsengetnek, ha a legalkalmatlanabb időben jön valaki, akkor is kész vagy szolgálni? Az Úr azt szeretné, ha nem elméleti keresztyén lennél, aki szépeket mond, hanem gyakorolnád is a szeretetet. Mert a szeretet irgalmas. Gyakorló keresztyén, aki, miután nincs nála páciens, a fekvőbetegeket látogatja. Elmegy azokhoz, akik nem tudnak jönni. A bozótban sebesülten fekvő juhoz odament aPásztor. A többiek körülötte voltak, azoknak ott rendelt, de azért az egyért el kellett mennie. Ne várd azt, hogy minden beteg jöjjön hozzád, van, akinek utána kell menni. Ha gyakorló keresztyén vagy, akkor hallod a ki nem mondott bégetést is, akkor a füledig ér a síró bárány szava.
A benned levő Jézus megjelenti neked, most mit kíván tőled az Úr. Gyakorold a szeretetet, ne csak hirdesd. Ne csak megható módon beszélj a keresztről. Cselekedd az igazságot, gyakorold a szeretetet! Eszembe jutott az Ige: “Boldogok, akik megtartják az Ô parancsolatait, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba” (Jel 22,14). Az Úr most beszél, és most parancsol. Tedd meg, hogy jogod legyen az élet fájához, Jézushoz, hogy bemehess a kapukon.
Tulajdonképpen minden este bemegyek a kapun. Nem tudom, hogy fölkelek-e még? Vajon úgy fekszel-e le minden este, hogy lehet, hogy ezen az éjjelen ott állok a kapu előtt. És vajon hallod-e minden este az Úr szájából: “Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe” (Mt 25,21). Vajon minden napnak estéjén elmondhatja-e neked az Úr, hogy ma megtetted, amit mondtam. Este, mikor lefekszel keresed-e a szemét, hogy visszanéz-e rád?
Családomban mondják este a gyerekek, hogy ölelés, csók, simogatás. Egy esti búcsúzás. Az Úr azt akarja, hogy minden este legyen egy simogatás, mint a gyereknek, amikor anyja megsimogatja, és azzal alszik el, hogy minden rendben van. Milyen jó volna, ha megkaphatnád minden este, hogy bemehess a kapun, és reggel is azzal kelhess fel, hogy minden rendben van az Úrral. Ne vidd át egyik napról a másikra a terheidet! Rettenetes úgy felkelni, hogy valami nehéz. Van, aki éveken keresztül úgy kel fel, hogy teher van rajta.
Azt mondja az Ige, hogy “bemehess a kapukon”. Hogy jogod legyen reggel újra hívni az Urat. Olyan jó volna, ha mindig jogod lenne az élet fájához. Engedelmes voltál-e, bátran állsz-e a színe elé? Vajon bemehetsz-e a kapukon? Jézusért persze hogy bemehetsz. De azért jó volna olyan életet élni a földön, hogy boldog ember lehetnél. Mert látod az irgalmasságot sajnos sem a pap, sem a lévita nem tette meg, csak az irgalmas samaritánus, akinek irgalmas szeme, keze, lába, szíve volt. Az Úr ilyenné akar tenni.
Jézus az irgalmas samaritánus, – az egyetlen. Ha benned él, benned is az lesz. “Megjelentette néked, óh ember, mi légyen a jó, és mit kíván az Úr te tőled! Csak azt, hogy igazságot cselekedjél, szeressed az irgalmasságot.” Gyakorold a szeretet. Meddig? Mikor mehet nyugdíjba Isten gyermeke? Meddig lehet munkálkodni? – Mindhalálig! Isten gyermekeinek életében nincs nyugdíjas kor. Isten használni tudja az övéit haláluk órájában is. Jó volna úgy meghalni, hogy életem utolsó pillanatában is embert segítenék az üdvösségre.
Ha Jézus benned él, Ô diktál majd, nem a te jó szíved. Arra hallgass, amit Ô mond, mert Ô a szeretet.
Imádkozzunk!
Bocsáss meg Uram, hogy nem vagyok gyakorló keresztyén. Bocsáss meg, amikor kímélem magamat, és nem éjjel-nappal van nálam rendelési idő. Sokszor nem megyek utána annak, akinek utána kellene menni. Köszönöm, hogy jöhetek Hozzád bűnbocsánatért.
Urunk, azért nem vagyunk sokszor boldogok, mert valahol elmulasztottuk, amit tenni, mondani kellett volna. Úr Jézus, könyörülj rajtunk, hadd adjuk most át egészen az életünket, hogy használhass bennünket. Segíts nem lefeküdni addig, amíg a Te szemed meg nem nyugodott rajtunk!
Ámen.