Csendes napok üzenete

Igehirdetések szerzője: Trausch Liza
Szerkesztő: Borsós Róza
Nyomtatásban megjelent: 1997. február



Előző igehirdetés Következő igehirdetés

 

Haragszik az Isten


“Mind a görögöknek, mind a barbároknak, mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak köteles vagyok. Azért ami rajtam áll, kész vagyok néktek is, akik Rómában vagytok, az evangéliumot hirdetni. Mert nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát, mert Istennek hatalma az minden hívonek üdvösségére, zsidónak eloször, meg görögnek. Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitbol hitbe, miképpen meg van írva: Az igaz ember pedig hitbol él. Mert nyilván van az Istennek haragja mennybol, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják.” Róm 1,14-18



Uram tudod, hogy nem vagyunk képesek a keresztre nézni, látod elfordítjuk arcunkat. Kérlek könyörülj rajtunk. Áldd meg ma ezt a délelottöt, hogy tudjunk Rád nézni, hadd értsünk meg valamit abból a kegyelembol, amit hoztál. Kérünk, szólíts és áldj meg minket Igédben ítéleted és kegyelmed által.
Ámen.

Pál apostol áll elottünk, O írja ezt a levelet. Amit eloször magáról ír, az így hangzik: “Köteles vagyok.” Mind görögöknek, mind barbároknak, mind tudatlanoknak köteles vagyok. A német fordítás így mondja: “adós vagyok”. Adósa vagyok mindenkinek. Azért adós, mert olyan tartozása van Jézus Krisztussal szemben, amit ebben az életben soha ki nem egyenlíthet. Óriási összeget fizetett ki érte Isten Jézus Krisztusban. Ezt az óriási összeget, a kegyelmet, megfizetni nem tudja, nem is lehet. Ezért mondja azt, hogy ki nem egyenlítheto tartozásom van és mindenkinek köteles vagyok.

Egy rabszolgát eladnak a rabszolga piacon, már úgy néz ki, senki nem veszi meg. Gazdája azt mondja: ha még egyszer visszakerülsz hozzám, nem maradsz életben. Már vége a piacnak, amikor egy kedves arcú ember végigmegy a piacon, szeme megáll ezen a rabszolgán, az embertelen nagy árat kifizeti érte. A rabszolga csak ámul, – nem érek én ennyit. Aztán elindul az új gazdája után és amikor odaérnek a nagybirtok határához, gazdája kezét a rabszolga vállára teszi és ezt mondja: szabad vagy. Megdöbbento pillanat, – lehetetlen, hogy szabad vagyok. A következo percben odaborul az új gazda lába elé és azt mondja: engedd meg, hogy egy életen keresztül neked szolgáljak.

Nem tudom átélted-e ezt a történetet, hogy valaki kifizette a vételárat és most egy életen keresztül érzed, hogy tartozom. Adós vagyok! Ezt mondja itt ki Pál apostol, hogy minden embernek adósa vagyok. Mert amikor Pétert megkérdezte Jézus, hogy “Szeretsz-e engem?” – egyetlen választ kapott: “Legeltesd az én juhaimat!” (Jn 21,17). Amivel nekem tartozol, fizesd a juhaim felé. Jézus elmondta: amit a legkisebbel cselekedtetek, velem cselekedtétek. Cselekedj a legkisebbel, legeltesd a juhaimat. Szeresd az embereket magad körül, fizesd a tartozást görögöknek, zsidóknak, tudatlanoknak, muvelteknek, tökéletesen mindegy, minden embernek adósa vagy. Ha átélted szabadítását, ha valóban kifizette érted a vételárat, ott van-e szívedben ez a hihetetlen nagy tartozás, amire kevés egy élet, hogy valaha kifizesd. Pál ezzel kezdi az igerészt: köteles vagyok, adós vagyok. Mivel adós? Az evangéliummal! Ami rajtam áll, kész vagyok nektek is hirdetni az evangéliumot. Azt mondja a Biblia: hogy a szegényeknek az evangélium hirdettetik. Jézus a szegényeket, nincsteleneket, elveszetteket jött megkeresni. Vajon tudod-e, hogy közöttük vagy?

Így mondja az Ige: “Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát, mert Isten igazsága jelentetik ki abban.” Az Isten igazságával kezdodik az evangélium. Mi nem így szoktuk kezdeni. Nagyon sokszor arról beszélünk, hogy boldog lehetsz, hogy milyen boldogság Vele járni, vigasztalás, megnyugtatás. Hány ember megy a templomba, hogy megnyugodjon, bajára egy kis vigasztalást kapjon, – nem ez az evangélium. Vigyázzunk, az evangélium ítélettel kezdodik. Isten Igéje azt mondja: A Szentlélek ha eljön erre a világra, megítéli a világot bun tekintetében. Az evangélium megsebez, – mindig így kezdodik, elso az ítélet.

Pál igy kezdi az evangéliumát: “Nyilván van az Istennek haragja mennybol, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen.” Testvér Isten igazsága ennyi: haragszik az Isten! Szeretném nagyon élesen és világosan elmondani az evangélium elso mondatát: haragszik az Isten! Rád haragszik Isten. Jogosan haragszik! Miért? – ezt is elmondja Pál: mert Isten igazságát hamissággal feltartóztatják. Vigyázzunk, mert Isten országa igazság, békesség és Szentlélek által való öröm. Ott sem úgy kezdodik, hogy öröm. Ma szeretném hirdetni, elközelített Isten országa. Ahol az Igét hirdetik, ott áll Isten országa a küszöbön és egyet mond neked, térj meg, mert elközelített Isten országa. Térj meg, mert haragszik az Isten. Lehet kivigasztaltad magad reggel sok-sok mindennel, de nem lehet kikerülni Isten jogos ítéletét.

Ma így kezdodik az evangélium: haragszik Isten, mert országát feltartóztattad. Lehet, hogy saját szívedben, mivel nem engedtél az ítéletnek. Ott van-e benned igazán Isten országa, örömével, szeretetével? Valaki egyszer azt mondta: úgy szeretném látni a mennyországot. Azt mondottam: nézz bele egy átadott életu hívo ember szemébe, láthatod, benne van.

Jó volna szembenézni ezzel: fel lehet tartóztatni Isten országát? Fel! A hozzád közeledo, a rajtad keresztül tovább terjedo Isten országát. Hány ember sír, hogy a családomhoz nem jutott el. Azért nem tudnak megtérni a körülötted élok, mert feltartóztattad. És ez az Isten ítélete és jogos Isten haragja feléd és felém. Ezért állt ma Jézus sírva az életed felett. Azt is elmondja, azt sem rejti el, – Isten haragja soha nem titkos harag. Világosan elmondja, hogy miért haragszik, mivel tartóztattad fel: hitetlenséggel és hamissággal. Az elso amit mond az Úr, amiért haragszik, hogy hitetlen vagy.

A napokban arról kellett beszélnem. hogy “aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy O létezik.”(Zsid 11,6). Megkérdeztem az ittlévo testvéreket: hiszitek, hogy létezik? Hogyne hinnénk, mondták itt egymás után. Félek, hogy nem hiszed, hogy létezik. A hitetlenség az aggodalmaidból látható. Ha Isten létezik, akkor nincs okod aggodalomra. Ha Isten létezik és Övé vagy, akkor az aggódás életed legnagyobb bune. Felségsértés! Mintha nem tudna megtenni mindent, amiért aggódsz. Az aggódás mindig istentelenséggel jár, hitetlenséggel. Félelmeid hitetlenséget jelentenek.

Valakinek mondottam valamivel kapcsolatban, kérdezd meg az Urat. De hogy fog válaszolni? Hát hiszed, hogy van? Vagy nincs? Sosem volt kérdésed, mikor tolem kérdeztél valamit, hogyan fogok válaszolni. Mert vagyok. Sajnos Isten számodra nincs! Különben nem volna ilyen aggodalmad, hogy fog majd válaszolni. Ha van, akkor az O dolga mit és hogyan válaszol, – ha igazán van. Sok kérdésünkkel, kételyünkkel, aggodalmaskodásunkkal feltartóztatjuk Isten országát hitetlenségünkkel. Nem látszik rajtunk keresztül, nem ragyog életünkön keresztül az O békessége, mert tele vagyunk nyugtalansággal, békétlenséggel és aggódással. Feltartóztatod Isten országát a hitetlenséggel.

De nemcsak abban nem hiszel, hogy O van, az Igéjében sem. Hiszed, hogy amit Isten Igéjében mondott azt komolyan mondta? Azt úgyis gondolta? A Biblia azt mondja: aki haragszik, gyilkos. Hiszed ezt? Hogy mersz haragudni, ha ez igazán igaz? Pál apostolról olvastam egyszer, amikor ott állt István megkövezésénél, akkor szívébe belevágott az ösztöke: és ha minden igaz? Ha ez az ember ragyogó arccal, gyilkosaiért könyörögve tud meghalni, – hátha minden igaz! Valaha beléd vágott-e így az Ige, – és ha minden igaz? Ha egy tekintet paráznaság? Ha minden felesleges szóért számot kell adnod Isten napján? Jaj ha minden igaz? Látod milyen mély hitetlenség, magad sem veszed komolyan az ítéletet, Isten parancsát. Magadnak is játék az egész, hát hogy higgyenek neked?! Feltartóztatod Isten országát, ha nem veszed komolyan a szeretet parancsát. Mersz haragudni? Mersz meg nem bocsátani? Ítélkezni? Nem érted azt, hogy alapjaiban hitetlen az egész életed és ezzel feltartóztatod Isten országát. Lehet évek óta úgy gondolod, követed Jézust. Tudod, hogy egyszer mit mondott Jézus? Aki Ot követi, annak úgy kell járnia, amint O járt. Aki jobban szereti apját, anyját, fitestvérét, aki búcsút nem mond minden javainak… – hallod?

Követed Ot? Nem érzed-e valóságosan, hogy jogos Isten haragja? Feltartóztatod Isten igazságát hitetlenséggel és hamissággal. A hamisság ott van, hogy nem tudod mi az Isten akarata. De más ember életében milyen jól tudod. Ítéleteid milyen élesek. Meg tudod állapítani, hogy önzo, irigy, hiú. Hogy-hogy akkor tudod? Ez a kettos mérték hamis. Azt mondja az Ige, hogy utálatos Isten elott a hamis mérték, hogy magadnak egészen másképpen mérsz, mint a másiknak. O hazudik, – te csak viccelsz. O parázna, – te csak szórakozol. O lop, – te csak ügyes vagy. O szemtelen, nagyszájú, – te csak jópofa vagy. Figyeld meg ezt a kettos mértéket, milyen élesen tudsz ítélni mások felett, milyen jól tudod, hogy nem kellene ennek így lennie. Így mondja az Ige: “A te szádból ítéllek meg téged.” (Lk 19,22). Magadnak szabod a mértéket, ha ilyen jól meg tudod állapítani a más buneit. Érdekes, a magadét nem tudod megállapítani. Látjátok ez a hamisság, ez a hazug élet, ez a kettos mérték. Pedig Isten odaállította elénk az egyetlen mértékegységet, az O Egyszülött Fiát. Kérdezem: feltartóztatod az Isten országát? Ma azt mondja neked az Ige: ezért haragszik Isten.

Az evangélium így kezdodik: “Nyilván van az Istennek haragja mennybol az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, akik az igazságot hamissággal feltartóztatják.” Mi az az üzenet, amivel tartozik, amivel köteles ez a Pál mindenkinek? Ha valaki Budapestre egy házba bemegy és látja, hogy az alagsorban tuz van, akkor van egy üzenete, amivel köteles mindenkinek, aki a házban lakik, kötelessége becsöngetni minden lakásba, akár tetszik az embereknek, akár nem, akár kellemes, akár nem, akár jókor jön, akár nem. Van egy üzenete, amivel tartozik, amivel köteles.

Hadd mondjam ma nagyon élesen, – tuz van! Ég Isten haragjának tüze. Köteles vagyok megmondani ezt neked, akár tetszik, akár nem. Vajon komolyan veszed-e? Ma nem boldogságról, nem jóérzésrol, örömrol beszél az Ige, mert az evangélium ítélettel kezdodik. Aki ezt nem hallja meg, annak nem szól a kegyelemrol szóló evangélium.

János elso levelében olvastam: “Ha pedig világosságban járunk…Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának vére megtisztít minket minden buntol.” (1Jn 1,7). Ha nem jársz világosságban, ne számíts a vérre. Isten Igéje azt mondja: “Ha világosságban járunk”, ha elfogadod az ítéletet, ha ma engedsz neki, akkor ma Jézus Krisztus vére megtisztít minden buntol. Itt van az óriási “ha” szó. Testvér ne játssz a kegyelemmel, ne játssz a vérrel. Ez nem játék! Krisztus evangéliuma ítélettel kezdodik. A keresztnek is ez az üzenete. Óh nem egy édes, bús történet az ott a kereszten. Így mondta valaki: úgy sajnálom Jézust. Azt mondtam: ne sajnáld. Jézus így mondta: Ne engem sirassatok, magatokat sirassátok. Ha az élo fán ez esett, mi esik akkor a szárazon?

Halld meg az ítéletet, hogy meghallhasd a kegyelmet. Kegyelem csak a szegényeknek hirdettetik, az elveszetteket keresi Isten. Testvér már ahhoz régen túl gazdag vagy, hogy Isten újra kegyelmet adhasson. Jó volna ma szembeállni ezzel az üzenettel, Pál apostolon keresztül az Ige becsönget minden lakásba, elmondja: vigyázz, tuz van, haragszik az Isten! Igazságos az Isten. Fel ne tartóztasd ma a hozzád küldött ítéletet!

Az örömüzenet ezzel az: tuz van, menekülj! Még menekülhetsz. Van hova! Ez az evangélium örömüzenete az ítélet mellett. Van egyetlenegy hely, ahol Isten haragja 1900 évvel ezelott lecsapott. Egyetlen fa, – a Golgota keresztje, ahol Isten ítélete iszonyú módon lecsapott. Láttad-e valaha így a keresztet? Ilyen rettenetes az ítélet? Ilyen súlyos, ilyen kikerülhetetlen? Félek, hogy sosem jártál a keresztnél. Mert ott Isten ítélete lángol. Testvér tuz van! Isten szeretetének a tüze. Ha ez nem tudja kiégetni beloled a bunt, majd az ítélet a buneiddel együtt éget el. Jártál-e a kereszt alatt? Ilyen súlyos, ilyen rettenetes, ilyen kikerülhetetlen az ítélet.

Az elmúlt héten éltem át nagyon valóságosan, amikor errol kellett beszélnem, akkor értettem meg hogy csak a kárpiton át lehet bemenni Isten országába. Valaha megértetted-e, hogy a bunesetkor becsukódott az ajtó Isten országában. Senki nem mehet az Atyához. És amikor Jézus ott függ a kereszten Isten iszonyú ítélete alatt megkorbácsolva, töviskoronásan, átszögezett lábakkal és kezekkel, kigúnyolva, megostorozva, akkor egyszer csak kimondja: “Elvégeztetett!” És akkor megszakad a kárpit. Az O megszakadt szíve és megszakadt teste. És abban a pillanatban kéz érintése nélkül, fentrol lefelé szétszakad a templomban a kárpit. Az a fal, amely elválasztotta az embert Istentol.

“Én vagyok az ajtó,” az egyetlen ajtó. (Jn 10,9a). Bementél már ezen az ajtón? Itt nem lehet se táncolva, se nevetve, se gondtalanul átmenni. Láttad-e valaha Jézust, a nyitott ajtót? Itt csak reszketve lehet bemenni. Isten ítélo Isten, – ezen az áron bocsát be. Másként nem. O nem a jó Istenke, aki mindenkinek megbocsát. Nem testvér, – “Az ítélet Istene az Úr! Boldogok mindazok, akik Ot szolgálják.” (Ézs 30,18). Köztük vagy-e testvér, vagy ma újra a magad számára feltartóztatod az ítéletet? Nagyon kérlek, meg ne tedd. A keresztrol szóló evangélium Istennek ereje. Újra kérdezem, – láttad-é?

Imádkozzunk:
Uram hadd köszönjem meg, hogy ma reggel könnyelmu hívo életemmel szemben odaálltál könnyes tekinteteddel. Köszönöm hogy megérthettem, van okod, amiért sírsz felettem. Köszönöm hogy megláthattam a vérrel ázott szemedet is. Kérlek nézz ránk ma kikerülhetetlen, világos, tiszta tuzláng szemeddel. Segíts, hogy ki ne kerüljünk ma Téged, hogy meg ne szökjünk ítéleted elol. Segíts megérteni, hogy beleszökünk az örök ítéletbe. Segíts Úr Jézus, hogy újra átélhessük, vagy eloször átélhessük ítéletedet és kegyelmedet.
Ámen.

1983. április