Csendes napok üzenete
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1997. február
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
A törvény
“Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.” Gal 6,2
Az elso kérdés így hangzik felénk: van-e terhed? Valahol azt kérdeztem: vannak-e gondjaitok. Nagyon felháborodtak, hogy lehet ilyet kérdezni? Talán ilyen kérdés ez is: van-e terhed? Kérdezhetnéd: kinek nincs terhe?
Jézus azt mondja: “Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek és én megnyugosztlak titeket.” (Mt 18,28). Milyen jó lenne, ha úgy jöttünk volna ide, hogy hoztuk a fáradságunkat és terheinket. Jézus nagy hívása hangzik a fáradtak és megterheltek felé és így hív minket is. Még egy Igét szeretnék mondani: Öntsétek ki szíveteket Oelotte. Ha most megtennénk, hogy mindenki csendben, – amikor végignézzük terheinket, – mondaná, amikor az o terhérol van szó: igen Uram. Ha nem hangzik el, akkor mondaná: de nekem még ez a terhem. Próbáljunk oszintén Elotte állni, hogy kiönthessük szívünket és meggyógyíthasson. Tudjuk, az orvos is arra kér, mondja el a betegségét. Testvér most panaszkodj, jó helyen vagyunk, Hozzá jöttünk, lehet panaszkodni. Sorolom a terheket és ti szívetekben válaszolhattok: igen, így van.
A külso kört nézzük meg eloször: anyagi teher. Nemcsak az a teher, ami nincs, az is teher, ami van. Most nagyon sok embernek az a terhe, ami van. Mit csináljak a pénzemmel, hova tegyem? Az anyagi mindenféleképpen teher, akár van, akár nincs. A Biblia azt mondja: Jézustól elvisz a gazdagság csalárdsága, de ugyanakkor a szükség, a nincs is. Vannak-e anyagi terheid?
Fizikai terhek. A sok munka is idetartozik, jaj, olyan sok a dolgom. Alig találkozom emberekkel, hogy ne azt mondaná, milyen fáradt. Sokszor mintha versengenének emberek, kinek van nagyobb joga arra, hogy fáradtabb legyen. Sokszor férj és feleség között is ez a vita. Munka, gyerekek, unokák, – már sok nekem. És még ezt is, meg azt is rám akarják tenni. Van-e közöttünk olyan, aki nem úgy érzi, hogy sok a terhem? A fizikai teher, a munka terhe.
A család terhe, a külso körülményeink terhe és sokszor vele együtt a betegség terhe. Ha megkérdezném, ki az közülünk, aki nem beteg, lehet, senki nem jelentkezne, mindenkinek van valami baja. Ez a teher sem könnyu. Nagyon sokszor hihetetlen gondot okoz. Hányszor mondják, nem megyek orvoshoz, nehogy kiderüljön, hogy rák. És hordja a terhet, az ismert, vagy ismeretlen betegség terhét. Mert többször volt bajom a szívemmel és tudom, hogy egy megeroltetés az életembe kerülhet. Lehet hogy ismert betegségeidnek a terhét hordozod, de lehet, hogy ismeretleneknek, de érezzük, hogy súlyos teher a betegség terhe.
Úgy érzem, hogy átmegyünk az anyagi élet terheibol az élet terheibe. Mert ez már az élet terhe. Tulajdonképpen nem is fizikai sokszor, hanem belül valami nyom. Nem úgy van, ha dolgoznom kell, akkor fáj. Sokszor az is nyom, mi lesz velem? Mintha egy sötét jövo volna elottem, egy nagy fekete felho és teher. A betegségem, az enyéim betegsége, lehet hogy valakit férje, gyermeke, szülei állapota nyomaszt. Biztosan voltatok már úgy, hogy egy nagy beteg volt a családban és valahogy mindig arra kellett gondolni. Emlékszem mikor a bátyám rákos volt, nem tudtam úgy járni, hogy a terhe rajtam ne lett volna. Mi lesz, ha már a morfium sem segít? Mindenki hordozza családjának különféle terheit, az élet terheit.
Nagyon komoly teher egy családban a meg nem értés terhe. Nagyon sokszor már a házasságunk kezdetén rájövünk, hogy nem értjük egymást. Így mondta valaki: az elso pár nap után rájöttem, annyira más ember a férjem, nem értem a gondolatait, o nem érti az enyémeket. Mindig egymás mellé beszélünk, belekerülünk vitatkozásokba és ez olyan terhes. A meg nem értés, a különféle akarat, különféle vélemény, ami folyton ütközik és folyton sebesülünk, o is, én is. Ez a rettenetes, hogy neki is fáj, meg nekem is. Aztán rájövünk, tévedtünk, nem vagyunk egymáshoz valók. A házasság sokféle terhe. Ha valakinek legkisebb köze van az Úrhoz, elválni nem lehet, az sem oldana meg semmit. Egy asszony mondta: elválok, nem bírom tovább. Ha aztán öngyilkos lesz mit csinálsz? Ha egyszer már vállaltam egy kapcsolatot, még ha visszalépek sem tudok igazán kilépni, terhel, felelos vagyok, mert azt a felelosséget amit vállaltam, nem lehet visszadobni. Sokszor tönkre akarok menni ebben. Mi lesz velünk? Lehet ezt így tovább bírni?
Gyerekek terhe. Ugyanúgy vagy, mint az anyagival: ha nincs, akkor az a baj. Hány ember küszködik ezzel: mindent megtennénk, csak legyen. És ha van, akkor azzal. Mert jönnek a bajok, a nehézségek. Nem tudom megoldani a gyermekem életét, szeretem, de nem tudom befolyásolni, látom, hogy a vesztébe megy, és hiába mondom: ne csináljad. Hány anya mondta már el: tudtam mi lesz ebbol a házasságból. Könyörögtem neki, de képtelen vagyok rá hatni. A házasságom terhe, gyerekeim terhe, érezzük, hogy egyre mélyebben belém vág. Ütközések, csaták a családban, tulajdonképpen senkinek sincs otthona.
Egyszer így mondtam az egymással háborúzó házaspárnak: nem gondoltok arra, hogy ebben a légkörben nonek fel a gyerekek? Folyton hallani kell nekik, ha nem hallják is érzik. Nincs finomabb szerkezet az ember lelkénél, amely felfogja a légkört, ahol veszekedtek, ahol félreértések, nézeteltérések vannak. Nagyon sok lelki teher van rajtunk láthatatlanul, talán úgy néz ki kívülrol, hogy minden nagyszeru. Mikor egy férj öngyilkos lett, mindenki megdöbbent, úgy látszott, mintha minden a legnagyobb rendben lenne közöttük. Az utcán mosolyogva, karonfogva jártak. Hogy meg tudták játszani. A végén eljutottak oda, hogy az egyik nem bírta tovább. Mi lehetett ott elotte belül?
Soha ne hidd el a látszatot. Az ember hazudik. Úgy csinálja, ne sajnáljanak, irigyeljenek. Titkolom a terheket és egyszer egy váratlan idegösszeroppanás a vége. Csodálkozom, hogy nem sokkal több ember roppan össze, hogy bírják a színházat, a látszatot, a belso terheket. Lehet te is összeroppansz majd, senki nem tudja, mit hordozol.
Isten azért hívott ide, hogy Elotte kiöntheted a szívedet, hogy elmondhatod valahol a terheidet. A legsúlyosabb teher az élet terhei között: egy ember, akit nem bírok. Abban a pillanatban kijöttél a világosságra, amint elmondod. Ahogy a 66. Zsoltár mondja: “Embert ültettél fejünkre”. Nem bírom tovább ezt az embert. Valaki, akire úgy érzed: terhes, nehéz, jó volna szabadulni tole. Hányan mondták már el: ha az anyósom nem volna. Azt kellett mondanom: szóval szeretnéd, ha meghalna. Tudod, hogy gyilkos vagy? Jaj ha valaki a családban nem volna, mennyivel könnyebb volna nekem. Ha a fonököm nem volna. Nem azt akarom, hogy meghaljon, csak helyezzék máshova. Így nem lehet szabadulni. Isten ad egy másik terhes embert, aki még rosszabb lesz ennél. A Biblia így mondja: összetörted a fajármot, adok helyette vasjármot. Össze ne törd a fajármot, hordozd Isten szerint.
De még nem vagyunk mélyén a terheinknek. Az élet terhei mélyén ott vannak a lelki terhek. A lelki teher a bun terhe. Minden teher innen van. Szeretném ha elolvasnánk a 38. Zsoltár 5. versét: “Mert buneim elborítják fejemet, súlyos teherként erom felett.” Érdekes, hogy elotte fizikai dolgokat mond. “Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz engem! Mert nyilaid belém akadtak és kezed rám nehezült. Nincs épség testemben a te haragodtól, nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt. Mert buneim elborítják fejemet, súlyos teherként erom felett. Megsenyvedtek, megbuzhödtek sebeim, oktalanságom miatt. Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok. Mert derekam megtelt gyulladással és testemben semmi ép nincsen. Erotelen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserusége miatt jajgatok.” (Zsolt 38,1-9). Látjuk, hogy ennek a belso állapotnak, ennek a testi tehernek külso következményei vannak. Szomorúan járok, a keseruség miatt jajgatok. Nagyon összetört vagyok.
Nem tudom ismerjük-e saját állapotunkat a bun miatt, Isten haragja miatt? Isten haragjának terhe a bun miatt. Nem tudom világos-e elottünk, amit a Biblia olyan sokszor és olyan világosan elmond: bun és büntetés összefügg és nincs kiút! Valaha megértettük-e, a bunnel egy törvény alá léptem. Így mondja a Biblia: a bun és a halál törvénye. Ez törvény. Tudjuk mi a törvény? Mindig, minden esetben így történik. Amint megjelenik életedben a bun, alákerültél a bun és halál törvényének. “A bun zsoldja a halál!” (Róm 6,23). És olyan bolondság, azt hisszük, ha senki nem tudja, akkor nincs semmi baj. Sikerült eldugni, soha nem került világosságra. Azt kérdeztem valakitol, ha nagy titokban beszedsz 30 dorlotint, nem látta senki, akkor az nem hat? Hát nem látta senki. – Nem kellett azt látni senkinek, hogy hasson. Vagy nagy titokban leugrom az emeletrol, elobb körülnézek, ne lássa senki és leugrok. Ez hat? Amint elkövetted a bunt, elkezd belülrol hatni. Benne vagy a bun és halál törvényében. Belül már fáj.
Emberek mondják: az fáj, hogy o milyen. Dehogy, az neked nem fáj. Hogy a másik bevette a dorlotint, az nem árt neked. Ne higgyünk ilyen hazugságoknak. Ne légy indulatos, az fáj nagyon. Egy asszony így mondta: a férjem egy órahosszat kiabált, egy szót mondtam és nekem az az egy szó fájt. Rájöttél már, hogy az az egy szó, az a kicsi elég volt arra, hogy tönkretegyen, mert bun? Belekerültem a bun törvénye alá és az fáj. Aztán sodródik tovább, mert a bun terjed. Iszonyú következményei rontják a szervezetedet. Akit talán elvisznek és kimossák a gyomrát, azt hisszük, nem lesz semmi következménye, pedig fölszívódik minden részletében.
Az a rettenetes, kezdodik a keseruség, a harag, az iszonyú gondolatok és aztán a halál, a tompaság, érzéketlenség, az üresség. Nemrég mondta valaki: az a bajom, hogy olyan üres vagyok. Itt ülök harmadik napja, hallgatom az Igét és belül minden kong. Azelott már az elso szavak érintettek. Biztosan értitek: a bun és halál törvénye. Minél hosszabb ideig benned van a méreg, annál halálosabb és lesz egy pillanat, amikor már nincs kiút. Amikor már hiába visznek a mentok szirénázva. Hiába mondod: segítség! – nincs már kiút. Meddig maradnak még benned a te bunös gondolataid? – kérdezi a Biblia. Nem félsz? Hat a méreg! Benne vagy a bun és halál törvényében. Ma mondd azt, hogy segítség! Az Úr még segíthet. Egy gyors gyomormosás még segíthet rajtad. Ne vidd tovább a lelked terhét!
Olyan jó volt ma olvasni: “Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.” Ez egy másik törvény. Isten szeretetének törvénye! Amiért Jézus a mennybol lejött erre a földre. Itt a földön minden lépésében ez a szeretet vitte, életének ez volt a törvénye, keresni az elveszettet. Minden lépése ezért volt. Hallotta a ki nem mondott segélykiáltásodat, a lélek sikolyát. Azért vagy itt, mert hallotta. Az O törvénye hívja, vonzza, keresi az elveszettet. Nézd végig az életét, volt-e egyetlen cselekedete, egyetlen mozdulata önmagáért? Csak másokért! Ez a szeretet törvénye!
Jakab levele mondja: “De aki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe…” (Jak 1,25). Belenéztél valaha? Láttad a keresztet, az Isten szeretetének tökéletes törvényét? Értsd meg, másokért élt és másokért halt meg. A kereszt alatt azt mondják: Másokat megtartott, magát nem tudta megtartani? Nem tudta! Azért, mert az élete fölött ott volt a szeretet törvénye, – másokért. Ézsaiás rácsodálkozik: “Mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentol.” (Ézs 53,4b). Valaha megértetted-e, senki nem értette, amikor ott volt a kereszten, azt mondták: megérdemelte, tévtanító volt. Azt hittük, kínoztatik, verettetik Istentol. Pedig buneinket hordozta, vétkeinkért szenvedett. Buneink büntetése rajta van. Belenéztél valaha ebbe? Kimondta már szíved: értem, én értem? Ha még soha, ma mond ki: kínoztatik és verettetik én értem.
Jó volna, ha ma a szívünkig érne: aki belenéz a szeretet tökéletes törvényébe és megmarad amellett, az megszabadul a bun és halál törvényétol. Nincs más szabadulás! Ez a másik törvény. Életed melyik törvény alatt van? A Mózes törvénye, vagy a szeretet törvénye alatt? A “nekem” törvénye, vagy a “másokért” törvénye alatt?
Az Igénk ma azt mondja: “Egymás terhét hordozzátok.” Elotte így olvastam: más terhét hordozzátok. Jézus más terhét hordozta. Jézus az egyetlen, akinek nem volt saját terhe. Menj ma Hozzá és tedd le terheidet. Azért függ a kereszten, hogy odatehesd bunöd terhét, a családod terhét, a munkád terhét. Vessed az Úrra a te terhedet! Senki ne menjen el úgy, hogy nem vetette oda egész múltjának terhét. Mert akkor elmehetsz azzal az Igével: most pedig egymás terhét hordozzátok! Most fel tudod venni a másik ember terhét. Egy pályaudvaron hordárokat kerestek. Megjelent egy ember, két kezében, vállán, hátán mindenütt csomagok, zsákok. Maga mit akar? Hordár szeretnék lenni. Érzed, hogy ez vagy? Elmentél az Úrhoz, Uram szolgálni szeretnék. Közben tele van a szíved, a kezed sok-sok saját terheddel.
Az Úr ma azt akarja, tégy le mindent és úgy menj Hozzá vidáman, boldogan, szabadon, akinek mind a két keze üres és alig várja, hogy fölvehesse mások terhét. Egymás terhét hordozzátok, hogy betölthesd a Krisztus törvényét, a szeretet törvényét. Az Úr így szeretne elküldeni, tedd le a tiedet és vedd fel az Övét. Annyi helyen mondja az Ószövetség: Az Úrnak terhe. Egy helyen így mondja: Aki sóhajtva mondja, hogy az Úrnak terhe, megölettessék. Vigyázz, tedd le a terhedet, hogy vidáman, boldogan felvehesd az Ige terhét.
Teher az Ige, ha szorongatja szívedet mások veszedelme, hogy el tudd mondani: ez az Ige terhe. Így mondja Mózes: az egész nép terhét hordozzam egymagam? Az egész család terhét hordozzam? Sok ez nekem. Az egész falu terhét, a szomszédaim, a gyülekezet terhét? Hadd mondjam újra: “Jöjjetek én hozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és megterheltettetek és én megnyugosztlak titeket. Vegyétek föl magatokra az én igámat és tanuljátok meg tolem, hogy én szelíd és alázatos szívu vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek.”
Abban a pillanatban, amikor leteszed a tiedet, akkor Vele minden könnyu. Nem leszel fáradt. Azt mondta a Jelenések könyve: “Terhet viseltél… és az én nevemért fáradoztál és nem fáradtál el.” (Jel 2,3). Te is így vagy? Sokszor mondják nekem: hogy bírod? Mert nem fárasztó, az Úrnak terhe gyönyöruséges és könnyu. “Egymás terhét hordozzátok és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.” A másokat Jézushoz vezeto, világító, ragyogó szeretet törvényét.
Megfáradt, megterhelt testvérem, mondj az Úrnak egyértelmu teljes igent. Ne titkolj semmit, öntsd ki a szívedet Elotte, hogy mindent megtehessen veled, amit csak akar.
Imádkozzunk:
Köszönöm Úr Jézus, hogy Nálad, a nagy teherhordozónál mindent le lehet tenni. Köszönöm, hogy odatartod elénk válladat. Áldunk, hogy mindent Rád lehet vetni. Segíts úgy elmenni, hogy kimondhassuk örömmel, szabadon: olyan boldog vagyok. Áldj meg így minket Jézusért.
Ámen.
1983. június