Csendes napok üzenete
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1997. február
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
Ma, ha szavát halljátok
“Annakokáért amint a Szentlélek mondja: Ma, ha az O szavát halljátok, Meg ne keményítsétek a ti szíveiteket.” Zsid 3,7
Ismét határoz egy napot, Ma, szólván Dávid által annyi ido multán, amint elobb mondva volt, Ma, ha az O szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket.” Zsid 4,7
“Mert az Istennek beszéde élo és ható és élesebb minden kétélu fegyvernél és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a veloknek megoszlásáig és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait. És nincsen oly teremtmény, amely nyilvánvaló nem volna elotte, sot mindenek meztelenek és leplezetlenek annak szemei elott, akirol mi beszélünk.” Zsid 4,12-13
Hálát adunk Urunk, hogy itt lehetünk és még van szavad hozzánk. Segíts most meghallani minden szavadat. Kérünk vedd el szívünk keménységét, ellenállását. Áldunk, hogy fel tudsz készíteni az Ige meghallására. Tedd meg ezt, Nevedért.
Ámen.
Az elso amit elmond az Ige: a Szentlélek mondja. “Annakokáért amint a Szentlélek mondja.” Az egész Bibliának minden könyvét a Szentlélek mondja. Jó volna mindig úgy hallani: Isten beszéde a Szentlélek által. Istennek ez a “ma” szava Mózes könyvétol kezdve egészen a Zsidókhoz írott levélig folyton ismétlodik. 5Móz 30,15. verse világosan mondja: “Lám elodbe adtam ma néked az életet és a jót, a halált és a gonoszt.” Aztán, ahogy olvastuk: “Ma szólván Dávid által annyi ido múltán”, újra mondja a Zsoltárok 95-ben: “Jöjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le, essünk térdre az Úr elott, a mi alkotónk elott; Mert O a mi Istenünk, mi pedig az O legelojének népei és az O kezének juhai vagyunk; vajha ma hallanátok az O szavát. Ne keményítsétek meg a ti szíveteket.” (Zsolt 95,6-8).
Ha az Újszövetséget kicsit ismeritek, mindig újra ovassuk: ma, ma, ma. Gondoljunk csak arra: “Ma lett üdvössége ennek a háznak.” (Luk 19,9). Isten Igéje folyton ismétli ezt a szót. Most a Zsidókhoz írott levélben halljuk két részben is háromszor-négyszer egymás után.
A kegyelmi idore mondja az Ige azt, hogy “ma”. A Zsidókhoz írott levélben így mondja: “Amíg tart a ma!” Érdekes, a “ma” tart? – Az nagyon hamar elmúlik – nem? “Hanem intsétek egymást minden napon, amíg tart a ma!” Nem érdekes, – amíg tart a ma. Sok nap múlik el és mind beletartozik a mába. “Hogy egyikotök se keményíttessék meg a bunnek csalárdsága által.” (Zsid 3,13). A kegyelmi ido, amíg tart a ma. Hosszú ma! Gondoljunk arra, mióta tart már. És így mondja Péter levele: sokan késedelmesnek tartják. Még mindig nem jött el? Azt mondja: azért késik az Úr hogy még többen megmentessenek. Szeretetébol késik és ezért lesz egyre hosszabb a ma. De egyszer a kegyelmi idonek is vége van. Ez a hosszú ma Isten kegyelme által nyúlik talán a ti életetekben is.
Amirol az Ige beszél, ez a te életed számára a “ma”. Nem a megtéro világnak a má-ja, hanem minden ember személyes életének. Amikor hív az Úr, az a ma. “Ma ha az O szavát halljátok.” Jó volna kicsit most belenézni az Újszövetség “ma” szavába. Gondoljunk csak Zákeusra. Neki is meg volt a “ma”, amikor ott volt fönt a fán és amikor Jézus azt mondja: “Ma nekem a te házadnál kell maradnom.” (Lk 19,5b). Soha vissza nem téro alkalom, az utolsó útján. Jerikóból Jeruzsálembe megy Jézus, – nincs tovább!
Érdekes, hogy amikor befelé megy Jerikóba akkor találkozik Zákeussal és amikor kifelé akkor a vak Bartimeussal. “A Mester itt van és hív téged.” Akit ma idehívott és tudja, hogy az Úr hívta, annak most van ma. Vissza nem téro alkalom amikor hív. Milyen váratlanul jött el Jézus földi életében, emberek életében ez a ma. Gondoljunk Mátéra, hétköznap volt, vámot szedni ment ki. Minden úgy volt, mint máskor, nem volt semmi extra, vagy különleges. Ott áll a vámszedo asztal mellett és végzi a dolgát. Egyszer mellé áll valaki és egyszeruen azt mondja: “Kövess engem!” Lehet így jött talán el számodra is, nem is gondoltad, hogy akkor lesz fordulópontja életednek. Váratlanul jött el a “ma”.
Nézzük meg a halászokat, akik a Tibériás tengeren halásznak. Egy teljesen reménytelen helyzetben, eredménytelen munka után szólt hozzájuk Jézus: “Vessétek ki hálóitokat fogásra!” A tanítványokat félelem fogta el a halaknak sokasága miatt. “És monda Simonnak Jézus: Ne félj, mostantól fogva embereket fogsz.” (Lk 5,10b). Otthagynak mindent, nekik ez volt a “ma”, csődök sorozatával előkészítve.
Látjátok, nagyon sok emberhez úgy jött el a “ma”, hogy sok nehéz dolog volt elotte. A naini özvegy a halottas menetben megy, egyetlen fiát viszik és az összetört asszony mellett megáll Jézus. Az o elhívásának napját Isten így készítette elo.
A vérfolyásos asszony betegsége már 12 éve tartott, egyre rosszabbul lett, rengeteg orvos, rengeteg borzalom és a végén eljött az az egy nap, amikor Jézus ruhája szegélyét érintheti. Jó volna végignézni a Bibliában, Jézus milyen csodálatosan cselekszik, egyiknél így, másiknál úgy. Talán már neked is megvolt ez a ma, amikor hallottad szavát és tudod, hogy hogyan történt. Mindnyájan el tudnánk mondani, hogy velem hogyan történt.
Bartimeusnál az utolsó hívás. Nem tudom, nálad az elso-e? Mert a Biblia azt mondja: Isten szól egyszer-kétszer, aztán nem szól többször. Hallottad már, hogy hívott, hogy hozzád szólt? Olvastuk, hogy Dávid által újra szólt. A Zsidók 4. rész olyan világosan mondja: Dávid által ismét határoz egy napot. Testvér érted, mi az, hogy ismét? Neked, akinek talán már egyszer szólt, aztán engedetlen, hutlen lettél hozzá, ismét határoz egy napot, annyi ido múltán. Lehet évek múltak el és annyi ido után újra megszólít? Újra megérint ugyanúgy mint akkor, ugyanaz a Jézus.
Olyan jó arra gondolni, van, akit ma újra hív, annyi ido múltán. Azt mondja: Annyi ido múltán ismét határoz egy napot és ugyanazt mondja: “Amint elobb mondva volt: Ma, ha az O szavát halljátok, meg ne keményítsétek a ti szíveiteket.” Még benne vagyunk a világnak a má-jában, a kegyelmi idoben. Lehet neked most eloször szól olyan világosan, érthetoen, hogy tudod, most rólam van szó. Lehet sokan vannak közöttünk, akinek ismét határozott egy napot. Ma újra engedhetsz neki: Ma, ha az O szavát halljátok.
A má-nak ez a jellemzoje, hogy hallom a szavát. Hát nem mindig hallom? Mindig járok talán igehirdetésre, megyek templomba, olvasom az Igét, – nem mindig hallom? Mert ezt mondja: “Ma ha az O szavát halljátok”. Nem emberét, – az O szavát. Sokszor halljuk emberek szavát, prédikációt, megkritizáljuk: ilyen volt, olyan volt, jó volt, unalmas volt, ezt már hallottam. Mentek hazafelé és hangzik a kritika. Mit hallottál? Emberi szót? Énekeltük: “Szót hallok, tiszta szót.” Hallottad már Isten szavát, – persze emberen keresztül, nem valami álmon, látomáson, vagy hallott szón keresztül. Tetszett az Istennek, hogy az igehirdetés bolondságán keresztül szóljon. (1Kor 21b).
Nem tudom egy kicsit megdobogtatja-e szívedet Isten beszéde. Milyen rettenetes dolog, ha a mennybol szólót megvetjük. Azt mondja az Ige: három-négy tanúbizonyság által meghaltak azok, akik a földön szólót megvetették. Akkor micsoda büntetésünk lesz nekünk, ha megvetjük azt, aki a mennybol szólt? Az Ige Isten beszédére azt mondja: “élo és ható”. Mit jelent ez, hogy élo szó? Biztos olvastátok már Zakariás 5. részében azt a pár mondatot, amikor kérdezi Zakariástól: Mit látsz? – és mondja: egy repülo könyvet. Zakariás idejében is repült már a könyv. Isten Igéje a repülo könyv. Így mondja: “Kibocsátom ezt, szól a Seregeknek Ura és bemegy a lopónak házába és annak házába, aki hamisan esküszik az én nevemre és megemészti azt, s annak fáit és köveit.” (Zak 5,4). Bemegy a lopó házába, bemegy az életedbe és ott belül cselekszik. Elkezd emészteni belül. Itt voltál és nem is gondoltál arra, hogy valami élo bekerül majd a szívedbe. Éjjel felébredsz és nem tudsz aludni, mert valami rág belül. Próbálod lerázni, hogy semmi az egész. Talán nem is úgy van, talán nem is igaz.
Az elmúlt héten kérdeztem valakit, hogy aludt. Nem jól. Miért? Rossz volt a hely? Nem, – az Ige miatt. Bement a házába és elkezdett mindent felforgatni, emészteni, gyötörni belül. Látjátok ilyen élo. Nem olyan, amit el lehet felejteni, amit le lehet rázni, hogy ó semmi az egész. Bemegy a lopónak házába és a paráznának házába és aki hamisan esküszik annak a házába. Minden hiábavaló szóért számot fogsz adni az ítélet napján. De már most kezdi mondani, hogy mit mondtál? Sokszor mikor egy szeretetlen szót mondok, utána felhangzik bennem és most mit mondtál? Ugyanebbol a szájból fog majd kijönni az Ige?
Vigyázz, nem veszélytelen dolog hallgatni az Igét. Talán nagyon könnyen jöttél ide, valaki hívott, miért ne jöjjek? Valaki így mondta: nem árthat ez nekem. Hogyne árthatna. Bemegy a házadba! Talán itt még észre sem veszed és otthon a csendben egyszer csak elkezd emészteni. Nem egy halott szót, beszédet fogadtál be. Egy helyen így mondja: Ajánllak titeket az Igének, Aki… Az Ige nem valami, hanem Valaki, aki bemegy a házadba és ott majd cselekszik. Újra mondom, nem veszélytelen dolog történik itt veled. Azt mondja az Ige, hogy Isten Igéje élo, benned él, cselekszik. Nemcsak élo, hanem ható is.
Jeremiás könyve ezt írja az Igérol: “Nem olyan-é az én Igém, mint a tuz? azt mondja az Úr, mint a sziklazúzó pöröly?” (Jer 23,29). Beengedtél egy ilyen ható anyagot, amely még a sziklákat is fel tudja robbantani? Önigazságodnak, vallásosságodnak kemény szikláját? Tuz, amelyik égetni fog, mert élo és ható!
Elmondja azt is, hogyan hat. Érdemes elolvasni, olyan világosan beszél a Biblia. “Az Istennek beszéde élo és ható és élesebb minden kétélu fegyvernél.” Hallod? Isten Igéje kétélu fegyver. Így szeretném mondani: mutokés! Nemcsak robbant, éget, hanem vág. Semmi nem vág olyan élesen. Sokszor van egy-egy mondat amit valaki belém vágott. Egy éles szó, éles nyelv, éles kritika. De olyan mélyre, mint az Ige, semmi nem vág.
Az elso, amit mond, hogy szétválaszt. “Élesebb minden kétélu fegyvernél, elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és veloknek megoszlásáig.” Szétválasztja azt, ami beloled való, attól, ami Istenbol való. Sajnos bennünk hihetetlen keverék van. Sokszor azt gondoljuk, hogy ami az okos fejembol van, az Istentol való, ami az érzelmi életembol jön elo, az Obelole van. Ott belül szétválasztja az emberit az istenitol.
Az életem egy idoszakában mint mutosno dolgoztam valahol, – nem kicsi dolog az a mutokés. Sokszor millimétereken múlik, hogy hol vág. Belevág oda, ahova nem kellene. Ha nem biztos kéz vezeti, rettenetes muhibák történhetnek. Elvág olyat amit nem szabadna.
Olyan nagyon nagy öröm nekünk, hogy ez a mutokés teljesen biztos kézben van. O csak ott vág, ahol vágni kell. Olyan élesen megkülönbözteti, ami beloled való. Csak gondoljunk arra, amikor Péter így mondta Jézusnak: “Mentsen Isten Uram! Nem eshetik ez meg teveled.” (Mt 16,22). Milyen élesen vágta ketté Jézus szava az emberi szeretetet: “Távozz tolem Sátán! … Nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.” (Mt 16,23). Benned hogy van összekeveredve a családod iránti emberi szeretet, – jaj Uram, hozzá ne nyúlj a gyerekemhez! Uram könyörgöm, ne! Nagyon élesen vág az Ige, szétválaszt. A legmélyebbre hat, a csont, meg a velo, a legrejtettebb és a legmélyebb dolgaimig. Így mondja itt, hogy “megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait.” A legbelsot, amit csak gondolsz.
Mindig olyan emlékezetes, amikor egy orvos-századossal dolgoztam együtt egy mutoben. Azt mondja nekem: már most két hónapja itt dolgozik nálunk, maga tényleg azt hiszi, hogy bunös? Semmi olyat nem csinált, ami bun volna. Azt válaszoltam neki: százados úr, a gondolat is bun. Késobb megismételte: azt amint mondott, nem mondhatta komolyan. Az nem lehet, hogy a gondolat is bun. Már tudod? Egymásról még a szívetekben se gondoljatok gonoszt. A gondolat is bun, meg az indulat, az indíték, amiért csinálom.
Valahova szolgálni utaztam és kezembe akadt egy könyv, hogy majd a vonaton olvasom. A fejezet címe ez volt: Az indító okok tisztasága. Becsuktam a könyvet és azt mondtam: most megvagyok. Miért mész oda, ahova mész? Hogy valaki legyek, hogy csodáljanak, hogy szeressenek, hogy naggyá legyek. Azért, mert szereted ezeket az embereket? Hogy meg akarod menteni? Számít neked az o üdvösségük? Azt mondtam akkor, ha most becsületes volnék, leszállnék a vonatról és hazautaznék. Ilyen indítékokkal? Isten igéje egy mondattal leleplezett mindent.
Vajon valaha megítélhetett-e már ott legmélyen? Jaj ne félj, meg ne keményítsd a szívedet. Ha ma utolér, ha egyszer csak érzed, hogy minden rossz, minden bunös, minden szennyes, amit csinálok, – nagyon kérlek, vigyázz.
Emlékszem, mikor Péter szólta az Igét a Szentlélek által, az Ige átjárta a szíveket. Amikor ezt olvastam, az én szívemet is átjárta az Ige. Olyan voltam, mint mikor egy bogarat felszúrnak egy gombosture. Nincs tovább, megvagyok! Jó volna, ha ezen a napon téged is így átjárna. Piszkos indító okokkal, gonosz gondolatokkal mit keresek itt az Isten szolgálatában? Hogy akarok így az O nevében szolgálni? Ezzel az egész szennyes bensommel.
Azt mondja az Ige: meztelen és leplezetlen vagy annak szemei elott, akirol mi szólunk. Nem az a kérdés, hogyan látnak a többiek. “Az ember azt nézi, ami a szeme elott van, az Úr azt nézi, ami a szívben van.” (1Sám 16,7b). Engedd hogy nézze és rettenj meg az éles tor elott, a tekintete elott, amikor hogy megítéli a gondolatokat, a szívnek indulatait. Nincs olyan teremtmény, amely nyilvánvaló ne lenne elotte, sot mindenek meztelenek és leplezetlenek szemei elott. Az a szempár fel tud téged szúrni ma. Az a szelíd szem, amely onnan a keresztrol néz. Ha ma utolér a tekintete, abban a pillanatban megvagy. Nincs tovább magyarázkodás, hogy így gondoltam, meg úgy gondoltam, – meztelen és leplezetlen leszel Jézus szemei elott. Mert Isten Igéje, élo és ható. Ma hallhatod a szavát. Te is tudtad, mikor idejöttél, én is tudtam, mikor az Igét kaptam, hogy ma hallhatod a szavát. Most már csak egy lehetoséged van, újra megkeményítheted a szíved.
Látjátok ezt mondta el ma reggel az Úr az útfélrol szóló példázatban. A kemény szív az útfél. Azért nem hallod, mert annyira megszoktad. Már régen olvasod, ismered, most is mondtad: tudtam. Valaki mondta: nekem már semmi újat nem lehet mondani, mindent hallottam, mindent tudok. Gyerekkoromtól fogva tudom. Szegény, megkeményedett a szíve. Az Igét meg lehet szokni. Ha bele remegnél most ebbe, – meg lehet szokni! Talán úgy vagy, el sem érdemes olvasni, annyira tudom. Látod milyen keménység ez? Ezért olyan nehéz vallásos emberekkel, akik gyerekkoruk óta járnak ugyanazon az úton. Már mindent hallottak, mindent tudnak.
Még nehezebb hívo emberekkel. Olyan kemény senki nem tud lenni, mint a hívo ember. Már tudja, hogy meg kell térni, már a keresztet is tudja, a vért már úgy mondja, mint a semmit. A drága kereszt, meg a drága vér, – semmi, semmi, – szöveg. Jaj ha neked is már csak szöveg. Ha ki tudod úgy mondani, hogy nem folyik legalább belül a könnyed. Ha nem érzed, hogy megrendül a szíved. Jaj de rettenetes, senki nem tud keményebb lenni, mint a hívo ember, aki már mindent megszokott, – korbács, töviskorona, szögek, – és ezért útfél.
Pereg a mag, Isten drága beszéde és vissza pattan. Látjátok úgy lesz útfél, hogy döngölik, vagy járnak rajta. Minden Ige, amire azt mondtad, hogy nem, megkeményíti a szíved. Még keményebb mint az útfél. Hányszor mondtad ki, hogy ezt nem. Ebben nem engedek Istennek! Ezt nekem nem mondhatja. Nem keményedett, hanem keményítetted magad.
A következo a köves út, kevés a föld, láttál-e már olyan utat, szépen ki van kövezve, közte azért ki kel valami, de nincs föld. A megszokott buneid! Ko-ko mellett, amiben nem engedsz az Úrnak. Akkor már igazad is van. Tolem kívánni sem lehet. Aztán jön a még veszélyesebb. Úgy kérem az Urat, ne legyen senki, akinek már muútja van, beton út. Elejétol a végéig csupa beton. Halálos keménység. Ha még most is itt ülsz süketen azzal, hogy tudom, hogy mindig nekem volt igazam, más az oka, mindig mások. Bármi történik, a gyerek, a férj, a szomszéd, a lelkész, mindenki hibás, akkor beton út vagy.
Mit tud csinálni Isten egy megkeményített úttal? Amikor még csak földút, felszántja. Ha már köves út, így mondja az Ige Ézs 9-ben: megtisztítja a kövektol. Akkor már elo kell hozni a rejtett buneidet. Akkor már látnod kell amiket elkövettél, ko-ko mellett. A beton úton csak robbantani lehet. Ne csodálkozz, ha jön majd egy iszonyú robbanás. Ha alapjaiban fogja megmozgatni életedet pont a gyereknél talán. Isten tudja, hogy hol kell alátenni a robbanó anyagot. Hogy fog az egész a levegobe röpülni mindenestol. Ne okold Ot. Még mindig a szeretete munkálkodik. Így szeret O. Tudod-e majd akkor mondani: Köszönöm Uram a koporsót, a tragédiát, a fél lábamat, – olyan emberekrol beszélek, akikkel végig éltem.
Egy férfi elmondta: sokszor hívott az Úr, mindig nemet mondtam. Egyszer kiütötte alólam mind a két lábamat. Még a kórházban is lázadtam egy darabig. Aztán egyszer csak azt mondtam, – igen, Uram, igazad van
Meg ne keményítsd a szívedet. Ma, annyi ido után újra szól az Ige, az ítélet beszéde. De beszél a kereszt. Az Ige a kereszt beszéde. Hallottad már? Nem azon a megszokott módon. Halottad-e ott belül igazán. A kereszt, az a két fa, beszél. Az egyik a vízszintes, amelyik beszél a cselekedeteidrol, akarásaidról, igyekezetedrol. S a függoleges, amikor föntrol lefelé áthúzza, beszél az Isten minden értemet felülhaladó szeretetérol. Kereszt ott van, ahol a bun összeütközik a szeretettel. Ha szívedben összeütközött már valaha, akkor tudod, hogy mi a kereszt. Minél nagyobb a szeretet, annál fájóbb a kereszt.
Most gondolj arra, Istennek végtelen szeretete ha összeütközik az én buneimmel, akkor látod a két fa keresztezodésénél a véres halottat. Így szeret téged! Beszél a kereszt! Ha ma nem hallod a szavát, csendben állj meg a két fa elott, s lásd meg, hogy ez az ítélet. Egy meggyötört, összetört véres holttest.
Érted-e már, hogy Istennek beszéde élo és ható? Ma, ha az O szavát hallod, – ma itt, ezen a napon, meg ne keményítsd a szívedet.
Imádkozzunk:
Uram köszönöm, hogy Igéd szívemben ma is mélyre hatott. Áldalak, hogy leplezetlenül kellett állnom Elotted a magam igazával, jogaival. Köszönöm, hogy indító okaimat világosan láthattam fényedben. Kérünk, hogy Igéd érjen utol bennünket. Ha most nem akarjuk hallani, kérjük, hogy jöjjön be otthoni házunkba, családunkba, hétköznapi életünkbe és kezdjen el emészteni. Könyörülj rajtunk, hogy meghallhassuk szeretetednek, megváltásodnak, a keresztnek a beszédét. Úr Jézus könyörülj rajtunk, add kegyelmedet és Igédet, neved által.
Ámen.
1984. február 5