Csendes napok üzenete

Igehirdetések szerzője: Trausch Liza
Szerkesztő: Borsós Róza
Nyomtatásban megjelent: 1997. február



Előző igehirdetés Következő igehirdetés

 

Jézus a pásztor


“Aki a mi buneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bunöknek meghalván, az igazságnak éljünk: akinek sebeivel gyógyultatok meg. Mert olyanok voltatok, mint tévelygo juhok: de most megtértetek lelketek Pásztorához és felvigyázójához.” 1Pét 2,24-25

“Az Úr az én pásztorom, nem szukölködöm. Füves legelokön nyugtat engem és csendes vizekhez terelget engem. Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az O nevéért. Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert Te velem vagy, a Te vesszod és botod, azok vigasztalnak engem. Asztalt terítesz nekem az én ellenségeim elott, elárasztod fejem olajjal: csordultig van poharam. Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján és az Úr házában lakozom hosszú ideig.” Zsolt 23


Úr Jézus köszönjük, hogy annyira szerettél, hogy mindig a legjobbat akartad és legjobbat tetted értünk. Kérünk, könyörülj rajtunk, hogy valamit megérthessünk ebbol a szeretetbol. Kérünk, hogy terelgess minket most egészen oda Hozzád. Áldd meg most számunkra az Igét, szólíts meg minket, Igéd és Lelked által.
Ámen.

A Biblia azt mondja itt a Péter levelében, hogy “megtértetek lelketek pásztorához”. Sokat halljuk ezt a szót: lelkipásztor. De egyetlen lelkipásztor van: Jézus Krisztus, a lelkünk pásztora. O terelt ma össze minket. Lehet hogy szavával, szeretetével, lehet hogy vesszovel és bottal. Kit hogyan tud magához terelni. Sokféle eszköze van, amin keresztül terelgeti Övéit. Jó volna mindjárt hálát adni, hogy O terelt össze, mert O a lelkünk Pásztora.

A Biblia az egyetlen könyv, amely a lelkünkrol beszél. Sok-sok könyv íródott testi dolgokról, külso dolgokról. Egy könyv van, amelyik mindig a lelkünkrol beszél és lelkünk Pásztoráról. Azt mondja most nekünk az Ige, hogy “megtértetek lelketek pásztorához”, elotte pedig: “olyanok voltatok, mint tévelygo juhok”.

Eloször a magunk életérol: a juh-életrol szeretne az Ige velünk beszélni. Tévelygo annyit jelent, hogy sorozatosan téved. Lehet egy-egy tévedés, de aki tévelyeg, az mindig újra és újra téved. Azt kell, hogy mondjad: életem tévedések sorozata. Lehet majd az életed végén fogod meglátni, mennyire így van.

Külso dolgokban is lehetséges, de ezek nem olyan súlyosak. Gondolj csak arra, ha egy rossz számot tárcsázol és hallatszik a másik oldalon, hogy téves. Nem olyan komoly dolog ez. Vagy felszállsz egy rossz vonatra, ennek a tévedésnek már komolyabb következményei lehetnek. Külso tévedések sorozata is lehet az életünkben. Eszembe jut az a kis ápolóno, akivel a börtönben találkoztam, mikor megkérdeztem, hogy kerültél ide, azt mondta: egy tévedés folytán. Rossz gyógyszert adtam és a beteg meghalt. Vannak ilyen halálos tévedések.

Komolyabb tévedések lelki tévedéseink, a belso tévedések. Nagyon sokszor másokkal kapcsolatban tévedünk. Mindig eszembe jut édesanyám, aki egyszer egy háztartási alkalmazottat vett föl és olyan büszkén mondta; azért választottam, mert olyan nagyon huséges szeme van. Aztán a huséges szemu alkalmazott egy hét alatt meglopott minket, rengeteg mindent elvitt és megszökött. A huséges szemek nem mindig jól irányítanak, téved az ember. Olyan szimpatikusnak, olyan kedvesnek látszott. A külso nem mindig árulja el, ami belül van.

Súlyos tévedés, ha egy ember a barátságban téved, valakire talán rábízza a dolgait, egy embernél segítséget keres, mindent elmond és kiderül, hogy becsapott, tévedtem. Sokszor már gyerekkorban sebesül az ember az ilyen tévedésektol. Emlékszem kicsi lány voltam, végre lett egy barátnom, aki pár nap múlva elment egy másik lánnyal. Ahogy sugdolóztak, arra gondoltam, most mindent elmond neki. Megsebesültem, – tévedtem. Voltál már így?

Sokkal súlyosabb, ha házasságomban tévedek. Rábíztam magam valakire és kiderült, hogy tévedtem. Emberi életek mentek tönkre ilyen tévedésen. Rettenetes dolog, hogy tévelygek. Hány ember van, aki már sokadik házasságát kötötte és mindig újra téved.

“Olyanok voltatok, mint tévelygo juhok.” De nagyon-nagyon súlyos dolog, ha önmagunkkal kapcsolatban tévedünk. Érezzük, hogy ez még súlyosabb. Mert kívül van rajtam egy másik ember, de ha önmagammal kapcsolatban tévedek? – Ez a lehetoség is megvan, hogy egyszeruen olyanokat gondolok magamról, ami tévedés. Nem tudom ismered-e magadat és mi az, amit magadról gondolsz? Ismered-e a természetedet? Egyik asszony mondotta: az a baj, hogy az anyósomnak nagyon rossz természete van. Ránéztem és megkérdeztem és neked jó van? Nem tudom kinek van a környezetében valaki, akivel kapcsolatban úgy érzi, hogy nagyon rossz a természete. Kérdezd meg, nem tévedek abban, hogy nekem pedig jó van? Egy kicsit ismered már a természeted? A napokban szembenéztem vele, természetemre egy szót lehet mondani: csaló.

Tudod már, hogy csaló vagy? Egy kicsit többet mondasz, egy kicsit mindig másképp, egy kicsit megjátszod magadat. Vajon megmutathatta-e már Isten, hogy nem a másik csapott be, te vagy a csaló! Így mondja a Biblia: önmagunkat csaljuk meg. Legtöbb esetben mert valóban azt hiszem, hogy olyan becsületes, olyan oszinte, olyan rendes ember vagyok. Egyszer hihetetlen csalódás fog érni és kiderül, hogy tévedtem. Nem vagyok olyan, mint amilyennek gondoltam magam. Ez a legvégzetesebb megrendülés, ha egyszer rájövök, hogy magammal kapcsolatban tévedtem. A hitbeli állapotommal kapcsolatban tévedtem.

A napokban valaki nagyon furcsa dolgokat mondott el és utána azt mondta: úgy szeretem az Úr Jézust. Ezt komolyan gondoltad? Miközben így élsz és ezeket teszed? Jézus azt mondta: Ne szóval szeressetek, hanem cselekedettel és élettel. Tényleg elhiszed magadnak, hogy nagyon szereted Jézust és az útján jársz? Rettenetes, ha becsapjuk magunkat. Egyszer ki fog derülni, hogy nem is úgy volt, ahogy gondoltam. Csak mindig nyugtattam magam: igen-igen, de azért nagyon szeretem Jézust. Azért az Övé vagyok. Jaj testvér, nehogy itt tévedj. Olyan élesen mondja az Ige a Galáciabeliekhez írott levélben: “Ne tévedjetek, Isten nem csúfoltatik meg. Amit vet az ember azt aratja.” Jaj ne tévedj!

“Olyanok voltatok, mint tévelygo juhok.” Valahol, ahol szolgáltam bejött hozzám egy iszákos fiatalember a lelkészi hivatalba és azt mondta: ha tetszene tudni, hogy milyen vallásos vagyok. Tudom, látom! Nem tudom milyen vallásosnak, meg hívonek gondolod magadat, meg milyen komoly embernek. Nem tévedsz? Mert Isten ezt mondja: “Olyanok voltatok, mint tévelygo juhok.” Lehet hogy beletévedsz a bunbe és nem veszed észre, hogy miben vagyok? Amikor tényleg beletévedsz és ott veszed észre már, hogy miben vagyok. Egész hazugság sorozatban vagyok. Nem azt kell-e most mondanod, hogy olyan vagyok, mint a tévelygo juh, amelyik észre sem veszi, hogy miben van.

Párhuzamos mondatként hadd olvassak pár mondatot Ezékiel könyvébol, ahol a pásztorokról van szó, de a juhokról is. Azt mondja a tévelygo juhokra: “Szétszóródtak hát pásztor nélkül és lettek mindenféle mezei vadnak eledelül és szétszóródtak. Tévelygett nyájam minden hegyen és minden magas halmon és az egész föld színén szétszóródott az én nyájam, s nem volt, aki keresné, sem aki tudakozódnék utána.” (Ez 34,5-6). A másik következménye a tévelygésnek, hogy szétszóródik a nyáj.

Ez a szétszóródás belülrol kezdodik. Nem vagy-e nagyon szétszóródva? Így mondhatnám, hogy dekoncentrált. Nem vagy-e úgy, hogy a gondolataid mindig szétszóródnak? Lehet itt ülsz és ki tudja hova szóródnak gondolataid közben. Lehet régen tudod már, nem vagyok képes parancsolni a gondolataimnak. Imádkozni szeretnék és szétszórt vagyok. Igét szeretnék olvasni és nincs ott a figyelmem. Nem tudom nem vagy-e már belülrol szétszóródott ember, aki nem képes összpontosítani? Nem arra gondol, amire akar. Belülrol kezdodik ez a szétszórattatás. Aztán külsoleg is.

Nagyon sokszor szétszóródik a család, szétszóródik a házasságod, gyermekeid, talán a testvéri közösséged. Ketto sem tud igazán együtt lenni. A tévelygo juhok nem tudnak együtt járni, mert nincs pásztor.

Nem veszed észre, hogy mennyire szétszórt vagy értelmi, érzelmi vonalon, gondolataidban? A Pásztor szól hozzád. Azt énekeltük: “Halld csak a Pásztor szól halkan.” Ma még csak szóval figyelmeztet, – nézz már körül mi van benned és mi van körülötted. Így mondja az Ige: “szétszóródott az én nyájam”, belülrol kifelé szétszóródott.

Egy másik Ige, amit a Biblia a nyájjal kapcsolatban mond Jézus Krisztusról: Szánakozott a sokaságon, mert el voltak gyötörve, mint a pásztor nélkül való juhok. Az eltévedt juh szétszóratik és el van gyötörve. Belül! Ugye tudod, hogy mit jelent? Gyötro gondolatok, egyszeruen belso gyötrelmek. A bun olyan, hogy kívánom talán, de aztán gyötör. Az élvezet is inkább gyötrelem, mint élvezet. Talán egy percig jó az az ital és utána a lelkiismeret gyötör. Talán a szex is élvezetet ad és utána?

Egy leány, mielott Jézust megtalálta, kábítószeres volt. Azt mondotta: most már értem, – ez olyan boldogság, aminél nincs másnaposság. Ismerte a másnaposságot. Ismerte azt, hogy most élvezet és aztán napokig gyötrelem. Így mondja az Ige, hogy mindenféle mezei vadaknak ragadományává lettek. Az eltévedt juh ragadomány lesz. Les rá az ellenség, a Sátán. A farkas les az eltévedt juhokra, a magányosokra, a tévelygokre, akik már szét vannak szórva, akiknek már nincs, aki segítsen. Talán már nem is imádkozol.

Valaki így mondta: eloször a bun volt az enyém, aztán én voltam a buné. Megragadott! Mikor már szerettem volna abbahagyni, akkor már szenvedély volt. Az élvezet ragadomány és ragadománnyá válik. Értsd meg, hogy a juh ragadomány. Elgyötört, nyugtalan, szenvedélyek rabja. Vajon az vagy már? Isten hozzád szól, – hallod? Szava utolér még? Jaj csak olyan messzire ne kerülj, hogy ne érjen már utol.

Így mondta az Ige: olyanok voltatok, mint tévelygo juhok, mint szétszórt, elgyötört juhok. Mint sebesült, beteg juhok. Az a juh amelyik már ragadomány, tele van sebbel. Ahogy ez a kislány elmondta: valami belül mindig fájt. Sebesült beteg juh, el tudtál még jönni ide? Köszönd meg szívedben, hogy el tudtál még jönni. Még terelt az a vesszo, az a bot, az a kedves szó, még vonzott, még hívott. A Pásztor még a nyomodban van.

Nézzük a Pásztort. Azt mondta az Ige, hogy ismeri juhait. Látod, hogy téged is ismer? Sebeiddel, nyomorúságaiddal, a gondolati gyötrelmeiddel, félelmeiddel együtt ismer a Pásztor. Ezékiel könyvébol ahonnan olvastam az Igét, van egy mondat, amelyik annyira a szívemig ért és most szeretném elolvasni: (Ez 34,12). “Miképpen a pásztor tudakozódik nyája után, amely napon ott áll elszéledt juhai között;” Ez a mai nap az, amikor itt áll elszéledt juhai között a Pásztor. Ahol csak ketten együtt vannak az O nevében, ott van. Tudakozódik utánad amely napon itt áll. Így mondja az Ige: “kiszabadítom oket minden helyrol, ahova szétszóródtak.” (Ez 34,12a).

Nemcsak tudakozódik, hatalma van a szabadításra! Ez a név, hogy Jézus, annyit jelent: Szabadító. Itt van a Szabadító, aki nemcsak kérdez, keres, hanem aki meg tud, meg akar szabadítani. “Amely napon itt áll eltévedt juhai között.” A kérdésem: hogyan szabadít meg? Isten akaratával. Olyan sokszor hibásan gondolkozunk, hogy Isten a kemény, a kegyetlen, bünteto és ugye Jézus az, aki Isten kezébol megszabadít. Jézus Isten akaratából szabadít meg.

Zakariás könyvébol szeretnék egy pár mondatot olvasni: “Fegyver, serkenj fel az én pásztorom ellen és a férfiú ellen, aki nékem társam!” (Zak 13,7). A büntetés, Isten büntetése a Pásztor ellen. O bünteti a Pásztort a juhok helyett. “Így szólt a Seregeknek Ura: Verd meg a Pásztort!” Szeretném, ha látnád az Isten akaratából megvert Pásztort. Ha látnád Jézust most ott, amikor a korbács csattan a hátán. Isten mondta: Verd meg a Pásztort!

Ézsaiás 53 végig a megvert Pásztorról beszél. “Kínoztatott, pedig alázatos volt.” Ott mondja el egyetlen mondatban, miért történt ott, ami történt. Nagyon világosan mondja az Ige: a büntetés Rajta van, hogy békességünk lehessen. Isten helyezte rá. Mai Igénkben így mondja: “Aki a mi buneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bunöknek meghalván az igazságnak éljünk.”

A Pásztornak pásztor szeme van, – látott téged messze, elgyötörten. Pásztor szíve van, megindult rajtad. És pásztor keze. A Zakariási Igében van egy mondat az elott amit felolvastam, megkérdezik, hogy “Micsoda ütések ezek a kezeiden?” Ma kérdezd meg a Pásztort: mik ezek az ütések a Pásztor-kézen? Testvér, érted ütötték. Értsd meg, az O kezeit érted szögezték át.

Így mondja Ézsaiás könyve: “Az én markaimba metszettelek fel téged.” (Ézs 49,16). A pásztor botjára szokta felmetszeni, hogy hány juha van. A mi Pásztorunk a markaiba metszett fel. Élo testébe vagy belemetszve Isten akaratából.

Testvér, a Pásztor báránnyá lesz. Íme az Istennek ama Báránya! Amikor Jézust meglátja Keresztelo János, akkor kinyújtja az ujját és odamutat, lássátok: “Íme az Istennek ama Báránya, aki elveszi a világ buneit.” (Jn 1,29).

Látod, most megvan a lehetoséged, hogy bárányból pásztorrá légy. Elveszett, eltévedt juhból lehess pásztorrá. Péter levele mondja: “Legeltessétek az Istennek köztetek levo nyáját” és utána elmondja: “És mikor megjelenik a fopásztor, elnyeritek a dicsoségnek hervadatlan koronáját.” (2Pét 5,2a 4). Isten ma nemcsak megmenteni akar, hanem pásztorrá tenni.

Neked is megvan a nyájad. Talán a kicsi családod amiben élsz. Talán az a pár ember. Ismered a juhaidat? Szereted oket? Ha megtapasztaltad Jézus szeretetét, akkor az Úr pásztorrá tud tenni. És úgy enged haza, nem tévelygo, hanem megtalált juhként és felhatalmazott pásztorként. Ezt akarja velünk tenni, ezért terelgetett ide.

Vajon megteheti-e?

Imádkozzunk:
Olyan jó Urunk, hogy tudod állapotunkat. Hogy nem kell mondanunk és magyaráznunk semmit. Köszönöm, hogy elmondtad hol vagyunk és miben vagyunk. Áldalak, hogy Szabadító vagy. Nemcsak tudakozódsz utánunk, hanem meg akarsz szabadítani minden helyrol, ahová eltévedtünk. Köszönöm, hogy itt vagy láthatatlanul, csodálatosan, hatalmasan. Itt állsz vérzo szívu, átlukasztott kezu Pásztor. Kérlek segíts, hadd tudjunk megtérni lelkünk Pásztorához, hogy lehessünk gyermekeid és pásztoraid.
Uram annyi az eltévedt juh. Olyan mérhetetlenül nyomorult ez a világ. Tudod hogy mindenki Téged keres. Segíts Jézus, adj pásztor szemet, amelyik megy az elveszett után. Áldj meg mindnyájunkat. Köszönjük, hogy hallod kérésünket.
Ámen.

1984. május 6