Csendes napok üzenete
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1997. február
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
Akik lakoznak a halál árnyékának földében
“És lőn másnap, hogy ment Nain nevű városba; és az ő tanítványai sokan mentek ővele és nagy sokaság. Mikor pedig a város kapujához közelített, ímé egy halottat hoznak ki, egyetlenegy fiát az anyjának és az özvegy asszony volt és a városból nagy sokaság volt ővele. És látván őt az Úr, megkönyörült rajta és monda néki: Ne sírj. És oda menvén, illette a koporsót; a vivők pedig megállottak. És monda: Ifjú, néked mondom, kelj föl! És felült a megholt és kezdett szólni: és adá őt az ő anyjának. És elfogta mindazokat a félelem és dicsőíték az Istent, mondván: Nagy próféta támadt miköztünk; és: Az Isten megtekintette az Ő népét. És kiment Őfelőle a hír egész Júdeába és a körül való minden tartományba.” Lk 7,11-17
“A nép, amely sötétségben jár, lát nagy világosságot; akik lakoznak a halál árnyékának földében, fény ragyog fel fölöttük!” Ézs 9,2
Uram, hadd köszönjük meg, hogy a rohanó időben ezen a csendesnapon megállhatunk egy percre. Kérünk, hogy belülről is állítsd meg gondolatainkat, a sokféle gyötrődést, nyugtalanságot, mindent, ami foglalkoztat. Kérünk segíts, add Szentlelkedet, hogy tudjunk figyelni, halljuk és értsük szavadat. Köszönjük, hogy egy szívvel kiálthatunk Hozzád.
Ámen.
A halál árnyékának földe. Rettenetes megállapítása földünknek. Minden a mulandóság, a pusztulás árnyékában. Halottak napján jó erre gondolni: a halál árnyékának földében lakunk. De ez a föld nem volt mindig ilyen. Tudjuk, hogy amikor Isten megteremtette, napsütötte föld volt. Isten szeretetének napsugara árasztotta el az egész földet. Milyen csodálatosan szép lehetett minden, mikor kikerült Isten kezéből, fák, virágok, a teremtettség, benne az ember. Istennek kertje az Éden, – mondja az Ige, – a napsütötte föld. S akkor hogy vált a halál árnyékának földévé? A bűnesetkor minden megváltozott.
Gyermek, vagy bibliai filmet láttam valamikor, amely azt mutatta, hogy mikor az első ember, Éva, engedetlen Istennel szemben, megszegi parancsát, abban a pillanatban sötét lesz minden. Senki nem találta már helyét, csak nagy csodálkozás volt, hogy mi történt? A napsütötte földből halál árnyékának földje lett.
A Biblia beszél a bűn és halál törvényéről. A Biblia szerint a bűn és halál ugyanaz. A bűn egyenlő a halállal. Amint megtörtént a bűn, bejött a földre a halál. Az egész földet elborította a halál árnyéka. “Akik lakoznak a halál árnyékának földében,” – ott lakozunk. Gyermekkortól kezdve ott van ez az árnyék. Sokszor már az anyaméhben. Hány olyan asszonyt ismerek, aki mindig újra elvetélt a terhességben. Nagyon-nagyon izgatottan figyelték, hogy él még a magzat? Minden terhességnél ott volt a félelem, hátha megint a halál árnyékába kerül. Tudjuk sok a csecsemő halálozás. Az anyának egyetlen kérdése, mikor megvan a gyerek, hogy sír? Hangot ad? Él? Különösen aki már átélt olyat, hogy születés közben meghalt a gyermek. Ha megszületett azután is mindig ott van a halál árnyékában. Nem kell idősnek lenni ahhoz, hogy ez az árnyék ráboruljon. Ilyenkor halottak napján olyan szívdobogtató megállni egy kicsi sír mellett. Pár éves gyerek és már halott? Mennyi fájdalom, gyorsan orvost, – lehet, hogy késő. A kicsi kedvenc egyszer csak nincs már. Tegnap még itt játszott. Sok könny, mennyi fájdalom a halál miatt.
Fiatal korban kezdtem rájönni, hogy minden elmúlik. Emlékszem életemben a legnagyobb szerelmekben mindig attól féltem, hogy elmúlik. És elmúlt. Rajta volt a mulandóság, a halál árnyéka a legboldogabb pillanataimon. Elmondtam már, hogy megtérésemkor is attól féltem, hogy elmúlik ez a boldogság. Aztán rájöttem, hogy ez az élet örök. Ez nem ebből a világból való, ahol mindenen rajta van a halál árnyéka.
Aztán múlnak az évek és egyre hosszabbak lesznek az árnyékok. Egyre közelebb jön a halál. Milyen rettenetes, amikor az ember a szeretteivel van úgy, hogy jaj az anyám, – nem hal-e meg most? Mennyi fájdalom, mennyi szenvedés.
Az előbb azt olvastuk, hogy megy egy halotti menet. Élén egy koporsó, mögötte egy csomó ember. Mind benne vagyunk ebben a halotti menetben. Mindig egy kicsit előrébb kerülünk. És végül a te koporsódat fogják vinni. Ki tudja mikor? Nem kor kérdése ez sokszor. Ki tudja mikor leszel az élen. S mögötted mennek a gyászolók. Az volt bennem, hogy az egész élet ilyen halotti menet, beleszületünk valahol, aztán mindig előbbre, előbbre jutunk, a végén odakerülünk, hogy engem visznek. Gondoltál-e már valaha arra, hogy téged is visznek egyszer? Emlékszem édesapám 60 éves volt, amikor elkezdett beszélni a halálról, addig soha. Akkor értettem meg, most jutott először eszébe, hogy én is sorra kerülhetek. Ez a menet megy, nem tudom melyikünk lesz az első, kit visznek majd? Sokszor megdöbbenünk, ki gondolta volna valakivel kapcsolatban, hogy egy év múlva nem lesz már itt.
De olyan jó, hogy Nain városának kapujában egy másik menettel találkoznak. A halál-menet találkozik az élet-menetével és annak az élén egy Élő, – az egyetlen Élő, Aki magáról azt mondta: “Én vagyok …az Élet.” (Jn 11,25). Mind a kettőről az van írva, hogy nagy sokaság követte. A halottat is, meg az élőt is. Egyszer összetalálkozott ez a két menet. És most látunk valakit, aki ezen a napon átkerül a halál-menetből az élet-menetbe. Egy ifjú, akinek Jézus azt mondta: “Ifjú, néked mondom, kelj föl!” Biztos vagyok, hogy a másik menetben folytatta az útját. Más a cél, más az út, minden egészen más.
A Biblia fogalmai szerint a halál mindig az örök halált jelenti. Amikor a Biblia azt mondja, hogy halál, mindig a bűn és halál törvényéről beszél, nem a testi halálról, az örök halálról. A testi halálról csak azt mondja, elaludt. Akik az Úrban vannak azok elaludtak. A testvérünk Lázár, elaludt. Nem gondolták még a tanítványok sem, hogy Jézus a halálról beszél. Mert a halál az örök halál. Ebből nincs visszaút már. Ahogy a Biblia szerint is az élet az örök élet. Egy élet, amelyik igazán élet. A két szó egészen más a Biblia megfogalmazásában. Az az élet amit élünk ezen a földön, az nem élet. Az a halál amit megsiratunk, nem halál.
Ez a testi élet azért olyan nagyon komoly dolog, mert az egyetlen lehetőség átkerülni halálból az életre. Mindnyájan beleszülettünk a bűnbe, vagy van köztünk aki azt mondja, hogy ő nem bűnös? A bűn és a halál törvénye alá születtünk. A halál törvény! A törvény szava ez, hogy “kell”. Meg kell halni. És kell vétkezni. A bűn is törvény. Törvényerővel van fölöttünk.
Mindig közelebb kerülünk ennek a földi életnek a végéhez, ahol ez a törvény örök törvény már. Ahol nincs már változás. Ezért olyan tragikus a testi halál annak, aki nem lépett át a halálból az életre. Az egyetlen lehetőség, ami lejárt. És iszonyú, ha az egyetlen lehetőséget, azt a 20-30-40 vagy 50 évet elmulasztottam és most már nincs tovább. A halálfélelem is mindig ez. Ettől félnek emberek, az öröktől, a rettenetesen sötéttől.
Hadd kérdezzem meg, átléptél a halál-menetből az élet menetébe? Ezt biztosan tudod? Olyan nagyon megdöbbentő volt egyszer ez az Ige, hogy ne tévedjetek. Ebben az egyben ne tévedj. Sok mindenben tévedhetünk, de ebben ne tévedj, hogy azt hiszed, hogy élsz és ki fog derülni, hogy nem. Ahogy a Jelenések könyve mondja: “Az a neved, hogy élsz és halott vagy.” (Jel 3,1). Azt hiszed és körülötted is azt mondják: milyen vallásos, milyen hívő asszony, vagy ember és egyszer ott fog kiderülni, hogy lejárt a testi életed ideje és jön az örök halál. Aki átment, annak számára elveszett a halálnak ijesztő volta. “Halál! hol a te fullánkod?” (1Kor 15,55). Örömmel, boldogan néz szembe azzal, hogy megyek haza az Úrhoz.
Beleszülettünk a halálmenetbe, minden évvel, minden hónappal egyre közelebb jutunk, – mi értelme van ennek az egész életnek? Valaki azt kérdezte, érdemes ezért élni, hogy minden nappal közelebb kerüljek a halálhoz? Nagyon sok ember megpróbál kiugrani, nem bírja már tovább. Öngyilkos lesz és azt hiszi, hogy kiment. Pedig egyenesen a karjaiba bukik. Nem ki, hanem be, a menthetetlen örök halálba. Az ördög iszonyú becsapása, hogy valaki kilép, mert nem bírja már ezt az egész életet. És nem gondol arra, hogy azonnal belép az örök sötétségbe és kárhozatba. Óriási ajándék ez a földi élet, meg ne próbáld rövidíteni egy nappal, egy órával sem, mert ez az egyetlen lehetőség, hogy átlépj a halál-menetből az élet-menetbe.
A Biblia tele van ilyen emberekkel. Gondoljunk csak a samáriai asszonyra, ment a kúthoz és találkozott az élettel, Jézussal. Ment egy asszony tele keserűséggel, félelmekkel, boldogtalansággal és visszafelé egy ragyogó arcú asszony megy. Minden házba bekopog és mondja: megtaláltam, értitek megtaláltam a Messiást! Voltál-e már ilyen boldog, hogy nem tudtad elhallgatni, muszáj volt mondani, ahogyan ez az asszony is mondta. Látjuk hogy átkerült, más az út, más a cél, más az élet, egészen más.
Az Útmutató szerint vannak havi igék és ez volt a novemberi, hogy “Újjá lett minden!” (2Kor 5,17). Ennek az asszonynak is újjá lett minden, ujjongva ment.
Mondanám tovább Zákeust, akinek mindene a pénz volt és egyszer találkozott az élettel: “Ma lett üdvössége ennek a háznak!” (Lk 19,9). És ő is megy és rendez mindent és bocsánatot kér. Egyik menetből a másikba lépett át. Sorolhatnám Lévit, akinek mindene volt a pénz ott az asztalon. Megáll mellette Jézus, sokszor ámulok, hogy el sem számol, nem is gondolt arra, hogy mennyi pénz van itt, egyszerűen megfordul és követte Jézust. Nem csinált sem leltárt, sem végelszámolást, mert találkozott az Élettel.
Talán a leg-lélegzetelállítóbb a jobb lator. Jézust látva kimondja: “Mi ugyan méltán!” (Lk 23,41). Méltán függünk itt. De ez semmi gonoszságot nem cselekedett. Egyszer csak lát, és a következő mondat egy rövid imádság: “Uram emlékezzél meg rólam.” (Lk 23,42). Mondod-e ma a halál menetében járva: Jézus emlékezz meg rólam! Ez az egy mondat elég volt arra, hogy Jézus kimondja felé: “Még ma velem leszel a paradicsomban.“
Erről beszél a Biblia elejétől végig, hogyan lehet átjutni, mert ez a legdöntőbb kérdés. Átléptél már testvér? Mert a lator így halhatott meg egy gonosz élet után, hogy az utolsó percben átlépett. Isten beváltja ígéretét és Jézus a szavát, és még ma, még azon a napon Vele volt a paradicsomban.
Melyik menetben mégy ma? És melyikben mégy majd haza? Isten azért hozott ide, hogy átlépj végleg, örökre. Olyan egyszerű, hiszen Jézus mindent megtett. Olyan megdöbbentő volt mikor megértettem, hogy az élő halott lett. Jézus meghalt! Egyik nagyhéten mikor szombat este szolgáltam, azzal kezdtem az igehirdetést: örömhírt mondok a testvéreknek: Jézus meghalt! Döbbenten nézett rám az egész gyülekezet. Az ördög először nem akarta, hogy megszülessen, aztán nem akarta engedni, hogy meghaljon. Helyetted és helyettem Ő halt meg. Megértetted-e valaha, az a halál helyettes halál. “Aki hisz én bennem, ha meghal is él; És aki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt?” (Jn 11,25-26). Bár ott maradna szívedben a kérdés, hiszem én ezt?
Vajon ezen a napon átlépsz-e egyikből a másikba? Minden igehirdetés csak ezért az egyért van. Ezért jöttél ma ide, ezért van ez az Ige.
A bűn és a halál törvénye alá odaállt Jézus, hogy kiléphess ma alóla boldogan. Nem kell vétkezni, nem kell meghalni, lehet élni boldog, szabad, örök életbe futó életet. Érted-e ezt?
Egyik evangélistának a kislánya átlépett egyik menetből a másikba. Mérhetetlen boldog volt. Az édesapja elmondta, amikor következő vasárnap ment gyermek-istentiszteletet tartani, hallja, hogy a gyermekek között egy gyerekhang beszél. Megismerte kislányának hangját, amint mondja: Gyerekek, ma én fogok prédikálni, de sokkal rövidebben, mint édesapa szokott. Csak egy mondat a prédikációm: Isten megígérte, Jézus megtette, – és én hiszem! Isten megígérte, hogy küld Megváltót, Jézus megtette, hogy helyetted függött a fán, a bűn büntetése rajta van. Valaki azt mondta, hát nem elég a megostorozás, a töviskorona? Nem elég a szögek, kell a kínos halál? A bűneidre semmi más nem elég. “Elég néked az én kegyelmem!” (2Kor 12,9).
Isten már a bűnesetnél megígérte, mikor a halál árnyéka ráborult erre a földre, – az asszony magvát, Jézust, – aki majd a kígyó fejére tapos. Isten megígérte, Jézus megtette. Kimondod-e ma teljes szívvel: és én hiszem.
A Biblia így mondja: “Aki hisz én bennem, ha meghal is él az.”
Halottak napja az élet napja lehet. Ha ma fogadod el Jézust, akkor minden halottak napján ez fog eszedbe jutni: én is átléptem. Hadd kérjelek arra, lépj ki a halál árnyékából a napsütötte örök életre. Isten akarja, rajtad múlik.
Imádkozzunk:
Köszönöm Uram, hogy ott a kereszten láttál engem is, láttál mindnyájunkat, amikor mindent vállaltál. Láttad a bűnnek rabságában gyötrődő életünket és a halál rabságában. Láttad a sok könnyet, a sok kínt, szenvedést. Láttad Uram és Neked megérte. Kérlek, könyörülj rajtunk, hogy bele láthassunk egy kicsit abba az életbe, amit adni akarsz. Könyörülj rajtunk, hogy mély vágy ébredjen a szabad élet után, amelyik tele van örömmel, békességgel, szeretettel és amelyiknek soha nincs vége. Köszönöm Uram, hogy kínálod ezt az életet. Segíts, hogy legyenek, akik most bátran elfogadják és kimondják határozottan: hiszem! Kérlek ajándékozz meg bennünket igazi, üdvözítő hittel.
Ámen.
1988. november 2