“Látni akarjuk a Jézust” János 12,20

AAA
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza
Szerkesztő: Borsós Róza
Nyomtatásban megjelent: 1995. november


Előző igehirdetés Következő igehirdetés

 

Boldogok akik nem látnak és hisznek

“Tamás pedig egy a tizenkettő közül, akit Kettősnek hívtak, nem volt ővelük, mikor eljött Jézus. Mondának azért néki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ô pedig monda nékik: Ha nem látom a kezein a szögek helyeit, és be nem bocsátom ujjaimat a szögek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az ő oldalába, semmiképpen el nem hiszem. És nyolc nap múlva ismét bent voltak az ő tanítványai és Tamás is ővelük. Noha az ajtó zárva volt, bement Jézus és megállt a középen és mondta: békesség néktek! Aztán monda Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet, és hozd ide a te kezedet és bocsássad az én oldalamba: és ne légy hitetlen, hanem hívő. És felele Tamás és monda néki: Én Uram és én Istenem. Monda néki Jézus: Mivel hogy láttál engem Tamás hittél, boldogok akik nem látnak és hisznek. Sok más jelt is mívelt ugyan Jézus az ő tanítványai elott amelyek nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek fia, és hogy ezt hívén életetek legyen az ő nevében.” János 20,24-31


Ezt a mai vasárnapot, amelyik pontosan egy héttel húsvét után van, Tamás vasárnapnak hívjuk. Ezen a napon jelent meg újra Jézus egyedül Tamásnak. Nem olvassuk, hogy valami mást tett volna, mint azt, hogy Tamással beszélt.

Isten szereti az embert. Ilyen fontos neki egyetlen ember. Hadd mondjam így te. Úgy kezdődik az igerészünk, hogy a tanítványoknak megjelenik Jézus, és ők örömteli arccal mondogatják Tamásnak, aki nem volt ott: Láttuk az Urat!” Mi volt a Tamás válasza erre a bizonyságtételre? Ha nem látom az ő kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az ő oldalába, semmiképpen el nem hiszem.” Szeretném kérdezni, mi a te válaszod arra, ha valaki most a XX. században elmondja neked, hogy találkoztam az élő Jézussal, és megváltoztatta az életemet?

Egyszer egy fiatal mondta el nekem, hogy sok prédikációt hallott már életében, de egy ifjúsági összejövetelen egy fiú felállt és elmondta a saját megtapasztalását, és azt mondta, ez a fiatal tetszik tudni, ez valahogy olyan volt, mint ami igaz, nem beszéd és nem prédikáció valóság volt. Attól kezdve kezdett érdekelni a dolog. Itt is a tanítványok úgy voltak, hogy igazat mondtak. A lényükből, a szavukból sugárzott az, hogy ezekkel történt valami. Mégis lehet erre ez a válasz, hogy nem hiszem? Sajnos igen.

Tamás is ezt mondta, és biztos vagyok benne, hogy itt ebben a szobában senki nincs, aki ne hallott volna valakit úgy bizonyságot tenni, hogy megérezte azonnal, hogy ez valóban tapasztalt valamit. Tamást így is szokták hívni, hogy a hitetlen Tamás. Nem tudom nem ül-e most is itt közöttünk hitetlen Tamás, aki azt mondja szívében, hogy hát ha ezt nem látom, meg azt nem látom, nem hiszek. Aki nem akar másképp hinni, csak úgy, ha saját maga lát valamit. Isten szereti, ismeri és érti ezeket az embereket.

Nagyon sokszor szoktunk erről a fogalomról beszélni, hogy hitetlen, meg hívő. Úgy szeretem ezt ez Igét, mert ebben teljesen világosan körvonalazza a kettot, ki a hitetlen és ki a hívő. Tamás hitetlen, mert ezt mondja: ha nem látom nem hiszem. A hitét tapasztalatokra akarja építeni. Volt-e olyan pillanata életednek, amikor tapasztalatot kerestél. Egy lány jutott eszembe, aki amikor az anyja haldoklott, teljes szívvel imádkozott: Istenem ha vagy, akkor most mutasd meg magad! És az édesanyja meghalt. Egy ember, aki szintén szerette volna az életét valami láthatóra építeni. Nekem mindig olyan megdöbbentő a bal lator, ugyanabban a nehéz helyzetben van mint a jobb lator. A Biblia egy furcsa mondatot mond: A felfüggesztett gonosztevők közül pedig az egyik szidalmazá ot, mondván: Ha te vagy a Krisztus, szabadítsd meg magadat, minket is!” (Lukács 23,39. )

Ez káromlás? Hát akkor hányszor káromoltad te az Istent? Hányszor mondtad ezt, hogy Uram ha ha, akkor most csinálj valamit. Emlékezz betegségekre, talán életed legnehezebb pillanataira, amikor valami ilyet mondtál, amit Tamás is mondott, ha igazán vagy, akkor most segíts, most nyúlj le, most mutasd meg magad! Biztos hogy el tudnál mondani sok ehhez hasonló dolgot. Hadifoglyok hányszor mondták: Istenem ha haza hozol. És hazahozta! Ez a leány az ellenkezőjét tudta elmondani, nem hallgatott meg, nem történt semmi. Azt mondta: most már biztos vagyok benne, hogy nincs Isten, mert akkor nem hallgatott meg.

Hitetlen az az ember, aki mint Tamás tapogatni akar, az ujjait akarja a szegek helyébe bocsátani. Olyan módon akar valamit tapasztalni, ami nem Isten útja. Az Ige szerint Isten mégis szereti ezeket a hitetlen Tamásokat. Ennek a mai vasárnapnak ez az egyik komoly üzenete, hogy nyolc nap múlva megjelent Jézus és azt mondta: Tamás hozd ide a te ujjadat. Nem tudom érzitek-e, hogy milyen megrázó lehetett ez Tamás számára. Pontosan azt kellett neki végig csinálni, amit mondott. Nincs megírva, hogy tényleg bebocsátotta-e kezét Jézus oldalába, de az meg van írva, hogy lerogyott a lába elé és azt mondta: Én Uram és én Istenem!” Ennyire ismersz, ennyire hallottad minden szavamat?

Ki tudja te is miket mondtál, miket gondoltál. Hányszor mondták már nekem: ha van Isten miért nem írja ki az égre, hogy vagyok. Ha van miért turi el azt, ami történik. Nagyon jó volna, ha neked is eszedbe juttatná azokat a pillanatokat, amikor te is mondtál valami ilyesmit. Talán az életed legrettenetesebb pillanataiban. Újra hadd mondjam ez a nap miattad van Tamás! Ez a vasárnap nekünk adatott, akik talán szeretnénk, de nem tudunk hinni. Tamás hallotta a bizonyságtételt, és nem hitt a szónak. Tapasztalni, látni akart.

Arról szeretnék beszélni, amit Jézus mond itt Tamásnak miután odarogyott a lábaihoz: Mivelhogy láttál engem Tamás, hittél: boldogok akik nem látnak és hisznek.” Ezzel a mondattal Jézus lezár egy lehetőséget. Ô a feltámadott nincs már testben ezen a földön. Ez a lehetőség megszunt, hogy érinteni lehet a Jézus kezét és oldalát. Lezár egy lehetőséget, és megnyit egy másikat: Boldogok akik nem látnak és hisznek.” A mennybemenetel utáni időben, a Szentlélek eljövetele utáni időben ez az egyetlen út adatott nem látni hinni.

Testvér ne kívánj látni. Ilyen most már nincs. Rettenetes azoknak az embereknek, akik látni akarnak és eljutnak a látomásokhoz, talán hallanak dolgokat, de ezek a dolgok nem az Isten világából valók, hanem a sötétség világából. Nagyon sok látni akaró ember belekerül az okkultizmus hálójába. Egy vidéki városban alkalom után odajött hozzám egy fiú és azt mondta: engem nagyon érdekelnek ezek a dolgok. Egy barátom spiritiszta szeánsznak a magnószalagját játszotta le nekem, és azóta hiszek. Ahogy végighallgattam ott, hogy a jelenlevők döbbenten kiáltanak fel, mikor a halott hozzátartozók hangját meghallják, olyan szívdobogtató volt nekem akkor, hogy van halál utáni élet, tessék nekem erről beszélni.

Szegény gyerek látni akart, tapasztalni akart. Az első szavam az volt hozzá, most legelőször is kérjünk bocsánatot az Istentől, hogy nem a tőle rendelt úton kerested ot. A múlt lezárult, ne akard a halott hozzátartozódat látni, hallani. Tamás volt az utolsó, akinek az Isten azt mondta: Tamás most láttál, tehát hiszel. Ezután egy új korszak nyílik meg boldogok akik nem látnak és hisznek. Egy láthatatlan világban, egy láthatatlan Istenben, egy láthatatlan Jézus Krisztusban kell, hogy higgy.

ot megtalálni, megközelíteni egyetlen úton lehet, a hit útján. Aki ezen az úton találkozik vele, az lesz hívő. Szeretném ha parancsként hallanád ma este bárki légy aki itt vagy ne légy hitetlen, hanem hívő. Egyetlen út a boldogsághoz! Lehet hogy sokféle utat megpróbáltál már.

Az Igénk ma azt mondja: boldogok akik nem látnak és hisznek. Dehát tulajdonképpen mi ez a hit? Tudjátok milyen a hívő ember? Látó ember! Olyan ember akiről azt mondja a Biblia, hogy látja a láthatatlant. Nem a két szemével, egy új érzékszervével, amit úgy hívnak, hogy hit. Úgy szeretném elmondani most, hogy hogyan kezdődik a hit. A hit mellett és elott mindig ott van az Isten teremtő szava. Szeretném ha megtanulnátok a Bibliából ezt a szót, hogy legyen.” Mert ez a teremtő Ige.

Szeretném Isten teremtő szavát kimondani légy hívő! Akarsz? Abban a pillanatban amikor engedek az Isten szavának, az vagyok. De hogyan történik hát ez a hit? Minden emberben valamilyen módon ott van a csirája. Nem tudunk hit nélkül élni. Akinek semmiben sincs már hite, nem tud tovább élni.

Nekünk van hitünk. S az ember mérhetetlenül keresi mindenütt azt a boldogságot, amiről hiszi, hogy van. Ha ez vagy az lenne, boldog lennék. Ha egészséges lenne a gyermekem boldog lennék, ha megvolna az édesanyám, boldog lennék. Mi úgy érezzük, boldogok lehetnénk ha… Emögött mindig ott van, hogy valami hiányzik. Az az őrültség, hogy egy életen keresztül futok az után ami hiányzik.

Így mondta nekem egyszer valaki tudod százezer forint hiányzik a boldogságomhoz. Ha meglett volna boldog lett volna? Milyen jól tudjuk, hogy nem. Valaki hiányzik a boldogságomhoz, mondják sokan, valaki, aki szeret engem. Egy társ hiányzik, akit nem találok meg, már a harmadik házasságban élek és még ez sem az, akit kerestem. Ha meglesz a negyedik házassága boldog lesz akkor? Mondjátok ki bátran, hogy nem. Az egészség hiányzik a boldogságomhoz, ha én egészséges lennék olyan boldog lennék. És akkor mondom nézz szét a világban, hány ember egészséges és boldog?

Mennyi minden után futnak emberek, pénz, élvezet, szeretet után, a legtragikusabb az, amikor elérem azt ami után futottam. Miért? Mert akkor jövök rá, hogy ez sem volt az.

Azt mondja az Ige: Ha valaki szomjúhozik jöjjön én hozzám és igyék.” (János 7,37.) Nincs egy ember sem, aki ne szomjúhozna. Mindenki mérhetetlenül szomjúhozik a szeretetre. Nagyon sok embernek a halál okát így lehetne beírni a halotti levelébe: szeretet nélkül szomjan halt. Hány embert látok haldokolni a szeretet szomjúságtól, szeretetet koldulni a gyermekeitől, és egy kis megértést.

Mindig eszembejut az az alföldi asszony, aki mikor ott szolgáltam, kérte a lelkipásztor, hogy látogassam meg, mivel pár nappal elotte beleugrott a kútba. Mikor megkérdeztem miért tette, azt mondta, öt gyermekem van és az ötödik is vissza hozott azzal, hogy náluk sem maradhatok. Már végigjártam mind az ötöt, azt mondtam, nem bírom ki, hogy egynek sem kellek, akkor nekem sem kell az élet. Szomjan halt!

Mindenki szomjas, csak az a borzalmas, hogy sok csalódás ellenére is repedezett kutakra járunk meríteni újra és újra.

Látjátok a hit ott kezdődik, amikor ez a bennünk levő vágy valahol egy bizonyságtétel nyomán, egy Ige nyomán irányt kap. Mikor ez a vágy egyszer csak elkezd éledni az emberben, hogy hátha tényleg itt a megoldás. Valaki elmondja ragyogó arccal, hogy Jézus megoldotta az életemet, és bennem feldobog valami talán még az én életem is megoldódhat.

Itt kezdődik a hit. Kérdezem, megkezdődött benned? Egy icipici reménység van már benned, hogy nekem is lehet?

Boldog vagy testvér, ha ez felébred benned. Úgy szeretem a vérfolyásos asszony történetét, aki valakitől halott Jézusról, és járkált fel alá álmatlan éjszakákon és azt mondta: Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.” (Máté 9:21.) Nem érzed, hogy buzog fel benne a hit? Jaj, ha csak oda juthatnék én is, milyen csodálatos boldogság lenne.

Testvér a hitnek a legelső formája a vágy. Vágy a békesség után, az Isten szeretete után, hadd mondjam így, hogy honvágy. Úgy érzem, bennetek akik itt vagytok mindegyikotökben megmozdult már, mert nem volnátok itt. Mi értelme volt eljönni, hiszen tudtátok, hogy miről lesz szó? Hadd mondjam neked testvér aki itt vagy, benned elkezdődött a hit. Ahogy a vérfolyásos asszony elindult oda ahol Jézussal lehetett találkozni, úgy jöttél most ide. Tudod mi hozott? A hited, az a kicsi mustármagnyi. Istennek ez elég ahhoz, hogy csoda történhessen veled. A hitnek az első formája a vágy, amelyik olthatatlan. Ha valakiben felébredt a vágy Isten után, annak már semmi mást nem lehet adni, az egyszeruen viszi oda Hozzá. Akkor már nem kell unszolni senkit, magától is jön. Ez a vágy visz már oda, ahol találkozni lehet Jézussal.

Testvérek hadd mondjam nektek teljes bizonyossággal, hogy itt ma találkozni lehet Jézussal. Nem úgy ahogy Tamás, nem fogod érinteni, megtapogatni a sebeit, nem fog hozzád hallható hangon szólni, de lehet, hogy máris szólt hozzád. Ha az Igén keresztül azt érzed, hogy pontosan rólam beszélnek, egy ismeretlen ember aki azt sem tudja, hogy honnan jöttem, és kimondja azt a problémát, ami bennem van akkor Ô szólt hozzád.

Jézussal ott lehet találkozni, ahol Ô jelen van. ott meg lehet ragadni a jelenlévő Jézust hit által. Ahol az Igét hirdetik ott Ô jelen van, és ott kimondhatod azt Jézus Krisztus tiéd akarok lenni. Adj nekem hitet.

Testvér mondj ma este a szívedben egy mondatot Jézusnak. Szeretném ha ma elhinnéd, hogy itt van, és ismer és szeret. Abban a pillanatban amikor megragadod az Igén keresztül jelenlevő Jézus Krisztust, abban a pillanatban az életed legdöntőbb dolga történt veled. Mered-e ma megragadni Jézus Krisztust nem látva ot, de hittel?

A Bibliában olvassuk, hogy egy vak koldus Jerikó országútján ül, és egyszer csak azt hallja, hogy Jézus arra megy. Látott valamit? Nem. Ô elhitte, és a semmibe belekiáltott: Jézus Dávidnak fia könyörülj rajtam!

Pont így vagyunk mi. Látjátok, nektek is azt mondja most itt valaki: itt van Jézus! Az a kérdés, van-e arra bátorságod mint Bartimeusnak, hogy a semmibe, egy szónak, egy üzenetnek a nyomán belekiálts? És mi történt Bartimeussal? Jézus csakugyan arra ment. Persze Bartimeusnak erről semmi bizonyossága nem volt, csak egy mondat, amit hallott.

Újra hadd mondjam ma: Boldogok akik nem látnak és hisznek.” Akik most nem látnak semmit de elhiszik, hogy ez a titok megnyilvánul abban, hogy mernek szólni Hozzá. És aztán megtörténik a csoda Jézus válaszol. Ô tudja melyikünknek hogyan fog válaszolni, és kezdődik egy egészen új élet.

Testvér Tamás vasárnap van. Ne légy hitetlen, merd megragadni a jelenlevő Jézust bûnösen, szennyesen, boldogtalanul, nyomorultul. Mert Ô az aki meghalt érted, aki feltámadt érted, és aki néked új életet tud adni, bûnbocsánatot, üdvösséget, boldogságot.

Imádkozzunk:
Szeretnénk most egészen valóságosan hinni Uram a szónak. Azt mondtad, hogy itt vagy. Kérünk azért, hogy legyen ma bátorságunk megszólítani Téged. Kérünk, legyen hitünk, bátorságunk beleszólni a semmibe. Kérlek Téged azért, hogy bárki aki ma szól Hozzád jelentsd ki magadat annak úgy, mint Tamásnak. Köszönöm, hogy ma is meg tudod tenni. Kérünk Urunk mutasd meg nekünk szeretetedet, sebeidet, erődet. Kérünk, hogy teremts valóságos kapcsolatot köztünk és közted.
Ámen.