“Látni akarjuk a Jézust” János 12,20
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1995. november
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
Számot vet az ő szolgáival
“Ekkor hozzámenvén Péter, monda: Uram, hányszor lehet az én atyámfiának ellenem vétkezni, és néki megbocsátanom, még hétszer is? Monda néki Jézus: nem mondom néked, hogy még hétszer is, hanem még hetvenhétszer is.
Annakokáért hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, aki számot akar vetni azÔszolgáival. Mikor pedig számot kezde vetni, hoztak eléje egyet, aki tízezer tálentommal volt adós. Nem tudván pedig fizetni, parancsolta annak ura, hogy adják el azt, és a feleségét, és gyermekeit, és mindenét, amije van, és fizessenek. Leborulván azért a szolga elotte, könyörög néki, mondván: Uram légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked. Az úr pedig megszánván azt a szolgát, elbocsátá ot, és az adósságot is elengedte néki.” Máté 18,21-27
A 21-22. verseket azért olvastam el, mert mintegy bevezetésképpen van itt a példázat elott. Péter kérdez, és az egész példázat, amit Jézus elmond, válasz erre a kérdésre. Péter kérdése így hangzik: Uram, hányszor lehet az én atyámfiának ellenem vétkezni és néki megbocsátanom? Még hétszer is?” Olyan érdekes ez a kérdés, Péter nem azt kérdezi, hogy hányszor kell, hanem hogy hányszor lehet megbocsátanom. Még hétszer is meg lehet bocsátani? Szinte olyan ez a kérdés, mintha azt kérdezné, jó ez neki, hogy még hétszer is megbocsátok? Jézus azt feleli: nem hétszer, hanem állítólag az eredeti szöveg szerint hetvenszer hétszer, ami sokkal több mint hetvenhétszer. A kérdés tulajdonképpen így hangzik: nem árt ez a másiknak, ha mindig újra megbocsátok? Szeretném most újra megkérdezni és neked nem árt, hogy mindig újra bocsánatot kapsz?! Jézus azért mondja el utána ezt a példázatot, mert összehasonlítja a kettot azt amit kapunk, és azt, amit adunk. A kérdést hallottuk és most a választ fogjuk hallgatni és figyelni. Igazán a szívünkkel figyeljünk, hogy beszélhessen Isten az Igén keresztül velünk.
Jézus példázatainak a legnagyobb része a mennyek országáról beszél. Hasonlatos a mennyeknek országa…” Miért beszél Jézus mindig a mennyországról? Mert mindnyájunknak a legnagyobb vágya a mennyország. Olyan távoli nekünk ez, hogy mennyország, de ha azt mondom, hogy boldogság, akkor közelebb jön. Mert a mennyországot valahol messze képzeljük el. Az elveszett Paradicsőm, az Úrral való közösség, az a mennyország, a zavartalan boldogság. Ha ez megvan, akkor boldog vagy és amíg megvan, addig vagy boldog. Amíg ez a töretlen, zavartalan boldogság megvan benned, addig ez a mennyország. Jézus azért beszél mindig erről, mert szívünknek ez a legmélyebb vágya, ennél kevesebb nekünk sosem elég. Sokféle földi boldogságot kaptál már, de sohasem eleget. A szíved és a lelked szomjúságának csak ez elég, Jézus tudja, hogy ennél kevesebb senkinek sem elég.
Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, aki számot akar vetni azÔszolgáival.” A mennyország mindig számadással kezdodik. Akkor először is, mikor Jézust megismerted, ugye úgy kezdodött, hogy számot kellett adnod? Rád nehezedett egy, vagy több bûnöd, nem tudtál megállni az Isten színe elott, rászorultál a kegyelemre.
A számot veto Urat szeretnénk ma látni, aki téged is számadásra hívott. Ha szeretnél megújulni testvér, most sem kezdodhet mással, mint számadással. bûnbánat nélkül, megtérés nélkül nincs öröm, nincs békesség. Ha te bújsz a számadás elől, akkor nem lesz valóság számodra Isten országa. Isten Szentlelke az elmúlt héten nagyon komoly számadásra hívott egy dologban. Felfedett az életemben egy olyan bûnterületet, ami eddig is megvolt, csak nem vettem észre. Most egyszerre világosságot teremtett ezen a területen, és számadásra hívott.
Az Isten országa mindig számadással kezdodik, mindig újabb számadások jönnek, ha beljebb akarsz jutni. Nem úgy van, hogy húsz évvel ezelott utolért és végetért az Isten ítélete. Nem! Az ítélet mindig újra valóság, amíg oda nem érünk Ohozzá, és az utolsó ítélethez nem jutunk. Azért utolsó ítélet, mert már sok volt elotte. Az ítéletek sorozata kell, hogy végbemenjen az életünkben. Vajon engedsz-e az ítéletnek? Az Isten tuzláng szeme mindig újabb területeket lát meg. Megállni az ítéletben annyit jelent: megállni a hívő életben. Ugye tudjuk, hogy itt megállás nincs, csak visszaesés. Ha a mennyországot elvesztetted, megint csak úgy kezdodhet, ha engedsz az ítéletnek.
Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, aki számot akar vetni azÔszolgáival.” Nem a világgal, azÔszolgáival, az Övéivel. Mikor pedig számot kezdett vetni, hoztak eléje egyet.” Hoztak eléje. Nem akart jönni. Sajnos mi is olyanok vagyunk sok-sok év után is, hogy elő kell hozni. Önként nagyon ritkán állunk Isten elé számadásra. Kik hozták? AzÔszolgái. Istennek nemcsak kétlábon járó szolgái vannak. Vannak olyan szolgái, amit úgy hívnak, hogy betegség, nyomorúság, szenvedés, bajok, családi gondok. Nagyon sok embert ezek a szolgák állítanak elő. Szeretném, ha most a sajátjaidat sorolnád, amik újra és újra előhoznak téged is.
előhozták, mert nem akart jönni. Mi hajlamosak vagyunk az elbújásra, Ádámtól és Évától kezdve hozzászoktunk. Azonnal elbújok az igazam, a jogaim, a különféle kifogásaim mögé. Nincs is talán lény, amelyik hajlamosabb volna a bújásra, az Isten színe elől való elrejtozésre. Mindig elő kell hozni. Jó volna, ha azÔszava szólítana most elő, és nem kellene utánad küldeni szolgáit. Ki tudja mi az, ami már készen áll, hogy előhozzon? Talán azt mondta az Úr, mint ott a fügefánál: várjál még, még ez egyszer megpróbálom, hívom az Igén keresztül, hátha előjön magától, hátha nem kell eroszakkal előhozni. Olyan sokszor mondom az Úrnak: úgy szeretnék a Te szavadra hallgatni, hogy ne kelljen súlyos, nehéz dolgokat adnod. Énekeltük: Igéje hív…” engedd magad most hívni!
Hoztak eléje egyet” mindig csak egyet. Mi mindig sokan együtt szeretnénk csinálni mindent, bûnt vallani, megtérni, engedelmeskedni. Itt csak egyenként lehet. Isten veled beszél, egyetlen emberrel. Mi azért szeretnénk, együtt, hogy a másik emberhez hasonlíthassam magam. A másikhoz képest, aki mindig ellenállóbb, keményebb, megkötözöttebb.
Egy iszákosmento konferencián egy öreg ember mellett ott ült a fia, és mert semmit nem mondott az édesapa a morzsaszedésnél, megkérdezte édesapám, nincs valami mondanivalója? Miután elhangzott a sok iszákos bizonyságtétele, az apa odasúgta a fiának: fiam, kisangyal vagyok ezekhez képest érted kisangyal. Mi mindig találunk olyanokat, akikkel együtt szeretnénk állni az ítéloszék elott és azt mondani, hozzá képest én rendes ember voltam. Vagy azért szeretnénk magunkkal vinni valakit, hogy azt okolhassukÔhajtott bele a bûnbe. Ádám óta ez a szokásunk, keresünk valakit, akire rákenhetünk mindent. Pedig ezt nem lehet. ott egyszál egyedül fogsz megállni.
Mikor pedig számot kezdett vetni, hoztak eléje egyet, aki tízezer tálentommal volt adós.” Nem tudom mennyi a tízezer tálentom, de szavakban ki nem mondható összeg. Gondoljunk arra, hogy aki a legtöbbet kapta, annak is öt tálentumot adott, és az is már óriási vagyon volt. Annyit jelent, hogy a mi tartozásunk Istennél felmérhetetlen összeg. Bár mennyire ecsetelnénk is, nem lehet kifejezni azt, amivel Istennek tartozol. Ha csak a szeretet tartozásunkat néznénk meg, beleszédülnénk, hogy mekkora tartozás ez is.
Azt mondja az Ige, hogy tízezer tálentummal volt adós és nem tudott fizetni. Tudod-e, hogy fizetésképtelen vagy? Ez az ember nem tudta. Leborulván azért a szolga elotte könyörög néki, mondván: Uram légy türelemmel hozzám és mindent megfizetek.” Az eszem megáll, mikor ezt olvasom!Ôtényleg azt hitte képes mindent megfizetni? Nem kegyelmet kért, csak türelmet.Ômindent megfizet! Mi képesek vagyunk ilyet mondani: mindent megfizetek. Majd más leszek…megpróbálom…igyekszem… Vajon most nincs ott a te szívedben is, hogy képes vagy mindent megfizetni, csak egy kis idő, csak egy kis türelem kellene? Majd másképp csinálod, majd újra kezded. Milyen rettenetes lenne, ha ezután az igehirdetés után is azzal mennél haza, hogy majd kedvesebb, nyugodtabb, türelmesebb leszek én mindent megfizetek. Hány ember ment már így haza, és belekerült a még nagyobb csodbe, mert még mindig nem jött rá, hogy fizetésképtelen.
Én azt hiszem, hogy a hívő életünk sok-sok éve azzal telik el, hogy az Isten bebizonyítja nekünk a fizetésképtelenségünket. Nagyon sokszor csak oda jutunk el, hogy fellelkesülünk, hogy ezután másképp lesz, többet tartok csendességet, többet imádkozom, másképp csinálok mindent.
Mindent megfizetek légy türelemmel. Mennyire nem volt ennek az embernek önismerete, és mennyire nincs nekünk. Csak még egyszer újra kezdhetném, mondták nekem emberek, mikor meghalt valakijük. Szerettem volna mondani kár újra kezdeni, egy napig talán más volnál, vagy kettoig. Mondjuk feltámadna az aki meghalt, és lehetne mindent előlrol kezdeni. Sokat mondok ha egy hétig jobban menne minden. Aztán megint a régi volna. Tudod már, hogy hiába kapnál még egy kis idot? teljesen hiába. Ez az ember nem ismeri önmagát, azt mondja: mindent megfizetek. Úgy érzi, hogy Istennek minden parancsolatját meg tudja tartani hogy mindenben engedelmeskedni tud Neki. Az ember ennyire vak tud lenni önmagával szemben.
Az Úr pedig kimondja az ítéletet, mert a szolga nem tudott fizetni. Nem tudván pedig fizetni, parancsolá annak ura, hogy adják el azt, és a feleségét, és a gyermekeit és mindenét amije van, és fizessenek.” A legmegdöbbentobb ebben az igében, hogy nemcsak ot, hanem a feleségét és gyermekeit is. Az Úr ennyire együtt lát minket. Nemcsak az üdvösség szempontjából, mert ezt szoktuk emlegetni: Higgy az Úr Jézus Krisztusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házadnépe.” (Csel l6,3l.) Ezt el tudjuk hinni és örülünk, hogy van egy ilyen ígérete az Istennek, hogyha valaki megtér a családból, akkor a házanépe is megtérhet.
De itt most a fordítottja van elveszel mind te, mind a te házadnépe. Emlékeztek Ákán bûnére, amikor elásta a babiloni köntöst, amikor elhangzott Isten ítélete, és az egész házanépét megkövezték? Ilyen mérhetetlen sorsközösség a család, és ennyire felelősek vagyunk nemcsak magunkért, hanem házunk népéért is? A bûn nem magánügy! Ha vétkezel, veled együtt szenvednek mindazok is akiket szeretsz.
A múltkor mondta valaki elválok. Miért? Gondolod, utána nem fog terhelni a felelősség, ha öngyilkos lesz a házastársad? Nem kicsi dolog életemet összekötni valakivel. Felelős vagyok a másikért. Amikor sorsközösséget vállaltál valakivel, szenvedni fogsz azért, amit a másik csinál. Hány lány azért ment férjhez, mert nem bírta ki a légkört otthon. Hiába tette. Utánament mindaz, amibe beleszületett. Mert mikor az apa elmegyógyintézetbe került, őt is érintette, és az is, mikor az anyja öngyilkos lett.
Központi üzenet számunkra, hogy az ítélet nemcsak a szolgát érte, hanem feleségét, és a gyermekeit is. De olyan jó, ahogy az Ige azt mondja: az ítélet harmad és negyedíziglen, a kegyelem pedig ezeríziglen. Nemcsak az ítélet súlyosodik ránk és szeretteinkre, hanem a kegyelem is. Ha valaki Krisztust megtalálja és annak a tiszta derujét viszi haza, az mindenkit érint. Ha azÔmegbocsátó kegyelmével van tele a szíve, az hétszer és hetvenszer hétszer is érinteni fog mindenkit, a legtávolabbi rokonokat is. Mert a kegyelem ilyen.
Jó volna ma átlépni erre a területre, és kimondani a fizetésképtelenséget oszintén Uram nem tudok megváltozni, nem tudok más lenni, még ha sok idot adsz akkor sem. Uram, kegyelmezz át akarok lépni a szeretet területére, ahol a Te szereteted áradhat egy emberen keresztül. Így mondja az Ige: Egynek bûnesete által sokan bûnösökké lettek, és egynek igazsága által… minden emberre elhatott az élet megigazulása.”
Hívtak ide egyet, a családodból talán csak te vagy itt. Rajtad keresztül áradhat be az Isten napfénye, szeretete, deruje, tisztasága a te családodba. Csak ismerd hát el ne idot kérj, ne mondd azt, hogy megváltozom. Ismerd el, hogy fizetésképtelen vagy.
Az Úr pedig megszánta azt a szolgát”, azt a vak szolgát, aki még mindig azt hitte, hogy megy ez neki. Emlékszünk az Igére, mikor Jézus megszánta a sokaságot, mert agyon voltak gyötörve és kimerülve mint a pásztor nélkül való juhok. A te lelked nincs-e agyongyötörve és kimerülve? Nem vagy-e úgy sokszor, hogy csak éppen össze nem esel? Olyan fáradt vagy, egyszeruen nem tudod, hogy kezded újra a napot. Isten látott téged otthon kimerülve, meggyötörve és megszánt. Nem kérése szerint cselekszik ezzel az emberrel, mert látod még kérni sem tud, rosszul kér.Ôcsak idot kért, hogy mindent megfizethessen. És mit kapott? Kegyelmet! Jól tudja a ti mennyei Atyátok, mire van szükségetek.
Szeretném, ha örömüzenet volna ma számotokra, hogy jól tudja mire van szükségünk, ha mi rosszul kérünk is,Ôjól tudja. A Szentlélek helyesbíti, kiegészíti a mi imádságainkat, mertÔjól tudja, hogy mire van szükségünk, hogy nekünk nem segít az idő és a fogadkozás. Azt mondja az Ige: Az Úr pedig megszánván azt a szolgát elbocsátá ot.” El kellett őt engedni, mert meg volt kötözve. Minket is el kell bocsátani nemcsak megbocsátani elbocsátani. Jézusnak ez a dolga a földön, ezért jött, hogy szabadon bocsásson. Tudod te miben vagy megkötözve? Ismered a kötelékeidet? Hadd bocsásson Jézus téged most szabadon. Elbocsátotta és azután megbocsátott, mert azt mondja az Ige: elbocsátá őt és az adósságát is elengedé néki.” Mit jelent elengedni? Mintha nem is lett volna. Úgy megbocsát, mintha soha nem is vétkeztél volna.
Ma reggel tele lett a szívem örömmel, ahogy olvastam az Igét: amit megoldotok a földön, a mennyben is oldva lesz. Isten odaadta gyermekeinek ezt a hatalmat, hogy oldozzanak ezen a földön, és az a mennyben is oldva lesz, örökkön örökké oldva lesz, olyan egészen, mintha el sem követtem volna. Mindez Jézus Krisztusért, azÔvéréért, mert hiszenÔfizetett. A fizetésképtelen életed helyett jött Jézus és megfizetett. ott a Golgotán könnyel, vérrel, szenvedéssel minden adósságodat kifizette. Az ítélet teljes fölötted, de Valaki fedezve téged odaállt eléd ott a Gecsemáné kertjében, és azt mondta: Ha engem kerestek, ezeket bocsássátok szabadon.” Szabadságodnak ára az a kereszt a Golgotán. Ma nézz fel rá, Jézus számot akart vetni veled, hogy megint újjá, megint ragyogóvá, csodálatossá legyen számodra a kegyelem.
Imádkozzunk:
Uram nagyon köszönöm Neked, hogy minden megújításod ítélettel kezdodik. Köszönöm, hogy most azért hoztál ide, hogy újra megálljak az ítéloszék elott. Köszönöm mindazt, amit velem kapcsolatban mondtál. Áldalak azért, hogy szívem szerint elfogadhattam. Köszönöm Neked Jézus, hogy tudom, nem vagyok méltó arra, hogy éljek ezen a földön. Köszönöm, hogy nagyon világosan tudom, hogy csak a teljes ítéletet érdemeltem. Áldalak Téged azért, hogy újra odafordulhattam a kegyelem királyi székéhez. Köszönöm Jézus Krisztus, hogy meghaltál értem. Köszönöm, hogy minden adósságomat kifizetted. Köszönöm, hogy nemcsak megbocsátottál, de el is bocsátottál rabságomból. Köszönöm, hogy nemcsak a múltra van bocsánat, hanem hogy nem kell tovább tennem a bûnt. dicsőítelek ezért. Kérlek, könyörülj meg rajtunk, hogy elfogadjuk ma az ítéletet, hogy elnyerhessük a kegyelmet, hogy újra részesei lehessünk a mennyországnak ezen a földön.
Ámen.