“És az ő életüket nem kímélték mindhalálig” Jelenések könyve 12,11b
Szerkesztő:	Borsós Róza
Nyomtatásban megjelent:	2001.

A GYERMEKMUNKA

A faluba-költözéssel szabaddá vált Jerikó, az a ház amit Isten azzal az Igével szenteltetett fel évekkel ezelőtt: “A veréb is talál fészket, a fecske is, ahová fiait helyezheti.” (Zsolt 84,4). Úgy értettük akkor ezt az Igét, hogy Isten lakóháznak szánta Katiéknak, és gyermekeiknek. Erre is használtuk éveken keresztül. De most hogy 1969 őszén beköltöztek a faluba, üresen maradt a ház, és odatettük az Úr elé azzal, hogy mi az Ő akarata most ezzel a házzal. Arra gondoltam, el kellene adni, olyan testvéreknek, akik házat kerestek nyaralás szempontjából.

Pár nappal ezután feltettük a kérdést imádságban az Úrnak, hogy mi az akarata ezzel a házzal. Megismétlődött az az Ige, amit akkor kaptunk, hogy: “A veréb is talál fészket, a fecske is, ahová fiait helyezheti.” Megkérdeztem az Urat, hogy kiről beszél, és akkor világossá lett előttem, nemcsak Katiék gyermekeiről van szó, és talán akkor régen is nemcsak róluk beszélt. Eszembe jutott, hogy sokszor vannak olyan asszonyok, akik csendeshetek alatt nem tudnak gyermekeikkel mit kezdeni, vagy nem tudnak miattuk eljönni, mert nem tudják őket elhelyezni megfelelő helyre, aggódnak miattuk, nyugtalankodnak. Most egyszer csak teljesebben értettem az Igét. Ezek is találtak helyet az Úr oltárainál, az Isten háza közelében, ahová gyermekeiket helyezhetik. Ettől a pillanattól kezdve új munka kezdődött. Az első kérdés az volt, hogy hogyan tudjuk a házat úgy rendbehozni, hogy már 1970 nyarán gyermekeket fogadhassunk egy-egy hétre. Építkezni kellett, tatarozni, emeletes ágyakat beállítani, hogy 8-10 gyerek elférhessen. Az is kérdés volt, ki lesz velük, aki gondot visel róluk, és aki az Igét is hirdeti köztük.

Az első perctől világos volt, hogy ha Isten ilyen helyet ad ezeknek a gyerekeknek, akkor nemcsak testi eledelt akar adni, hanem a lelküket is táplálni akarja. Röviddel utána újra nagyon világosan szólt az Úr ebben a dologban. Megtanultam évek folyamán, hogy ha valamit megértettem az Igéből, akkor újra kérdezzek. Tudom, hogy milyen nagyon hajlamos a szív arra, hogy saját gondolatokat vigyen bele az Isten szavába, hogy eltévedjen az Ige vezetésében. Sokszor mondtam az Úrnak, és most újra csak azt mondom, ha Te vagy az, aki beszélsz, akkor mondd mégegyszer. És Ő nemcsak az Ószövetség idejében Gedeonnál volt hajlandó megismételni válaszait, most is hajlandó rá. Pár nappal később kaptam ezt az Igét: “Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket.” (Mk 10,14.) Világos volt előttem, hogy nemcsak gyermekmegőrzésről van szó, hanem arról, hogy ott abban a házban Hozzá jöhetnek a gyermekek, hogy Jézus magához engedi majd és megáldja őket.

Testvérek jöttek segíteni, akiket ebben a szolgálatban megáldhatott az Isten. A legkomolyabb segítség Selmeczi Berta volt, éveken keresztül nagy szeretettel és gondoskodással szolgált és főzött a gyermekek között.

Miközben Béthelben a felnőttek csendeshetei folytak, párhuzamosan Jerikóban gyermekek lehettek Jézus közelében. Isten útjai csodálatosak, tökéletesek. Katiékat pedig és a családot elhelyezte bent a faluban, ahol közelebb volt az iskola, ahol könnyebb volt a beszerzés. Gazdag Istenünk van, akinek szeretete, pénze, figyelme van az Ő gyermekeire. Én is újra tapasztalom azt, amit a hívő életem elején mondott valaki, aki akkor már régen az Úr Jézussal járt. Így mondta, hogy: “Új életem elején azt tapasztaltam, Ő figyelmesebb a legfigyelmesebb vőlegénynél.”

Amikor annakidején 1959-ben megvettük Jerikó telkét, úgy láttuk, hogy a szomszéd telek is hozzátartozik. A Tanács akkor nem akarta eladni nekünk. Egy budapesti tulajdonosé lett, aki víkendházat épített rá. Nagyon nehéz volt, hogy olyan közel volt a ház a gyerekek házához, és sokszor rossz volt, hogy a szomszédok mindent látnak és hallanak. Próbáltunk orgonasövényt ültetni a két ház közé, de bármit ültettünk, nem sikerült. Most majdnem tíz év után eljött az az idő, amikor az Úr beváltotta ígéretét, és ez a föld is az Ő szolgálatába került. Sok munkával helyre hoztuk a kis faházat, és most az lett a fiúk háza. Úgy is sok problémát jelentett a kicsiknél is a fiúk és lányok elkülönítése. Most ez így megoldódott. A két házban kényelmesebben elhelyezkedhettek a gyerekek.

De az idők folyamán ez is kevésnek bizonyult. Így épült a harmadik telken, amit akkor első alkalommal megláttunk, a harmadik gyermekház: SÁLEM. Nagy öröm, hogy az egyre növekvő gyermek-szolgálat kényelmesen elhelyezkedhet a három házban, és hogy Isten kegyelmesen megadta a gyermekmunkásokat is.