Trausch Liza életrajza

“És az ő életüket nem kímélték mindhalálig”

Jelenések könyve 12,11b

Szerkesztő: Borsós Róza
Nyomtatásban megjelent: 2001.



Előző fejezet Következő fejezet

 

A MÉG NAGYOBB ÉPÍTKEZÉS

Hála az Úrnak, a megnagyobbított ebédlőt is rövidesen kinőttük. Tudjuk, ha egy gyerek a cipőjét kinövi, nagyobbat vesznek neki. A velünk szemben lévő sarki telekért imádkoztunk már évek óta. Ha elsétáltunk mellette, mindig megálltunk imádkozni, kérni az Urat, hogy tekintsen ránk ezzel a földdel kapcsolatban, és válassza el a szolgálat számára.

Végre elérkezett az idő, hogy a telek tulajdonosa igen magas áron átengedte a helyet. Így 1994. június 21.-én a reggeli áhítat előtt, Pásztor Gyula lelkipásztor, az ífjúsági szolgálók, és az “Isten Házában” szolgálók jelenlétében, a helyszínen tartott imaközösség után, egy újabb háznak tettük le az alapkövet, amelyben egy Bibliát helyeztünk el.

A házat – amely a “HÁLAADÁS” nevet kapta –, az 1997. Június 6.-ai csendes napon szenteltük fel. Azóta ott vannak a csendes napi és a csendes heti szolgálatok. Isten most is megbizonyította, hogy vannak neki mérnökei, mesteremberei, akiknek megáldhatta kezük munkáját, és megépíthette általuk ezt a házat. Hisszük, hogy sokáig hirdettetik benne az Ige, és sokan szánják oda életüket az Ő dicsőségére.