“Az Úr beszédei tiszta beszédek” Zsolt 12,7

Igehirdetések szerzője: Trausch Liza
Szerkesztő: Borsós Róza
Nyomtatásban megjelent: 1998. március



Előző igehirdetés Következő igehirdetés

 
A GAZDAG IFJÚ (3/5)

Egy fogyatkozás


“Jézus ezeket hallván, monda néki: Még egy fogyatkozás van benned: Add el mindenedet, amid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz mennyországban; és jer, kövess engem. Az pedig ezeket hallván igen megszomorodott, mert igen gazdag volt.” Lk 18,22-23


Úr Jézus add meg nekünk azt a bátorságot, hogy merjünk hinni. Könyörülj rajtunk, hogy merjük magunkat egészen reád bízni. Vegyél el mindent, ami ebben akadályozhatna. Tudod, mi az az életünkben, ami nem enged tovább jutni. Szentlelked által, Igéd erejével mutasd meg nekünk az Úr Jézus nevéért.
Ámen.

Egy olyan emberről beszél nekünk az Ige, aki azt hiszi magáról, hogy jó ember. Azért hiszi, mert ez az ember lelkileg vak, nem látja önmagát.

Ma újra megtudunk valamit erről az emberről, aki nemcsak jó, nemcsak vak, hanem gazdag. Az utolsó mondat elmondja: “igen gazdag volt.”

Jézus egy megdöbbentő mondatot mondott ennek az embernek: “Még egy fogyatkozás van benned.” Hogy-hogy egy, hát láttuk, hogy minden parancsolat ellen vétettünk, egyet sem tudunk megtartani. Most mégis azt mondja Jézus: egy fogyatkozás van benned?

Tulajdonképpen mindig egy dolog az, amiről Isten beszél, amit most láthatsz meg. Jézus egyszer így mondta: sok mondanivalóm van, de most még el nem hordozhatjátok. De mindig van egy, ami most aktuális, amiről most beszél. Egy fogyatkozásod van, és ezen fordul most meg minden.

Sokan megkérdezik tőlem beszélgetés előtt: mit mondjak először. Azt szoktam mondani: ami a legnehezebb. Mert ember is, állat is mind úgy születik, hogy a fej jön előbb. Sok borjú születésénél voltam már ott, mindig az volt a probléma, a feje kint legyen, a többi magától jön. Ha kint van a fej megnyugodhatunk, a többi csúszik utána.

Mindig egyvalami ami nehéz, amit nem akarunk. Aki beszélgetni szokott pont azt az egyet szeretné nem mondani. Jézus jó orvos, az Ő diagnózisa mindig tökéletes, pontosan odanyúl, ahol a baj van. Nálad is tudja miről van szó, nem kísérletezik. A vérfolyásos asszonyra azt mondja az Ige: sok orvostól sokat szenvedett. Az orvosok kísérleteztek, hátha ez, hátha az. A lelki orvosok is úgy vannak, talán itt a baj, talán ott.

Látjuk, hogy Jézus nem keresgél, hogy mi lehet a baja ennek az embernek, Ő mindig fején találja a szöget, tudja kinél miről van szó. Most is itt van közöttünk, és tudja, mi az az egy, amiben most neked engedni kell. Most nekünk mondja: neked testvér egy fogyatkozásod van. Egy dologban kellene engedned. Jó volna, ha megértenénk, hogy mennyire így van ez a Bibliában. Így mondja a Máté 3,10. verse: “A fejsze pedig immár a fák gyökerére vettetett.” Jó lenne ma eljutni oda, hogy Isten a fejszét a te életed gyökerére tudja vetni, oda, ahol nálad kell történnie valaminek. Sok mindent megláthatsz, de ha ezt az egyet nem látod meg, hiába voltál itt. Sok mindent elfogadhatsz, de Jézus azt mondja: Egy a szükséges dolog! Egy a fogyatkozásod, és a fejszét az élet fádnak gyökerére akarja vetni.

A Biblia világosan elmond nekünk mindent. Nézzük meg a Péter élete fáját, hol érintette őt Jézus, és hol dőlt ki egyszer ez a nagyon nagy hatalmas, erős fa. Olyan érdekes, ahogyan kezdi vele Jézus. Az első ütés a jó szakembert, a halászt éri. Ő csak tudja, hogy nappal nem lehet halászni mély vízben. A gyökerében vágta Jézus. Péter a jó szakember, aki ért a halászathoz. Jézus sok mindenhez érthet lelki vonalon, de ezen a vonalon ő tudja a legjobban.

Milyen nehéz lehetett Péternek engedni: “Mindazáltal a te parancsolatodra levetem a hálót.” (Lukács 5,5). Eladja ezt az egyet, a jó szakemberségét. És megtörténik vele a csoda, tele lesz a háló. Péter odaesik Jézus lábaihoz és azt mondja: “Eredj el én tőlem, mert én bunös ember vagyok, Uram!” (5,8). Érezzük, hogy milyen döntő dolog történt vele itt, most. Az Úr Jézus pontosan ott érintette abban az egyben, ahol az ő gazdagsága volt. Mert Péternek ez volt a gazdagsága.

Aztán megy tovább a Péter története, és a jó szakemberből tanítvány lesz. Azt mondja Jézusnak: ha ezek mind megtagadnak is, én nem, mert jó tanítvány vagyok. Egy kicsit értjük már, hol van ez az egy dolog? A hiúsága! A szakember húsága, a tanítvány hiúsága. Az Úr azon az egy ponton érintette.

És megtörténik a végleges kivágása ennek a nagy fának a főpap udvarán, amikor senki nem tagadja meg Jézust, csak ő, egyedül ő. Neki volt erre szüksége. Neki kellett szitkozódva és átkozódva megtagadni Jézust. Aztán Jézus fejszéje, – csak egy pillantás Péterre, – amikor átviszik megkötözve a főpap udvarán, a szeme összetalálkozik a Péterével, a következő pillanatban kimegy, és keservesen sír.

Egy fa kivágattatott. A teljes önbizalma, a teljes hiúsága. Keservesen sír, mert mindent tud magáról. A hiúsága egy életre ki lett vágva.

Vajon neked mi az az egy fogyatkozásod? Az Úr célirányosan tör arra az egy dologra, ami most nálad a legfontosabb.

Aztán elhangzik a kérdés, a feltámadott Jézus kérdezi: “Simon, Jónának fia, szeretsz-é engem?” (János 21,16). Ha ma elhangzik feléd a kérdés, tudod-e mondani: “Uram te mindent tudsz.” Már nincs semmi szavam, Te mindent tudsz.

Szeretném ha egy másik fát, egy másik embert látnánk, akinek megint olyan pontos a diagnózisa. És szeretném, ha megint Jézust látnád. Ott van Pál, akinek az “egy” dolog az igaza. Tanult teológus, tudja, mi hogyan van, világosan tudja, Jézus nem lehet a Megváltó. Neki annyira igaza van, hogy tüzzel-vassal írtja ezt a veszedelmes szektát. Az Írásokból meg tudja állapítani, hogy ez nem igaz. Látjátok milyen pontosan tudja Jézus Krisztus, hogy mi van a szívében.

Aztán eljön a pillanat, amikor ez a nagyon igaz ember ott a Damaszkuszi úton szembe találkozik Jézussal, és kénytelen hallgatni: “Én vagyok Jézus, akit te kergetsz.” (ApCsel 9,5). És ez az ember is ott fekszik a földön, ő, aki már csak tudja, hogy mi hogyan van, aki csak tudja, hogy neki van igaza, nem történhet meg, hogy ő tévedjen. Aztán elmondja reszketve a kérdést: “Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem?” (6.v.)

Nézd az orvost, nem téved. Nálad sem fog tévedni, ott fog érinteni, ahol a gyökér baj van. Az “egy” dolgot mutatja meg. Lehet, hogy könnyedén beszélsz sok mindenről, tudjuk mondani kicsi ügyeinket, de azt az egyet, ami mindennek a gyökere, azt pontosan el tudjuk rejteni, az nincs.

Egy harmadik embert szeretném, ha most megnéznénk. Ezt az ember úgy hívják, hogy Heródes. Ez is gazdag. Pál is gazdag volt a tudásban. Valaki, mert a gazdag ember mindig valaki. Heródesnek is egy fogyatkozása van: a test, a vágyai. Keresztelő János, aki Isten képviselője volt vele szemben, világosan megmondja neki: “Nem szabad neked a te testvéred feleségével élned.” (Márk 6,18). Érted ezt a világos, tiszta beszédet? A Biblia mindig megmondja neked, hogy Isten szerint mit nem szabad. Nem az a kérdés, hogy másoknak mit szabad. Ne csinálj abból elvet, amit Isten neked mond. Amit neked nem szabad, az a te “egy” fogyatkozásod.

Olyan világosan elmondja Márk evangéliuma, Heródes szerette Keresztelő Jánost, sok dologban hallgatott rá, örömmel fogadta igehirdetéseit, megérintett ember, amilyen te vagy talán. És eljön a döntő pillanat, amikor kimondja Isten Szentlelke: neked nem szabad!

Ha Jézust akarod követni, mi az, amit neked abba kell hagyni? Mert jön az “alkalmas nap”, az Ördögnek mindig vannak alkalmas napjai, ahol minden összejátszik. Salóme táncol, megtetszik Heródesnek, és jön a nagy ígéret: “kérj, amit akarsz”, és röviddel utána ott van Keresztelő János feje egy tálban.

Hadd mondjam neked testvér, vagy-vagy. Vagy az lesz ennek a hétnek a vége, hogy újra megölöd magadban Jézust, hogy újra ellenállsz a Szentléleknek, megint kimondod: Uram mindent, de ezt nem. Akkor úgy mégy majd haza, mint aki megint Isten-gyilkos. A Szentlelket, a benned szóló Igét ölöd újra. Szomorúan fogsz elmenni, mint a gazdag ifjú.

Heródes később sok kérdéssel kérdezte Jézust, de Jézus nem felelt neki semmit. Nem szól az Ige, nem tudok imádkozni, belül nagy csend, halotti csend. Heródes rosszul dönt. Egy fogyatkozás volt életében. Heródes nem tört össze, élt tovább vidáman, külső életében semmi nem változott, de valami meghalt, valakinek nem engedett.

Nagyon kérlek vigyázz, mert Jézus el fogja mondani neked is a pontos diagnózist, mi az az egy dolog, amit tőled vár. A gazdag ifjúnak elmondja Jézus ezt az egy komoly feltételt: “Add el mindenedet amid van, és oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyországban.” Ennek az embernek a középponti bune a pénz, az anyagi. Testvér a pénz ellenisten. A Biblia világosan elmondja: “Nem szolgálhattok Istennek, és a Mammonnak.” (Máté 6,24). Jézus nem csinált titkot ebből. Az ellenisten az anyagi, a pénz, amelyik függetlenít Istentől. Ha pénzem van mindent megcsinálhatok, kis istenné tesz. Pénzzel a kezemben parancsolhatok. Ez az ember nagy vágya, ezért fut a pénz után, megveheti magának amit lát, amit akar, szórakozik, élvez. Náld is ez a központi bun? Nem Isten, hanem a pénz után futsz? Nem az Úr az, akit keresel, hanem a pénz.

Nem te vagy az az ember, akinél most a fejsze a fa gyökerén van? Ha itt nem engedsz, hiábavaló az egész ittléted. Akkor kár volt idejönnöd, akkor csak megtudod azt, amit meg kell tudnod. Megvehetsz magadnak mindent, csak éppen mennyországot nem. Mennyországot nem, amire minden ember szíve vágyakozik. A mennyország belül van a szívedben. Mit használ, ha az egész világot megnyered, de magadban ott a pokol. Mit használ, ha tovább kínoz a lelkiismereted, ha nem lesznek nyugodt éjszakáid, ha nem tudsz szabadon örülni. A mennyország belül van, és azt nem veheted meg. De nem veheted meg magad körül sem a mennyországot. Azt a boldog családi életet, amire mindig vágyott a szíved. Nem lett, és nem lesz meg, akármennyi pénzed van is. Nem veheted meg a mennyországot magadban, körülötted, és egyszer majd ott halálod után sem.

Isten Igéje kérdez, hogyan fogsz dönteni? Valamit ma eladsz, vagy a boldogságodat, vagy a vagyonodat. Isten ma döntésre hív. Vagy-vagy! Is-is nincs, mert mindig ezt szeretnénk, ez is, az is lehetne. Itt is, meg ott is. Megmaradna a dicsőségem, hiúságom, az igazam, mert az a baj a családban, hogy nem úgy csinálják, ahogyan mondom. A testi élvezeteket nem lehetne megtartani? Az anyagiakat nem lehetne megtartani?

Valamit el fogsz ma adni. A döntés rajtad áll, azért vagy ember. Ahogy Ádám is dönthetett, ugyanabban a lehetőségben vagy, amiben ő volt. Ma élesre van állítva a váltó, – merre fogsz továbbmenni? Isten a fejszét nagyon világosan rávetette a fa gyökerére, – merre fogsz továbbmenni?

Szeretnénk újra felnézni arra a Jézusra, aki a minta ember, akit Isten küldött, hogy megváltóm legyen, de hogy példánk is legyen, aki eladta mindenét. Eladta a mennyországot, hogy neked mennyországod legyen. Otthagyta a mennyet, a dicsőséget. Otthagyta az anyagiakat. Nem volt fészke, és barlangja. Eladta utolsó darab ruháját, amit ott húztak le róla, mikor megkorbácsolták. A végén eladta az életét. Ezt a Jézust akarod követni, így? Hányan mondták az Úrnak: “Követlek téged Uram, valahová mégy.” (Lukács 9,57). Jézus visszautasította, mert így nem lehet. De akkor ne is mondd, hogy követed Őt. Ma vagy visszafordulsz, mint a gazdag ifjú, vagy valóban felszámolsz mindent, és elindulsz Jézus nyomában. Jézust követni ennyit jelent.

Ugye megértettük, – egy fogyatkozásod van. Lásd meg, mi az, amit Isten most vár tőled, és talán amit a szíved mélyén most sem akarsz igazán. Maradjunk csendben ezzel a kérdéssel. Isten szól, – válassz, vagy a világ, vagy Ő.

Imádkozzunk!
Hadd kérjünk most Uram, aki itt vagy, és ismersz minket, aki röntgen szemeddel át, meg átlátsz minket, könyörülj rajtunk. Segíts, hogy ne legyen senki, aki hiába jött ide, aki hiába foglalja itt a helyet. Ne legyen senki, aki nem jól választ ma. Kérünk, áldd meg a napunkat, vesd a fejszét a fa gyökerére az életünkben. Mutasd meg mindnyájunknak, miről van szó.

Légy segítségünkre, hiszen azt mondottad, munkálod mind az akarást, mind a munkálást jókedvedből. Kérlek munkáld bennünk, hogy akarjunk meggyógyulni. Áldunk, hogy kérdezted, és most is kérdezed: akarsz-e?

Hadd köszönjem meg Uram, hogy mondhatom most, hogy mindent egészen Neked kívánok adni. Köszönöm, hogy újra egészen melletted dönthetek. Köszönöm, hogy nincs élet, amelyik olyan boldog, és olyan szabad, olyan örömteli lenne, mint a Te követésed. Kérlek segíts testvéreimnek, hogy merjenek először, vagy újra egészen Téged választani.
Ámen.