“Az Úr beszédei tiszta beszédek” Zsolt 12,7
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1998. március
| Előző igehirdetés |
KERESZTELŐ JÁNOS (5/5)
Egy fej a tálban
“Heródes pedig ezeket hallván, mondta: Akinek én fejét vétetém, az a János ez; ő támadt fel a halálból. Mert maga Heródes fogatta el és vettette börtönbe Keresztelő Jánost, Heródiás miatt, Fülöpnek, az ő testvérének felesége miatt, mivelhogy azt vette feleségül. Mert János azt mondta Heródesnek: Nem szabad néked a testvéred feleségével élned.
Heródiás pedig ólálkodik utána, és meg akarja őt ölni; de nem tehette. Mert Heródes fél Jánostól, igaz, és szent embernek ismervén őt, és oltalmazta őt: és ráhallgatván sok dologban követi, és örömest hallgatja őt.
De egy alkalmas nap jöttével, mikor Heródes a maga születése ünnepén nagyjainak, vezéreinek és Galilea előkelő embereinek lakomát ad, És ennek a Heródiásnak a leánya bement és táncolt, és megtetszett Heródesnek és a vendégeknek, mondta a király a leánynak: Kérj tőlem, amit akarsz, és megadom néked. És megesküdött néki, hogy: Bármit kérsz tőlem, megadom néked, mégha az országom felét is.
Az pedig kimenve mondta az ő anyjának: Mit kérjek? Ez pedig mondta: A Keresztelő János fejét. És a királyhoz nagy sietve azonnal bement, kérte őt mondván: Akarom, hogy mindjárt add ide nekem a Keresztelő János fejét egy tálban.
A király pedig, noha igen megszomorodott, esküje és a vendégek miatt nem akarta őt elutasítani. És azonnal hóhért küldött a király, megparancsolta, hogy hozzák el annak fejét. Ez pedig elmenvén, fejét vette annak a börtönben, és előhozta a fejét egy tálban és adta a leánynak, a leány pedig az anyjának adta azt.” Mk 6,16-28
Uram hadd áldjunk minden szavadért és cselekedetedért ezen a héten. Hadd kérjük most, hogy szólj még hozzánk, álld meg ezt az utolsó napunkat. Kérlek segíts, hogy egészen Előtted lehessünk, hogy mindent elvégezhess bennünk. Áldj meg minket így a nevedért.
Ámen.
Ezen a héten Keresztelő János életéről beszéltünk. És ebbe beletartozik a halála is, mert az életre mindig pecsét a halál hogyanja. Elolvasva az Igét azt mondhatjuk, hogy egy rettenetes pecsét, egy rettenes halál. Mégis szeretném azt mondani: egy csodálatos halál!
A Biblia legrettenetesebb történe. A vége: egy fej a tálban. Ki a gyilkosa Keresztelő Jánosnak? – ez a komoly kérdés. A hóhér, aki fejét vette? Salomé, aki táncolt? Heródiás, aki a fejét kérte? Heródes világosan megmondja, megfogalmazza: “Akinek én fejét vétetém.” Ő tudta ki a gyilkos.
Szeretném ma megmondani neked: a Krisztus-gyilkos mindig az én. Az az én, akiről annyit beszéltünk, aki mögött mindig ott az ördög, aki engedetlenségre visz. Az az én, akinek ha most újra megkegyelmezel, hazaviszed. A Biblia azt mondja: “Legyen a ti beszédetek : Úgy úgy; nem nem.” (Mt 5,37). Miért két igen, és miért két nem? Lehet, hogy az első nemet kimondtad a buneid ellen, most ki kell mondanod a másodikat önmagad ellen. Lehet, hogy az első évtizedekkel ezelőtt megtörtént, de vajon megtörtént-e a második döntés? Ezen a héten mindig ez a kérdés nézett szembe velünk, hogy az egyiknek meg kell halnia. Most megláthatjuk a kettős életnek, az én királynak, Heródesnek a végét.
A test a lélek ellen törekedik, a lélek pedig a test ellen. Ketten vannak benned és az én király, te, Heródes döntesz ezen a héten először, vagy újra. Ez a döntés végzetes lehet. Heródesről nagyon világosan elmondja az Ige, mennyire kettős volt az élete. Félt Jánostól, igaz és szent embernek ismerte, oltalmazta őt, és ráhallgatott sok dologban. Jó volna aláhúzni ezt, hogy “sok dologban.” Jaj nem mindenben! Sok dologban követte, örömest hallgatta. Látjuk, hogy mennyire hasonlít hozzánk? Örömmel olvason és hallgatom az Igét, valóban sok dologban megváltozott az értelmem, sok dologban hallgatok az Úrra. Mégis gyilkosa lesz Heródes! Mert ott van a másik, akit titkon szeret. Heródiás a test. Heródes egy meggondolatlan lépést tesz, amikor feleségül veszi Heródiást és összeköti magát vele, odaadja magát neki.
Gondoljatok arra, hányszor adtad oda magad a testnek. Mennyi meggondolatlan lépés, mennyi óemberi kívánságnak engedtél már könnyelmuen. Jaj, Heródiás olyan könnyelmu. Sokszor nézek hívő emberekre, és magamra, hogy lehetek ilyen könnyelmu,mikor tudom, hogy nem szabad. Itt is elhangzik a világos, tiszta üzenet: “Nem szabad neked!”
Emlegettük már, milyen veszedelmes dolog egy “nem szabad”-ot átlépnünk. Amikor világosan tudom, hogy nekem nem szabad. Azt is szeretném kérni, ne csináljunk általános tövényeket abból, amit nekem nem szabad. Ne légy könnyelmu azzal kapcsolatban, amire neked mondta az Úr, hogy nem szabad. Mit árt az nekem, ha feleségül veszem Heródiást, az még semmit nem jelent. Heródes átlépte Isten parancsát, és nézzétek meg, hogyan csúszik lefelé ez az ember.
Azt is mondottuk, hogy van egy belső Keresztelő Jánosunk, a Szentlélek által megelevenített belső lelkiismeret, amelyik belülről mondja, hogy nem, nem. De Heródes nem hallgatott rá, egy meggondolatlan lépéssel egy kapcsolatot létesített, amelyiket többé nem tudott megszakítani.
Vigyázzunk, mert soha nem tudjuk, kicsi döntéseinknek milyen óriási következményei lehetnek. Heródesnél megtörténik az engedetlenség, és tudjuk, hogy “Mint a varázslásnak bune olyan az engedetlenség.” (1Sám 15,23a). Heródes belekerül ennek az asszonynak az igézetébe. Így mondja az Ige: “Heródiás pedig ólálkodik utána, és meg akarja őt ölni.” Az óember és az új ember halálos ellenségek. Valamelyik megöli a másikat. A kettő nem élhet együtt! Ha nem állsz határozottan a benned lakó Krisztus mellett, akkor egyszer majd megkapod a Keresztelő János fejét egy tálban. Heródiás megkapta, amikor eljött az “alkalmas nap.”
Az egész egy meggondolatlan lépéssel kezdődik. Azután jön a rossz döntés. “Mert maga Heródes fogatta el és vettette börtönbe Jánost Heródiás miatt.” Rettenetes döntés: már börtönbe vetteti. Lehet, hogy a benned levő Krisztus már rég börtönben van és nem cselekedhet szabadon. Persze a börtönben meglátogathatom, ahogyan Heródes is meglátogatta és szívesen hallgatta Keresztelő Jánost. Elmégy a csendességbe, meghallgatod Őt, de cselekedni már nem cselekedhet, mert nem szabad.
Benned szabadon uralkodik a Szentlélek? Vagy a börtönben van és bizonyos dolgok korlátozzák? Eddig engedek, de tovább már nem! Azt tesz benned Jézus amit akar, vagy amit megengedsz Neki? Talán mondhatod: nincs itt semmi baj, még szól hozzám az Úr. Hányan mentegetik magukat azzal: olvasom az Igét, testvérek közé járok. Csak nem veszem észre a rácsot, ami Közte és köztem van.
Tudod, hogy miben korlátozod Őt? Tudod, hogy akaratod hol szab korlátokat Jézusnak? “Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből” mondja a Róm 1,18, “az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják.” A rács! Valahol nem akarok, valamit nem csinálok. Megvan még Keresztelő János, nincs semmi komoly baj, csak éppen már a rossz döntés megtörtént, Heródes börtönbe vettette.
Talán visszaemlékszel életed első idejére, amikor a Szentlélek szabad volt benned, amikor boldog voltál, mert tetted amit mondott, amikor valóban Övé volt az életed. Vajon nem kell-e most azt mondanod: valami azért egészen másként van.
Ne menj így tovább! Mert aztán jön az “alkalmas nap, ami az ördögnek alkalmas arra, hogy véghezvigye tervét, amit lépésről-lépésre előkészített már. Az alkalmas nap Heródes születésnapja, Heródes lelki halálának a napja! Mert eljön a nap, amikor sok kérdéssel kérdezi Jézust, de Jézus már nem felel neki. Akkor már elmondta Heródes: “Akinek én fejét vétetém, az a János ez, az támadt fel a halálból.” Gondoljátok el, soha nem volt nyugta, mindig félt, egyszer feltámad a halálból és visszajön Keresztelő János.
A Bibliában nem emlékszen ilyenre, hogy Jézus valakinek a kérdésére nem felelt volna. A farizeusoknak felelt, az ellenségeinek felelt, a főpapoknak felelt. Heródesnek nem felelt! Az ő lelki halálának napja ez az alkalmas nap. Attól kezdve jár, él, beszél még Heródes, csak éppen Isten számára halott.
A kegyelmi idő nem akkor jár le, amikor meghalsz. Akkor feltétlenül! De vannak emberek, akiknek már sokkal előbb lejár. Számukra már nincs semmi más: “Hanem az ítéletnek valami rettenetes várasa.” (Zsid 10,27). Heródes születése napján a maga számára feszítette meg a Krisztust. A Biblia azt mondja: “Mindnyájan elhajlottak, egyetemben haszontalanokká lettek. (Róm 3,12a). Nem 180°-os szögben tér el életed egyszerre, hanem egyik rossz lépést a másik után teszem, egyik rossz döntés a másik után hozom. Észre sem veszem, és már elhajoltam.
Arra kérlek, ha csak az van benned, hogy nem vagyok olyan boldog, nem vagyok olyan szabad, mint akkor, állj meg most, egy lépést ne menj tovább, mert jön az alkalmas nap, amelyik készen van már számodra. Heródest körülveszik a nagyjai, akik között ő a valaki, a legnagyobb. Nyilván minden élvezet együtt volt, és akkor jött Salomé tánca.
Valaki azt mondta: amikor valamit kívánok, mindig az táncol előttem, nem tudok tőle szabadulni. Mi az, amit most előtted forgat az ördög, hogy neked is lehetne olyan, miért nem? Az alkalmas napon táncol előttem a kívánság. Újra mondom, egy könnyelmu lépés, rossz döntés, felelőtlen ígéret. Heródes valaki akar lenni, és mond egy nagyot: “Bármit kérsz tőlem, megadom néked, még ha országom felét is.” Hihetetlen könnyelmu Heródes. Nem gondolt Ő arra mi lesz ebből. Esküszik, dicsekszik, nagyot mond.
Itt van a nagy alkalom Heródiásnak, aki nem akar mást, mint Keresztelő János fejét. A test, amelyik a benned levő új élet, a benned élő Krisztus után ólálkodik, nem akar mást, csak ezt. Nincs kisebb kérése. Mindig erről van szó, a Sátán a benned levó új ´letet akarja megölni. Kezdettől fogva erre pályázik. És most itt van számára az alkamas nap. Úgy gondolom, itt jön az utolsó döntés. Olyan szívdobogva gondoltam arra, hát nem volt kiút Heródesnek? Nem mondhatta volna, hogy ezt nem. Salomé, ezt az egyet nem! Az országom felét mondtam, de ezt nem!
De jaj, a hiúság! Meg ne turd a szívedben! Heródesben is ott volt az én hiúsága, szégyelte a vendégek előtt azt mondani: ezt nem. Pedig még lehetett volna, hiszen még élt Keresztelő János. Amíg él benned a Krisztus, addig vigyázz! Heródesnél ez volt az utolsó döntés, innen már nincs visszaút. Most már tudod, hogy mire megy ki a játék. Ha számodra most ez az utolsó döntés, bármibe kerül, nagyon vigyázz.
“A király pedig, noha igen megszomorodék, esküje, és a vendégek miatt nem akarta őt elutasítani.” Két szót szeretném még szívetekre helyezni: akarom, – azonnal. Ha Heródes most itt időt kér, mint annakidején Dániel, amikor a bölcseket ki akarták végezni, – nem teszi meg. Ha nem enged a sürgetésnek, hanem azt mondja: holnap eldöntöm.
Persze ez is hiúsági kérdés. Én, a király ne dönthetnék azonnal? Dániel elment a testvéreihez, együtt imádkoztak, és megoldódott a nagy kérdés, a király álma. Hadd kérjelek, hogy minden döntés előtt kérj időt a csendre, hogy beszélhess az Úrral. Ha valamire azt mondják nekem, most azonnal mondd meg, mert nekem tudnom kell, máris azt mondom, hogy nem. Kérj mindig időt, mert az ördög az, aki siettet.
“És azonnal hóhért küldött a király, megparancsolta, hogy hozzák el annak fejét.” Egy véres fej a tálban. Egy véres holttest ott a kereszten.
Olyan sokszor elmondtuk már, hogy minden szívben van egy trón és egy kereszt. Amíg te ülsz a trónon, ellened kiált a vér. Akarsz-e igazán döntően helyet cserélni? A Biblia azt mondja a Jézus véréből, hogy “jobbat beszél, mint az Ábel vére.” (Zsid 12,24). Ma az úrasztalához készülsz. Hogy mégy oda, mit beszél neked a vér? Jó volna ma úgy menni, mint aki helyet cserélt. Krisztussal együtt én is megfeszíttettem. “Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus. (Gal 2,20).
Imádkozzunk!
Köszönöm Úram, hogy újra teljes szívből kimondhatom, hogy egyetlen kívánságom van ezen a földön, hogy mehessek és maradhassak a halálban, hogy élhess bennem szabadon. Uram szeretném, ha ezt a kérésemet meghallgatnád. Áldalak azért, hogy hiszem, ennek a bizonyosságában megerősödhettem ezen a héten.
Úr Jézus hadd köszönjem meg, amit értem, és helyettem tettél. Áldalak azért, hogy újra úgy járulhatok a kegyelem királyi széke elé, hogy ami belőlem való odakerülhet a vér alá, és ami Belőled való megerősödhet Tested által. Kérlek táplálj minket hozzánk illő eledellel. Áldd meg számunkra ezt az úrvacsoravételt, hogy úgy vehessük, hogy teljesen, örökre kimondhassuk az igent, neved dicsőségére.
Ámen.
1985. augusztus 19-23 (szolgálók hete).