“Az Úr beszédei tiszta beszédek” Zsolt 12,7
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1998. március
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
A VÉRFOLYÁSOS ASSZONY (3/5)
Ki az, aki érintett?
“És monda Jézus: Ki az, aki engem illetett? És mikor mindnyájan tagadták, monda Péter és akik ővele voltak: Merter, a sokaság nyom és szorongat téged, és azt mondod: Ki az, aki engem illetett? Jézus pedig monda: Illetett engem valaki; mert észrevettem, hogy erő származott ki tőlem. Lk 8,45-46
Hálát adunk Uram, hogy egészen ismersz minket. Ismered lelkünk állapotát, és azt is, hogy mi az, ami mostanáig történhetett velünk. Tudod Úr Jézus, hogy hol és miképpen érintett bennünket Igéd. Kérlek könyörülj rajtunk, és segíts, hogy ezen a napon megragadhassunk Téged. Segít, hogy hitünk odaérhessen Hozzád, hogy kapcsolat keletkezhessen köztünk és közted. Kérünk, hogy tedd olyan vonzóvá személyedet, hogy odavonzzon az Atyához. Azt mondtad, senki nem mehet oda, csak akit az Atya vonz. Kérlek Édesatyánk, vonj oda bennünket Jézushoz.
Ámen.
Egy asszonyról beszél nekünk az Ige. Annyit tudunk róla: egy beteg asszony. Lelkünk komoly betegsége a bun. Ez a test ma, holnap nem lesz már. Isten mindig arról beszél, ami maradandó és örök, és ez benned a lelked.
Az asszony titkolta betegségét, nem akarta, hogy tudjanak róla. Nemcsak szégyelni, de titkolni is kellett ezt a betegséget, hiszen kizárta a közösségből, az emberekkel való kapcsolatból.
A bun is olyan betegség, amit titkolunk. Jaj de tudjuk titkolni, ami sötétség, bun, szégyen az életünkben. Olyan jól el tudjuk rejteni, véletlenül se tudja meg senki. Ha olyan hangon mondtam valamit, ahogy nem kellett volna, azonnal körülnéztem, jaj nem hallotta talán valaki? Meg ne tudják, hogy indulatos is tudok lenni.
Ez a képmutatás egészen kétféle.Van aki túlozza betegségét, ezzel akar nagyobb lenni, hogy hányféle betegsége van. A másik fajta ember pedig azt mondja: semmi bajom nincs. Dicsekszünk betegségünkkel, egészségünkkel, csak éppen a valóságot nem akarjuk mondani. Sokáig el lehet rejtőzni, hogy ki ne derüljön az az egy dolog, amit szégyellek.
Ez az asszony is így járt, hátulról akarta érinteni Jézust. Biztos hallott róla, és felébredt benne a vágy, hátha én is meggyógyulok, hátha számomra is van még remény. Ezért indult el Kapernaum utcáján a nagy tömegben, és ezért akarta hátulról megérinteni Jézust.
Milyen megdöbbentő az Úrhoz való közeledésünk, az is hátulról van. Meg ne tudják, észre ne vegyék, hogy vágyódom, vagy hogy érintett az Ige. Amikor még tanári bibliaórák voltak, állandóan hívtak, mondtam, hogy megyek, de valójában soha nem akartam menni. Egyszer már megígértem, de biztos voltam benne, hogy nem megyek. Ha valaki nagyon ígér valamit, ne higgyétek, én is csak azért mondtam, hogy ne nyúzzanak tovább. Véletlenül arra jártam abban az órában az iskola felé, és hátulról belém karolt az egyik tanártárs, – ugye a bibliaórára jösz? Azt mondtam: persze, – pedig eszemben sem volt. Nem tudtam megszökni, de még most is emlékszem arra a bibliaórára. Arról volt szó, amikor Gedeon összegyüjtötte seregét, azt mondta az Úr, aki fél, menjen haza. Azután voltak sorban a próbák, végül háromszázan maradtak a nagy ellenséggel szemben. Arról beszéltek, csodálatos, hogy mindig a kevesek győznek. Kezdték Karthágótól kezdve végig a világtörténelmen. És néztem, hogy a hívők is milyen kevesen vannak.
Akkor engem az Úr megérintett, és én is érintettem Őt. Életem első hangos imádságát mondtam el. Istenem segíts, hogy a háromszáz között lehessek. És egy könnycsep kipotyogott a szememből. Valami belül meglágyult bennem. De sietve felugrottam, és kimentem, nehogy valaki megszólítson, nehogy azt higgyék, hogy megtértem. Hátulról érintettem Őt. De nem akartam, hogy valaki tudja, bennem belül valami történt.
Mennyire büszkék vagyunk, titkoljuk az érzelmi megmozdulásainkat, remélem nem vette észre senki. Ez az asszony is mögé került Jézusnak, és észrevétlenül érintette.
Talán ezen a héten te is érintetted már Jézust. Volt-e már úgy, hogy azt érezted, hozzád szól az Ige. Vagy talán egy imádságot mondtál a szobában, amit eddig sosem tettél. Talán volt egy olyan érzésed, hogy bennem valami most más, de erről nem beszélek, senki ne vegyen észre semmit.
Hátulról érintjük talán Jézust, és mégis történik velem valami. Az Ige azt mondja: azonnal elállt vérének folyása. Valami történt vele. Talán már te is tudod, hogy történt veled valami. Jézus azt a pislogó gyertyabelet nem oltja ki, azt a pici hitet ami megmozdult, félti, szereti, hozzá ne nyúljon senki, valaki össze ne tapossa.
Aki érintette Jézust ezen a héten, ott már valami változott. Talán a gondolatai, amit eddig nem tudott összpontosítani. Elállt a gondolataim rohanása, érdekes, figyelni tudok, kezdetben nem tudtam. Mintha csend volna bennem, mintha hallanám Jézus szavát. Figyeled-e saját szíved, – mi az, ami elállt? Lehet egy olyan indulat, valakivel kapcsolatban volt egy olyan gondolatod: azért még megkapja a magáét. Érdekes, nincsenek bennem azok az indulatok, amik voltak. Bennem valami elállt. Érintettem az Urat, és történt bennem valami. Semmi változás nem látszott rajtad, itt ültél a többi között, talán még nem is imádkoztál, nem is mondtál semmit, csak lélekben érintetted Jézust. Nincs már benned az a feszültség, nyomás, ami addig volt.
Így mondta valaki, összeszorított fogakkal ültem, és egyszer csak mintha feloldódott volna bennem a feszültség. Csend van belül. Aki érintette Őt, rögtön tudja. Te is tudhatod, ha érintetted Őt a hiteddel, akkor veled valami történt. Talán a félelem szünt meg az otthoni dolgoktól, körülményektől, talán a belső szorongás. Talán az a mérhetetlen zárkózottság, hogy meg sem tudtam szólalni. Már tudok beszélni, mintha feloldódott lennék. Már beszélgetek szobatársaimmal, nem vagyok olyan merev, zárkózott, mozdulatlan.
Mi tulajdonképpen nem vagyunk szabadok, természetesek. Szorongásaim vannak, gyötrő gondolataim, amik eddig kísértek. De most valami megváltozott, ahogy érintetted Őt. Az asszony életében azonnal történt valami, Jézus is mondja. Jézus ott van a nagy tömegben, és azonnal azt kérdezi: ki az, aki illetett engem? Még a tanítványok is mondják, óriási tömeg van körülötted, és Te azt kérdezed, ki az, aki érintett?
Így van ma is. Olyan sokan tolonganak Jézus körül. Gondoljatok a teológusokra, akik boncolják, keresik, kutatják. A kommunisták is azt mondják: Jézus volt az első kommunista. Mennyi mindenki ér Hozzá szentségtelenül, durván. A káromkodások, amik megint csak körülötte tolonganak. Mennyi gondolat vele kapcsolatban. És Jézus ezt nem vette észre, nem foglalkozott velük, nem jelentett neki semmit. De egy beteg, bunös asszony érintése, aki hittel érintette, azt azonnal megérezte. Ha valaki remegve kinyújtja kezét talán életében először Jézus felé, vagy elhangzik egy szívből jövő imádság, azt Jézus azonnal tudomásul veszi.
Valaki azt mondta, nem merek imádkozni, nincsen szókincsem. Csak nyugodtan mond, ha szíved benne van, Jézus azonnal megérzi.
Szeretném ha gondolnátok arra, hogy az okkultisták is érintik, ott tolonganak körülötte, mennyi mindent mondanak róla, szupersztár, és Jézus mozdulatlan marad. De ennek az asszonynak érintésére, aki hittel érintette, azonnal válaszol. Felhangzik a kérdés: ki az, aki engem illetett?
Most is hangzik feléd a kérdés: ki az, aki már közöttünk érintette? Látod milyen hihetetlen, mindig titokban akarunk maradni. Jézus kérdez, és az asszony nem áll elő, pedig már tudja, hogy történt vele valami. Titokban akart maradni, magánügyem, kinek mi köze hozzá.
“Ki az, aki engem illetett?” Bár mélyen benned maradna Jézus kérdése. Jézus hátulról előre hív, kihív a tömegből. Hallod, valaki hív téged. Valaki tudja, hogy mi történt veled. Mert azt mondja: “erő származott ki tőlem”. Jézusból erő árad. Amint érinted Őt megerősödsz, történik veled valami.
Látod ezt az erőtelen nyomorult világot? Fáradt testvérem, érintsd Jézust, – belőle erő származik. Isten maga a hatalom és erő, és Jézusban lehet érinteni. Isten Jézusban jött le erre a földre, és látod mindenek engednek néki. A háborgó tenger lecsendesitésénél a tanítványok azt kérdezik: kicsoda ez, hogy a szelek is engednek néki? Mikor ördögöt uz újra hangzik a kérdés: kicsoda ez, hogy hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek? A hatalmas és erős Isten testben jelent meg és jár ezen a földön.
Amikor az ember erőtelen, annyit jelent: elszakadt Istentől. Egyszer erről beszéltünk: ősszel, amikor a levelek elszakadnak a fáktól, viszi őket a szél, fáradt levelek. Miért? Mert elszakadtak az élettől. Elszakadtak onnan, ahonnan az erőt kapták. Ha valahol vezeték szakadás van, leállnak a gépek.
Olyan halálosan fáradt tudsz lenni. Nem a testi gyengeség, hanem a bun miatt, ami elszakít Istentől, és egyre fáradtabb leszel. Mindig eszembejut az az asszony, valahol a Vértesben lakott. Odajött hozzám azzal, olyan fáradt vagyok, haza sem tudok menni. Tessék már rajtam segíteni. Aztán elmondta, összeveszett a férjével, értsem meg, ezzel nem lehet kijönni, és elmondott róla mindent. Azt mondtam: csak egyet tehetsz, menj haza és kérj bocsánatot a férjedtől. Én? – a férjemtől? Végül odajutott, hogy nem tehet mást.
Másnap kora reggel valaki bekiabált a parókiára: tiszteletes asszony! – olyan erőm van, hogy a Vértes hegységet arrébb tolnám. Rendezte dolgát férjével, vele együtt az Úrral, és olyan öröme, és olyan ereje volt, hogy nem tudta magában tartani, kora reggel szaladt, hogy elmondja: van erő.
Lehet te is fáradtan jöttél ide, azt sem tudtad, eljutok-e oda. Isten azt akarja, hogy a Vele való kapcsolatod rendbe jöjjön, és úgy mehess haza, hogy elmondhasd: “Mindenre van erőm a Krisztusban.” (Filippi 4,13). Családi bajokra, férjem elhordozására, gyerekek szemtelenkedéseire, – hát nulla az egész.
Milyen jó volna így elmenni, – mindenre van erőm, ha érintem Krisztust. Egy érintésen múlik. Hogy jön az áram az érintkezésen múlik. Ha nincs érintkezés nincs áram. Ha nem érinted Jézust nincs öröm, szeretet, békesség, nincs semmi, csak halálos fáradság. Vajon érinted-e Őt?
Ahhoz, hogy hitünk kezével érintsük Jézust, ahhoz egy mozdulat kell, hitből való engedelmesség. Neked mozdulnod kell, ha hiszel. Nem annyit jelent, hogy itt ülök és hiszek. Az asszonynak ki kellett nyújtania kezét. Benne volt a vágy, a hit, hogy meggyógyulok, de hiányzott egy mozdulat.
Vajon megteszed-e hitből ezt a mozdulatot? Lehet, hogy valamit meg kell mondanod, valamit letenni, valakitől bocsánatot kérni, de mozdulnod kell, érintened kell az Urat, mert ez a hitből való engedelmesség. Fogsz-e hátulról előre jönni, nem szégyelni azt, ami történt, mert látod ennek az asszonynak is meg kellett tenni ezt a lépést ki a titokból.
Szeretném, ha újra Jézust látnád, Ő is mérhetetlen erőtelenné lett. Az a Jézus, aki Isten erejét hordozta, akinek minden engedett: vihar, szél, betegség, pokol, az egyszer csak ott függ a kereszten teljesen erőtelenül. A világ leghatalmasabb két keze oda van szögekkel szögezve a fára. És a világ leghatalmasabb két lába, amelyik a hullámokon tudott járni, oda van szögezve a keresztfához. A leghatalmasabb szempár, amelyik át meg átlátott, vérrel, és könnyel telve a kereszten. A legcsodálatosabb száj, akinek egy szavára világok engedtek, nyelve odatapad ínyéhez, és csak ezt mondja, – szomjúhozom. Gúnyolják, csúfolják, mindent tesznek vele. Hát nem tud magán segíteni? Másokat megszabadított, magát nem tudja megtartani?
Látod Jézus erőtelenségét? Hidd el, akkor volt a legerősebb, amikor nem szállt le a keresztről, mikor nem válaszolt a gúnyolódóknak, amikor végigharcolta a harcot érted és értem.
A bun Őt is erőtelenné tette, amikor a Gecseménében magáraveszi a világ bunét. Attól a perctől kezdve Jézus a legerőtelenebb. Ő a legnagyobb bunös. Nincs senkinek annyi bune. Rajta a világ bune. Jézus erőtelenné lett, hogy te kérhesd, hogy megerősödj.
Jó volna ha meglátnád, erőtlenségünket hordozta, magára vette betegségünket, hogy te meggyógyulj, hogy boldog ember lehess. Ennyibe került Istennek. Neked nem kerül semmibe. Ne félj, csak higgy!
Imádkozzunk!
Uram tudod, hogy vannak közöttünk akik már érintettek. Köszönjük, hogy tudod azt, melyik pillanatban származott erő belőled, melyik Ige volt az, amin keresztül erőt közöltél. Tudod ki az közöttünk, aki most titokban szeretne maradni. Kérlek könyörülj rajtunk. Köszönjük, hogy kérdeztél, és válaszolhattunk, – Uram én.
Segíts Jézus Krisztus, hogy megtegyük azt a mozdulatot, amit vársz tőlünk. A hitnek azt a mozdulatát, amelyik valóban odaér Hozzád. Kérlek ne legyen senki, aki fáradtan, összetörve, nyomorultul megy haza. Olyan nagy szüksége van családunknak, lelki, testi hozzátartozóinknak Rád Uram. Segíts minket, hogy erőddel, szereteteddel, örömöddel mehessünk ebbe a világba.
Áldj meg bennünket nevedért. Végezd el bennünk amit akartál, amiért idehoztál.
Ámen.