“… én az Úrtól vettem …” 1 Korinthus 11,23
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 2000. január
2007. augusztusában ki lett egészítve a 67 – 130 fejezetekkel, amelyek csak interneten olvashatók, nyomtatásban nem jelentek meg.
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
A GÍRÁK (5/5)
Akinek van, adatik
“És O monda: Mert mondom néktek, hogy mindenkinek, akinek van, adatik, akinek pedig nincs, még amije van is, elvétetik tole. Sot ennek felette amaz én ellenségeimet is, kik nem akarták, hogy én orajtuk uralkodjam, hozzátok ide, és öljétek meg elottem!
És ezeket mondván, megy elol, felmenvén Jeruzsálembe.” Lk 19,26-28
Imádkozunk!
Szeretnénk dicsérni Uram, mindenért, amit mondtál. Hadd áldjunk megszólító Igédért. Segíts nagyon komolyan venni minden szavadat. Végezd el bennünk Úr Jézus, hogy teljes igent tudjunk mindenre mondani, amit vársz tolünk. Segíts engedelmeskedni Igédnek.
Ámen.
Azzal kezdtük, hogy ez az egész történet egy keretben van. Jézus Krisztus szólal meg, O megy elol, föl Jeruzsálembe, a halálba. Ebben a keretben láttuk az egész történetet, minden élességével, keménységével.
Jézus elol megy, és azt mondja: aki Ot akarja követni, annak úgy kell járnia, amint O járt. Ha eldöntötted, hogy Jézust akarod követni, akkor egy másfajta életre szántad el magadat. Ez az élet szembefordul mindazzal, ami bun, ami a régi természetedbol való. Az O követése egészen más élet, mint amit eddig jártál. Elol megy Valaki, akit nagyon kevéssé ismerünk, de akit csak ezen az úton lehet megismerni.
Emlékezzünk, az alattvalók nem akarták, hogy Jézus uralkodjon rajtuk. Még mindig ezek közé tartozol? Kinek a szolgája vagy? Még mindig a Sátáné? Még az ellenségei közé tartozol? Rettenetes, ha úgy akarsz elmenni, hogy még mindig nem akarom, hogy uralkodjon rajtam. Még mindig nem adtam oda az életemet, hogy a töviskoronás, megfeszített Jézus legyen életem Ura. Odaálltál-e már úgy az O csapatába, hogy engem is lehet arculütni, velem is lehet kitolni, lehet megtaposni, mert soha nem lehet a szolga nagyobb az O Uránál. Vagy még mindig azok közé tartozol, akik azt mondották: Nem akarjuk, hogy uralkodjon rajtunk? A végén így nevezte oket az Ige, hogy az O ellenségei.
Ezen a héten döntened kell. Ha nem mondtál semmit, a szíved mélyén akkor is döntöttél. Valaki azt mondotta: senki, aki Jézussal találkozik, nem marad ugyanaz. Vagy megkeményedik, vagy a követoje lesz.
Emlékezzünk a feladatra, amit az Úr a gírákkal kapcsolatban mondott: “Kereskedjetek, míg megjövök.” Számodra is ez a parancsa. Kereskedj, amíg Jézus vissza nem jön! Bármikor szembesülhetsz Vele. “Ha jo az Úr, mi lesz veled?” – kérdezi az egyik énekünk. Lehet, hogy meghalsz, és úgy állsz meg Elotte. Lehet, hogy a felhokkel jön vissza, és minden szem meglátja Ot. Várod-e a visszajövo Jézust? Az engedelmes és hu szolga örömmel várja. Számára a legszebb pillanat, amikor találkozhat Urával.
Láttuk a szolgát, aki kereskedés helyett keszkenobe rejtette a kapott gírát. Megorizte, nem vesztette el, visszahozta az Úrnak. “Féltem toled, mivelhogy kemény ember vagy.” Rettenetes, ha te vagy az az ember, aki kegyemet kapott, vigyázott rá, néha nézegette, talán dicsekedett is vele, de soha nem használta. Bármit kaptál ezen a héten, bármit, amit mondhatott, adhatott az Úr, a lényeg, hogy menj vele haza, és kereskedj!
Rettenetes a mai Igénk: “Vegyétek el ettol a gírát, és adjátok annak, akinek tíz gírája van.” Még ok is felhábodotak: “Uram, tíz gírája van!” Rettenetes üzenet: “Vegyétek el tole!” Az elrejtett kegyelem elveszett kegyelem. Ugyanezt mondja az Ige: “Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem a gyertyatartóba tegyék, és fényljék mindazoknak, akik a házban vannak.” (Mt 5,15). Nem azért kaptad a kegyelmet, hogy eldugd, hanem hogy használd. Az eldugott kegyelem lassan kialvó kegyelem. Az eldugott öröm is lassan elmúló öröm. Hányan elmondják, hogy mikor hitre jutottam olyan boldog voltam. Most már sokkal kisebb az örömöm, szeretetem, a bizonyosságom.
Az elrejtett gíra mindig megdöbbenti az embert. Mindig sajnáltam, mikor elvették tole azt a keveset is, és annak adták, akinek tíz gírája volt. Ha nem gerjesztem fel magamban Isten kegyelmi ajándékát, akkor elfogy. Szép lassan kialszik. Kereskedj, használd, és egyre több lesz. Ezért mondja ezt az Úr, hogy jusson eszedbe, most, amikor egy kicsit már hazanézegettek, hogy mi is a dolgom? Kereskedjetek, amíg Jézus vissza nem jön!
Azt mondja a Róma 10,10: “Mert szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az üdvösségre.” Amid van, azt mondd. Az Ördög azt mondja, hogy nem kell errol beszélni. Ha most szájjal nem mondod, akkor máskor már nagyon nehéz lesz mondani. “Akinek van, adatik.” Ne rejtsd el, ne titkold, ha kicsi van, a kicsit mond. Ha kevés van, akkor is mondd. Ismertem embereket, akiknek éveken keresztül nem volt üdvbizonyosságuk, mert soha nem merték kimondani. Nem mertek szájjal vallást tenni az üdvösségre. Üdvbizonyossága annak az embernek van, aki meri mondani. Ha nem mondod, nem hiszed. Akkor csak volt talán, de most nincs. Azt a kicsi hitet mondd, ahogyan csak kifér a szádon. Ha mondod, hogy üdvösségem, Megváltóm, örökéletem, békességem, szeretetem van, máris több van.
A hívo életem elején nagyon nehezen kezdtem el hangosan imádkozni. Kigondoltam egy kis mondatot. De valaki elimádkozt elolem. Másikat gondoltam. Azt is elimádkozták. Végén kimondták az Ámen-t. Ott ültem azzal, hogy lemaradtam. Olyan rossz lelkiismerettel mentem el, hogy sírni szerettem volna azért, mert nem tettem meg, nem mondtam ki hangosan. Miért kell ezt kimondani? Azért: “Mert akinek van, adatik.” Olyan jó, hogy mondhatom imádságban: Köszönöm, Uram, hogy új életet adtál, és már több van. Másodszor már sokkal könnyebb, mert már kimondtam Isten és emberek elott, hogy van. Biztos is vagyok benne, hogy bunt követtem el, amikor nem imádkoztam, nem tettem bizonyságot, mert megszomorítottam Isten Szentlelkét, amikor bennem mozdult, indított, és mégsem mondtam.
Mondanod kell, mert nyelved is van. Máskor milyen gyorsan pörög a nyelved. És ha imádkozni kell? Akkor elakad. Ha el kell mondani, mit történt veled, akkor tudod mondani. Van szókincsed, vannak szavaid, van örömöd, békességed, mert Isten adott. Azért van a szájunk és szívünk, hogy mondjuk, és higgyünk. Mondjad, ahogyan csak bírod, hogy egyre több legyen, és bovölködhess. De ne csak mondd, hanem cselekedd is. Isten Igéje azt mondja: “Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel, hanem cselekedettel, és valósággal.” (1Jn 3,18).
Beszéltünk arról is, mi az, amit tenned kell. Amire indít az Úr, engedelmeskedj, tedd meg. Ha a karomat egy darabig nem használom, elsorvad. Ha hosszú ideig gipszben volt a lábatok, elsatnyult, újra kellett tanulni járni. Ne tedd gipszbe az új életedet, ne dugd el, ha van, használd, és egyre erosödni fog. Gyakorold, és higgy. Nem nézoknek hívnak bennünket, hanem hívoknek. Ha azt érzem, hogy hívo vagyok, akkor jól vagyok. Ha nem érzem, nem vagyok jól. Életedet Isten egy kosziklára állította, az Úr Jézus váltságára, amelyik tegnap és ma, és örökké ugyanaz. Erre építsd az életedet! “Hittem, azért szóltam.” (Zsolt 116,10). Nem azt mondja az Ige, hogy éreztem, azért szóltam. Amint hitbol megszólalsz, érezni is fogsz. Egyre több adnivalód, egyre több cselekednivalód lesz, ha figyelsz az Úrra és engedelmes leszel.
Kinek a szolgája vagy? A Biblia azt mondja: akinek engedelmeskedsz, annak vagy a szolgája. Mindig két hangot hallasz, az ördög azt mondja: ne tedd, ne mondd. Felborul az egész életed. Miért mondja annyira? Mert fél, hogy elveszít. Ha igazán Isten szolgája vagy, akkor van oka félelemre. Akkor neki kell félni, nem neked.
Talán két évvel ezelott olvastam, hogy amikor Pál apostolt kihallgatták, azt mondta a kihallgatást vezeto, hogy mindenütt utána tudakozódtam, és ez az ember veszedelmes ember. Hónapokig vezette az életemet ez a két szó. Azt kértem: Uram, segíts, hogy olyan veszedelmes ember legyek az Ördögre nézve, amilyen csak lehet. Bár veszedelmes ember lehetnél, nem olyan, mint aki a légynek sem árt. Isten országában veszedelmes emberekre van szükség, olyanokra, akik károkat okoznak az Ördögnek. Milyen jó, ha így beszélnek feloled. Rólad mi a vélemény az Ördög világában?
Vigyázz, nehogy lebeszéljen az Ördög, hogy nem kell azt olyan komolyan venni. Gondolj csak arra, hogyan beszéltek a démonvilágban Pálról. “A Jézust ismerem, Pálról is tudok, de te ki vagy?” (ApCsel 19,15). Vajon téged hogy ismernek? Bárcsak most ijedtség volna a faludban, vagy városodban, hogy ha ez most tényleg veszedelmes emberré lesz, ha ennek van, és majd adatik, egyre több ero, szeretet, gyozelem, akkor nekünk hátrálnunk kell ebbol a családból, vagy ebbol a gyülekezetbol.
Lesz-e közöttünk csak egyetlenegy veszedelmes ember is, akinek egyre több adatik? “Mert akinek van, annak adatik.” Erre mondják a többiek: “Uram, tíz gírája van!” Már eddig is ilyen, meg olyan volt, mi lesz, ha még veszedelmesebb lesz?
Az Úr azt mondja: “Adjátok oda annak, akinek tíz gírája van.” Mert az használja. Használod-e majd Isten akarata szerint azt, amit neked adott? Egyszer szembenéztem ezzel az Igével: mit jelent ez, mit vesznek el tole? Voltatok-e már úgy, hogy pénzt kértek toletek, és azt mondtátok, hogy nincs. Valaki idot kért toled, és azt mondtad, hogy nincs. Pedig tudtál volna segíteni. Erre mondja az Úr, hogy legyen néked a te hited szerint, akkor nincs.
Ha Jézust beengedted a szívedbe, Vele együtt mindent megkaptál. Akkor ne mondd, hogy nincs szeretetem. Van, és egyre több adatik. Ne mondd, hogy nincs türelmed. Semmire ne mondd, hogy nincs. Mindened van, csak használd. Ne mondd, hogy nincs, mert az is elvétetik, amire azt hitted, hogy van.
Rettenetes volna, ha úgy mennél haza, hogy nem mondanál semmit, és holnapra már valóban nem lenne. Minden olyan lenne, mint azelott. Hazamennél, és nem mondanád meg a férjednek, gyerekeidnek, hogy új életem van, bunbocsánatot kaptam.
Isten ma nagyon komolyan figyelmeztet. Az utolsó nap üzenete neked szól. Mi lesz veled? Mit fogsz mondani, és mit fogsz élni? Bocsánatot kérsz-e azoktól, akiktol kell? Megmondod-e azt, amit meg kell mondani? Minél jobban múlik az ido, annál nehezebb lesz. Nagyon kérlek, ne halogasd. Menjél ajtóstól a házba. Rögtön mondd, mert holnap már nehezebb, késobb pedig lehetetlen. És elvétetik toled minden, amid van. Mert azt mondtad, hogy ezt nem tudom megtenni, ez túlzás. Nagyon kérlek, ne tanácskozz testtel és vérrel, hanem tedd meg, amit az Úr mutat.
A másik kérésem, hogy soha senkit ne beszélj le. Ne legyél szolgája az Ördögnek! Ha nem vagy Isten szolgája, a másik hatalomnak szolgálsz. Ha nem engedelmeskedsz, a másik embert is visszahúzod. Ha visszaesel, a másik embert is odaviszed, hogy ne legyen már komolyan az Úré. Értsd meg az üzenetet: “Akinek van, adatik, akinek pedig nincs, még amije van, az is elvétetik tole.” Neked van, láttad, hogy van, ne higgy el mást, bármit is mond az Ördög. Ne hagyd magad lebeszélni. Új életed, üdvösséged, mindened van, ha befogadtad Jézust. Az elso lépés a hit lépése. Aztán jön a tapasztalat, az érzés, az öröm, a szeretet.
A keret befejezése az utolsó mondat az Igében: “És ezeket mondván, megy elol, felmenvén Jeruzsálembe.” Ne felejtsd el, hogy Jézust követo vagy. Mindig O megy elol. Nemcsak mondja, hanem minden úton, ahová küld, elotted megy. Nem tudsz olyan útra menni, ahová O küld, hogy ne menne elotted.
Utolsó szó gyanánt szeretném mondani: ne félj hazafelé menet, Jézus megy elől. Csak mindig nézz Rá. Meglátod, hogy minden más lesz. Mérhetetlen védettségben élsz, és sokkal boldogabbá, és gazdagabbá leszel.
Imádkozzunk!
Uram, köszönöm, hogy azért van minden, mert Te vagy. Köszönjük, Úr Jézus, hogy úgy ismerhetünk, mint akiben mindennel megajándékozott bennünket az Atya. Köszönjük, Jézus, hogy Benned van életünk. Áldunk, hogy mindenünk van, amire ebben az életben, és az örök életben is szükségünk van. Minden azért jó, mert Benned van. Kérlek, áldd meg a testvéreimet, hogy egész szívvel mondhassák azt az ajándékot, amit adtál ezen a héten. Azt a Valakit, aki nemcsak az Élet, hanem Akiben minden benne van. Köszönjük Jézus, hogy a szívünkben vagy, és Veled együtt indulhatunk.
Ámen.
Biatorbágy, 1984. november 19-23.