“… én az Úrtól vettem …” 1 Korinthus 11,23
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 2000. január
2007. augusztusában ki lett egészítve a 67 – 130 fejezetekkel, amelyek csak interneten olvashatók, nyomtatásban nem jelentek meg.
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
HOGYAN KELL A TÖRVÉNYT BETÖLTENI? (5/5)
A MENNYEI ATYA FIAI
“Legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza az Ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ad mind az igazaknak, mind a hamisaknak. Mert ha azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekszik-e? És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképpen cselekesznek-e? Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.” Máté 5, 45-48
Imádkozzunk!
Hadd áldjunk Uram, hogy szóltál hozzánk egész héten keresztül. Köszönjük, hogy most is szólni kívánsz hatalmas, teremtő szavaddal. Kérlek, teremts meg bennünk mindent, ami még hiányzik ahhoz, hogy tudjunk követni. Arra kérünk, mondd ki döntő szavadat felettünk, hogy “legyen”. Kérünk, hogy lehessen új életünk.
Ámen.
Mindig örülök annak, ha a Bibliában Isten “legyen” szavával találkozom. Tudjátok, hogy Isten a teremtéskor mondta mindig újra, hogy “legyen”, és lett. Ha Ő mondja ki egy ember felett, hogy “legyen”, akkor ott lesz. Ezen a héten annak örülök, hogy most ezzel fejezhetjük be, hogy Isten kimondta a “legyen” szavát. Lehet, hogy fölötted is kimondta.
Itt többes számban mondja, hogy: “Legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai.” Isten szava, és a Szentlélek együtt munkálkodik. A teremtésnél is azt mondja az Ige: “Isten Lelke lebegett a vizek felet.” (1Móz 1, 2b). Miközben Isten szava hangzott, együtt munkálkodott vele Isten Szentlelke.
Isten Szentlelke itt volt közöttünk. Talán tapasztaltad is. Együtt munkálkodott az Igével, és elhangzott: légy az Atya gyermeke! Ha engedtél ennek az Igének, akkor azzá lettél. Nem olyan egyszerű dolog Isten gyermekének lenni. János evangéliuma szerint nem mindenki Isten gyermeke. Vannak, akik azt hiszik, hogy minden született gyermek Isten gyermeke. Azt mondja az Ige: “Valakik pedig befogadták Őt, hatalmat adott azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az Ő nevében hisznek. Akik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiúnak indulatjából, hanem Istentől születtek” (Jn 1, 12-13). Isten végzi el azokban, “akik az Ô nevében hisznek.” Péter apostol mondotta pünkösdkor: “Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatára; és veszitek a Szentléleknek ajándékát.” (ApCsel 2, 38). Nem tudom, hogy megtörtént-e veled ez a két dolog, hogy megláttad a bűneidet, megbántad, megtértél, és utána mertél hinni az evangéliumnak, az örömhírnek. Ha ez megtörtént, akkor Isten gyermeke vagy. Nem testtől és vérből, hanem az Ô Szentlelkétől születtél.
Most arról beszél az Ige, hogy “Legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai.” Az Atya felhozza napját mind a gonoszokra, mind a jókra. Ezt az Igét így szeretném röviden mondani: A nap süt! A másik Igében így mondja, hogy a nap süt jókra és gonoszokra. Nem válogat, mert ő süt, mert ő nap. Isten szeretete árad erre az egész világra. Hívőkre, hitetlenekre, gonoszokra, gyilkosokra, paráznákra, minden emberre. Isten szeretete egyformán árad. Nem úgy, hogy az egyikre árad, a másikra nem. Szeretném ezt örömmel mondani most: Testvér, a nap süt! Még most is kegyelmi időben élünk. Isten szeretete minden emberre kiárad. Jókra, gonoszokra egyaránt. Az Ő szeretete nem olyan, mint a mienk, nem személyválogató. Az emberi szeretet olyan, hogy van, akit szeretek, van, akit nem.
Így mondja tovább az Ige: “Ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek … Ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek”, ha csak azzal tesztek jót, aki veletek is jót tesz, akkor a ti szeretetetek nem isteni, hanem emberi szeretet. Szeretném, ha ezt most megértenétek, hogy az emberi szeretet üzlet. Adok, veszek! Ha kapok, akkor adok. Ha nem kapok, nem adok. Isten szerint ez nem szeretet. Ez a szeretet számító! Mindig kiszámolja, hogy mit kap, és mit adhat. Szeretnénk, ha a szeretet jó üzlet lenne. Megemlékezek valakiről, virágot viszek neki, ő nem jött. Várhatja, hogy még egyszer elmegyek hozzá. Elmegyek, segítek az építkezésnél, hogy ha majd mi építkezünk, ők is segítsenek. Isten szerint nem szeretet a mi számító szeretetünk. Isten szeretete árad mindenkire. Olyan, hogyha itt meggyújtom a villanyt, akkor az a fény mindenkire árad. Tökéletesen mindegy annak a villanykörtének, hogy isznak-e alatta, verekednek, paráználkodnak, vagy Igét olvasnak. Egyformán árad azért, mert nem magából jön, hanem össze van kötve a központtal. Az áram jön! Isten szeretete jön, jön, jön. Nem kérdezi, hogy visszaélnek-e vele, nem kérdezi, hogy mit csinálsz, megérdemled, vagy nem érdemled meg. Hányan elmondják itt nekem, hogy Isten az egész életemen keresztül szeretett, pedig nem érdemeltem meg. Nem érti, hogy mi a szeretet. A szeretet nem kérdezi, hogy ki érdemli meg, kitől kapom majd vissza. Isten szeretete megméretlenül, számlálatlanul árad. Van-e benned ilyen szeretet, amelyik ha beáradt az életedbe, akkor nem lehet nem továbbadni. Gondoljatok el egy víztartályt, ahová a víz állandóan befelé folyik. Mi lesz azzal? Egyszer túlárad. Ott meg kell lenni a kiáradásnak is. Isten szeretetének az ereje kibírhatatlan, azt tovább kell árasztani.
Pál így mondja: “Mert szükség kényszerít engem. Jaj ugyanis nékem, ha az evangéliumot nem hirdetem.” (1Kor 9, 16). Nem bírom elviselni, mondanom kell. Jaj, ha nem engedem kiáradni!
Ha Isten szeretete valaha megjelent az életedben, akkor azt kellett továbbadni. Beléptem a családomhoz, és el kellett mondanom, és szeretnem kellett mindnyájukat. Nem én, hanem a rajtam keresztüláradó isteni szeretet. Ha ezt nem ismered, akkor még nem születtél újjá. Akkor még nincs meg a kapcsolatod az áramforrással.
Az Ige azt mondja: “Mi szeressük Őt; mert Ő előbb szeretett minket.” (1Jn 4, 19). Nem tudom, észre vettétek-e már, hogy mi nem tudunk előbb szeretni? Az Urat nem tudjuk már előbb szeretni, mert Ő már megtette. Kiárasztotta már a kereszten, a Golgotán. Ezt a szeretetet már nem lehet megelőzni. De a másik embert megelőzheted. Sokszor félek előbb szeretni, nehogy visszautasítanak. Merjem szeretni? Mi lesz, ha csalódni fogok? Talán már előfordult, hogy csalódtál, hogy fájt. Milyen óvatosak vagyunk mi azzal, hogy valakinek adjunk, kedvesek legyünk, szeressük, mert hátha nem kapom vissza.
Isten szeretete az 1Kor 13 szeretete. Olyan szeretet, amelyik nem nézi, hogy mit csinál a másik. Olyan szeretet, amely soha el nem fogy. Nem személyválogató, nem rója fel a gonoszt. Valaha tapasztaltad-e ezt a szeretetet? Mert ez a boldogság, amikor rajtam átárad. Nem az a boldogság, hogy mindenki szeret, hanem, hogy mindenkit tudok szeretni. Valaha volt-e ilyen az életedben, hogy nem tudok mit csinálni, szeretnem kell.
Amikor erre gondoltam, eszembe jutott a József története. Emlékeztek, hogy Potifárné megkörnyékezi Józsefet, mindent megtesz, hogy hálj velem, megragadja a ruháját. Mennyire nem volt könnyű Józsefnek. Lehet, hogy a vér tombolt az ereiben, lehet hogy a fejébe szállt, lehet, úgy érezte, hogy nem bírom. Egyszer csak megszólal, és azt mondja: Hogyan követhetnék el ilyen bűnt? Nem tehetem, nem tudom megtenni. József otthagyja a ruháját és kirohan, mert egyszerűen hogy tehetem meg azzal az Istennel szemben, aki engem szeret, és akit én is szeretek.
Volt-e már úgy, hogy valaki valamire rávett volna, és azt mondtad: ne haragudj, nem tudom megtenni. Belül valami nem engedi. Valaki nem engedi. A szeretet kiárad az emberek felé. Gondolj a samaritánusra, akinek szeretete kiáradt az ellenség felé. Mert a zsidóknak a samáriai ember ellenség volt. Egy zsidó fekszik ott, és a samáriai nem tud elmenni mellette. Nem tudja nem bekötözni, nem tudja nem feltenni a barmára, és vinni a vendégfogadó házig. Nem képes arra, hogy egyszerűen otthagyja, és ne fizesse ki, amibe még kerülni fog, a fogadósnak. Mert egyszerűen bővelkedve kiárad rajta keresztül Isten szeretete az ellenség felé. Nem a barát felé. Nem tudom nem megtenni, és nem tudom megtenni. Ismered-e ezt? Ha nem, akkor kérjed az Urat, hogy árassza a szíveden át ezt a szeretetet. Olyan sokszor voltam már úgy, hogy egyszerűen nem fért bennem, és mondanom kellett. Jön, jön, és egyre teljesebben jön. Isten kiárasztja az Ő szeretetét. Értsd már meg, akkor “kell” szeretni. Akkor a nap süt jókra és gonoszokra egyaránt. Akkor, ha valaki bejön, arra is rásüt. Az ismeretlenre, akár tetszik, akár nem. Így kell az embernek szeretni. Az ember úgy érzi, hogy ez valami nagy erőlködés. Ha kapcsolatod van a szeretetközponttal, nem kell erőlködnöd, mer, árad. Kiárad és túlárad. Ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek –, ennyit a vámszedők is megtesznek.
A következő mondat, ami előtt megint a “legyen” szó van: “Legyetek azért tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.” Talán megdöbbenve kérdezed, hogy legyek én tökéletes? Úgy érzem, ez annyit jelent, hogy légy teljes az Ő szeretetével. Tökéletesen tölthessen meg. Nem félig, nem egy kicsit, nem úgy, hogy csak csöpögjön. Mindig emlékszem annak a falusi asszonynak az imádságára, aki azt kérte: Istenem! Úgy tölts meg a Te Szentlelkeddel, hogy csak úgy csurogjon. Bár kérnétek, hogy úgy telhessetek meg Isten szeretetével, hogy mindenki felé csurogjon.
A nap süt. Nem úgy van, hogy ha valaki rosszat tesz, akkor nem süt. Isten szeretete az övéin keresztül süt erre a világra. Ezt a szeretetet arról lehet megismerni, hogy ugyanaz a szeretet, mint ami a Jézusé volt. Ha valaki ezzel a szeretettel találkozik, meg kell térnie. Ez az, ami az eleven szén, amit nem lehet kibírni. Ha valahol Isten szeretetét továbbítja valaki, nem lehet kibírni. Miért nem tér meg a családod? Mert az a személyválogató emberi szeretet van benned, amelyik, ha a másik rossz, akkor azt mondja, hogy nem szeretlek. Ha ilyen vagy, akkor nem szeretlek. Azért nem tér meg a családod, mert nem ütötte, nem vágta meg még az áram.
Édesanyám mondotta valakinek megtérésem után, hogy semmiben nem hallgat rám, de soha így nem szeretett. Ezt a kettőt egyszerre tapasztalta. Ezzel valami történt, hogy nem akar figyelni, és hallgatni rám, és egy óriási pozitívum: soha így nem szeretett, mint most. Mi lenne, ha hazamennél, és elmondaná a férjed, vagy a gyermeked, vagy aki veled él, hogy Istenem, nem tudom, mi árad ezen az emberen keresztül.
Egy fiatal tanárnő 15-16 éves fiúkat tanított. Szegénnyel mindent elkövettek, amit csak lehetett. Aztán ez a tanárnő hitre jutott. Az osztálya mondta nekem, hogy nem tudjuk, mi történt a Sári nénivel. – Miért? – Engedelmeskedni kell neki. Kell! Szeretet áradt belőle, és engedelmeskedni kellett. Ők ugyanazok maradtak, de egy naptól fogva járt köztük valaki, akin keresztül áradt a szeretet, és ennek a hatalmas erőnek engedelmeskedni kellett.
Milyen jó volna, ha életedben most jönne el az a nap, amikor kapcsolatba kerülsz a mennyei áramforrással. Haza mégy, és szeretni kell mindenkit.
Nemrég mondta el valaki, hogy amikor csendes hétrôl hazaérkezve, leszállt a buszról, meglátta az apját, amint cikcakkban, részegen tolta a kerékpárt. Odaszaladtam, megcsókoltam, és elvettem tőle a kerékpárt. Az apám csak állt –, lányom, te szeretsz engem! Egy pillanat alatt megérezte az az iszákos ember, hogy ilyennel sosem találkoztam még. Az az öreg iszákos ember áramütést kapott egy pillanat alatt. Nem lehetett kimagyarázni, hogy mi történt. Isten szeretetének a hatalmas árama megütötte. Akivel ez megtörténik, az nem tud tovább ugyanaz maradni.
Hazaviheted ezt a csodálatos erőt. Úgy szeretném most a szívedbe kiáltani, hogy a nap süt! Rajtad keresztül is süthet. Nem szeretnél ilyen ember lenni? Ilyen napsugár, az Isten szeretetéből. Azért hívott ide, hogy ezzé tegyen. Akarod-e? Ő kimondta legyen szavát mindnyájunk fölött: Legyetek a ti mennyei Atyátoknak gyermekei! Legyetek azért tökéletesek, teljesek. Tökéletesen add át magad, ne részletekben. Ha egy poharat nem töltenek meg egészen, sosem fog túláradni. Ha az életed nem adod át egészen, csak olyan kis nyomorgó élet lesz, amelyik napról-napra éppen csakhogy kibírja. Add át magad tökéletesen, hogy megtölthessen, és akkor, ahová csak mész, rajtad keresztül kiáradhat a napsugár ebbe a sötét világba.
Tegnap az éhesekről és szomjasokról beszélt az Ige. Akár ellenség, akár jó barát, az emberek éhesek, szomjasak. Ma mehetünk a forráshoz. Úgy menj az úrasztalához, hogy egyél, és igyál. Először te. “Egyetek ebből mindnyájan”, és igyad a bűnbocsánatnak a borát. Egyed az új élet kenyerét. Hittel menj! Ott újjá születhetsz, ha befogadod Jézust, aki maga az Élet. Engedj most neki mindenben! Azt mondja az Ige: Isten adja az Ô Szentlelkét azoknak, akik néki engednek. Ő akarja, kérdés, hogy akarod-e? Engedsz-e ennek a “legyen” szónak, hogy Isten azzá tegyen, akivé akart, öröktől fogva.
Imádkozzunk!
Köszönöm Uram, hogy az én hitetlen, önimádó, önmagamnak élő életem fölött kimondtad a döntő “legyen” szót. Áldalak, hogy mondtad, és lett. Áldalak az új életért, amivel megajándékoztál. Hadd kérjelek arra, hogy mindig tökéletesen, teljesen tudjak engedelmeskedni, Őrizz meg a félig-meddig élettől. Milyen rettenetes, hogy sok gyermeked csak félig-meddig a Tied. Senki nem kereshet Téged rajta keresztül, mert nem árad ki semmi, csak önmaga. Kiáltva kérünk arra, akik most fogadtunk el Téged: Úr Jézus, könyörülj. Mondd ki a “legyen” szavadat, hogy lehessünk egészen gyermekeiddé, a Te követőiddé, szolgáiddá. Áldj meg minket így, a Te nevedért!
Ámen.
Biatorbágy, 1989. október 16-20.