“Istennek beszéde élő és ható” Zsidók 4,12
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1996. május
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
PÉTER TÖMLÖCBEN (1/5)
Fogságban
“Abban az időben pedig Heródes király elkezdett kegyetlenkedni némelyekkel, a gyülekezetből valók közül. Megöleté pedig Jakabot, Jánosnak testvérét, fegyverrel. És látván, hogy ez tetszik a zsidóknak, föltette magában, hogy elfogatja Pétert is. (Voltak pedig a kovásztalan kenyerek napjai). Kit el is fogatván, tömlöcbe veté, átadván négy négyes katonai szakasznak, hogy őrizzék őt; húsvét után akarván őt a nép elé vezettetni. Pétert azért őrizték a fogságban; a gyülekezet pedig szüntelen könyörög az Istennek ő érette. Mikor pedig Heródes elő akarta vezettetni, azon az éjszakán aluszik Péter két vitéz között, megkötözve két lánccal; és őrök őrizék az ajtó előtt a tömlöcöt.” Ap Csel. 12,1-6
Szeretnénk kérni Urunk, ébressz fel. Köszönjük, hogy látod állapotunkat, hogy annyi mindent gondolunk magunkról. Kérünk beszélj velünk felőlünk való gondolataidról. Láss meg így, ahogy előtted állunk és beszélj velünk
Ámen.
Heródes király negyedes fejedelem volt. Azt hiszem, hogy itt csupa kiskirály ül együtt. Mindannyiunknak megvan a magunk kis “én-országa”, ahol mindennek úgy kell lennie, ahogyan én akarom. Döntök, beosztom a dolgokat, tudom mit hogyan kell csinálni. Nagyon hamar kiskirály lesz az ember. Heródesről két dolgot jegyez meg az Ige: kegyetlenkedett, és a zsidók tetszését kereste. A kiskirályoknak ez az egyik jellemző tulajdonságuk, tetszeni akarnak, csodáltatják magukat. Ahol én vagyok a kiskirály, ott rend van. Tisztább, rendesebb vagyok, jobban csinálom mint a másik. Legmélyebb indulat szívükben, hogy tetszeni akarnak lakással, gyerekkel, főzéssel. Egyes asszonyoknak, hihetetlen neveletlen gyermekeik vannak, és mégis nagyra vannak azzal, milyen jól nevelték gyermekeiket. Az eredmény gyászos, de nem vesszük észre, és mindig megtaláljuk a helyet, ahol mondhatjuk magunkat.
Heródesről ezt a kettőt tudjuk: kegyetlenkedik, és tetszeni akar. Jó volna látni, nem vagyok-e kegyetlen gyermekeimmel, munkatársaimmal, körülöttem élőkkel, amikor kritizálom őket? Kegyetlenek tudunk lenni, amikor hibáikat keressük. Mindenkinek tudjuk a gyenge pontját és kipellengérezzük.
Heródes a zsidóknak akart tetszeni, ezért megölette Jakabot. Sokszor elmondunk emberekről valamit, és nem gondoljuk, hogy hírnevüket öljük. Rettenetes mennyire tud ölni a hátmögötti beszéd. Ha egyszer utolér, olyan, mintha szíven szúrtak volna.
Jakabot megölette, Pétert pedig fogságba vetette Heródes. Eldöntötte, őt is megöleti. Húsvét után akarta elővezettetni. Nagyon sokat hallunk őrző angyalokról, különösen katolikus körökben. De kevesett az őrző ördögökről. Meggyőződésem, hogy a pokolban is vannak megbízatások. Jó volna erre figyelni, mi való onnan. Lehet, sok minden nem a szívedből származik, hanem valahonnan kívülről. Azt mondja itt az Ige, hogy négy négyes katonai szakasz őrizte Pétert. Tizenhat ördög foglalkozott itt Péterrel.
A Biblia lelki könyv, itt testi dologról van szó, de ugyanezt elmondhatjuk lelki dolgokról is. A Biblia első értelemben is igaz, de van személyes mondanivalója lelkünkkel kapcsolatban. Olyan jó, hogy miközben Heródesnek az az akarata, hogy húsvét után elővezetteti, és megöleti Pétert, közben van egy másik akarat: Isten akarata. Ô győz, Ô teszi semmivé, amit Heródes elgondolt. Hiába álltak őrök az ajtó előtt, hiába volt láncokkal megkötözve Péter, Isten hatalma elől Heródes nem tudta megőrizni. Embereknél lehetetlen, de Istennél minden lehetséges. Isten cselekevése, kész terve, áthúzza az emberek tervét, akármilyen hatalmasság terve az.
Isten nagyobb, erősebb. A Biblia így mondja: az erős fegyveres őrzi az ő palotáját, de jön a nálánál erősebb. Lehet, úgy érzed, reménytelenül meg vagy kötözve. Már gondolkozni sem tudsz. Halld meg az üzenetet: Jön az erősebb! Isten tervébe bele volt tervezve az imádság. A gyülekezet szüntelen könyörgött Péterért. Isten belenyúl a dolgokba, amikor a földről hangzik a kérés. Isten népe Péter mellett áll közbenjáró imádságával. Az imádság nem semmi, nem játék. Ha valaki öreg, valamit még mindig tehet, imádkozhat. Itt az egész gyülekezet imádkozott. Ezzel mozgatták meg a földet, az eget. Így mondja a Biblia: mindezekre nézve még kérni hagyom magam Izráel házától, hogy cselekedjem. Isten eldöntött valamit, de még kérni hagyja magát. Tudod, hogy nagyon komoly dolog az imádság, és Isten várja övéitől az imádságot, hogy megmozdítsa kezét. Nem mellőzhető a hívők imádsága.
Ez a gyülekezet nem olyan volt mint mi, kész volt éjjel-nappal szüntelen közbenjárni. Szeretném, ha az imaéletünk mérlegre kerülne. Hajlandó vagy-e imádkozni, másokért közbenjárni?
Péternek ez az utolsó éjszakája. “Mikor pedig Heródes őt elő akarta vezettetni, azon az éjszakán aluszik Péter megkötözve két vitéz között, megkötözve két lánccal; és őrök őrizék az ajtó előtt a tömlöcöt.” Ez a Péter jó alvó volt. A Gecsemánéban Jézus kéri, hogy vigyázzatok velem, aztán Jézus visszajön először, másodszor és megkérdezi: Simon, alszol? Jó volna, ha a mi fülünkbe is belekiálthatná most Jézus: alszol? Így nem tudtál vigyázni?
Megfigyeltétek már, hogyan használja ezt a két nevet a Biblia? Van amikor azt mondja: Simon Péter, van amikor Simon, és van amikor Pétert mond. Simon a régi természet. Te Simon Péter vagy, egy régi és az új, egy nagy Simon, és egy kicsi Péter. Isten jellemzően szólítja meg az övéit. Mikor a Gecsemánéban alszik, akkor azt mondja: Simon, – aki azt mondtad, hogy szeretsz engem, aki annyira bíztál magadban, – alszol?!
Most is azt olvassuk, hogy Péter alszik. Az új emberrel is előfordulhat, Péter is alszik? Kétféle alvás van. Van valami jó abban, hogy Péter alszik. Tudnál életed utolsó éjszakáján, két lánccal megkötözve aludni? Nem sírnál, jajgatnál, gyötrödnél és imádkoznál? Értitek azt a bizalmat, ami Péterben volt? Péter nem tudta, hogy másnap akarják elővezetni, de akkor is minden megtörténhet, hiszen ezért fogták el, és ezért volt mellette a két őr, ezért volt két lánccal megkötözve. Nem volt kényelmes helyzete. Lehet, hogy otthon a megszokott ágyadban nem tudsz aludni, mert nincs békességed, belül gyötörnek a dolgok, az események, saját lelki állapotod, a bűneid.
Péter tudott aludni. Ez jó alvás volt, amikor életének legizgalmasabb pillanataiban, a legrettenetesebb éjszakán alszik. De félek, hogy a péteri alvásban volt egy kis rossz alvás is. Visszaemlékszem gyerekkoromra, ha kikaptam, vagy valami nagy baj volt, alvásba menekültem. Sok ember ezt teszi. Felejtsük el az egészet, nem érdemes vele foglalkozni. Ez már lelki alvás, strucc-politika, bedugom a fejem a homokba, nem kell ezen gyötrődni. Erre igaz a Bibliának az a szava: “Világosítsd meg szemeimet, hogy el ne aludjam a halálra.” Belealtatom magam abba, hogy nincs itt semmi baj, nem vagy oka semminek, ne foglalkozz mindig saját hibáiddal.
Péter, alszol? Lehet, hogy az indulataidban vagy megkötözve. Próbálod szaggatni a láncokat, vagy azt mondod: hagyjuk abba, inkább alszom. Talán az anyagiasságodban, igazadban, jogaidban vagy megkötözve. Mindig újra visszatér ugyanaz a bűn, az érzékenység, sértődés. Hányszor határoztam el: soha többé nem tudnak megsérteni, bármit mondanak. Aztán egyszer csak észrevettem újra, ez lánc! Lehet, hogy egy pár lépést megyek, de megint nyakamra húzódik a lánc, megint mondanak valamit, és újra csak sértődöm
Hányszor határoztam el, soha többé nem lesz igazam. Uram Te vagy igazságom, nincs szükségem az igazamra. Aztán jön valami, amiben csak nekem van igazam, – és megint ott a lánc. Nézd meg a két láncot! Lehet, nem is kettő, sokkal több van. Talán félelem, hitetlenség, aggódás, csüggedés. Ne mondd azt, hívő vagyok, mit számít? Még álmodsz is. Lehet, Péter is álmodott. Rabok a börtönben mindig szabadságról álmodnak, otthon vannak.
Talán álmodod, hogy megszentelt életű, imádkozó hívő vagyok, felhasznál az Úr, igazán átadtam az életem. Álmodsz! Nem ébredsz fel, mikor a lánc húzódik rajtad? Péter két őr között aludt. Ôriző ördög, két lánccal. Hát Péter is alhat? Hogy Simon alszik az természetes, de hogy Istennek megváltott gyermeke újra elalszik? –
Ha alszol, elveszted a valóságot. Még mindig nem rémültél rá arra, hogy egy éhező világ közepette élsz? A családod, gyülekezeted, falud, egy világ megy a veszedelembe! Emberek milliói mennek a kárhozatra, és alszol?! Hívő testvérem, Istennek áldott gyermeke, szolgája, Péter, – alszol?
Újra szeretném elolvasni az Igét: így mondja: “Mikor pedig Heródes elő akarta vezettetni, azon az éjszakán aluszik Péter két vitéz között, megkötözve két lánccal, és őrök őrizék az ajtó előtt a tömlöcöt.” Kívül belül őrzik. Nem tudom nem a te képed-e ez? Nem kell-e meglátnod, hogy újra megkötözött a dicsőségvágyad, a hiúságod, a tetszeni akarásod? Úgy gondoltad, már teljesen szabad vagy. Most meg kell látnod, hogy újra láncok vannak, és elvesztetted a valóságot. Emlékszem valakire, aki elvesztette a valóságot, és belekerült újra földi dolgokba, lakáskultúra, szép kert, sok-sok minden, és olvastam az Igét: kincseket gyüjtöttek az utolsó napokban. Péter, – az utolsó éjszakán!? Hát ki tudja, mi lesz holnap? Két nappal ezelőtt a szomszédunk váratlanul összeesett. Egy félórát térdeltem mellette, fogtam a pulzusát, kezem alatt dobogta utolsót a szíve. Láttam a két üveges szemet, halott arcát. Jött az orvos, ránézett, – jöhet a hullaszállító. Annyira megrendített és megrázott mindnyájunkat, nem tudtunk szabadulni a hatása alól, – ennyi az élet?
Egyikünk sem tudja mennyi ideje van még hátra, és egy elvesző világ közepette nyugodtan alszol a láncokban? Mindnyájan tudjuk, sokat beszélünk róla, utolsó időket élünk. De hogy mikor és hogyan fog lezáródni a kegyelmi idő, amikor már senki nem mehet be, mert bezáratik az ajtó, senki nem tudja. Nehogy elaludd a kegyelmi időt!
Valakivel arról beszélgettünk, lehet-e egy ember teljesen szabad? Létezik-e olyan hívő ember, akinek nincs lánca? Létezik-e teljes szabadság az Úrban? És ha igen, hogyan? Erről fog velünk az Ige beszélni. Nagyon figyeljünk, mi ennek az útja, hogy a téged most is szorító láncok leszakadjanak. Hogy Isten használhasson, mint aki nemcsak felébred időnként, azután újra tovább alszik, hanem aki igazán, szüntelenül ébren van.
Imádkozzunk!
Uram, köszönöm hogy ismersz. Tudod hogy fel-felébredünk egy-egy igehirdetésen, aztán olyan nyugodtan alszunk tovább. Uram, könyörülj rajtunk, azt mondtad: serkenj fel, aki aluszol! Add, hogy ez most megtörténjen velünk, nemcsak pár hétre, hanem egy életre. Kérünk, Szentlelked ébresszen fel, hogy lehessünk áldott eszközeid. Hadd kérjük ezt az Úr Jézus nevében, Aki életét adta, Aki mindent megtett ezért. Könyörülj hát rajtunk!
Ámen.