“Istennek beszéde élő és ható” Zsidók 4,12
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1996. május
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
PÉTER TÖMLÖCBEN (2/5)
Világosság, ébresztő
“És íme az Úrnak angyala eljött, és világosság fénylett a tömlöcben: és meglökvén Péter oldalát, felkölté őt, mondván: Kelj föl hamar! És leestek a láncok kezeiről.” Ap Csel 12,7
Köszönjük Urunk, hogy ránk nézel. Köszönjük, hogy ebben a pillanatban is mindent látsz. Látod munkádat ezen a földön és ebben a világban. Kérlek áldj meg minket és úgy munkálkodj bennünk, mint hírnökeid csapatában. Végezd el bennünk egészen felszabadító, megigazító munkádat. Vidd véghez bennünk, hogy áldássá tehess.
Ámen.
Az ördögnek legnagyobb kárt az igazán szabad emberek okozzák. Hogy valaki megtér az Úrhoz, a Sátán világa számára az nem olyan izgalmas, mintha valaki igazán szabad lett. A nem szabad hívő ember sok hasznot hajt az ördögnek, mert így az ő embere. Elmondja, hogy az Úré vagyok, utána pedig látják a taszító, torz dolgait. Újra mondom, ha megtértél, de nem lettél szabaddá, akkor hasznos ember vagy a Sátán számára. Nincs semmi tennivalója ellened, mert tulajdonképpen az Úrtól taszítod az embereket. De hogy valaki igazán felszabadultan Jézus szolgája legyen, és embereket Hozzá vonzzon, az ellen mindent el fog követni, hogy ezt megakadályozza. Most is mindent meg fog tenni, nehogy egy őt szolgáló szabad ember menjen el innen. Jó volt énekelni: “Küldd ki hírnökid csapatját.” Bár igazán azzá lehetnénk! Nagyon kevés hívő van, aki igazán alkalmas az Úr szolgálatára. A tetszenivágyás alkalmatlanná tesz.
Pétert nagyon őrizték. Nyilván össze volt láncolva két őrrel, nehogy megszökjön. Ha van közöttünk valaki, akit Isten most eszközévé szeretne tenni, a Sátán őt különösen fogja őrizni.
A 7. vers így kezdődik: “Íme az Úrnak angyala”. Isten rámutat angyalára, és mindennel szemben elkezdi munkáját, egy követén, egy küldöttén keresztül. Az angyal mennyei küldött volt. De Isten földi küldöttén keresztül is kezdhet valamit. Te is lehetsz Istennek küldötte, angyala! Nem mennyei, földi lény. “Íme az Úrnak angyala eljött, és világosság fénylék.” A világosság, együtt jár Isten szolgájával, küldöttével.
Isten küldötteit a világosságról lehet megismerni. A Biblia szerint egyetlen világosság van, Jézus mondja magáról: “Én vagyok a világ világossága”. (János 8,12). A küldöttel együtt jár Jézus. Mindig Ô a világosság. Világosság nem annyit jelent, hogy valakinek igeismerete van, és tisztán, világosan érti a Bibliát. Lehet, hallottál igehírdetéseket, amire azt mondtad: világos tan, világos teológia, igeismeret, de nem ez a világosság. A világosság nem valami, hanem Valaki. Jézus a világosság!
Vajon neked felragyogott már ez a világosság? Megláttad valaha a világosságot? Ha Amerikáról olvasok egy leírást, az nem azt jelenti, hogy ott voltam, és láttam.
Nagyon sok mindent hallhatunk az Úrról, ismerhetjük a Bibliát, kívülről tudhatunk Igéket, bibliai történeteket. Az írástudóknak és farizeusoknak világos igeismeretük volt. Meg tudták mondani, amikor Heródes kérdezte, hol fog megszületni a Messiás. Mikeás könyvéből idézték: “De te, Efratának Betleheme…” (5,2.) Ez nem azt jelenti, hogy ismerték Jézust. Az Írásokból mindent tudtak Jézusról, hol, hogyan fog megszületni, mindent el tudtak mondani, de nem látták a Világosságot. Akik a legjobban tudták a Bibliát, ezek nem látnak? Vak farizeusok, – mondja Jézus őszintén, – ti mindent tudtok, csak nem láttok. Jaj, nehogy rám kelljen mondania az Igének, hogy évek óta mindent tud, csak éppen nem látja az Urat, nem látja a Világosságot.
Nagypéntek éjszakáján, amikor sötétedett, a főpapok és farizeusok eltüntek a kereszt alól. Ez volt a péntekje annak a szombatnak, amikor a páskabárányt meg kellett enni, és nekik mint családfőnek le kellett vágni a húsvéti bárányt. Vak farizeusok, előttük függ a kereszten Isten Báránya, ott folyik a vér, ők pedig elmennek, és csinálják az előképet. Kezükben tartották a bárányt, és kifolyatták vérét az utolsó cseppig. Micsoda vakság, mindent tudtak, mégsem látták, hogy szemük előtt teljesedik be Isten minden próféciája. Isten őrizzen meg attól, hogy ilyen vakok legyünk, miközben olvassuk az Igét. Talán mindent értünk, de soha nem látjuk az Urat.
A tömlöcben világosság fénylett, így kezdődött minden. Ha számodra nem fénylik a világosság, hiába jöttél ide. Mert nem tanokat, és tudást akarunk hirdetni. Egyetlen célunk, lásd, tapasztald a Világosságot. Mert a világosság maga Jézus! “Világosság fénylik a tömlöcben.” Ha a te tömlöcödben nem fénylik a Világosság, – lehet többet tudsz mint eddig, mégsem történt veled semmi. Újra mondom, a világosság Valaki. Ha valami megtörténik az emberrel, azt tudja. De attól, hogy tudom, hogyan kellene megtörténnie, nem biztos, hogy megtörtént.
Fénylett valaha világosság a tömlöcödben? Megtérésemkor bűnismeretre jutottam, de sok idő telt el, míg önismeretre is eljutottam. Egy este ez volt az Ige: Az Úr Isten megvilágosítja a sötétségedet. Nemcsak mondta, – megtette. Úgy láttam magamat, mint soha azelőtt. Azon az estén valaki azt mondotta: Maga ma este többet beszélt magáról, mint Jézusról. Azt hittem nem bírom ki. Az első ilyen éjszakám volt, mikor Istennek egy szava miatt, nem aludtam. Küszködtem a mondattal, forogtam az ágyban. Mindig tiltakozunk a világosság ellen, a sötétség nem fogadja be, mondjuk: ez nem igaz. De dolgozott bennem a világosság, és szép lassan derengeni kezdett. Igaz, magamat szeretem, hirdetem, láttatom. Még jó pár hét kellett ahhoz, hogy helyére kerüljön bennem minden. De tudom, akkor az a mondat engem földhöz vágott, mert ezt teszi a világosság.
Amikor Saul nagyon magabiztosan megy a damaszkuszi úton, azt hiszi, a legjobbat csinálja, teológiája szerint üldöznie kell a keresztyéneket. A nagy világosságban csak egy mondatot hallott: Saul! Saul! Miért kergetsz engem? Senki nem tudta volna ezt az erős, önhitt, magabiztos embert földre dobni, csak ez a fény. Senki nem ért hozzá, mégis egy perc alatt lent volt a földön, és mindent tudott magáról.
Ha találkozol Jézussal, a börtönödben világosság fénylik, akkor nem tudsz többé ugyanaz maradni, aki voltál. A világosság nem kellemes, Pál megvakult. A világosság megzavar, felborít, nem maradsz a régi. Gondoljunk a Biblia bármelyik alakjára, aki találkozott Jézussal. Dániel azt mondja, ahogy a világosság közeledett hozzám leestem, reszketek, nem tudok fölkelni. Gondoljunk Péterre, amikor önismeretre jut, ott a Genezáret tavánál, amikor a bűneit meglátta, azt mondja Jézusnak: Eredj el tőlem, én bűnös ember vagyok. Amikor a főpap udvarán szeme találkozott Jézus tekintetével, azt mondja az Ige, kiment és keservesen sírt.
Ez a Péter most börtönben van. A börtönben világosság fénylik, és valami történik, kezdődik, – óh bár bennünk kezdődhetne már valami olyan, ami eddig még sosem. Az Istennel, a Világossággal való találkozás mindig összetör. Az Úr öl, és elevenít. De először öl. Akarod-e? Elmehetsz innen úgy, ahogy jöttél, azzal a nem tudom hány éves hívő életeddel, azzal, hogy én már mindent tudok. De ha találkozol a Világossággal, akkor nemcsak hallani és látni fogsz dolgokat, hanem történik veled valami.
Jézus azt is mondja: “Ti vagytok a világ világossága.” (Máté 5,14). Neked olyan emberré kellene lenned, hogy aki téged lát, lássa a világosságot. Nem a szavainkon múlik, hanem azon, Aki kiárad. Veled együtt jár Jézus Krisztus, a Világosság? Rajtad keresztül árad a Világosság? Azért vagyunk a földön, hogy az Úr látható legyen, hogy veled együtt a Világosság mehessen oda, ahová te mégy. Ahogy itt a küldöttel, angyallal együtt jött a Világosság.
Ha Pál Damaszkusznál nem találkozott volna Jézussal, soha nem törik össze. Mondhatták volna napestig a bűneit, nem semmisült volna meg. Akkor nem kellett volna őt bevezetni Damaszkuszba, és nem lett volna Saulból Pál. Téged és engem sem tud senki és semmi megsemmisíteni, csak Isten világossága.
Valakit éveken keresztül foglalkoztatott, mit jelent a megszentelődés? Minden ezzel kapcsolatos Igét elolvasott a Bibliából, már kívülről tudta mindet. De nem volt megszentelt. Aztán valahol találkozott egy idős asszonnyal, ahogy meglátta azt mondta: ez az asszony szent. Ebből valami árad. Nem kellett többé semmit olvasni, tudta mi a megszentelődés. Az Igén keresztül is találkozhatsz Vele. Adná meg az Úr, hogy látnál, hogy világosság fénylene tömlöcödben. Ebben a börtönben csak úgy történik valami, ha Jézus Krisztus megjelenik, aki maga a Világosság. Isten ránk mondta: ti vagytok a világ világossága, – nem lesztek, vagy legyetek, – vagytok. Ez a bizalom mérhetetlen felelősséget ró ránk.
Egy ember úgy lehet igazán szabad, ha egy napon a börtönben világosság fénylik. Ha ez nem történik meg veled, semmi további nem fog történni. Ha neked elég az, ami eddig volt az életedben, ha azt gondolod, ez a hívőség már úgyis több, mint amit a környezetem vár, – ha te jobban szereted a sötétséget, senki nem fog kényszeríteni, hogy láss. Isten megígérte, hiszek a szavának, hogy börtönödben megjelenik a Világosság! Arra kérlek, kezdjél el imádkozni. A gyülekezet szüntelen imádkozott, mögötte állt az egész történésnek. Kezdjél el imádkozni, hogy láss. Kérdjed teljes szívvel, ahogy Bartimeus is kérte: Uram, hogy lássak, hogy Téged lássalak!
Másik dolog is történt a börtönben. Az Ige az angyalról beszél: “És meglökvén Péter oldalát, felkölté őt.” A világosságon kívül, egy érintés történt. Ahogy az Újszövetségben olvassuk, amikor Jézus cselekszik, általában egy érintés történik. Vagy Ô érinti a halottat és az fölkel, vagy a vérfolyásos asszony érinti Ôt. Kapcsolat történik. Pál világosságot látott, és egy lökést érzett. Vajon megérinthetett Isten Igéje? Jézus meg akar érinteni! Nagyon sokszor ez a lökés egy Ige, ami személyesen megérint. Lehet, hogy egy történés, ha az érintés nem elég, lökés kell. Annyira alszol, hogy az Ige sem tud már fölébreszteni. Vannak Istennek olyan eszközei, amik meglökik az embert. Betegség, családi bajok, nehezek. Sokféle módja van Istennek, amikor nemcsak szól, érint, hanem meglök.
A Biblia sokszor egysorban említi az alvót és halottat. Az Efézus 5,11 azt mondja: “Serkenj fel aki aluszol, és támadj fel a halálból.” Istennek vannak kis és nagy ébresztői. Van amikor eseményeken keresztül megráz, felébredek, talán valameddig ébren is maradok, de újra elalszom. Pár hónapig jó volt, bizonyságot is tettem, újra elaludtam. Ha neked csak kis ébresztő kell, és nem akarsz feltámadni az alvásból, – nem áll melléd az Úr. Mikor Jézus halottat érintett, felkelt a halott.
Valaki egyszer azt kérdezte, miért voltak a feltámadt Jézuson a szögek helyei? Erről ismerték meg Ôt, ez volt a személyazonosságija, hogy ugyanaz, akit megfeszítettek. Minden föltámadt emberen ott kell legyen a jel, hogy a halálból jött elő. Amikor valaki föltámadt, valami mindig ott maradt. Jézusnál a lepedő, a keszkenő.
Felébredtél, vagy felkeltél? A természeted, a lényed aki vagy, ottmaradt a sírban? A magabiztosságodnak, ott kell maradnia. Nem lehetsz tovább ugyanaz! Nézzed a bátor, erős Pált, aki Damaszkuszba ment, aki annyira tudta, mit akar, később a korinthusi levélben így ír: “És én erőtlenség, félelem és nagy rettegés közt jelentem meg ti köztetek.” (1 Kor.2,3). Ez az ember nem az aki volt. Ha te nem mentél át a halálon, ugyanaz vagy, aki voltál. Tudsz-e már félelemmel és rettegéssel szolgálni, és véghez vinni üdvösségedet? Igaz már, hogy élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus, a Világosság? Ne csak serkenj fel, hanem támadj is fel a halálból, és lásd meg, mi az aminek ott kell maradnia? A samáriai asszonynál is ott maradt valami: a vödör. Szaladt be a városba a többiekhez, de a vödör ottmaradt. Nálad mi fog ottmaradni?
Amikor új életet nyertem, nálam is sok minden ott maradt. Festőállvány, festék, képek amiket festeni kezdtem. Egy hívő testvéremnek a kézimunka volt a mindene. Még most is ott van a tű benne, ahol megtérése előtt maradt.
Nem tudom neked mi maradt ott, ami a régi életedhez feltétlen hozzátartozott? Amit átvittél, azon rajta vannak a halál jelei? Vajon meglökhetett-e, felébreszthetett-e téged Isten Igéje? Felébreszthet-e úgy, hogy többé nem fogsz elaludni? Ha valaki átment a halálon, nem lehet többé az, aki volt.
Szeretném ha Pált látnád reszketve, bizonytalanul, mint aki nem akar másról tudni, csak Jézus Krisztusról, mégpedig mint megfeszítettről. Jaj mennyire akarsz tudni magadról. Ha másról nem, a szolgálatodról, az erőlködésedről, hogy minek látnak emberek.
Látod a börtönödet? Csak Isten tudja megtenni, hogy világosság fényljék a börtönben.
Imádkozzunk!
Olyan jó Urunk, hogy egyedül csak Te tudsz bevilágítani életünk börtönébe. Rajtad kívül senki nem tudja megtenni. Mennyi minden történt már körülöttünk, csak bennünk nem. Hadd kérjelek most Uram minden testvéremért aki itt van, hogy magad lépj be börtönükbe. Köszönöm, hogy itt vagy és várod imádságunkat. Semmit nem teszel addig, míg nem kérjük. Urunk adj készséget arra, hogy kérjünk, ne akarjunk tovább haszontalan életet élni. Kérünk ébressz bennünk vágyat, segíts ajtót nyitni, hogy tehess velünk amit akarsz. Törj össze úgy, ahogy jónak látod, végy el amit akarsz. Hadd kérjünk Úr Jézus, életre van szükségünk, kiáradó, ragyogó, erős életre. Add meg nekünk, hiszen magad vagy az Élet. Ajándékozz meg önmagaddal úgy, ahogy soha azelőtt. Nevedért kérünk!
Ámen.