“Istennek beszéde élő és ható” Zsidók 4,12
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1996. május
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
JER ÁLTAL MACEDÓNIÁBA (1/5)
Egy macedón férfi
“Eljárván pedig Frigiát és Galácia tartományát, mivelhogy eltiltatának a Szentlélektől, hogy az Igét Ázsiában hirdessék, Misia felé menvén igyekeznek Bithiniába jutni, de nem ereszté őket a Lélek. Áthaladván azért Misián, lemenének Troásba. És azon az éjszakán látás jelenék meg Pálnak: egy Macedón férfiú állt előtte, kérve őt és ezt mondva: Jer által Macedóniába, és légy segítségül nékünk! Mihelyt pedig a látást látta, azonnal igyekezénk elmenni Macedóniába, megértvén, hogy oda hívott minket az Úr, hogy azoknak prédikáljuk az evangéliumot. Elhajózván azért Troásból, egyenesen Sámothrákéba mentünk, és másnap Neápolisba: Onnét pedig Filippibe, mely Macedónia azon részének első gyarmatvárosa. És ebben a városban töltöttünk néhány napot.” Ap.Csel.16,6-12.
Uram, kérünk, ezen a napon vezess bennünket. Kérünk mondj meg mindent, amit szeretnél, és segíts megérteni. Vedd el szívünk sötétségét, zártságát. Könyörülj rajtunk, hogy nyitott szívvel hallgathassuk szavadat. Áldd meg bejövetelünket, itt tartózkodásunkat, és végezz el bennünk mindent neved dicsőségére.
Ámen.
Az előző versben olvashatjuk, hogy a gyülekezetek erősödtek hitben, gyarapodtak számban, és azután következik, hogy Pál apostol eljárja Frigiát és Galácia tartományát. Egy ember, aki állandóan Isten ügyében van úton. Úton vagyunk mi is, csak nem lehet tudni, milyen ügyben? Lehet, hogy családi, anyagi, vagy egészségi ügyekben. Egész életünk út, ahogyan a Biblia mondja: “által menvén a siralom völgyén”. Valahol keresztül megyünk, a kérdés, mi a célja, mozgató rugója útjainknak? Vajon az a célunk, ami Jézusé volt: keresni az elveszettet? Az embernek Fia ezért jött. Lehetséges Ôt követni és más ügyben járni?
Pál írja a Róma 1,14-ben: “Mind a görögöknek, mind a barbároknak, mind a bölcseknek, mind a tudatlanoknak köteles vagyok.” Olyan megdöbbentő ez a szó: “köteles vagyok”. Másik Ige így mondja: “tartozunk”. Kinek tartozik Pál, és kinek köteles? Aki Jézust megismerte, óriási adósságot terhelt magára, egy soha ki nem fizethető tartozást. Az a szeretet amit megtapasztalhatott a bűnbocsánatban, az új életben, olyan óriási tartozás, amit egy életen keresztül nem lehet kifizetni. Olyan szeretet adósság ez, amivel kapcsolatban Jézus azt kérdezte Pétertől: “Simon, Jónának fia, szeretsz-é engem? Ôrizd az én juhaimat.” (Ján 21,16). Ha nekem tartozol fizesd a juhoknak, fizesd az elveszetteknek. Ezt a tartozást csak egy irányban lehet kiegyenlteni: a nyomorultak, az elveszettek, a juhok felé. Pál apostol ennek a tartozásnak a satujába volt szorítva. Szorongatta ez a ki nem fizetett adósság. Ezért vannak ezek az utak amikről olvastunk, hogy eljárta Frigiát és Galáciát.
Elgondolkoztató az is, amit később ír Pál a Róma 1-ben: “Mert nyilván van az Istennek haragja mennyből, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják.” (18.v). Lehet ez, hogy kicsi emberek hamissággal és hitetlenséggel feltartóztatjuk Istent, amikor valamit tenni akar?Komoly kérdés ez, amit feltesz az Úr: vajon fizeted-e tartozásodat az Úrral szemben! Előmenetelére van életed az evangélium ügyének, mint ahogyan Pál a fogságból írja, vagy pedig viselkedéseddel, életeddel feltartóztatod? Nézz ma szembe ezzel: használhat az Úr, vagy pedig akadály vagy ott, ahová állított? Valaki így mondta: Sok hívő madárijesztő, pedig madáretetetőnek kellene lennie. Hívni, csalogatni kellene embereket, nem elriasztani őket. Vonzó-e az életed? Az Ô ügyében jársz, vagy a magad személyes kis ügyeiben?
Pál és munkatársai Jézus ügyében járják a tartományokat. Elgondolták, hogy Ázsiába mennek. Az Ige azt írja: “eltiltatának a Szentlélektől”. Aki valóban az Úr ügyében jár, nem járhat saját programja szerint. Manapság szokás, hogy az ember egész évre programot csinál. Látjátok, Pálék is megbeszélhették, merre menjenek, és az Ige azt mondja: “eltiltatának a Szentlélektől, hogy az Igét Ázsiában hirdessék.” Azután pedig ezt olvassuk: “nem ereszté őket a Lélek.” Egyáltalán ismerjük életünkben, útjainkban, hogy nem enged a Lélek? Hallod a Lélek helyeslését, vagy a nem-jét? A Biblia két helyen beszél erről nagyon élesen. “Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.” (Róm 8,14). Azok Isten fiai, akiket a Szentlélek vezet. A másik János evangéliumában van megírva: “A szél fú ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő, és hová megy: így van mindenki, aki Lélektől született.” (3,8). A Lélek fúj ahová akar, hallom a zúgását, van rá fülem. Sokszor nem tudom miért megyek, de megyek mert Valaki vezet. Annak az embernek akit vezetnek, nem fontos tudni, hova megy, ha rábízza magát arra aki vezeti. Az Úr tudja! Mindenki így van akit a Lélek vezet, aki Lélektől született. Az Igéket ne dobjuk a hátunk mögé, nézzünk szembe vele: vezet engem a Lélek, fúj a szél az életemben?
Sok hívő ember olyan mint egy motorcsónak, amelyik nagy berregéssel megy a vízen. Ahol a Lélek szele fúj, ott nincs hang, sem hírverés, nincs berregés. Nem olyan ember vagy, aki nagy erőlködéssel és hanggal végzi a dolgát? Sokszor azt is, ami nem dolga! Ott van-e körülötted a Szentlélek zúgása? Persze, ezt csak akkor hallod, ha van rá füled. Úgy megy az életed mint a vitorláshajó, amely egyszerűen vitetik? Mondod-e az Úrnak: Uram vigyél, sehová nem akarok menni, ahova nem viszel. Ahol nem nyitsz ajtót, ott nem akarok bemenni. Jársz-e a Lélek fújása szerint? Pálék jártak, és egyszercsak odajutottak, hogy: “eltiltatánk a Lélektől, hogy az Igét Ázsiában hirdessük.” Megállsz-e olyankor, amikor a Lélek nemet mond? Úgy szeretem a zsidó nép vándorlását a pusztában: az Úr szavára álltak meg és az Úr szavára indultak. Ismered, hogy állni kell, mert nincs parancs az indulásra?
Pálék nagyon világosan ismerték: “eltiltatánk”. Egy határott nem! Kész vagy-e engedelmeskedni? Sokszor nem könnyü állni, és csak akkor indulni, amikor Ô mondja. Annyi hiábavaló út van életünkben, annyi sürgés-forgás, mert olyan dolgokat csinálunk, amiket nem kellene. Pálékat nem eresztette a Lélek. Egy belső tiltásra maradtak és vártak. “És azon az éjszakán látás jelenék meg Pálnak, egy macedón férfiú állt meg előtte, kérve őt és ezt mondva: “Jer által Macedóniába, és légy segítségül nékünk.” A “látás” szót szeretném tisztázni. A Biblia világosan elmondja a Zsidókhoz írott levélben: “Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképpen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, az utolsó időkben szólott nékünk Fia által.” (1,1). A Bibliában azért vannak álmok, látomások, mert azoknak az embereknek még nem volt kezükben Ige. Most az Ô Fia által szól Isten. Jézus Krisztus pedig a testté lett Ige. Kezünkben az Ige, és Igéje által szól hozzánk Isten. Ne várjunk álmokra, látomásokra. Isten sokféleképpen vezethet, de a középpont mindig az Igéje. Lábainknak szövétneke a Te Igéd.
Isten szólt és Pál megértette akaratát, mert azt mondja az Ige: “Mihelyt pedig a látást látta, azonnal igyekezénk elmenni Macedóniába, megértvén, hogy oda hívott minket az Úr, hogy azoknak prédikáljuk az evangéliumot.” Amikor Isten szól, vagy valamit mutat, megértése annyit jelent: lehet mozdulni, indulni. Isten akaratát megérteni igen nagy dolog. Bizonyosságot jelent, és belül a Lélek örömét. Egy tőlem teljesen függetlenül felbuzduló öröm. “Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden Igével, amely Istennek szájából származik.” (Máté 4,4). Amit Tőle hallottam és megértettem, bizonyosság, öröm, és erő az útra. Modersohn írja: minél több az akadály, annál nagyobb áldást várok. Minél nehezebben jutok keresztül valamin, annál biztosabb, itt az Úr akar valamit. Csodálatos dolog, Pálék megértették, oda hívott minket az Úr. Keresztbe állhat minden, de ha Ô hívott és küldött oda, mindent el fog rendezni azért, “hogy azoknak prédikáljuk az evangéliumot.”
Az Ige ott lesz jó szerencsés, ahová az Úr küldte. Onnan nem tér vissza üresen. Vajon odaviszed az Igét, ahová Ô küldte, és azt az Igét viszed, amit Ô küldött? Ha nem, az utam és szolgálatom sikertelen lesz. Így mondja az Ige: “azonnal igyekeztünk elmenni Macedóniába.” Olyan sokszor szerepel ez a szó a Bibliában, hogy “azonnal”. Pál mondja: “De amikor az Istennek tetszett…hogy kijelentse az Ô Fiát én bennem, hogy hirdessem Ôt a pogányok között: azonnal nem tanácskoztam testtel és vérrel.” (Gal 1,15-16). Az engedelmességnek ez a feltétele: azonnal, örömmel, egészen. Megteszed-e amit az Úr mond egészen és örömmel? Nem kicsit, és nem félig: egészen. Azonnal – Macedóniáig. Pálék megérkeztek Filippibe, Macedónia első gyarmatvárosába. Közben szép és érdekes helyeken mentek keresztül, de oda nem volt küldetésük. Ha valahova nincs küldetésed, menj bátran tovább. Sokszor megyek keresztül Pesten, várnak az enyéim, – számunkra nincs időd, kérdezik? Vérző szívvel megyek keresztül, de máshova van küldetésem.
“Elhajózván azért Troásból, egyenesen Sámothrákéba mentünk, és másnap Neápolisba. Onnét pedig Filippibe…És ebben a városban töltöttünk néhány napot.” Mert ide küldettek! Isten gyermekének legfontosabb kérdése a vezetés. Sokan mondják: miért kell mindig kérdezni, felnőtt gyermeke vagyok az Úrnak, ha valamit nem jól teszek, majd megállít az Úr. Nem tudom volt-e felnőttebb gyermeke az Úrnak, mint az Egyszülött Fiú, aki elsőszülött volt? “A Fiú semmit sem tehet önmagától”. (János 5,19). Te érettebb keresztyénnek érzed magad a Fiúnál? …”mert amiket az cselekszik, ugyanazokat hasonlatosképpen a Fiú is cselekszi.” A Fiú szeme mindig az Atyán volt. Vajon nézed az Atyát, kérdezed az Urat: jó úton vagyok-e, akaratodat teszem-e? “Mert az Atya szereti a Fiút, és mindent megmutat néki, amiket ő maga cselekszik; és ezeknél nagyobb dolgokat is mutat majd néki, hogy ti csodálkozzatok.” (20.v.) Ha kapcsolatban vagy vele, vezetni fog a legkisebb dolgokban. A hangját kell megismerni. “Az én juhaim hallják az én szómat.” (János 10,27). Ismerik! Hozzászoktál a hangjához? Naponta figyeled a hangját? Ha már hozzászoktál, azonnal tudod: ez az Úr.
Az engedelmesség még Jézusnak is harcot jelentett. Gondoljatok a Gecsemánéra. Elhangzik az egyetlen “nem”, amit Jézus a földön mondott. Tudta, hogy a bűn elszakítja az Atyától. Zsidók 5,7 mondja: “Ki az ő testének napjaiban könyörgésekkel és esedezésekkel, erős kiáltás és könyhullatás közben járult ahhoz, aki képes megszabadítani őt a halálból, és meghallgattatott az ő istenfélelméért.” Az Fiúnak is meg kellett harcolni az engedelmességet. “Engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.” (Filippi 2,8/b). Jó volna látni, hogy követni tudd! Hogy akarod követni azt, akit nem látsz, nem ismersz és nem szeretsz? Ahhoz, hogy Jézust követni tudd, meg kell újulni szívedben az iránta való szeretetben. Jézusról meg van írva: “mivelhogy szerette az övéit e világon, mindvégig szerette őket.” (János 13,1/b). Reggeli csendességemben felnézek rá, olyan jó teljes szívvel mondani: “Szeretlek Uram, én erősségem!” (Zsoltár 18,2). Tudnod kell, mi zavarja az Úrral való kapcsolatodat. Isten most helyre szeretné állítani, hogy vezethessen a Lélek, és mehess azon az úton, melyet Ô tervezett számodra. Kérjed az Urat, hogy mindent, ami megakadályozza a Vele való kapcsolatod, hozzon világosságra és tisztítson meg.
Imádkozzunk!
Köszönöm, Úr Jézus, hogy imádságban is fölnézhetünk Rád. Olyan ritkán keres a szemünk és szívünk Téged. Annyi mindenre gondoljuk, hogy nélküled is el tudjuk dönteni. Vígy oda vissza, amikor még hitben kicsi gyerekek voltunk, amikor elindultunk Veled bizonytalanul, reszketve és Rád figyelve. Bocsáss meg minden útunkat, minden magabiztosságunkat. Úr Jézus, tégy minket egészen kicsivé, hogy vezethess, megáldhass, felhasználhass.
Ámen.