“Istennek beszéde élő és ható” Zsidók 4,12
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1996. május
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
JER ÁLTAL MACEDÓNIÁBA (3/5)
A Sátán “igen”-je
“Lett pedig, mikor mentünk a könyörgésre, egy szolgálóleányka jött előnkbe, kiben jövendőmondásnak lelke volt, ki az urainak nagy hasznot hajtott jövendőmondásával. Ez követvén Pált és minket kiált, mondván: Ezek az emberek a magasságos Istennek szolgái, kik néktek az idvességnek útját hirdetik. Ezt pedig több napon át mívelte. Pál azonban megbosszankodván, és hátrafordulván, mondá a léleknek: Parancsolom néked a Jézus Krisztus nevében, hogy menj ki belőle. És kiment abban az órában. Látván pedig annak az urai, hogy keresetüknek a reménysége elveszett, megfogva Pált és Silást, vonák a piacra a hatóságok elé. És odavezetvén őket a bírákhoz, mondának: Ezek az emberek zsidó létükre megháborítják a mi városunkat. És olyan szertartásokat hirdetnek, melyeket nem szabad nekünk bevennünk, sem cselekednünk, mivelhogy rómaiak vagyunk. És velök egyben feltámadt a sokaság ő ellenök. A bírák pedig letépetvén ruháikat, megvesszőztették őket.” ApCsel. 16,16-22
Urunk, mindennap elmondjuk, hogy számunkra Te vagy az élet! Segíts, hogy ez valósággá lehessen, ne legyen Rajtad kívül senkink és semmink. Áldj meg így bennünket, hogy igazán áldássá tehess.
Ámen.
Az Úr azért hívta el a tizenkettőt, hogy együtt éljen velük. “Akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk.” (Róma 14,6). Ha valakivel együtt élek, kicsi kérdéseimet is elmondom, mert ezen keresztül is kapcsolatom van vele. Ahogy egy szülőnek öröm, hogy gyermeke a legkisebb kérdéssel is hozzá fordul, az Úrnak is öröme, ha hozzá megyek. Így tanulom és ismerem meg a hangját. Akiket kicsi dolgokban nem vezethet az Úr, azokat nagyobb dolgokban sem vezeti. Az Úr azt ígérte: “Szemeimmel tanácsollak téged.” (Zsoltár 32,8). Azt szeretné, ha mindig az Ô szemébe néznénk, és tanácsát figyelnénk. Mi mindnyájan kígyómarta emberek vagyunk, de azt meg tudjuk tenni, hogy egy percig fölnézünk Jézusra. Olyan sokszor nem tesszük meg, ezért tévesztjük el az utat.
Istennek az igen-je az volt, hogy Lidiának megnyitotta a szívét. Valami kicsiben elkezdődött. Zakariás azt mondja: “Mert akik csúfolták a kicsiny kezdetet, örülni fognak, ha meglátják Zorobábel kezében az ón-követ.”(4,10). Ne vegyük semmibe a kicsiny kezdetet, az első embert, Lídiát, akinek Isten megnyitja szívét, és jelzi, hogy cselekedni akar. Isten igen-je ne az legyen, hogy szolgálatunkon sokan vettek részt. Az számít, ott van-e az az egy ember, akihez Isten szólni szeretne. Jézus az egyért mindent megtesz, az egy juhnak, nem a kilencvenkilencnek megy utána. Neki elég az egy. Ne legyünk olyanok, ha nem történik óriási esemény, nem is volt értelme az egésznek. Pálék vezetésre megtették ezt a hosszú utat, és Isten ennek az egy asszonynak megnyitja szívét. Kicsin kezdődött, és aztán ébredés lett. Megalakult egy Filippibeli gyülekezet, akit Pál látogatott, és ahol már sokan voltak. Valahol így mondja az Ige: először füvet hajt. Valami kezdődik. Ez lesz majd teljes kalásszá, búzává.
Beszéltünk az Isten igen-jéről, de beszélnünk kell a Sátán bizonyságtételéről is. Modersohn könyvében olvastam: ahol a Szentlélek által hirdettetik az Ige, ott ketten tesznek bizonyságot. Az egyik Isten, azzal, hogy emberek térnek meg, a másik az ördög, aki üldözést kezd. Olyan komolyan írta Modersohn Ernő, vigyázzunk, mert az az ember, akinek életéből hiányzik az ördög bizonyságtétele, az nem okozott igazán kárt az ördögnek. Ott nyugodtan nézi a történéseket, nem izgalmas a dolog, valóban csak sok hű-hó semmiért. De ahol valami elkezdődött, – és látjuk, hogy itt elkezdődött, – ott azonnal előjön az ellenség.
Ne felejtsük el, háborúban vagyunk, az igehirdetés támadás a sötét hatalmak ellen. Nagyon-nagy ellenséget támadunk. Vigyázzon az az ember, aki ezzel nem számol. Itt támadás történt, és lesz visszaütés! Ne gondoljuk, hogy az ellenség tétlenül nézi, ha tőle embereket, lelkeket ragad el Isten Igéje. Ha jelen van a Sátán bizonyságtétele, annyit jelent: veszedelemben van az országa. Két ország háborúzik ebben a világban. Melyik ország királyáé vagy?
Nem tudom mennyi ideig lehettek Pálék Filippiben, amikor elkezdődött az ördög bizonyságtétele, az üldözés. Komoly támadás éri a Sátán birodalmát. A jövendőmondó lány volt az ördög papja, szolgája. Semmi különös nincs róla írva. Ne azt nézzük, ami a szem előtt van. Előttünk csak egy szolgálóleány van. De mögötte? Az Ige világosan megmondja: “Mert az ember azt nézi, ami a szeme előtt van.” (1Sám 16,7). Isten szolgái is csak annyit látnak ami szemük előtt van? Hívő életem elején nagyon komoly imádságom volt: Uram lelki látást adj, hogy mögé lássak annak, aki és ami előttem áll. A mögötte levő szellemi erőnek. Ne a szemem előtt levőt lássam, ami talán tetszetős, kedves.
Lehet, hogy ez a szolgálóleány nagyon helyes, kedves, csinos lány volt. De mi volt mögötte? Vigyázzunk, mert az emberek mögött erők vannak. Erre a lányra azt mondja az Ige: “akiben a jövendőmondásnak a lelke volt.” Lukács 9,55-ben Jézus a tanítványainak mondja: “Nem tudjátok minémű lélek van ti bennetek.” Mi is megdöbbenünk, amikor hirtelen indulat tör ki belőlünk. Erről a kislányról sem tudta senki, amíg gazdái föl nem fedezték, hogy hasznos nekik. Akkor haragudtak meg, amikor meglátták, hogy keresetüknek nagyrésze elveszett. Előtte azt mondja az Ige: “ki az ő urainak nagy hasznot hajtott jövendőmondásával”. Ennek a szegény leánynak a rettenetes állapotát használták ki. A hasznot nézték. A gazdát nem érdekelte, hogy ez a leány mit gyötrődött. Micsoda györtrelmei, kényszergondolatai, álmatlan éjszakái lehettek. Amilyen lelket hordoz az ember, az vezérli az életét, és az teszi tönkre. Akiben Isten lelke lakik, örömöt, békességet, szeretetet áraszt.
Az emberek csak a hasznot nézik. Az Ige azt mondja: minden az emberért van. “A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért.” (Márk 2,27). Jézus az emberért lett. Isten a Fiát adta az emberért! Vajon mi is úgy nézzük a másik embert, mint a legnagyobb értéket a földön, vagy pedig felhasználjuk, és kihasználjuk önző érdekeinkre?
Ebben a leányban jövendőmondásnak lelke volt. Egy megszállott lány, akiben emberfeletti képesség volt. A gadarénusban emberfeletti erő volt, semmivel nem lehetett megkötözni. Ez a leány ott járkál Pálék mögött, és teljesen igazat mond. “Ezek az emberek a magasságos Istennek szolgái, akik néktek az idvességnek útját hirdetik.”
Nagyon sokszor, amikor jóslatokról beszélnek, mondják: Igazat mondott, megtörtént. Nem ez dönti el, – az a kérdés, Istentől van-e, vagy az ördögtől. Az ördög az Isten majma. Ugyanazokat csinálja, mondja, amiket Isten ígért, csak nem isteni, hanem démoni, ördögi erővel. Ez jövendőmondás. Vannak gyógyulások, valaki valóban meggyógyult. Világos, erők vannak emögött, csak ördögi erők. Van ördögűzés. Így mondja Jézus: “És ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki?” (Máté 12,27). Jézus azt mondja: “És ha egy ország önmagában meghasonlik, meg nem maradhat az az ország.” (Márk 3,24).
A nyelveken szólásnál is arra hivatkoznak, hogy benne van a Bibliában. A kérdés az, milyen erő van mögötte. Ezt kellene megismerni. Isten szolgáinak kérni kellene a lelkek megítélésének kegyelmi ajándékát. Életbevágóan szükségünk volna rá, hogy meg tudjuk állapítani, mi mögött milyen lélek van. Egyszerű falusi asszonyok mondták, már a légkörből érezni lehetett, itt valami idegen van. Aki a Pásztor hangját ismeri, az idegenre nem hallgat.
Azt mondottuk, hogy ez a szolgálóleány jövendőt mondott, és az igaz volt. “Ezt pedig több napon át mívelte.” Pál hátrafordult, és parancsolt a léleknek. Isten Igéje szerint Isten gyermekei parancsolhatnak az ördögnek, de csak azok, akik arra megbízást és jogot kaptak. Ez kegyelmi ajándék kérdése. Mi ne parancsolgassunk, mert úgy járunk, mint a Skéva fiai. Pálnak megvolt ez a kegyelmi ajándéka, ő parancsolhatott a tisztátalan léleknek, hogy menjen ki. Azt mondja az Ige: “És kiment abban az órában.” Volt, amikor azonnal kiabálva kiment. Emlékszünk a holdkóros fiúra, amikor Jézus szólt, abban a pillanatban földhöz verte a tisztátalan lélek és mindenki előtt kiment. Itt nem volt semmi szenzációs jelenet, de kiment.
Ha valaki Isten erejével parancsol, nem biztos, hogy azonnal történik valami, lehet, hogy később. Nem biztos, hogy abban az órában. Olyat is láttam és tapasztaltam, hogy később történt meg. De ha az Úr erejével szólt és Isten Lelke volt mögötte, akkor meg fog történni. Talán az Úr nem akart itt nagy felhajtást csinálni, még nagyobb botrányt, ami aztán úgyis lett. Ô tudja mit mikor tesz. Imádságunkat is sokszor nem azonnal hallgatja meg, várni, és hinni kell.
Aztán jön a következmény, a visszatámadás. “Látván pedig annak urai, hogy keresetüknek reménysége elveszett, megfogák Pált és Silást, vonák a piacra a hatóságok elé. És odavezetvén őket a bírákhoz mondának.” Mondják a maguk mondókáját. Feljelentés történik. Hányszor félünk ettől, nehogy valami baj történjen. Aki ezektől fél, ne kezdjen bele Isten munkájába. A Biblia nagyon világosan megmondja: “De mindazok is, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, üldöztetni fognak.” (2Tim.3,12). Számolj ezzel, ha Jézus Krisztus után indultál el! Így írja az Ige: az Ô nyomdokait kövessétek. Az Ô nyomdokai a keresztre vezetnek. Ha neked ez az út nem tetszik, ne indulj el az Ô lábanyomán!
Nézd meg az első keresztyéneket: Isten nagy ébredést adott, és nagyon sokan mártírhalált haltak. Elindultak Valaki után, aki a Golgotára ment, aki vállalta a szenvedést. A tanítvány nem lehet nagyobb a Mesterénél. Az a világ, amelyik Jézust keresztre feszítette, nem fog hozsánnázni neked. Aki Ôt követi, aki az Ô nyomdokain indul el, az számoljon, hogy az ördög bizonyságot fog tenni. Itt politikát kevernek bele: ezek zsidók, mi pedig rómaiak vagyunk, megháborítják a városunkat! A sokaság mindig a dolgok mellé áll. Pál életében is mindig felindítják a sokaságot. Ha a sokasággal akarsz menni, ne indulj el az Úr útján. Olyan sokszor éltem át ébredésekben, hogy emberek nem mertek felállni, mert jaj, mit szól a falu. Amint az emberek lelkében ott van a nagy öröm, már üldözi a családja, az egész falu.
Lídia szívét megnyitotta az Úr, és pár nap múlva kezdődik a háború. Ne lőj az ellenségre, ha nem akarod, hogy visszalőjenek. Döntsd el, háborúba nem megyek, mert visszalőnek. Olyan ez, mint mikor valaki tornyot akar építeni, üljön le és számítsa fel a költségeket. Vagy ráadom az életemet, vagy nem csinálom. “Életöket nem kímélték mindhalálig.” (Jel 12,11). A Biblia szerint ezek a győztesek. Aki félti az életét, a családját, sajnálja az anyagiakat, az ne menjen harcba. A háborúban lőnek. Talán ti még joban tudjátok, hogy reánk mennyire lőnek. Olyan jó, hogy sokszor nem is tudjuk meg, hogy miket mondanak. De hogy mondják, ez az ördög bizonyságtétele.
Egy faluban jártam, hívő testvérek együtt voltak, és sírtak ahogy csak tudtak, mert azt híresztelték rólam, hogy kocsmában együtt láttak a katolikus pappal. – Ti ezen sírtok? – Jót nevettem, hogy ilyen bolondságot ki lehet találni? – Te ezen nevetsz, kérdezték? Hát mit csináljak? Csak azért találnak ki vad dolgokat, hogy az evangélium hitelét veszítse.
Üldözést kezdenek, és sikerül is egy darabig. Azért lehet ennek örülni, mert akik Jézusért szenvednek, azokon megnyugszik a kegyelemnek és dicsőségnek lelke. Amikor hitrejutottam, az iskolában ahol tanítottam az Úr ébredést adott az osztályomban. Egy kislányra emlékszem, aki otthon bizonyságot tett. A bátyja attól kezdve csúfolta: a hívő mosakszik, a hívő eszik, a hívő veszekszik. Rájött, hogy ezek nem illenek össze. Enni szabad, mosakodni is, de veszekedni? A család is mindig piszkálta. Elmondta, hogy mikor ebédeltek, akkor is az Úrról beszéltem, és a bátyám olyan dühös lett, hogy leöntött egy pohár vízzel. Az arcomom végig csurgott a víz, de a megtérésemkor sem voltam olyan boldog, mint akkor. Ez a kislány tíz éves korában megtapasztalta: “Semmit ne félj azoktól, amiket szenvedned kell.” (Jel 2,10). Szenvedni kell, de semmit nem kell félni.
Amikor az osztályomban ébredés lett, elterjedt a hír: be fognak csukni. Egy kicsit megijedtem. Egyik hívő testvérem azt mondta: csak most jutottál hitre, és ha az Úr már méltónak tart arra, hogy a nevéért szenvedj, nagyon foglak irigyelni. Néztem rá, – ezért irigyelni lehet valakit? Ez nem rossz dolog, ettől nem kell félni. Az egész gondolkozásmódomat megváltoztatta akkor az Úr. Hálás vagyok annak a testvéremnek, aki ezt mondta. Azóta másképp nézem a nehézségeket. A mennyben ez dicsőség, ezért irigyelni lehet az embereket.
Gondoljátok el az első keresztyéneket, visszautasították a megmenekülés lehetőségét, hogy becsesebb feltámadásban legyen részük. Nem féltek a szenvedéstől. Pálékkal is megtörtént, elfogták, megvesszőzték őket. Lehet, már azt sem bírjuk ki, ha csúfolnak. Valamilyen módon szenvedni kell Érte, ha egyszer érett leszek rá. Nekem akkor meg kellett látnom, nem vagyok még érett az Érte való szenvedésre. Elsimították a dolgot, vidáman tovább tanítottam. Az első keresztyénekről hallottam azt a történetet, hogy tíz embert ki akartak végezni, mert nem voltak hajlandók megtagadni Jézust. Az utolsó pillanatban egy kiugrott a tíz közül. Abban a pillanatban egy a kivégzők közül helyére állt. Te bolond vagy? – kérdezték. Azt mondta: – egy koronát láttam leesni az égből, odaálltam alá. Engedte, hogy kivégezzék Jézusért.
Vajon a te koronád is alá fog hullani, mert gyáva voltál?! A gyáváknak része a kénkővel égő tüzes tóban lesz. Sokan ismerik azt a kis példát, hogy az első keresztyén üldözések közben egy fiatalember mindig attól rettegett, ha mártírhalált kell halnia, nem fogja kibírni és megtagadja az Urat. Mert akkoriban égették a keresztyéneket. Minden este a gyertyalánghoz közelítette ujját, és látta, hogy még ezt sem bírja ki. Mi lesz velem? Azt írja a kis történet, pár év múlva dicséretet énekelve, ragyogó arccal égett el a máglyán.
Ezt nem lehet próbálgatni, ez akkor adatik. Valaki egyszer azt mondta, ha az orvos, és orvosi tudomány megtudta tenni, hogy érzéstelenitik az embert, és a fájdalomból semmit nem érez, akkor Isten ne tudná ezt megtenni? Nem hazudtak azok a mártírok, akik azt mondták: úgy érzem, mintha rózsaágyon pihennék. Miközben a lángok között volt. Nem hiszem, hogy ott színházat lehet játsszani. Ott mindenki azt mondja el, ami teljesen igaz.
A szeretet Istene ott lesz velünk és mellettünk azokban a kicsi dolgokban, amit az Ô nevéért kell szenvedni. Olyan jó az, hogy az Ige nagyon világosan megmondja: Semmit ne félj!
Imádkozzunk!
Uram segíts, hogy soha ne legyek gyáva katona. Köszönöm Uram, hogy háborúba küldtél, s mióta a Tied vagyok, mindig ütközetben lehetek. Dicsőítelek, hogy mindig megvédtél, megszabadítottál. Áldalak Úr Jézus Krisztus, hogy a nyelvek ostora elől is rejtve lehetek. Taníts meg, hogy ne féljünk az emberek szavától, mindenféle rágalmától. Hadd dicsőítsünk Urunk, hogy védelem vagy. Hadd magasztaljunk Úr Jézus, hogy szolgáid védettek, és segíts vállalni, ha nevedért szenvednünk kell. Áldj meg minket bátor, szabad, Téged dicsérő szívvel. Kérlek Úr Jézus add meg életünkben az ördög bizonyságtételét, a neved dicsőségére.
Ámen.