“Istennek beszéde élő és ható” Zsidók 4,12
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1996. május
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
KERESZTELŐ JÁNOS (1/6)
Azokban a napokban
“Azokban a napokban pedig eljöve Keresztelő János, aki prédikál Júdea pusztájában. És ezt mondja: Térjetek meg, mert elközelített a mennyeknek országa. Mert ez az akiről Ézsaiás próféta szólott, ezt mondván: Kiáltó szó a pusztában: Készítsétek az Úrnak útját és egyengessétek meg az ő ösvényeit. Ennek a Jánosnak ruhája pedig teveszőrből volt, és bőröv volt a dereka körül, elesége pedig sáska és erdei méz.
Ekkor kiment ő hozzá Jeruzsálem és az egész Júdea és a Jordánnak egész környéke. És megkeresztelkednek ő általa a Jordán vizében, vallást tevén az ő bűneikről. Mikor pedig látá, hogy a farizeusok és sadduceusok közül sokan mennek őhozzá, hogy megkeresztelkedjenek, monda nékik: Mérges kigyóknak fajzatai! Kicsoda intett meg titeket, hogy az Istennek elkövetkezendő haragjától megmeneküljetek? Teremjetek hát megtéréshez illő gyümölcsöket. És ne gondoljátok, hogy így szólhattok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! Mert mondom néktek, Isten eme kövekből is támaszthat fiakat Ábrahámnak. A fejsze pedig immár a fák gyökerére vettetett. Azért minden fa, amely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik és tűzre vettetik.
Én ugyan vízzel keresztellek titeket megtérésre, de aki utánam jő, erősebb nálamnál, akinek saruját hordozni sem vagyok méltó, Ô Szentlélekkel és tűzzel keresztel majd titeket. Akinek szóró lapát van az ő kezében, és megtisztítja az ő szérűjét; és az ő gabonáját csűrbe takarítja, a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel.” Máté 3,1-12
Ezen az estén az első két versről szeretnék beszélni, azután majd sorban napról-napra tovább jutunk az Igében. Így kezdi a mai Igénk: “Azokban a napokban”. Milyen napok ezek a napok? A Jézus Krisztus jövetele előtti napok. Hiszen tudjuk, hogy ádvent van. Biztos azok a napok voltak, amikor János jött, és kezdett prédikálni és kezdte hirdetni az Isten Igéjét.
Nem tudom, hogy a testvéreknek mit jelent ádvent. Nekem talán egész évben ezek a legkedvesebb napok, amikor ádvent első vasárnapján felhangzik az Ige: “Imé jön néked a te Királyod!” (Zak 9,9).
Szeretném most megkérdezni, mikor volt utoljára olyan igazi örömötök? Minek tudtatok úgy igazán örülni? Vagy talán nagyon régen volt, évek, évtizedek múltak el úgy, hogy teljes szívből, fenntartás nélkül tudtunk volna örülni?
Isten nagy nagy örömöt készített nekünk, és ez a karácsony. Ne higgyük, hogy Isten azt akarja, hogy gyermekei itt a földön szomorúak és elkeseredettek legyenek. Az Ô akarata, ahogy egy szülőnek is az az öröme, hoga gyermekei boldogok legyenek. Egyetlen apának, vagy anyának sem tetszik, ha a gyermekei sírnak, szomorúak és elkeseredettek. Isten is így szeretne látni bennünket. Ô azt szeretné, hogy minden gyermekének nagy-nagy öröme lenne. Azért üzeni most: Örülj nagyon Sionnak leánya!
Ok nélkül nem lehet örülni. De adventnek ez az üzenete: örülj, mert jön! Örülj, mert jön a megoldás. Vajon mit jelent számodra ez az üzenet? Vajon tudsz-e neki örülni? Azokban a napokban – mondja az Igénk, eljött Keresztelő János. Hát nem Jézus? Jézus előtt járt az útkészítő. Keresztelő Jánosnak ez volt a mondanivalója: Jön Jézus, készítsétek az útját!
Ma este arról szeretnék beszélni, hogy életedben és az enyémben is, vannak és voltak útkészítők. Dolgok, események, emberek, Ige, amelyik azért küldetett, hogy készítse a Jézus útját. Ti falusi emberek jól tudjátok, hogy mielőtt elvetitek a magot, szántani kell. A magnak el kell készíteni a talajt, nem lehet kemény földbe vetni.
A szívünkben is megvan ez az útkészítő munka. Ma este azt szeretnénk megnézni, hogy hogy is készíti Isten ezt az utat. Az első útkészítőt így szeretném nevezni: a szenvedés. Hozzád eljött már Keresztelő János, az útkészítő szenvedés?
Talán sokaknak az van a szívében, miért éppen az én életemben, miért pont számomra van ez a sok nehéz. Lehet, hogy testi nyomorúság, szenvedés, betegség, fájdalom az Ô útkészítője.
Életedben megjelent már ez az útkészítő szenvedés? Gondoljunk csak vissza sok-sok mindenre, amiről nem tudjuk, hogy miért van. Így mondta valaki, nem értem miért kell mindig ilyen betegnek lennem. Hányszor mondják, hogy a másik, aki soha templomba nem jár, Bibliát nem olvas, annak semmi baja sincs.
A bajok, a szenvedések Jézus Krisztus útkészítői, Ô előtte küldettek. Persze nemcsak testi szenvedések vannak, lehet hogy családi bajok. Nagyon jó volna most egy kicsit visszaemlékezni életünk dolgaira. Hány asszonynak útkészítő Jézus számára egy iszákos férj, azok a nagyon nehéz körülmények otthon, amire azt mondja, hogy ezt nem lehet tovább bírni. És nem tudja, hogy tulajdonképpen minden azért van, mert jön Jézus. Gondoljunk egészen gyakorlatilag az életünkre, és értsük meg, hogy Isten mindennel jót akar.
“Azokban a napokban” csak azért történik mindez, hogy készítse az Úr Jézusnak az útját. Lehet, hogy életedben nincs semmi nyomorúság, de van belső nyomorúság, idegesség. Hányszor mondják el emberek, nem tudom mi a bajom. Sokszor már úgy ébredek, tele vagyok rossz, gyötrő gondolatokkal, félelmekkel, nyugtalansággal. Ezek is sok embert vezettek már Jézushoz. Jézus útkészítői a szenvedések. Nagyon sokszor előtte küldettek.
Keresztelő János a szívünkben lakik bent, a lelkiismeret szavában. Ugye tudod, hogy van ott bent egy hang, amit nem lehet elhallgattatni. Sokszor szeretné az ember, de nem tudja. Ismered ezt a hangot? Kicsi gyermekkorodtól kezdve beszél, sok mindennel kapcsolatban mondta neked, hogy ne tedd!
A Bibliában erről beszél az Ige Heródes életében, aki a testvére feleségével akart együtt élni, és egyszer csak megszólal Keresztelő János: “Nem szabad neked a testvéred feleségével élned.” (Márk 6,18).
Nem hallottad még belülről ezt a tiltást? Amikor belülről mondta neked egy hang, hogy nem szabad! Nem hallottad ezt a hangot, amikor talán férjhez akartál menni valakihez, talán a test vitt, a vér vitt,és egy hang azt mondta neked: ne tedd, nem lesz ez jó.
Talán amikor valamit szerettél volna megszerezni az örökségből, amikor mondtad, hogy az nekem jár, egy hang pedig azt mondta: hagyd, nem kell ezért összeveszni a családdal. Nem kell szembe kerülni a testvéreddel, engedj neki, hagyd. Nem ismered ezt a hangot? Talán vitatkoztál vele, csak nem vagyok bolond, hisz az jár. Ugye emlékszel hogyan vitatkoztál vele?
Ez a belső hang a lelkiismereted szava. Jaj testvér, vigyázz, irtózatos dolog, ha nem hallgatsz erre a szóra. Mert a lelkiismeret szava Isten szava! Német könyvben olvastam azt a történetet amit szeretnék elmondani egy gazdáról, aki nagyon kegyetlen ember volt. Mindene a vagyon, a pénz volt. Mindent megtett, hogy minél többet szerezzen, nem számított milyen áron.
Mikor a tehenét eladta, egy szegény asszonyt csapott be vele. Ment hazafelé a pénzzel, és ez volt a kérdés: van ennek az embernek lelkiismerete? A feleségét is dolgoztatta terhesen, csak azért, hogy minél több pénz legyen. És utána mindig ott van, hogy van ennek az embernek lelkiismerete?
Aztán leírja a történet, hogy nagyapa korában az egyik kis unoka nagyon megfogta ennek az embernek a szívét. A kicsi unoka beteg lett. Az 5-6 éves kislány ott fekszik lázasan az ágyban. A szülők orvosért mentek. Ott ül az öreg gazda az ágy szélén, látja ahogy lázasan, izzadtan forog a kicsi gyerek, és hallja ahogy megszólal: nagyapa imádkozz, nem akarok meghalni. Az öreg ember nagyokat sóhajt, Istenem, Istenem, – én ugyan becsaptam azt a szegény asszonyt azzal a tehénnel…Istenem…a gyerek forog a lázban, nagyapa nem akarok meghalni!
Újra az öreg ember, – Istenem, én ugyan nagyon kegyetlen ember voltam, senkit nem kíméltem, de Istenem, hallgass meg Istenem!
Óh az Isten tud vallatni testvér. És volt annak az embernek lelkiismerete. Eljött az a pillanat, amikor mindent kivallott, amikor megszólalt a lelkiismerete: Keresztelő János.
Tudjátok Heródes mit csinált? Börtönbe vettette Keresztelő Jánost, hogy ne hallja a szavát. De a börtönből is hangzik, ott a szíved mélyén, ha egy kicsit odafigyelsz. Tudjátok miért ordíttatja a világ egész nap a rádiót, a televíziót, a hangos bemondót? Mert fél, hogy egyszer onnan mélyről megszólal egy hang, hogy mit csináltál az anyáddal?! Jaj nem kellett volna még neki a temetőbe jutni.
Egy asszony mondta el egyszer, hogy gyilkosa vagyok az anyósomnak. Bevittem az elfekvő kórházba, nehéz volt már otthon tartani, folyton kinyitotta a gázcsapot. De az elfekvőben pár hét alatt meghalt, agyon altatták. És a temetésen ordított egy hang: gyilkos! Hát nem tudtál volna otthon maradni és ápolni?
Mit fog mondani egyszer majd a lelkiismereted amikor megszólal? Mert készíti Jézus útját. Keresztelő János szava megmondja az igazat. Lehet vele vitatkozni, lehet mondani, nem tehetek róla, de, de, nem akartam úgy csinálni, de nem volt más kiút. Lehet vele vitatkozni, de úgyis elmondja újra meg újra. Ismered ezt a hangot?
Jönnek talán életedben is olyan dolgok, amikor Isten tud vallatni. Lehetnek olyan körülmények, hogy sírva, reszketve fogod mondani: Istenem, most könyörülj Istenem!
“Azokban a napokban,” bár ezek a napok lennének, amikor megszólal a lelkiismereted. Mert látod ez a pokol. Egyszer azt kérdezték egy börtönbe zárt embertől, hogy milyenek a körülmények. Azt mondotta: kérem itt kívül semmi baj – itt belül van a pokol, belül van a kínzókamra.
Tudod mi a pokol? Az, hogy egyszer örökkön örökké gyötörni fog a lelkiismeret azokért, amiket most nem akarsz meghallani. “Azokban a napokban,” – bár ezekben a napokban megszólalhatna Keresztelő Jánosod. Mert Keresztelő János az a valaki volt, aki megmondta az igazat, az Isten ítéletének a szavát.
Hadd mondjam a harmadik formáját Keresztelő Jánosnak ahogy jelentkezik: Isten Igéjében. Ezekben a napokban az Isten Igéjén keresztül jön az Úr. Adj hálát, hogy még nem a szenvedés satujába fogott bele. Adj hálát azért, hogy még nem a lelkiismeret poklában vagy benne. Adj hálát azért, hogy most még az Istennek Igéje szól, és megmondja neked az igazat.
Emlékszem, hogy egy fiatal ember elment egy igealkalomra, otthon azt mondották: hadd menjen, nem árt az neki. És ártott. Egy olyan szót hallott meg, ami felborította az egész életét és Jézushoz vitte. Aztán rajta keresztül az egész családot.
Testvér, itt most meghallhatod Isten személyes szavát hozzád. Így mondja az Igénk: “Azokban a napokban eljött Keresztelő János, aki prédikál”. Az igehirdetés nem veszélytelen dolog, jól gondold meg testvér, el mersz-e ide jönni, mert itt megtörténhet, hogy belekerül a szívedbe az a szó, ami talán felborítja az egész életedet. Csak egy kicsi szó. És talán eszedbe jut minden, a gyerekkorod tisztátalan játékától kezdve minden, ami az életedben történt. Vagy talán utolér az a szó, hogy tolvaj. Te akkor azt mondod, hogy én, én? Akkor eszedbe jut majd minden, az első lopásodtól kezdve, minden amit elvittél a téeszből, a munkahelyedről. Talán elkezd ordítani a házban a gerenda, amit úgy szereztél.
Az Isten Igéje hatalmas szó. Egy leány mondta el, hogy igehirdetésről hazament ezzel a szóval, hogy: engedetlen leány. Vádolni kezdte az egész élete. Egyszer csak égetni kezdte a sok fájdalom, amit a szüleinek okozott. Bár ma kezdene el égetni a lelkiismeret tüze minden bűnt. Egy hetvenöt éves asszonyhoz hívtak el egyszer. Éjszakákon át nem tudott aludni, csak gyötrődött. Mikor leültem mellé elkezdte mondani öt éves korától kezdve a bűneit. Hetven év távlatából égni kezdett a pokol.
Egyszer égni fog, vagy most, vagy majd egyszer örökkön örökké. Bár ma este ne tudnál elaludni. Bár eszedbe jutnának dolgok. Bár forgolódnál az ágyadban. Bár úgy történne veled, mint azzal a szabolcsi gazdával, aki elmondta, hogy este hallgattam az igehirdetést, az éjszakám rettenetes volt. Másnap reggel vittem a moslékot a disznóknak, és a vödröt letettem az udvar közepén, és rohantam oda ahol az igehirdető volt, és azt mondtam: segítsen rajtam, imádkozzunk, nem bírom tovább, égetnek a bűneim.
“Azokban a napokban” eljött Keresztelő János, az Isten szava. Bár az Isten ítélete az Igén keresztül ítélhetné most meg az életed, hogy ne szenvedésen keresztül kelljen majd ítélnie. És ha még az sem elég, ne kelljen a kárhozatban ítélni majd. Ne hidd, hogy van olyan bűn, aminek nincs büntetése, ne hidd. A bűn és a büntetés össze van kötve, csak lazán. Sokszor évek múlnak el, mintha semmi nem lenne. Ne hidd! Minden bűnöd büntetése eljön. Az Isten ítélete mérhetetlenül éles, csak van valami ami még élesebb. Így mondja a Zsidók 4,12: “Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélü fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait.”
De hadd mondjam, hogy az Isten szeretete még élesebb, az még mélyebbre vág. Ha egyszer majd találkozol az Ô szeretetével, akkor fogsz igazán összetörni. Mert akkor megérted, hogy minden szeretetből történt. A nővérem az öt éves kislányát vitte kórházba és ott kellett hagynia. Elmondta, hogy amint ment kifelé a kórteremből, a kislány felsikoltott: Mamikám ne hagyj itt! A nővérem azt mondta, folyt a szememből a könny, de nem fordultam hátra.
Testvér, meg fogod érteni, hogy hallotta, hallotta a sikoltásodat, hallotta amikor azt mondtad, hogy Istenem most segíts! Csak akkor még nem lehetett rajtad segíteni. Úgy tett, mintha nem hallaná. Ugye érted, hogy ez az anya szerette a gyermekét, nem azért hagyta benne a szenvedésben, mert nem szerette, de mert szüksége volt erre a szenvedésre.
Ha egyszer majd megismered a szeretetét, akkor mindent látni fogsz. Akkor megérted, hogy minden szeretetből történt, hogy jöhessen hozzád Jézus, lehessen nagy örömöd, lehess igazán boldog.
Egy család története szerint apa és két fia bányászok voltak. Az apa és az egyik fiú már befogadta Jézust, új életük volt. A másik fiú még ellenállt, sőt ahogy kérlelték még keményebb lett. Mind a hárman egy tárnában dolgoztak, akkor is amikor egy alkalommal a tárna beszakadt. Abban a pillanatban megértették, hogy el vannak zárva a világtól, nem lehet hozzájuk érni. Tudták, hogy a mentők sokára fognak hozzájuk jutni mert mélyen vannak. Egyre lasabban égtek a bányászlámpák, fogyott az oxigén, végül elaludt mind a három lámpa. Ott voltak a sötétben. Az apa és fiú kérték a másik fiút: Jancsi, még elfogadhatod Jézust, itt az utolsó pillanat, Jancsi, meghalunk. Ha eddig nem kellett, ezután sem kell, ha meghalok, hát meghalok, mondta a fiú, hagyjatok nekem békét.
A végén már ott feküdtek mind a hárman a földön. Isten hallotta a kettő imádságát. Egyre halkabban szólt. Készültek haza. Az apa utolsó mondatai: Úr Jézus ne hagyd elveszni a fiam, Úr Jézus könyörülj a fiamon, ne engedd elkárhozni a fiamat. Aztán néma csend. Hosszú órák teltek el, míg végre odaértek a mentők és felvitték a három holttestet. Élesztgetési kísérletek újra és újra, hátha mégis. És egyszer valaki felsikolt: egy él!
Ugye tudjátok melyik? Jancsi. Amikor magához tért a kórházban, az első gondolata ez volt: az apám imádsága! Isten meghallgatta az apámat. Aztán amikor felépült, egy szomorú ember járt istentiszteletről istentiszteletre. Nem hallott mást, csak az ítéletet. Rettenetes pokol volt. Sokan imádkoztak érte a gyülekezetben, de látták, hogy hiába. A bűneit látja csak, de nincs kegyelem. Advent van, de nincs Jézus. Aztán egyszer csak felzokogott Jancsi, mert mégis csak megértette, hogy Jézus érte is meghalt, hogy neki is megbocsátotta a bűneit. Advent után karácsony lett, nagy öröm lett.
Ez a fiatal ember lett az egész környék legáldottabb igehirdetője. Senki nem tudta úgy mondani, olyan hálásan, olyan könnyesen, olyan valóságosan, hogy értitek-e, értem, nyomorult bűnösért, akit az apja szava nem hatott meg, aki az utolsó pillanatban is keserűséget okozott apjának, – értem, értem jött Jézus.
Testvér ádventben élsz? Lesz-e karácsonyod ezen a héten? Lesz-e igazán nagy örömöd?
Imádkozzunk!
Hálát adunk Uram az Igédért. Most azt köszönjük meg, hogy eddig csak annyi csapás ért, amennyi ért. Azt köszönjük meg, hogy eddig csak annyit gyötört a lelkiismeret, amennyit gyötört.
Köszönjük, hogy szeretnél minket az Igéden keresztül hívni ezen a héten. Köszönöm, hogy hívod és keresed itt a testvéreimet, hogy szereted és hazavárod őket, hogy azt üzented ezen a Igén keresztül, hogy térj meg, gyere haza, várlak, szeretlek. Segíts, hogy szívünkig érjen a szavad. Segíts, hogy ne tudjunk szabadulni tőle, segíts, hogy hazahívjon a szavad. Könyörülj rajtunk, hogy lehessen boldog, örömteli, Téged dicsérő életünk. Az Úr Jézus nevében kérünk.
Ámen.