“Szolgáljatok az Úrnak örömmel” Zsolt 100,2

Igehirdetések szerzője: Trausch Liza
Szerkesztő: Borsós Róza
Nyomtatásban megjelent: 1997. május



Előző igehirdetés Következő igehirdetés

 
ESZTER KIRÁLYNŐ (2/6)

Szépítőszerek


“És tetszett a leány az ő szemeinek és kegyébe fogadta és sietett neki szépítő szereket adni, és kiadni az ő részét és hét leányzót, akit néki a király házából kellett kiszemelni és vitte őt és az ő szolgálóleányait az asszonyok legjobb házába. Még nem mondta Eszter az ő nemzetségét és származását; mert Márdokeus meghagyta néki, hogy meg ne mondja. Márdokeus pedig minden nap járt az asszonyok házának pitvara előtt, hogy tudakozódjék Eszter hogyléte felől, és hogy mi történik vele. Mikor pedig eljött az ideje minden leánynak, hogy bemenne Ahasvérus királyhoz, miután asszonyok törvénye szerint tizenkét hónapig bántak vele, (mert ennyi időbe telik az ő szépítésük, hat hónapig mirtusolajjal és hat hónapig illatos szerekkel és asszonyi szépítő szerekkel). Akkor így ment a leány a királyhoz: Mindent amit kívánt mergadtak néki, hogy menjen azzal az asszonyok házából a király házáig; Este bement és reggel visszatért az asszonyok második házába, Saházgáznak, a király udvarmesterének, a hálótársak őrzőjének kezei alá; nem jött többé a királyhoz, csak ha kívánta őt a király, és nevén hívták. Mikor azért eljött az ideje Eszternek, a Márdokeus nagybátyja, Abihail leányának, akit leánya gyanánt fogadott, hogy bemenne a királyhoz, nem kívánt mást, mint amit Hégai, a király udvarmesetere, az asszonyok őrizője mondott néki, és kedves volt Eszter mindenki szemei előtt, aki őt látta.” Eszter 2,9-15


Hadd áldjunk Úr Jézus a nekünk adott útért és célért. Áldunk minden szeretetedért, kegyelmedért, amellyel körülveszel bennünket. Áldd meg számunkra a napot, segíts hogy közel jöhess hozánk. Hadd engedjünk mindenben Igédnek, hogy végezhesd bennünk tisztító munkádat, neved dicsőségére.
Ámen.

Az első amit olvasunk itt az, hogy Esztert Hégai kegyelmébe fogadta. Nem tudom érzitek-e, milyen nagy dolog, hogy kegyelembe fogadottak vagyunk? Hégai a Szentlélek Isten, aki őriz és szépít, mert kegyelmébe fogadott. Olyan örömmel olvastam vasárnap reggel az Igét, hogy szeret titeket az Úr! “Nem azért szeretett titeket az Úr, sem nem azért választott titeket, hogy minden népnél többen volnátok…Hanem mivel szeretett titeket az Úr.” (5Móz 7,7-8). Ezért fogadott kegyelmébe. Isten tudja miért tartozhatom a menyasszonyhoz, miért lehetek azok között, akiket készít a nagy találkozóra. Nem vagyok több, nem vagyok tisztább, nem vagyok alázatosabb, nincs bennem semmi, ami okot adna arra, hogy Isten csodálatos szeretete kiválasztott.

Így olvastuk a 9. versben: “Tetszett a leány az ő szemeinek és kegyébe fogadta és sietett neki szépítő szereket adni.” Ma reggel a szépítő szerekről beszélgetünk. Amikor eljutottam Eszter könyvéhez, akkor egy éjszaka azt álmodtam, hogy kozmetikusnál ültem, és sütöttek-főztek, mindent csináltak velem, akkor arra gondoltam, milyen borzasztó kín lehet a kozmetika. Persze azért álmodtam, mert ezzel foglalkoztam. Jó volt az igéből, hogy Hégai a szépítő szereket sietett kiadni. Tapasztaltátok-e, hogy hitrejutás után megkaptátok a szépítő szereket? Csak azért történik velem valami, hogy szépüljek.

Hégai sietett kiadni a szépítő szereket Eszternek, és az asszonyok legjobb házába vitte. A lakóházatok a legjobb hely a szépítésre. Jó volna szembenézni, mennyit lázadtunk a körülmények ellen, a férj ellen, a gyerek ellen. Jó volna ma hálát adni azért a helyért, ahová Hégai, a Szentlélek Isten belehelyezett. Olyan emlékezetes egy csendesnapon, egy asszony, akinek a férje iszákos volt, azt mondotta: még a végén kiderül, hogy nekem van a legjobb férjem. Számodra a legjobb! A legjobb férj, a legjobb gyerek, a legjobb szülő, a legjobb főnök akinél dolgozol, a legjobb szomszéd, a legjobb gyülekezet! Szeretném, ha ma hálát adnánk az Úrnak a leges-legjobbért.

Hégai sietett Esztert a számára legjobbnak látott házba tenni, és hét leányzót szemelt ki Eszter számára. A körülöttünk élő emberek a legjobbak, akik segítenek a szépítésben. A hét az isteni teljesség száma. Mindazt meg fogja adni Isten amire és akikre szükséged van. Sokszor változtatja körülöttünk az embereket akik szépítenek, de ez az Isten szeretete és a Szentlélek akarata szerint történik, mert ez a legjobb, a pontosan nekünk szánt. Akik körülöttem vannak, arra szolgálnak, hogy a lelkem szépüljön. Minden arra szolgál, hogy ami szeplő és sömörgőzés, undokság és utálatosság, attól megszabaduljak. Jó volna úgy nézni az embereket, hogy Istentől kirendelve pontosan azt munkálják bennem, amire szükségem van. Isten szolgái ők a javadra. Jó volna úgy elfogadni a legnehezebb embereket is, hisz minden azt szolgálja, hogy minden kikerüljön belőlünk, ami tisztátalanság.

Az Ige azt mondja, hogy 12 hónapig bántak velük, ennyi időbe telt szépítésük. Istentől rendelt szám a tizenkettő. Tudjuk hogy tizenkét tanitványról, tizenkét vénről, tizenkét gyertyatartóról beszél a Biblia. Tizenkét hónap az Istentől rendelt idő. Egy teljes év. Gondoljunk arra, hogy nálunk is sokáig tart, attól függ mennyire engedek az Úrnak és nem kell-e komolyabb eszközöket elővenni a szépítésünkhöz Úgy tetszett nekem ez a két szó, hogy “bántak velük”. Sokszor olyan szépen elbánnak velünk az Istentől rendelt dolgok, a szépítő szerek.

Egy embernél csúnyává teszi az arcot: a pattanások a kiütések, a kelevények. Nálatok is vannak kiütések, ami már nemcsak belül van, hanem kiüt, az indulatosság, előjön a gőg, a fölény, és látja mindenki. Dühös vagyok, haragszom, indulatos vagyok, – a bűnök. Talán kivánságok, vagy fösvénység, anyagiasság. Nem tudom észreveszitek-e amikor kiüt, hogy most nem akarom odaadni, sajnálom a pénzt erre vagy arra. Nem örülök, ha kérnek tőlem valamit. A csúnya anyagias kiütések látszanak, körülöttünk is tudják, hogy ez nem szeret adni. Fösvény, zsugori, anyagias, indulatos és már kiüt. Sok ilyen kiütése van a tisztátalanságnak rajtunk, a dicsekedésnek, a saját magunkkal való önteltségnek.

A másik, a ráncok. Rengeteg aggódás, félelem, gondok amik ráncossá teszik a belső arcunkat, – a gond-ráncok, a hitetlenség-ráncok, hogy hogy lesz, mint lesz, jó lesz ez így? És kezdődnek a lelki arcunkon a csúnya mély ráncok, amik elcsúfítanak. A kövérség is el tud csúfítani. A belső kövérség, az öndicsőítés, a beképzeltség, amire azt mondja Isten, hogy megkövéredett az én népem, büszkévé, valakivé lett.

Amikor hitre jutottam valakinek bizonyságot tettem. Azután eltelt pár év, és amikor újra találkoztam vele azt mondta: megváltoztál, tekintélyes lettél. Elég volt pár év arra, hogy lelkileg meghízzam. Arra szokták ezt mondani, aki magát valakinek tudja. Megrémültem, hogy ilyen hamar? Nem tudom nem híztunk-e el lelkileg? Azelőtt jó volt kicsin, csendesen mondani, de most már tiszteletet parancsolóan mondom, hízunk, leszünk valakik, másokat lekezelünk, ki vagy te, én jobban tudom. Rettenetes dolog, amikor az a szép karcsú valaki, aki hitre jutásomkor voltam, elkezd pocakot ereszteni, és tiszteletet parancsoló valakivé lenni. Vajon a szívednek és életednek nem a belső kövérség a baja, az elhízott, az elhájasodott szív, amikor már nem olyan kész tenni az Úrért, mert ellustult lelkileg, és nem mozdul úgy, ahogy kellene? Nem figyel úgy az Úrra, mint azelőtt. Jó volna megnézni, nem híztál-e el, és nem kellene-e az Úrnak valamit felhasználni, hogy kicsivé tegyen, hogy összetörjön?

Lelki arcodat az is elcsúfítja, amikor a keménységnek, az akaratosságnak, az önfejűségnek a durva, kemény vonásai jelentkeznek. Amikor nem akarsz engedni, mert úgy kell lenni, ahogyan én akarom, ahogyan megszoktam. Nem veszed észre, hogy mennyire bántó, fájó, nem veszed észre, hogy kemény a hang sokszor, ahogy beszélsz? Azért vagyunk itt, hogy lássuk magunkat. A környezetünk jobban lát bennünket, látja az érzéketlenségünket. Jó volna belenézni a tükörbe. A csendességben bele-bele nézek, meg is ijedek magamtól, de elfelejtem, és újra úgy viselkedek, mint azelőtt. Mintha nem történne semmi, mintha az Isten ítélete nem vinne oda Jézushoz, a kegyelemhez, a bocsánathoz, a megtisztuláshoz.

Tetszett nekem a kétféle szépítőszer. Tizenkét hónapig bántak vele, hat hónapig mirtusz olajjal és hat hónapig illatos szerekkel. A mirtusz olaj lágyít és szépít. Isten azt akarja, hogy meglágyítson és megszépítsen. A legkomolyabb szépítőszer az Isten kozmetikájában a szenvedés. Az ember fél tőle, pedig a legjobb szépítőszer amivel Isten meglágyíthatja és megtisztíthatja a szívemet.

Amikor megtérve visszakerültem az iskolába tanítani, egy kislány megtért. Az apja párttitkár volt, de ő döntött Jézus mellett. Akkor azt mondta nekem valaki: téged a legrövidebb időn belül be fognak csukni. Nagyon megijedtem belül, és akkor azt mondta egy lelki testvérem, hát ha téged ilyen hamar ér, hogy szenvedhetsz Jézusért, akkor nagyon foglak irigyelni. Ez a mondat egy pillanat alatt meggyógyított, – nem félni kell, hanem örülni, jó az ami velem történik. Jó volna látni a szenvedéseket, amiket Isten a körülményeken, embereken keresztül ad, mert Isten ezeken keresztül akar meglágyítani a Jézusért való szenvedésekre, amiket azért vállalok, mert Jézusé vagyok. Annyiféle szenvedés van, testi szenvedések. Azt mondja az Ige: “aki testileg szenved megszűnik a bűntől.” (1Pét 4,1a). Van fájdalom, amit Isten ad. Mióta sok mindenen keresztül mentem, megértőbb lettem másokkal szemben.

Emlékszem az első testi szenvedésemre a hitrejutásom után. Azt mondottam az Úrnak: – Uram adj valami szenvedést, hogy megmutassam, mennyire szeretlek! Annyira tele voltam a szeretetével, úgy éreztem, jó volna szenvedni. Megkaptam. Megfáztam egy szolgálat közben, nagyon eláztam és tüdőgyulladást kaptam. Nagyon szenvedtem. Olyan jó volt utána, valaki kezembe adott egy írást, ami arról szólt, hogy az éretlen szőlőt ha présbe teszik savanyú lé jön ki belőle. Szembenéztem vele, hogy mi jött ki a szenvedésemből? Egy csomó türelmetlenség mások felé, hogy azok mehetnek, szolgálhatnak, nekem pedig feküdnöm kell. És egy csomó önzés, hogy miért nem jönnek, miért nem látogatnak, itthagynak egyedül. Ott ültem a kis traktátus fölött és szembenéztem azzal, ami kijött. Nem az, hogy mennyire szeretem az Urat, hanem előjött az egész lényem, hogy milyen önző vagyok, irigy, én-központú, és csak magamra gondoló.

Isten előhozza szépítő szerei által azokat a dolgokat, amikről nem is tudunk, hogy vannak. Nagyon komoly szépítőszer a szenvedés. Hálás vagy-e az Úrnak, ha kiderül rólad sok minden, odaviheted elé, és megszabadíthat tőle? Hat hónapig mirtusz olajjal lágyították, tisztították őket. Nagyon világos, hogy nem olcsó dolog a szépség. Lelkileg sem olcsó dolog. A mirtusz keserű, sokszor nehezen megy keresztül az ember a szenvedéseken, – de közben szépül. Sokszor nem is maga az ember veszi észre, hanem a körülötte élők, – érdekes mennyire más, mióta ezen vagy azon keresztülment. Ha belül más az ember, azt észre lehet venni a szavainkban is. Más is észreveszi, ha Isten szépíthetett.

Hat hónapig mirtusz olajjal, hat hónapig illatos szerekkel bántak velük. Az illat a Krisztus jó illata. Tudod hogy az öndicséret büdös? Micsoda szaga van annak, amikor mondom magamat, hogy milyen ügyes vagyok, mindent tudok, mindenbe beleártom magam. Csak azért mondom a nagy elfoglaltságomat hogy lássák, milyen hasznos ember vagyok. Mennyire körülvesz az “én” szag. Mindenki beleszagol és irtózik tőle.

A menyasszonynak illatosnak kell lenni! Hat hónapig illatos szerekkel szépítik, hogy elmenjen a saját szaguk. Körülvesz-e már az Isten dicsősége, illatos-e már az életed? Ôt nézvén változunk el. Szoktad-e Jézust nézni? Engeded-e magadat szépíteni illatos olajjal? Minél inkább nézed Jézust, annál jobban körülvesz a szépsége és illata. Ahogy Mózesen is megérezték az emberek, amikor az Úr jelenlétéből jött, sugárzott az arca, belső fény vette körül, amit nem lehet csinálni. Isten gyermekeinek az arcát sokan nézik.

Nézz az Ô szemébe és szépülj! Mind a kettő kell, a mirtusz is, az illatos olaj is. A nehezek és a törések. Amikor kezdtem jobban lenni, kezembe került Watchman Nee Összetört edény című könyve. Megértettem: semmi más célja nincs, mint hogy összetörjön az “én”, amelyik útban van, amikor valaki Jézust keresi. Mindenki beleütközik. Ahhoz, hogy megvalósuljon benned a Krisztus élete, vajon melyik hat hónapban tartasz most? Végezheti-e benned a munkát az Úr? Illatos-e már az életed? Megtelik-e már a ház a kenet illatával, tisztaságával, szentségével? Hordozzuk-e, ez vesz-e körül bennünket? Megérzi-e mindenki, hogy mi ez, hogy jó ez? Kedves menyasszony testvér, benne vagy-e a szépülésben? Hajlandó vagy-e ezen a héten a tükörbe nézni, hogy meglásd a természet-szerinti ábrázatod úgy, ahogy eddig soha nem láttad? És hajlandó vagy-e belenézni az Ô arcába, hogy meglásd, milyenre akar átváltoztatni mindenen keresztül.

Elmondja az Ige, hogy amikor odaérkezett Eszter, megadtak neki mindent. Olyan jó, hogy Eszter csak azt kívánta, amit a Szentlélek kívánt. Mikor jutunk oda testvér, hogy a magunk számára csak azt kívánjuk, amit a Szentlélek kíván? A testem számára csak annyi eledelt, annyi alvást, annyi kényelmet, amit a Szentlélek kíván neked adni. Annyi dicsőséget, hogy csak ennyire vegyenek észre. Vajon mikor jutunk oda, hogy nem kívánunk többet és mást, mint amit Hégai adott, az asszonyok őrízője.

Ezért volt Eszter kész, és ezért mehetett be a királyhoz, mert eljutott oda, hogy csak ezt kívánta, és ezért volt kedves mindenki szemei előtt. “Aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt.” (Mt 16,25). Szeretnél kedves lenni mindenki előtt? De mélyen bennünk van ez a vágy. Mennyi alakoskodás, mennyi megjátszás, itt így, ott úgy, hogy kedves legyek mindenkinek. Mennyire más, mikor az Úr ad kedvességet, hogy tetszem, nem tetszem, nem számít – csak egy szempár számít. Milyen jó lenne Isten szolgájává lenni, és teljesen szabaddá, hogy kedves lehess Isten és emberek előtt. Egyetlen valaki Jézus volt, aki növekedett Isten és emberek előtt való kedvességben. Amennyire bennem van Jézus, annyira leszek igazán kedves. Merjed elveszíteni a kedvességed, hogy Isten adhasson neked kedvességet.

Eszter királyné, Isten népe, akibe beletartozol, a kicsi életedben szépülsz-e? Mennyit megtesznek emberek a külső szépségért. Testvér hajlandó vagy-e ennyit megtenni a belső szépségedért. Ma az Úr azt szeretné, ha megnéznéd magadat, és engednél ebben.

Imádkozzunk!
Uram annyit lázadtam a szépítő szereid ellen, emberek ellen, azok ellen akiket mellém adtál, csak azért, hogy szépüljek. Bocsásd meg, hogy annyit lázadtam helyzetek ellen, amiben járnom kellett. Tudod Úr Jézus, olyan sokszor kérdeztem, miért kell egy életen keresztül úgy élni, hogy nyomomban van mindig az ellenség. Miért van az, hogy más gyermekeid kényelmesen élik az életüket. Áldalak, hogy siettél az új életem első pillanatától kezdve kiadni a szépítő szereket. Áldalak a testi szenvedésekért, a nehezekért. Hadd adjunk ma hálát helyzetekért, körülményekért, hogy hirdetteted Igédet, hogy nézhetjük Jézust, és hogy Ôt nézvén változtatsz bennünket. Köszönöm hogy bármilyen hihetetlennek látszik is, készen leszek arra a napra, amikor magadhoz fogsz venni, amikor megállhatok a Király előtt. Áldalak, hogy méltó társat akarsz formálni belőlünk Fiad számára. Áldj meg, hogy lássunk, és engedjük, hogy cselekedj velünk akaratod és tetszésed szerint. Szentlélek Isten, akinek annyi nehezet okoztam, ne veszítsd el türelmedet, és vidd véghez jó munkádat nevedért
Ámen.