“Szolgáljatok az Úrnak örömmel” Zsolt 100,2
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1997. május
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
ESZTER KIRÁLYNŐ (5/6)
Eszter lakomája
“Történt pedig harmadnapon, hogy Eszter felöltözött királyiasan, és megállt a király háza ellenében, és a király ült királyi székében, a királyi házban, a ház ajtajának átellenében. És lett, amint meglátta a király Eszter királynét, hogy áll az udvarban, kegyet talált szemei előtt, és kinyújtotta a király Eszterre az arany pálcát , amely kezében volt; akkor odament Eszter, és megillette az arany pálca végét. És monda néki a király: Mi kell néked Eszter királyné? És mi a kérésed? Ha az ország fele is, megadatik néked. És felelt Eszter: Ha a királynak tetszik, jőjjön a király és Hámán ma a lakomára, melyet készítettem.” Eszter 5,1-4
“És elment a király és Hámán a lakomára, Eszter királynéhoz. És monda a király Eszternek másodnapon is, borivás közben: Mi a te kívánságod Eszter királyné? Megadatik. És micsoda a te kérésed? Ha az országnak fele is, meglesz. És felelt Eszter királyné és mondta: Ha kegyet találtam szemeid előtt, oh király! és ha a királynak tetszik, add meg nékem életemet kívánságomra, és nemzetségemet kérésemre. Mert eladattunk én, és az én nemzetségem, hogy kipusztítsanak, megöljenek, és megsemmisítsenek minket; ha csak szolgákul, vagy szolgálókul adattunk volna el, akkor hallgatnék, jóllehet az ellenség nem adna kárpótlást a király veszteségéért. És szólt Ahasvérus király és mondta Eszternek, a királynénak: Ki az, és hol van az, akit az ő szíve erre vitt, hogy azt cselekedné? És monda Eszter: Az ellenség és gyűlölő, ez a gonosz Hámán! Akkor Hámán megrettent a király és királyné előtt.” Eszter 7,1-.
Hadd adjunk hálát Uram, hogy itt lehetünk Igéd közelében, és hadd köszönjük meg, hogy szólsz hozzánk. Nagyon kérünk azért Urunk segíts, hogy tudjunk engedni szavadnak. Kérünk adj olyan szívet, amelyik nem áll ellen akaratodnak. Kérünk végezz el bennünk mindent amiért idehoztál.
Ámen.
Azzal kezdődik Igénk, “Történt pedig harmadnapon”. Azt mondta tegnap az Ige, hogy három napig imádkozzanak, böjtöljenek, és aztán megy be Eszter a királyhoz. Az Újszövetség is azt mondja: “Tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberekért.” (1Tim 2,1). Sokszor az a nagy baj, hogy nem tesszük meg. Ezért eredménytelen a szolgálat és ezért nincs élet, ezért nem lesz ébredés, mert elmulasszuk ezt a nagyon komoly mondatot.
Eszter tudta, hogy halálosan komoly dolog, élet-halál kérdés ami rábízatott, azért hagyta meg az egész zsidóságnak, hogy könyörögjenek és böjtöljenek. “És ekképpen megyek be”, mondta Eszter, amikor visszaüzent Márdokeusnak. Mi elfelejtjük, hogy “ekképpen”. Pedig ez az az út, amit Isten megparancsolt. És az a legnagyobb baj, hogy megszünt, vagy talán soha nem is volt komoly számunkra az imádság. Három napig böjtölni nem kicsi dolog. Én nem tudom van-e közöttünk, aki egy napig is böjtölt? De itt az van, hogy három napig ne egyen és ne igyon se éjjel, se nappal semmit senki. Az egész ügynek a komolyságát mutatja, hogy mennyire komoly volt Izráel számára, hogy Eszter is, és azok is akiknek szívügyük volt, – együtt. Külön is kell könyörögnöm a saját magam egyéni imádságában, de együtt is. Sokszor látom, hogy vagy az egyiket, vagy a másikat tönkreteszi az ördög, és nem tudok imádkozni. Itt mind a kettő megvolt. Ha szorongató az ügy, ha van valami, akkor tudunk együtt is, akkor egyszerre megy. Ha szívügyed lesz az Isten ügye, meglátod, hogy megy.
Egyik megrázó élményem volt, mikor egy faluban evangélizáltam. A lelkész nagyon szerette volna, hogy ébredés legyen a faluban. Nagyon bele volt bonyolódva a fekete-őrületbe, és azt kértem, tegye meg ezen a héten hogy ne igyon, legyen ez most a böjt. Azt mondta: igen, megteszem. Harmadik nap azt mondta, – ne haragudjon, nem tudom megtenni. Egy ember akinek tényleg szívügye volt, hogy ébredés legyen a gyülekezetében, benne dobogott az egész szíve, – Ô akkor ébredt rá, hogy ez szenvedély. Addig nem tudta. Hány ember mondja: akkor hagyom abba amikor akarom. És mikor akarja nem tudja. Hogy várom akkor, hogy Isten meghallgassa kérésem, ha ennyit sem tudok megtenni érte?
Könyörögjetek és böjtöljetek. Annyit jelent: számomra ez az ügy halálosan komoly. Az Úr Jézust megkérdezik: hogy-hogy nem böjtölnek a te tanítványaid? Jézusnak egyszerű a válasza: Hogyan böjtölhetnének, amíg velük van a Vőlegény? Majd ha elvétetik böjtölnek. Jézus minden rituális döntést áthúz, amit azért csinálunk, mert elvi alapja van. Egyszer talán majd tényleg szívügyed lesz, amikor azt érzed, hogy élet-halál kérdés. Az igazi böjt belülről való, és nem úgy, hogy bizonyos napokon nem eszem. Amikor tényleg úgy érzed, hogy elvétetett a Vőlegény valamiben, amikor nagyon vágyakozol az Ô közelségére, azért, mert nincs Vele igazi kapcsolatod, mert úgy érzed, hogy nem áldhatja meg a szolgálatodat valamiben, akkor böjtölj! Az Úr Jézus a szokásokat áthúzta és helyébe tette azt, ami Lélekből való. Látszat helyet valódit adott
De vigyázz, mert nem a böjtöt húzta át végképp, hiszen azt mondja Jézus: “Ez a fajzat pedig ki nem megy, hanemha könyörgés és böjtölés által!” (Mt 17,21). Nem tudom számodra mit jelent a bőjtölés? Ha igazán vágyom valamire, akkor tudok imádkozni és böjtölni is. “Ekképpen ment be Eszter a királyhoz.” Jó volna ekképpen menni a szolgálatra és ekképen menni a harcba. Olyan jó volt nekem, hogy kész volt erre az egész zsidóság, hogy megtegye.
Vajon Isten népe hajlandó-e most együtt azokkal akik harcba mennek, imádkozni és böjtölni? Szívügyed-e az Isten országának dolga, vagy csak a saját dolgod? “Én is, és leányaim” – mondta Eszter, akik a közvetlen közelében voltak és ő maga is. Így telt el három nap, és így indult Eszter a királyhoz. A legelső dolog amivel ma szembe kell néznünk, sok minden azért van, hogy nem “ekképpen”. Így mondja tovább az Ige, hogy “Eszter felöltözött királyiasan”. Nagyon fontos, hogy minden szolgálatban felöltözz királyiasan! Legszebb ruha, a fehér ruha. Ha bűnnel terhelten szennyes öltözetben megyek nem állhatok meg a király előtt. Csak el ne hangozzon felettünk: Barátom mi módon jöttél ide, holott nincs fehér ruhád?
Ha szolgálatba mégy jó volna királyiasan felöltözni, hogy tiszta legyen a szíved, a gondolkozásod. A bűnt odavinni, lemosni, megtisztulni és felöltözni a legszebb ruhába. Amint az Atya mondta mikor hazament a tékozló fiú: Hozzátok elő a legszebb ruhát! Mindig a fehér ruhát szerettem a legjobban, és örültem annak, hogy belülről is ez a legszebb, a ragyogó fehér. Jézus is ebben jelenik meg a megdicsőülés hegyén. Olyan fehér volt a ruhája, amilyet ruhafestők nem fehérítettek. Ilyen fehérben kell járni az Ô gyermekeinek is ott belül. Ha belül ragyogó fehér, az kívülre is átragyog.
Egyszer egy szolgálat közben azt mondta nekem az Úr: “Mosódjatok, tisztuljatok…” (Ézs 1,16). Egy életre megmaradt bennem. Műtős koromban értettem meg, mit jelent a bemosakodás. Mennyi mosakodás, kefe, fertőtlenítőszer, míg olyan tiszta lettem, hogy a műtőbe léphettem. Egy reggel azt mondta nekem az Úr: te pedig mindennap műtőben állsz, ha emberekkel akarsz foglalkozni! Tiszta vagy? Mosódj, tisztulj, öltözz fel királyiasan, fehér ruhába, ragyogóba, ahogy a Királyhoz illik. Így mégy-e a szolgálatba királyiasan? Látjuk Esztert, amint harmadnap felöltözött királyiasan és megállt a király házának belső udvarában. Nem tudom érzitek-e, hogy imádságban is milyen nehéz eljutni a belső udvarba? Sokszor el sem jutunk oda. A Biblia mondja: menj be a te belső szobádba. Jönnek a gondolatok, és mintha nem tudnék bemenni a belső udvarba, pedig ez szakít el a hétköznapi dolgoktól és visz bele az Isten közelségébe. Legnagyobb bajom, hogy nem tudok sokszor eljutni imádságban Isten közelébe, a mennybe, a királyiszék elé. A belső udvarból már be lehet látni a királyhoz. A belső udvarba ment a királyné, “és a király ült királyi székében, a királyi házban, a ház ajtajának átellenében.” Az imádságomba oda kell jutni, ahol belátok a mennybe, ahol odalátok az Isten királyi székéhez, az Ô szentségéhez.
El tudod-e képzelni, mit jelent a király házában szembe látni a Királyt ülni az Ô királyi székében? Jó volna mindig eljutni oda, hogy látnánk az Urat az Ô hatalma teljességében, az Ô szentségében. Egy pillanat alatt nagyon kicsivé és senkivé lennénk, ha imádságban eljutnánk oda, hogy az Isten előtt állok. Érzed-e ezt a feszült pillanatot, most derül ki, hogy mi történik Eszterrel, aki ide merészkedett anélkül, hogy hívták volna. És így mondja az Ige: “meglátta a király Eszter királynét, hogy áll az udvarban.”
Vajon megláthat-e minket az Úr, hogy itt állunk? Nagyon sokszor mondtam az Úrnak, amikor éreztem, hogy nem tudok közelébe jutni, – Uram látod itt állok, ha meg nem nyitod az ajtót, nem lesz Veled kapcsolatom, de ha akarod itt állok órákig is, ha nem engedsz be, akkor is itt állok. Tudsz-e úgy állni, ha beenged, ha megtalálom a kapcsolatot, ha megtalálom Ôt, akkor az a legnagyobb ajándék. De ha várat, tudok várni. Egyszer elmúlt egy egész nap és azt mondtam: Uram itt állok a küszöbön, “Mert jobb egy nap a Te tornácaidban, hogynem ezer másutt. Inkább akarnék az én Istenem házának küszöbén ülni, hogysem lakni a gonosznak sátorában.” (Zsolt 84,11).
Eszter királyné tudsz-e megalázkodni úgy, hogy állsz a küszöbön, míg meglát a király? Vagy úgy vagy, hogy akkor elmegyek, akkor ma nem volt kapcsolat, akkor ma nem találkoztam az Úrral. Ha elmúlik a csendességed, és úgy érzed, nem jutottam az Úr közelébe, tudsz-e egész nap várni, egész nap úgy maradni, hogy – Uram itt vagyok a küszöbön, csak tekints reám, csak láss meg engem! Olyan sokszor mondja az Ige, hogy “Várjad az Urat!” Nem tudunk várni, mert türelmetlenek és büszkék vagyunk. Te, aki azt mondtad, hogy feleség kívánsz lenni, tudod-e, hogy királyi feleség vagy, és a Királynak ha tetszik, meglát, ha nem – várat. Mindig várathat. Neked meg kell tanulni tovább állni a belső udvar küszöbén, és várni.
Az Ige azt mondja: “Amint meglátta…” Hogy ez mennyi időbe telt, nem tudjuk. Lehet hogy a király el volt foglalva és neki ott kellett állni megalázkodva. Nem olyan természetes dolog, hogy észrevesznek. Nincs neked arra jogod és igényed, te törvény ellenére mégy, a törvény téged elmarasztal, és elkárhoztat, és engem is. Nem tudom hány éve jársz az Úrral, de a törvény alapján ma sem tudok megállni az Úr előtt. Neked semmi jogod sincs, bár mennyit szolgáltál Neki.
Eszter királyné, ha igazán társa vagy, akkor tudod, hogy kicsoda Ô, tudod hogy mindig kegyelem, ha ránk tekint. Nekem nem jár semmi, – a kárhozat jár. Sem meghallgattatás nem jár, sem rámtekintés, sem szeretet nem jár. Úgy állsz-e a belső udvar küszöbén királyiasan felöltözve, alázatosan? Amint egy kicsi jog van a szívedben, nem fog rád tekinteni. Tudsz-e várni? – mert akkor eljön a pillanat, hogy a Király rád tekintsen. Érted micsoda pillanat: “Reá tekintett az ő szolgáló leányának alázatos állapotjára.” (Lk 1,48). Csak erre tekint az Úr! Amikor megalázkodva állsz, tudva, hogy semmi jogom és követelésem nincs!
Az Úr rátekint a megalázott szívűre. “Magasságban és szentségben lakom, de…az alázatos szívűvel is.” (Ézs 57,15). Így szoktál állni? Így mondja az Ige: “amikor meglátta Eszter királynét, hogy áll az udvarban” – ki tudja mióta – “kegyet talált szemei előtt. És kinyújtá a király Eszterre az arany pálcát.” Milyen óriási dolog, hogy Isten kinyújtotta az arany pálcát. Mióta Jézus Krisztus eljött, ki van nyújtva az arany pálca, a kegyelem. Jézus Krisztus nem más, mint az Isten testben megjelent kegyelme. Gondold el, milyen nagyon nagy dolog, már tudhatod, hogy az arany pálca ki van nyújtva, ez nem bizonytalan dolog a számodra, tudod, hogy a kegyelem királyi széke előtt jelenhetsz meg. Bizalommal járulhatsz a kegyelem királyi székéhez, hogy ki van nyújtva feléd, a menyasszony felé, a feleség felé a királyi pálca. Az Úr Jézus nevében lehet kérni. Isten ideadta nekünk ezt a nevet, ezt a lehetőséget. Megjelent az Isten üdvözítő kegyelme az Úr Jézus Krisztusban!
Amikor meglátta Eszter a kinyújtott arany pálcát, odament. Mikor az Isten kinyújtja – újra érezheted, hogy nem elmélet számodra az Isten kegyelme, hanem valóság. Olyan sokszor elméletté válik és nem átéléssé. De olyan jó, hogy újra odamehetek, odajárulhatok bizalommal a kegyelem királyi székéhez, megérinthetem az arany pálcát és egy perc alatt megvan a kapcsolat Isten és közöttem. Kinyújtotta és hittel érinthetem, – igen Uram, újra meg vannak bocsátva a bűneim, újra megvan a boldogító kapcsolat Istennel. Ennek a hétnek semmi más üzenete nincs, minthogy újra érintsd a kegyelmet, mint először.
Mi a kérésed, mi kell neked Eszter királyné? Mi lenne ha ma meghallanád teljes szíved szerint, hogy Isten kérdez, és a lehetőségek korlátlanok. Ha újra érinted, elhangzik feléd is a kérdés: mi a kérésed? Nem tudom testvér, hogy szív szerint mit válaszolsz. Isten a szívet látja, Ô tudja mi dobog a szívedben. Sokan ismeritek Foescdic: Az uralkodó vágy imádsága című könyvét. Isten azt hallja, ami szívedben az uralkodó imádság. Elmondja a könyv, hogy sokan kérnek, és Isten ennyit hall: Uram vidd el a szomszédom, nem bírom tovább. Lehet hogy neked százezer forint kellene. Isten tudja mi dobog a szívedben.
Mondhatsz kegyes frázisokat, szeretnék mindig Veled járni, vagy hogy egészen új életet kívánok élni – és a szíved közben mást dobog. Mi a kérésed? Ami a szívedben van. Hogy a családom, a gyermekeim megismerjenek? Mondd ki, de ne mondj mást. Talán a saját testi állapotod, – szeretnéd, ha újra erős lehetnél. Ô tudja, – mért kérdez akkor? Azért, hogy te is megtudd, hogy meg kelljen fogalmaznod őszintén. Nagyon kérlek, ma mondd ki őszintén mi az amire gondolni szoktál, mi az amivel tele vagy. Mi a kérésed, mi kell neked?
Olyan megdöbbentő, hogy Eszter nem mondja meg. Ma kétszer hívja a király őt is és Hámánt is és nem mondja meg. Hát miért nem mondja meg, mikor tudja, hogy ezért van minden? Úgy érzem, nagyon sokszor időre van szükség, hogy igazán őszintén és világosan a Király előtt meg tudjam fogalmazni. És az Isten megadta ezt a két napot. Úgy érzem egy belső készülődés történik, de lehet hogy külső is. Ha elolvastátok a két részt, sok minden történik közben. Az eseményeknek is oda kell érni. A király nem alszik, előhívatja az irástudókat, elolvastatja a könyveket. Érnek az események. Úgy érzem, hogy Eszternek belső és külső készülődésre volt szüksége, hogy kérése meghallgattasson. Lehet hogy Eszterben is felmerült sok minden, – tényleg ezt kérjem, igazán ez a kérésem?
Két nap múlik még el, kétszer megy a király Eszter lakomájára. Amit olvastam az már a második, amikor kimondja kérését. De úgy szeretném ha most megértenénk, csak azt kérd, amit Isten szerint is kérned kellene – meglesz, csak még történni kell közben dolgoknak. Mert van rendelt idő. Ahogy elolvastuk a 7. részben újra elhangzik: “Mi a te kivánságod Eszter királyné? Megadatik.” És Eszter elmondta: “Ha kegyet találtam szemeid előtt óh király! és ha a királynak tetszik, add meg nékem életemet kivánságomra, és nemzetségemet kérésemre.” Valamit hozzátett ahhoz a kéréshez, amiért imádkoztak. Az ő életéről nem volt szó. Tulajdonképen arról van szó, hogy valami megérett és kimondta először azt, hogy “életemet”. Szeretném, ha nagyon őszinte lennél, ha szívügyed az Isten népének ügye, akkor először életed jön. Ez őszinte mondat volt: “az életemet”. Tudod hogy mi a te életed? Olyan jó, hogy az Úr elmondja: a lelked zsákmányul adatik néked, valahová mégy. Nem a testi életed, az új életed. Én vagyok az élet, mondja Jézus. Jézus az életed! A legjobbat kérte Eszter királyné. Az Istennel való kapcsolat az, ami az élet. “A Te kegyelmed jobb az életnél.” A fizikai életnél.
Kéred-e az életed számára Jézust, Aki az Élet? Uram add meg, amit nekem szántál ezen a földön, azt amiért itt járok, a Benned való életemet. Kérésem ez, az első kérésem, mert nem akarok képmutató lenni. Olyan jó, hogy őszintén beszél a királyné. Szeretném ha őszintén kérnéd: Uram add nekem Jézust sokkal teljesebben, az Ô bennem való lakozását. Így mondja az Ige, és így mondja ki Eszter: “az életemet”, az Istennel való kapcsolatot. “És nemzetségemet kérésemre.” Ez a második kérés, pedig ezért csináltak mindent.
Olyan jó, hogy őszintén lehet beszélni Istennel. Nagyon fontos nekem Isten népe boldogsága, de talán a veled való kapcsolatom még fontosabb. Add meg nékem életemet és nemzetségem életét. De valójában ott van-e azonnal utána Isten népe? Nem tudom, mennyire szereted Isten népét? Attól félek, hogy nagyon távoli számodra még ez a fogalom is, hogy Isten népe. Watchman Nee könyvében olvastam, ha valaki igazán az Úrral jár, akkor egyszer csak megszületik benne a Test-tudat. Furcsán néztem vele szembe, mi ez, hogy Test-tudat? Az, hogy tudom és érzem a Krisztus-testet. Fáj nekem, ha belévágnak. Akkor úgy érzem, mélyen össze vagyok kötve azokkal akik az Úréi és fáj nekem, ami velük történik.
Van-e neked Krisztus-tudatod, az hogy “az életemet kívánságomra” – az, hogy “élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus.” Az életem a bennem lakozó Krisztus. És van-e Test-tudatod? Tudod-e, hogy nagyon mélyen odatartozol a Krisztus testéhez? Megvan-e ennek az állandó tudata? Mi össze vagyunk kötve. Nem kell itt szervezni. A Krisztus-test nem szervezés, hanem szervezet. Egy élő szervezet! A testemet nem kell összekapcsolni. Nem kellenek kapcsok, ütközők mint a vonatnál, hogy összekapcsolják, mert az már össze van kötve.
A Krisztus-test élő szervezet, magától él, fejlődik. Van-e erre érzéked? Mint ahogy a testedben minden tag tudja, hogy van szemed, de az is egy tag. Ha részese vagy a Testnek, tudnod kellene azokat, akik az Úréi, fájnak amik történnek, fájnak a szakadások, azok amik tönkreteszik, fáj a rajongás, mert rágja a Testet. Fáj az ami szétdúlja. Ha szenved egy tag, szenvednek a tagok mind. Van-e neked ilyen tudatod, hogy minket egybeszerkesztett az Isten. Együvé tartozunk. Nem történhet senkivel valami, hogy azt a többi tag meg ne érezné. Ha te rossz állapotban vagy egész Isten népére kihat. Ha jól vagy, mindenki megérzi azt. Ugye érezted már, hogy valahol történik egy pici fertőzés, és ez nem magánügy, mert az egész Test szenvedi. Ha az Úrban vagy az egész Test áldást nyer. Minden emberi értelmen felül össze vagyunk kapcsolva.
Az 50-es években mondta el valaki, hogy egy alkalommal összeírták a közösség tagjait. Valaki nem volt ott azon az alkalmon. Mikor értesült róla, hogy mi történt, elment és kérte: nagyon kérem írjanak fel engem is a listára, ha a testvérekkel baj lesz, borzasztó lenne kimaradni, én is közéjük tartozom. Neked borzasztó lenne, ha Isten népével baj lenne, vinnék őket, szenvednének, te pedig otthon ülnél? Ha nem fogsz velük együtt szenvedni, kimaradsz a velük együtt való megdicsőülésből is. Ne akarj kimaradni abból, ami Isten népére vár. Így üzente Márdokeus: ne gondold, hogy te most meg tudsz menekülni a királyi udvarban.
Akarsz együtt szenvedni az Isten népével, hogy majd a dicsőségben is együtt lehess velük? Aki nincs benne az együttes szenvedésben, nem lesz benne az együttes dicsőségben sem! Ne csak azokat kívánjuk az Isten népe életéből amikor minden nagyszerű, hanem vállaljuk a nehezet és keresztet is. Vajon megérlelődött-e most bennünk:”Ha elveszek hát elveszek”, de akkor is odatartozom a Testhez! “Nemzetségemet kérésemre”, mondta Eszter. A nemzetséged a meggyalázott, kigúnyolt, kisemmizett nép? Vállalod ezt a nemzetséget? Ez az Eszter királyné kérése. Most kiderül rólad testvér, hogy ez a te kérésed is?
Eszter megokolja és megindokolja nagyon világosan: “Mert eladattunk én és az én nemzetségem, hogy kipusztítsanak, megöljenek és megsemmisítsenek minket.” Az ördögnek ez a célja és nem kevesebb! Olyan megdöbbentő amikor a király megkérdezi: “Ki az és hol van az, akit az ő szíve erre vitt?” Tudod ki az akinek egyetlen célja van ezen a földön. Így mondja Eszter királyné: “Az ellenség!” Ha nem számolsz vele, akkor tönkre fogsz menni. Mert neki ez a célja. És ha igazán az Úr követésében és küldetésében jársz, akkor egyre élesebb lesz a harc. Ezzel számolj!
Ne várj ébredést, ha félsz az üldöztetéstől. Ne kívánd az élet terjedését magad körül, ha félsz attól, amit az Ige így mond: “eladattunk…hogy kipusztítsanak, megöljenek és megsemmisítsenek minket”. Az ördögnek nemcsak az a célja, hogy fogságba kerüljek, hanem hogy elpusztítson. Embergyilkos volt kezdettől fogva, az egész Gyülekezetet tönkre akarja tenni. Ezért állít a közösségben embereket szembe egymással. Előjön a bűn, az én, a dicsőségvágy, közösségek szétmennek, mert két ember nem bírja egymást. Iszonyú dolog a versengés, mert nagyobb akarok lenni. És az ördög nevet a hátunk mögött. Vigyázz, nehogy Júdás légy, akinek fontosabb a magad kicsi dicsősége, látása és elmélete, akin keresztül eladatik az egész. Ha Test-tudatod van akkor inkább elengeded az igazságot. Olyan jó volt nekem egyszer, mikor egy hívő testvér aki a bemerítkezés híve volt, azt mondta: másképp gondolkozom dolgokban, de rájöttem, nagyobb a szeretet az igazságnál! Amikor szívemben a szeretetnél nagyobb kezd lenni az igazság, elkezdődik a szakadás. Testvér engedd el az igazadat, – ha az igazán igaz, úgyis kiderül. Az ördög célja, hogy kipusztítson, megöljön, megsemmisítsen. Ma nézz a szemébe annak, aki ezt akarja? Ki az aki neked rossz dolgokat súg a másikról? Ki az, aki egyre jobban csinálja a felháborodást belül? Bár felismernéd az ellenséget!
Olyan jó volt ez az utolsó pár mondat: a király és a királyné szeme előtt megrémült Hámán. Ha együtt leszel majd a Királlyal egészen, ha a Gyülekezetnek, az Ô népének egy lesz a gondolata a királlyal, az ellenségnek abban a pillanatban hátrálnia kell! Ha tudsz Vele együtt menni, gondolkozni, érezni, ha a feleség igazán segítőtárs lesz, akkor hátrál az ellenség. Így mondja az énekünk: “Akkor az ég és föld téged dicsér.” Ha az Isten népe odatér az Úrhoz, akkor az ég és a föld Téged dicsér. Ha a királyné egy lesz a Királlyal, akkor minden lehetséges, és kezdődhet az ébredés ott a te kicsi földeden, ahová Isten állított, és utána az egész országban. Ha a királyné egészen odaadja magát a Királynak. A kettő együtt van most és Hámán megrémül, összeesik és hátrál. Kívánod-e látni az ellenség hátrálását?
Engedj most az Úrnak igazán! Hadd kérdezzem meg mégegyszer tőled, Eszter királyné, mi kell neked, és mi a te kérésed?
Imádkozzunk!
Uram kérlek, bocsásd meg a sok önző kérésemet. Tudod hogy mennyi mindenért tudtam menni teljes szívemből, igazán beleadva magamat, ami nem ez a kettő volt: az életem kívánságomra, és a nemzetségem kérésemre. Segíts Uram, hogy a külső látszat mindig megfeleljen a belső valóságnak. Vidd véghez bennem a Krisztus tudatot, hogy kívánjam teljes szívből, éljen bennem a Krisztus. Bocsásd meg a sok kárörömöt, a sok olyan gondolatot, hogy úgy kellett nekik, mert engedetlenek voltak. Bocsásd meg Jézus Krisztus, hogy több volt sokszor az igazságom a szeretetnél. Vidd véghez bennem és bennünk, hogy tudjunk eggyé lenni Veled, hogy az ellenség hátráljon, és hogy győzelmes legyen ügyed ezen a világon, ebben az országban, és a mi kicsi helyünkön.
Ámen.