“Az Úr beszédei tiszta beszédek” Zsolt 12,7
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1998. március
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
KÖVESS ENGEM! (5/5)
Nem alkalmas
“És mondta néki Jézus: Valaki az eke szarvára veti kezét, és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára.” Lk 9,62
Uram, olyan jó volna most, ha valóban lehajolnál hozzánk csodás kegyelmeddel. Kérünk, áldd meg számunkra az Igét, és amit bennünk kezdtél Urunk, végezd el. Segíts megérteni minden szavadat, és engedni annak.
Ámen.
Ez a rövid kis útszakasz, amit együtt tettünk meg, a mai napon végetér, és elválunk egymástól. Az út továbbmegy, mert csak ennek a kis szakasznak van vége. De valami együtt történt velünk, és annak most vége, egyenként megyünk tovább az úton.
Két út van, a magamé és a Sátáné egy, mert születésünk pillanatától ezen járunk. Életünk azért adatott, hogy a másik útra, Isten útjára térjünk. Azért élünk ezen a földön, hogy ne úgy kelljen életünket befejezni, mint ahogyan elkezdtük. Valaki így mondta: ebben születtem, ebben is akarok meghalni. Isten őrízzen, hogy abban halj meg! Ha nem történt veled semmi, nemcsak ezt a hetet, de az egész életed nagy lehetőségét eltékozoltad. Milyen rettenetes lenne, ha azon az úton mennél tovább, ahogy születtél, és azon az úton, amelyiken elindultál.
Vajon felhasználtad-e azt a nagy lehetőséget, hogy átkerülj a halálból az életre? Elhangzott-e, nem is a szádból, a szívedből: “Követlek Uram, valahová mégy.”
Mindnyájan egyformák vagyunk, és mégis mások. Három embert látunk, aki más-más, és Jézus is máképp válaszolt. Mindegyiknek más volt a feltétele, hogy átléphessen a másik útra. A mai Igében már nem egy embernek mondja az Úr, hanem mindenkinek, aki követni akarja: “Valaki az eke szarvára veti kezét és hátratekint, nem alkalmas az Isten országára.” Mi az eke szarva? Mit jelent ez az Úr Jézusnál, hogy aki az eke szarvára veti kezét? Az eke munkaeszköz. Az eke szarvára az veti kezét, aki dolgozni akar. Aki nemcsak járni akar ezen az úton, nemcsak munkatársa akar lenni Jézusnak, nemcsak követni akarja Jézust, hanem munkában akar lenni.
Nagyon sok ember azt hiszi, hogy csak az igehirdetés és a lelki szolgálat a munka. Nem testvér, a legkisebbtől a legnagyobbig, minden. Az otthoni munkád, ha Jézusnak végzed, eke szarva lesz. Ha most hazamégy, rá kell vetni a kezed arra a munkára, amelyből eljöttél. De milyen jó lenne, ha nem a te munkád lenne, hanem az Övé.
Olvastam egy kis történetet. Egy kislány gyönyöruen kifényesíti a késeket, úgy, ahogy soha azelőtt. Megkérdezi a testvére, – miért fáradsz ezekkel a rozsdás késekkel? A kislány azt feleli: az Úr Jézusért. Neki fényesítem a késeket. A testvére ránéz és elkezd gondolkozni, én is másképp akarok csinálni mindent. Aztán az apa ahogy használja a kést, ránéz, – miért olyan szépek most ezek a kések? A kislány elmondja. Miközben az apa megy a munkahelyére, azt mondja: beosztottaimmal az Úr Jézus szerint szeretnék bánni. Aztán leírja a történet, micsoda óriási következményei vannak, ha valaki az Úr Jézusnak csinál valamit.
Milyen jó lesz, ha otthon majd azzal fogod meg a söprut, hogy az Úrnak csinálom. Egy kislány mondta: régen a szemetet a szőnyeg alá söpörtem. Mióta az Övé vagyok, tudom, hogy oda is belát, és másképpen takarítok.
Ha az eke szarván van kezed, mindent másképp csinálsz, a legkisebbtől a legnagyobbig. Egy pohár vizet másképp adsz oda, nem fogod kilöttyenteni. Az ebédet is máképp főzöd. Ez a szolgálat: a szívesség, kedvesség, öröm, amikor Jézusért teszed. Ma este, vagy holnap reggel rá kell vetned kezed az eke szarvára, – a megunt eke szarvára, amibe úgy belefáradtál. Az egészet utálod, mert minden nap ugyanaz.
Látod már, hogy mi lesz, ha az a mindig ugyanaz egyszer más lesz? Ha az Úr dicsőségére, az Úr nevéért teszel mindent, akkor nem a tisztaságtól, hanem a szeretettől, az örömtől ragyog minden, amivel csinálod. A régi emberek, a régi munka, az unalmas papírmunka, az most az ekeszarva neked, rá kell vetni a kezed. De vajon az Ő munkája lesz-e ettől kezdve a Neki végzett munka, szolgálat? Vajon úgy indulsz-e el a régi családtagok között, akiknek talán minden baját, minden rigolyáját ismered, hogy egészen másképp. Első kérdésem, – hol a kezed? Vajon az eke szarván lesz-e, hogy mindig tudod, most szolgálok.
Az Úr erre a házra nézve ezt az Igét adta: Egész határa igen szentséges. Azt mondtam: aki az istállóban dolgozik, az is istentiszteletet végez. Aki a konyhában szolgál, az is. Ha majd otthon dolgozol, hol lesz a kezed? A magad kis dolgaiban, kedvteléseiben, vagy az eke szarván? Tudod, hogy mindig szolgálsz?
A második kérdés, ha valóban az Úrnak szolgálsz, hol a szemed? Aki az eke szarvára veti kezét, és hátra tekint, – hol a szemed? Vajon mindig az Urat nézed? Röviden szeretném elmondani, hol lehet a szemed. Nagyon sokszor a világon, amikor azt kezded nézni, a másiknak hogy van, mint van, minden sikerül neki, mekkora háza van. Akkor a szemed már nem Isten munkáján van. Ha már a múltra tekintek hátra, anyagiakra, dicsőségre, kit hogyan dicsérnek, már nincs a kezem az eke szarván. Hány ember azért nem tud a munkahelyén szolgálni, mert mindig azt nézi, ki kapott fizetésemelést, prémiumot. Nekem csak ennyi? – nekem van a legkevesebb fizetésem. Abban a pillanatban vége a szántásnak.
Valamikor régen, fiatalemberek versenyeztek, ki tudja a legegyenesebb barázdát szántani. Megkérdezték az elsőt, mit csinált, hogy ilyen egyenes lett? Az egyik azt mondta: az ökrök szarvára néztem. De az ökrök is ide-oda hajlongtak. Az első azt mondta: nagyon messzire néztem, a templom tetején a keresztet vettem célba, állandóan arra néztem, és nyílegyenes lett a barázda.
Ha hátratekintek és nem az Úrra, biztos, hogy görbe dolgok történnek. Persze, lehet, hogy magadra nézel, múltadra, régi buneidre, megint elkezd bántani, és nem tudsz egyenesen szántani. A visszahúzó munka nagyon tud hátráltatni, ha nincs minden dolgod rendben az Úrral. Ha nem vallottad meg azt, amit meg kellett volna, ha nem kértél bocsánatot a múlt buneire, ha nem tudod visszaadni azt, ami patvarkodással, igazságtalanul került hozzád, akkor visszahúz a múlt bune. Ha valaki új életet akar kezdeni, ki kell tenni a pontot a régi után, valaminek be kell fejeződni. Csak Jézus bunt törlő vére tehet pontot a régi után.
Ha nem rendezted múltadat, nem tudsz igazán egyenesen szántani. Lehet, hogy holnap reggel ráteszed kezed az eke szarvára, de lehet, hogy az első pillanatban teljesen elgörbül az egész. Szokták mondani: pár napig jól voltam, aztán jöttek a görbe szántások. Nézegettem ide-oda, mit szól a férjem, mit szólnak az emberek. Emberekre, a múlt buneire, elvekre nézni nem lehet, mert akkor egyszeruen nem vagy alkalmas. Ne nézz az ördögi kötelékekre sem. Hányan mondják: úgysem tudok én, mert a családom, meg amiket én csináltam… Jézus elvágta azokat, és nem kell arra gondolni, hogy mi minden volt a családban.
A harmadik a saját természetem. Nem szoktál-e visszanézni saját makacs természetedre? Velem semmit nem lehet kezdeni, kicsi korom óta ilyen voltam. Valaki így mondta: a bőrömből, a természetemből nem tudok kibújni. Éppen ez a csoda, hogy ki lehet bújni a bőrödből. Az Ige azt mondja: hogy megszabadított az atyáinktól örkölt hiábavaló természetünktől, életünktől, és isteni természet részeseivé lehetünk. Ne engedd magad megkötözni attól, hogy mindig ilyen voltam. Mindig érzékeny, sértődékeny voltam, és könnyen sírtam. Ha hátratekintesz, már nem vagy alkalmas. Ne nézd azt, ami soha nem ment.
A régi, a testi szemeddel csak hátra lehet tekinteni. Ha új életed van, ha lelki szemed van, azzal csak előre látsz. A lelki ember szeme a hit. “Hitben járunk, nem látásban!” (2Kor 5,7). Adott-e neked az Úr ilyen igazi, belső látást? A vakon született koldustól kérdezi Jézus: “Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? A vak pedig mondta néki: Mester, hogy lássak” (Mk 10,51). Annyit jelent: Uram, hogy higgyek. Előre csak hit által lehet látni. Aki újonnan nem születik, tehát, ha nem lesz új szeme, új élete, nem láthatja Isten országát.
Valaki így mondotta, nekünk hat érzékszervünk van. De volt egy hetedik, csak az a bunesetnél meghalt. Amikor Isten Igéje azt mondja, hogy meghalsz, akkor ez az érzékszervünk halt meg, a hitünk. Egyszeruen nem tudom Isten világát fogni. Beszélnek itt róla, örülnek valaminek, érthetetlen, amiről beszélnek. Hát nincs hited. Lehet, hogy sokmindent elhiszel, amit mondanak neked, de nem látsz.
Megajándékozhatott most az Úr új élettel, hogy most már látsz előre, világosan mindent. Adhatott-e neked új életet, és ezzel igazi hitet? Különben magyarázkodhatunk ittnapestig. Abban a pillanatban, amikor kinyílik a szemed, látsz. Akkor a Bibliát úgy veszed kezedbe, hogy értem amit olvasok.
Bárcsak egy kicsit, egy kis résnyire kinyílt volna a szemed. A Bibliában valakit érintett az Úr, és az azt mondta: “látom az embereket, mint valami járkáló fákat” (Mk 8,24). Megtehette-e veled az Úr, hogy most már szemed van, hit-szemed? Mózesről mondja a Biblia, hogy “erős szívu volt, minbtha látta volna a láthatatlant” (Zsid 11,24). Nem látomásokról beszélek, az az ördög csalása, hogy testi szemeinkkel akarunk látni jelenéseket, csodákat. Nem erről van szó. Isten országát testi szemeddel nem láthatod. Ha meghalsz, ez a szemed becsukódik, mivel látod akkor Jézust, Isten országát, az egész teremtett új világot? Ezt csak a lelki szemeddel láthatod, és ez a hited.
Amikor megtérésem után hazamentem egy hitetlen családba, mindekit úgy láttam, amikor majd hitrejut. Milyen jó lesz, ha majd együtt imádkozunk. Két éven belül meglett a gyakorlatban. Azt mondja a Biblia: “Nem mondtam-é néked, hogy ha hiszel, meglátod majd az Istennek dicsőségét?” (Jn 11,40). Attól a perctől kezdve, hogy hiszel, már látod is. Ha nem történt ez meg veled, kédd az Urat, ahogyan a vak koldus is kérte, ahogyan belekiáltott a sötét semmibe, nem látta Jézust, csak kiáltott: “Jézus, Dávidnak Fia, könyörülj rajtam!”
Most legalább légy őszinte, hogy nekem nem nyílt még meg a szemem, és kérdd, hogy láss. Aztán, majd ha Isten hitet adott, ha neked valóság lesz amit Ő mondott, akkor vesd kezedet az eke szarvára, és ezzel a hit-szemeddel nézz bátran előre, és lásd, hogy Isten minden ígérete igaz.
“Emeljétek fel szemeiteket,” – mondja Jézus a tanítványoknak, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra” (Jn 4,35b). Ezt a testi szemeddel soha nem látod meg. Az emberek vágyódnak, Jézust keresik. Mindenki Őt keresi, látod te ezt? Látod a sok nyomorúltat, aki mind szabadítás után vágyódik?
Ha valóban látsz majd, nézz előre azzal a mérhetetlen örömmel, hogy Ő mindent megcselekedhet, feljebb, mint ahogy azt elképzeled. Ha ez nem történt meg veled, hadd mondjam most szomorúan neked, még nem vagy alkalmas Isten országára. De ha a legkisebb módon kezdesz látni, akkor ez egyre erősödik majd. Isten útja olyan, mint a kelő nap, amely egyre világosabb lesz, egészen a teljes délig.
Mindig kérem az Urat, akiben elkezdődött a hit, már itt kezdjen erősödni, lelki szemeivel látni. Aki az eke szarváraveti kezét, és hátratekint régi szemével a régi dolgokra, nem alkalmas Isten országára. De aki Istentől kapott világos, lelki szemével előrenéz, az bátran, hitben elkezdi a látást.
Elmondtuk az első napon, hogy hétvégén megkapod az alkalmassági bizonyítványodat. Vajon ráteheti-e most a pecsétet Isten Szentlelke ettől kezdve életedre, hogy alkalmas. Kinyílt a szeme, bátran előrenéz, és elkezdheti Isten munkáját az Ő dicsőségére.
Imádkozzunk!
Hadd kérjünk most egy szívvel Uram, ajándékozz meg minket hittel. Uram áldunk ezért, hogy aki benned van, új teremtés az. Kérünk, teremtsd újjá egész lényünket, szemünket, ajándékozz meg hittel, hogy lássunk előre, világosan mindent. Hadd tudjunk lépésről-lépésre Rád nézve menni. Úr Jézus, hadd tekintsünk a hitnek elkezdőjére. Uram, hadd merjük ma hitünk szemeit kinyitni. Segíts tovább nyitni, növeld a hitünket. Segíts, hogy otthon mindent másképp lássunk.
Áldj meg így minket a mai napon, hadd lehessünk mindenben neved dicsőségére, mindenben amit mondunk, vagy teszünk, hogy valóban szolgáddá lehessünk.
Ámen.
Biatorbágy, 1985. március 11-15