“Az Úr beszédei tiszta beszédek” Zsolt 12,7
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1998. március
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
GAZDAG HALÁSZAT (1/5)
Nem sikerül semmi
“És lett, hogy mikor a sokaság hozzá tódult, hogy hallgassa az Isten beszédét Ő a Genezáret tavánál áll. És látott két hajót állani a vízen: a halászok pedig, miután azokból kiszállottak, mossák az ő hálóikat. És Ő bement az egyik hajóba, amely a Simoné volt, kérte Őt, hogy vigye egy kissé beljebb a földtől.” Lk 5,1-3/a
Köszönjük Uram, hogy hívásodra, mellyel idehívtál, azzal felehettünk, hogy jöttünk. Könyörülj meg rajtunk, hogy minden további hívásodra is tudjunk egyszeruen igennel felelni. Áldd meg ittlétünket, szólíts meg minket. Áldd meg az Igét számunkra, és az egész napot. Köszönjük, hogy ajándékba kaptuk Tőled. Segíts jól felhasználni.
Ámen.
A kérdés az: miért megy a sokaság Jézushoz? Bármerre járt Jézus, mentek utána az emberek. Sokan azt mondják: a csodákért mentek. Betegeket gyógyított, poklosokat tisztított, csodákat tett, és akik hallották, mentek utána. Az emberekben mindig mély szomjúság és kíváncsiság volt az új, az érdekes után. De itt azért mentek az emberek, hogy hallgassák Isten beszédét. Úgy megörültem ennek, hogy ezért is lehet jönni, – csak ezért, hogy hallgassák Jézust? Jézus azt mondotta: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem Istennek minden beszédével, amely az Ő szájából származik, amit Ő mond.
Ha két ember között megromlik a kapcsolat, nem szólnak egymáshoz. Férj nem beszél a feleséggel, megszakadt közöttük a kapcsolat, vagy a család egyrészével, akikkel nem beszélünk. A beszéd, a megszólítás kapcsolat keresés. Lehet válaszolni. Valamilyen viszony van közöttünk. De amikor két fél elhallgat, mérhetetlen nagy a szakadék.
Isten beszél velünk. Itt is, most is. Nem szakított velünk annyira buneink miatt, hogy ne volna hajlandó megszólítani bennünket. Isten beszédén keresztül az Ő szeretete árad. Senki nem kérdőjelezi meg, hogy minden ember szeretet keres. Sokszor olyan mély vággyal, hogy kétségbeejtő helyekre is eljut, amikor rossz helyen keresi. Amikor megszólít Isten, azon keresztül kiárad az Ő szeretete. Ha ezen a héten személyesen szól hozzád, tudni fogod, – megoldódott az életem, beszél az Isten. Ezért jöttek Jézushoz az emberek. Jó volna, ha közöttetek is volna olyan, aki azért jött, hogy beszédét hallgassa. Prédikációt sokat lehet hallani, de hallod-e azt a szót, ami Isten szájából származik, amiről tudod, Ő mondta neked.
Két hajó állt a vízen. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sok hajó állt ott, de Isten szerint csak kettő. Ha megfigyeltétek, a Bibliában mindig csak kettő szerepel: két ember, két szolga, két lator. Annyit jelent: kétféle ember.
Az egyik ember Simon, akinek hajójába bement Jézus. A másikba nem ment be. Itt is kétféle ember van most. Az egyik aki be fogja fogadni majd Jézust, és ezzel minden megváltozik. Ebben a pillanatban kérheted, – Uram hadd legyek az az ember, akinek élete hajójába belépsz.
Jézus látta mind a két hajót állani a vízen. Mind a kettő halászember volt. Szeretném azt mondani, nincs is más ezen a földön, csak halász ember. Mindnyájan halászunk. A boldogságot szeretnénk kifogni valahogyan és valahol. Gyermekkorunktól kezdve a békességet, örömöt, szeretet keressük. És az a rettenetes, hogy így van, ahogyan Péter elmondja az 5. versben, mikor az Úrral beszél: “Mester, jóllehet, egész éjszaka fáradtunk, mégsem fogtunk semmit.” Egy ember, aki kimondja sikertelen életét. Belefáradtam az egész éltbe, eddig semmi nem sikerült. Lehet úgy voltunk, mint a halászember, aki nagy reménységgel indul ki reggel a hálókkal a vízre. Mi minden terve van, – óriási fogásom lesz, rengeteg pénzem. Mennyi mindennel tele van a szíve egy fiatalnak, aki elindul ebbe az életbe.
Látjuk, hogy itt fáradt emberek ülnek. Nem biztos, hogy öregek, de fáradtak. Azt mondja az Ige: “Elfáradnak az ifjak, meglankadnak a legkülönbek is.” (Ézs 40,30). Az ember már fiatal korában is lehet fáradt. Egy barátnőm mondta el, amikor kisfia hazajött az ovodából, kérte, hogy kisfiam rakodj el. Megszólal a gyerek: az ember holtfáradtan hazajön az ovodából, és akkor utána még rakodjon is. Nem a kor számít abban, hogy valaki fáradt, a reménytelen, kilátástalan erőlködés.
Ezek az emberek is fáradta voltak, mert egy egész éjszaka nem fogtak semmit. Hiába fáradtak. Mindig újra belekezdek valamibe, amiről azt gondolom, ez majd megoldja az életemet. Talán majd ez boldogít. És megint nem. Ebbe előbb-utóbb halálosan bele lehet fáradni. Nem tudom mi is nem úgy vagyunk-e itt, mint a halászok a tó partján, – egész éjszaka fáradtunk, és nem fogtunk semmit. Egy sikertelen élet. Talán azt mondod: nem igaz, hogy semmit, valamit csak fogtam, – de boldogság? – az nem lett.
Lehet sokáig halásztál anyagiak vonalán. Egy fiatalember azt mondotta: nem megyek egyetemre, szakmát akarok tanulni, hogy sok pénzt keresssek, és mindent megvehessek magamnak, amit csak kívánok. Szegény gyerek, ha majd mindent megvett magának, akkor derül ki, hogy mégsem boldog. Hányan mondták már el: semmire nem mentem. Hányszor újra kezdtem, hátha most bejön, sikerülni fog az új terv, az elképzelés. Megint nem lett semmi.
Nézz most bele a hálódba, mi az, ami eddig sikerült, vagy nem sikerült. A legnagyobb tragédia, amikor sikeerül. Egy fiatalasszony mondta: mindent megkaptam amire vágytam. Jó férj, szép gyerekek, új ház, két kocsi, – minden megvolt amire vágytam, ültem a tetején, és azt mondtam: mégsem vagyok boldog, fárasztó, unalmas az egész, – de boldog nem vagyok.
Ez a legtragikusabb, amikor még sikerül is, és mégsem sikerül.
Mindenki szeretne kifogni egy olyan társat, akivel szeretik egymást, és boldogok lehetnek. Nézd meg az életedet, sikerült? vagy nem fogtál semmit? Lehet, hogy nincs egyetértés a családban. Beszélünk, de valójában nem értjük egymást. Jó volna most azt megtenni, amit ezek a halászok, hogy kimondták az Úr előtt azt, amit itt Péter mondott: egész éjszaka hiába fáradtunk. Bele is fáradtunk testileg, lelkileg. Hányszor mondják el szülők, mikor gyermekük rossz társaságba keveredik: nem ilyet akartam, nem ilyennek szerettem volna őket nevelni. Tulajdonképpen nem is szeretnek minket. Mennyi fáradsággal neveljük fel sokszor őket, mennyi könny, mennyi éjszakai virrasztás, és kiderül, – tőle sem kapok szeretetet, megértést.
Óriási csalódás, – nem fogtam semmit. Álljunk meg egy kicsit az életünk partján, és nézzük meg, – nem így van? Nem a mi képünk ez a kép? Nem fogtunk semmit.
Talán a munkahelyeden szeretted volna, ha megbecsülnek, ha leszel valaki, karriert futsz be, elismernek. És ott sem fogtál semmit. Nem boldogít egyik sem, akár sikerült, akár nem.
Ezek a halászok nem mentek oda, ahol Jézus volt. Ők a hálójukat mosni jöttek, nem Isten beszédéért. Félek, sokan vannak itt olyanok, akik csak hálót mosni jöttek. A háló mindig beszennyeződik, talán csak mosni jöttél. Annyira megszoktuk, hogy mossuk magunkat. Ki szeretnék mosakodni, nem tehetek róla, nem vagyok hibás. A másik az oka, az ő rossz természete.
A hálómosás szokott foglalkozása minden halász embernek. Minden halászat után mosni kell. Sokminden lerakódhat életemben. Gondoljunk most arra, milyen hálóval ülünk itt. Nincs-e nagyon beszennyezve a hálónk? Nincs-e beszennyezve az értelemvilágom? Figyeljük meg, hogy teljesen szennyezett a gondolkozásmódunk. Nem arra gondolunk-e mindig, hogy miből mennyi lesz? Nem voltál te ilyen gyermekkorodban. Hogy-hogy így beszennyeződtél? Mindig a haszon, – mindig a nekem. Be tud szennyeződni a háló ezen a vonalon, csalás, ügyeskedés, hogyan lehet elérni ezt, meg azt. Ne állj meg a gonoszok útján! Nem úgy van, ahogy a jezsuiták mondották: a cél szentesíti az eszközt. Lehet hazugsággal, csalással is. Testvér nem mindegy, hogy hogyan. Hazugságaid, csalásaid boldogtalanná tesznek. “Boldogok akiknek szívük tiszta.”( Máté 5,8). Nem volt-e nagyon sok mellébeszélés, kifogás, amikor el akartad érni céljaidat? Az érzelmi hálód nincs-e nagyon beszennyezve? Az érzelem is iszonyúan beszennyeződik. A szerelem sem boldogít, ha már nem tiszta. Iszonyú, ha már a kívánságaim hajtanak. Tiszta öröm helyett élvezet. Mindenáron élvezet! Hihetetlen szennyes tud lenni egy férfinek a hálója. Hány asszony panaszolja: csak önmagát szereti, nem engem. Milyen rettenetes, ha már ilyen a hálód.
A másik hihetetlen erős érzelem a harag és gyulölet. Milyen szennyessé tud tenni, amikor igazam van, amikor olyat érzek, mondok, amikor gyilkos indulatok, érzések vannak bennem. Hányan mondták már el, legjobb volna, ha nem volna, ha meghalna már az anyósom. Olyan idős, és mégsem tud meghalni. Pedig akkor minden megoldódna. Egy idős férfi mondta el, aki szintén teher volt már családjának, gyógyszert szedett, és azt mondta a menye: maga cavintont szed? – meddig akar még élni? Milyen iszonyú mondat. Mennyire szennyes tud lenni a háló, amikor megtelik ilyen érzésekkel, indulatokkal, gondolatokkal.
A harmadik háló az akarat, amikor már jön az erőszak. Amikor kell valami, keresztül viszem akartom, megszerzem minden akadályon keresztül. Rengeteg piros tíltó lámpa: ne, – ne! – de megyek keresztül mindenen. És beszennyeződik a háló, a lelkem teljesen.
Miért jöttél? – hálót mosni, vagy Isten beszédét hallgatni? Mert hozzászoktunk mi a háló mosáshoz, a kifogásokhoz, a magam igazolásához, a mások vádolásához. Mossuk, mint mikor Ágnes asszony a patakban fehér lepedőjét mosta, és nem jött ki a vér. Az őrületig lehet mosni. Az elmegyógyintézetben mosnak emberek, és nincs kiút.
Persze jól tetted, hogy eljöttél, mert látod az Úr Jézus is meg akarja mosni a hálódat, csak egészen másképp. “Jézus Krisztusnak, az Isten Fiának vére megtisztít minket minden buntől.” (1Jn 1,7/b). Ha boldog ember akarsz lenni, akkor engedd, hogy Ő mossa. Isten beszéde átmossa. Így mondja az Ige: “Ti már tiszták vagytok ama beszédek által, amelyet szóltam néktek.” (Jn 15,3). Isten beszéde tiszít. Az újjászületés fürdője mindentől megtisztít. Hazamehetsz boldog emberként.
Igénk azzal kezdi: Jézus ott állt a Genezáret tónak a partján. Azt az örömhírt szeretném mondani: Jézus itt állt már amikor jöttél. Ő itt lakik. Aki jött, az Hozzá jött, ha nem tudta, akkor is. A tanítványok mosni jöttek, de Jézushoz jöttek. Akik hallgatni jöttek beszédét, Őhozzá jöttek. Akár tudtad, akár nem tudtad, Jézushoz jöttél.
Az élet egyetlen megoldása: odakerülni ez elé a tiszta szempár elé, amelyik át, meg átlát, a hálód legmélyéig lát. Ott állt Jézus, és látott két hajót. Téged is látott! Ahogy Nátánaelnek is mondta Jézus: “Láttalak téged, amint a fügefa alatt voltál.” (Jn 1,49). Még nem is jöttél ide, de láttalak. Láttalak otthon, a hajón. Olyan tapintatos a mi Mesterünk, nem mondja ki, amit látott. Lehet, hogy Nátánael a fügefa alatt imádkozott. Lehet, hogy Istenhez kiáltott, és Jézus látta. Lehet, hogy a legsötétebb dolgok gyötörték ott titokban.
Most neked is azt mondja Jézus: jóltetted, hogy eljöttél, mert én téged láttalak. Megláttalak, hogy meggyógyítsalak.
Imádkozzunk!
Uram nagyon kérünk, vigyél minket csendbe, hogy érezzük rajtunk tekintetedet. Amikor az át meg átlátó szemed mindent megvilágít. Áldd meg ittlétünket. Kérünk segíts, hogy sok beszéddel, meg sok dologgal el ne bújunk tekinteted elől.
Köszönjük, hogy be akarsz szállni hajónkba. Szeretnénk kérni Urunk, jöjj, és közelíts napról-napra ezen a héten hozzánk. Szeretnénk megtalálni azt, amit életünk első tudatos pillanatától kezdve keresünk, a boldogságot, szeretetet, az életet. Kérünk Úr Jézus, hadd találkozzunk Veled.
Ámen.