“Az Úr beszédei tiszta beszédek” Zsolt 12,7
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1998. március
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
DÁVID (5/5)
Salamon
“Monda azért Dávid Nátánnak: Vétkeztem az Úr ellen! És monda Nátán Dávidnak: Az Úr is elvette a te bunödet, nem fogsz meghalni. Mindazáltal, mivel alkalmat adtál a gyalázásra az Úr ellenségeinek e dologban: a te fiad is, aki lett néked, bizonnyal meghal.” 2 Sámuel 12,13-14.
“Hívatta azért Dávid az ő fiát, Salamont, és meghagyta néki, hogy az Úrnak, Izráel Istenének házat csináltasson. És mondta Dávid Salamonnak: Édes fiam, én elgondoltam szívemben, hogy az Úrnak, az én Istenem nevének házat építsek; De az Úr ekképpen szólott nékem, mondván: Sok vért ontottál, és sokat hadakoztál; ne építs az én nevemnek házat, mert sok vért ontottál ki a földre én előttem. Ímé fiad lészen néked, akinek csendessége lészen, mert nyugodalmat adok néki minden körüle való ellenségeitől; azért neveztetik Salamonnak, mert békességet és nyugalmat adok Izráelnek az ő idejében. Ő csinál az én nevemnek házat, ő lészen nékem fiam, és én néki atyja leszek, és megerősítem az ő királyságának trónját Izráel felett mindörökké. Most édes fiam legyen az Úr veled, hogy sikerüljön néked házat építeni az Úrnak a te Istenednek, miképpen szólott te felelőled; De adjon az Úr néked értelmet és bölcsességet, mikor téged Izráel fölé helyez, hogy az Úrnak a te Istenednek törvényét megőrizzed. Akkor jól lesz dolgod, ha a rendeléseket és végzéseket megtartod és teljesíted azokat, amelyeket az Úr Mózes által parancsolt volt Izráelnek. Légy bátor, légy erős, ne félj, és ne rettegj!” 1Krón 22, 6-13.
Hadd áldjunk most, Uram, hogy országod épül ezen a földön, ebben a világban. Magasztalunk, hogy minket is bele akarsz építeni. Köszönjük azt a napot, amikor eljössz majd a Tieidért. Segíts, hogy mindnyájan készen legyünk. Áldd meg a mai alkalmat, és szólíts meg minket Igéd és Lelked által.
Ámen.
A mai Igében Dávid fiát, Salamont látjuk. A parázna kapcsolatból született gyermek meghalt. A bunnek büntetése van.
A mai fiatalok úgy gondolják, miért ne élhetnének együtt. Nem számít az a papír. Az a papir számít! A Biblia nagyon világosan beszél a házasságról, és szeretném, ha megértenénk és elfogadnánk, hogy a szexuális életnek egyetlen helye van, és ez a hely a házasság. Az Efézusi levél azt mondja, hogy ragaszkodnak egymáshoz.”Az a papír” összeragasztja a kettőt egy testté. Nem úgy megyek bele a házasságba, hogy majd meglátom, jó lesz-e vele vagy nem, és ha nem, akkor elhagyom. A papír annyit jelent, hogy vele maradok, és vele megelégszem, hogy társat kerestem és nem élvezeti cikket. Hozzá akarok tartozni, és leszünk ketten egy testté.
Azt a gyermeket, aki akkor fogant, Isten nem használja fel. Pedig az is Dávid fia,volt. Dávid házasságot kötött Béthsabéval, és utána született Salamon. Ez az Isten rendje. Isten nem engedi felborítani az Ő rendjét.
Sajnos az Antikrisztus világa épül ezen a földön, aki minden rendnek a felborítója. Nem szeretnék most arról beszélni, hogy a világ felborította a házasságot, hogy gazdátlan, árva gyerekek bolyonganak ebben a világban, akik nem ismerhetik meg, hogy mit jelent a család, szeretet, szülő. Minden úgy van, ahogy a Biblia írja: lesznek “szüleik iránt engedetlenek” (Róm 1,30). Talán soha nem volt ennyire igaz.
Nem az utolsó időkről szeretnék beszélni, és nem arról a házról, amely az Antikrisztus birodalmában épül; a hihetetlen technikai haladásról, ami a bukást, sötétséget, züllést vonja maga után.
Isten ragaszkodik az isteni rendhez. Megmutatja, hogy az a gyerek lesz az Ő szolgája, aki házasságból származott. Salamon az, akit Isten odasegít a trónra, aki uralkodik Dávid helyett. Ő fog az Úrnak házat építeni. Dávid szerette az Urat, de azt mondta az Úr mai Igénkben Dávidnak, hogy nem ő fog Istennek házat építeni, mert sok vért ontott, hanem az ő fia, Salamon. Dávid figyelmezteti Salamont, és tanácsot ad neki.
Salamon Jézus előképe. Jézus az a Fiú, aki házat épít. Az Egyházat. Nemcsak a világ épít, Isten háza is épül. Ezt a házat Jézus Krisztus, a Dávid Fia, építi most is a Szentlélek által.
Jó volna kicsit megnézni ezt a házat. Az Ige azt mondja, hogy Isten kézzel csinált templomokban nem lakik. Élő kövekből épül ez a ház; az egyház. Nagyon szeretném, ha bennünk maradna, hogy nem sok ház van. Csak egy ház van. Isten egyetlen házat épít. Isten házába csak azok a kövek – azok az emberek – épülnek be, akik Őt keresik. Ennek az egyetlen háznak az alapítója és építője Isten. Ő vetett alapot. Pál apostol azt mondja: “Mert más fundámentumot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus. (1 Korinthus 3,11.) A fundámentum a Golgotai kereszten függő Jézus Krisztus. Véres alap. Valaha belegondoltál-e, hogy Isten milyen nagy áron vetett alapot. Az Ő Fiának élete, vére árán. Drága alap! Láttad-e valaha igazán, mibe került ez Istennek?
Rengeteg alapot akarnak vetni, de egyetlen alap van. Így énekeltük: “Az egyháznak csak Jézus a fundámentuma.” Nem Jézus és még valami, – csak Jézus.
Ráépítetted-e életedet és örökéletedet erre az egyetlen fundámentumra, amely a kereszt? Mert a legrettenetesebb dolog az, ha valaki erre a véres fundámentumra “fát, szénát, pozdorját” (1 Korinthus 3,12) épít. Hogy mered erre a fundámentumra, amely olyan sokba került Istennek, olyan sokba került Jézusnak, a saját élvezetedet, akaratodat ráépíteni, és minden szemetet?!
A véres fundámentumra csak véres malterral lehet építeni. Ugyanazzal a szeretettel, amivel Jézus az életét adta. Ez a ház csak szeretettel épül tovább. Mered-e az egész életedet erre átadni?
Mondtam már, hogy minden ballada, mese igaz. Mikor Kőmuves Kelemenné balladájáról gondolkoztam, megértettem valamit; addig nem állt össze a fal, míg bele nem keverték a vért. Nincs közösség Isten szeretete nélkül! Mennyiféle közösség, szövetség épül, és hányszor határozzák el emberek: majd mi együtt. És nincs közösség. Egyetlen ház sem áll össze, ha nem a Krisztus szeretetének kapcsaival van összekapcsolva.
Amikor Jézust megtaláltam, akkor nyílt rá a szemem arra, hogy mennyi testvérem van. Beleszülettem egy nagy családba, és aki Jézusé, az mind testvérem. Úgy szeretem őket, mintha együt nevelkedtünk volna. Átélted-e valaha ezt a szót, hogy “testvér”? Vannak-e testvéreid, akikkel Krisztus szeretete köt össze? Akikért bármit megtennél, mert testvér? Beleépultél már ebbe a családba? Mert ez az épület épül. Nem az az alapja, amit tanultál, amire neveltek. Az homok! Kősziklára építsd a házad, mert akkor jöhet az árvíz, fújhatnak a szelek. Ha Krisztusra épültél, az Ő váltsághalálára, akkor együtt épülsz azokkal, akik ugyanezen az alapon állnak. Sokkal közelebb áll hozzám egy idegen ember, aki az Úr Jézusé, mint saját testi családom.
Ráépültél-e már erre az alapra? Ez a minden értelmet felülhaladó szeretet összeköt-e azokkal, akik Isten gyermekei? Ezt a házat Dávid Fia építi. Az Ő áldozata az, amin elkezdődik és folyik az építkezés. Vajon megdobbant-e már a szíved, hogy benne vagy ebben az épületben? Ezen kívül nincs üdvösség. Ha nem kerültél be az egyetlen egyházba, ha nem állsz Jézus váltsághalálának alapján, rettenetes ébredésed lesz majd. Gondoljunk csak Noé napjaira; rettenetes ébredése volt azoknak, akik kívül maradtak a bárkán. Egyetlen család üdvözül most is: Isten családja. Azok, akik újjászülettek, akik testvérekké lettek Jézus vére által.
Mindig aggódok mindenkiért, aki innen kilép. Most is szív szerint kérdezem: biztos, hogy ráépítetted életedet a Krisztusra? Vagy csak szép beszédeket hallgattál itt? Nagyon kérlek, ne menj el úgy, hogy efelől nincs bizonyosságod. Ki tudja, lesz-e még lehetőséged olyan helyre eljutni, ahol folyik az építkezés. Pál apostol azt mondja: “Azért immár nem vagytok jövevények és zsellérek, hanem polgártársai a szenteknek és házanépe az Istennek.” (Efézus 2,19.) Ha ebben a pillanatban meghalnál, hova kerülnél? Van már polgárjogod a mennyben? Nem azt kérdezem, hogy milyen vallású vagy, mit gondolsz, mit hiszel. Az egyetlen kérdésem: Krisztus vére megtisztíthatott-e már? Azok között vagy-e, akik megmosták és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében? Felépíttettél már “az apostoloknak és prófétáknak alapkövén? Lévén a szegeletkő maga Jézus Krisztus, Akiben az egész épület szép renddel rakattatván, növekedik szent templommá az Úrban; Akiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Lélek által” (Efézus 2,20-22). Ha nincs bizonyosságod afelől, hogy beleépíttettél, nagyon kérlek, ne menj tovább!
Épülj fel lelki házzá Isten akarata szerint.
Isten Szentlelke ma is épít. Hajlandó vagy-e igazán mindent megtenni a másikért? Isten szeretete összeköthet-e azokkal, akik az Övéi? Jézus az életét adta értünk – mi is kötelesek vagyunk életünket adni atyánkfiaiért. Idődet, erődet, képességedet – mindent. Nem lehet félig építkezni. A jeruzsálemi templom építésénél ott voltak a kőhordók, és az építők két kezükkel és minden erejükkel dolgoztak. Isten minden gyermekét fel akarja használni az építkezésben. A Biblia azt mondja, hogy Isten munkatársai vagyunk. Akarsz-e az lenni? Kész vagy-e betölteni azt a szolgálatot, amit Isten neked szánt ebben az építkezésben?
Egy délután gyermekek között evangélizáltam, és egy kislány hitre jutott. Este, mikor jöttek a felnőttek, látom a kislányt, amint karjánál fogva hozza a nagymamát. Rám kacsintott, mintha azt mondta volna: hozom az első követ. Alig pár órával előtte lett az Úré, és máris építkezett. Benned ott lesz-e ez az építő indulat?
Édesanyám nagyon idős volt már, mikor énekeltem neki: Lesz belőled emberhalász, ha követsz engem. Belőlem már nem – mondta. Nincs korhatár. A legfiatalabb és a legöregebb is lehet emberhalász, csak szív kell hozzá. Isten szeretetétől dobogó szív, amelyik azt akarja, hogy senki el ne vesszen. Hozzá tartozol-e a Krisztus-testhez? Mert a másik kép az, hogy Krisztus a Fő, mi a tagjai, és a Fő együtt munkálkodik a tagokkal. Akkor tebenned is a Jézus szeretete és szíve dobog minden elveszett felé. Ott lesz-e benned ez a mentő szeretet; a vágy, hogy egyszer együtt lehessünk az Ő országában?.
Isten ma munkatársakat keres országának építéséhez. Akarsz-e résztvenni ebben a munkában? A Biblia azt mondja Salamonról: “ő csinál az én nevemnek házat.” Ha elfogadtad Jézust, beletartozol a Krisztus-testbe. Ugyanabban az egy testben munkálkodik minden tag. Egyetlen tag sincs munka nélkül. Milyen jó, hogy lehet együtt munkálkodni velük ott, ahol most folyik az építkezés. Jézus téged is ott akar látni az Ő munkásai között, azok között, akiknek egy ügyük van.
Vajon leszel-e “együgyu” ember, akár a munkahelyeden, akár az utcán , akár ha a boltban vásárolsz? Az lesz-e a dolgod, hogy élő köveket viszel Jézushoz? Ebben a világban nagyon sok hu emberre lenne szükség, olyanokra, akiknek szívügye a most folyó építkezés. Valaki azt mondta: nagyon nehezek a kövek. Vannak, akik nem akarnak jönni. Szóltam egy testvérnek, hogy segítsen, mert nem bírok vele. Most együtt hordjuk. Emlékeztek arra az emberre, akit négyen vittek az Úrhoz? Hajlandó vagy-e együtt hordozni? Ha nem megy, kérj imasegítséget; mindnyájunk együttes ügye ez. Kérd az Urat, tegyen helyedre, hogy azzá lehess, amivé Isten szeretne tenni.
Folyik az építkezés. Aki megkezdte, az teszi majd fel a csúcskövet. Jézus visszajön. Nem tudjuk, melyik pillanatban fejeződik be az építkezés. Gondoljunk a tíz szuzre. Amikor a Vőlegény megjött, hiába futkostak. Késő volt. Az első kérdésem: beépültél-e a Krisztus-testbe? A második kérdésem: beállsz-e Isten munkatársának?
Folyik az építkezés az egész világon. Az egyház épül. Azt, hogy mit jelent ez az egyház, elmondták olyan emberek, akik világkonferenciákon vettek részt. A világ minden részéből gyultek össze. Együtt énekeltek feketék, sárgák, fehérek, különböző nyelveken, de egy dallamra, és folyt a könnyük. Arra gondoltam, hogy milyen lesz majd az, amikor minden tájról és minden népből összejönnek az emberek. El tudod képzelni azt az örömöt? Ott leszel-e te is?
Újra mondom: el ne menj addig, amíg bizonyosságod nincs arról, hogy meg vannak bocsátva buneid. Hogy nem vagy már jövevény és zsellér, hanem polgártárs. Sőt, Isten munkatársa.
Hadd olvassam el befejezésül ezt a két szót: “Édes fiam!” Valaha megértettétek-e, hogy az Egyszülött Fiú elsőszülötté lett. Sok atyafi között Jézus lett az elsőszülött. Testvérei születtek – te meg én -, és még most is születnek, akikre azt mondja az Atya: “Édes fiam.” Szívére ölelhet-e így az Atya: most már örökre Hozzám tartozol?
Azt mondja az Ige: “Most , édes fiam”, – ha azt mondja, “most”, akkor most – “legyen az Úr veled.” Ezzel szeretnék ma elbúcsúzni tőletek: “Legyen az Úr veled, hogy sikerüljön neked házat építeni…, miképpen szólott te felőled”. Sikerüljön neked lépésről lépésre együtt munkálkodni az Övéivel. “Adjon néked az Úr értelmet és bölcsességet.” “Légy bátor, légy erős, ne félj, és ne rettegj!”
Menj most úgy az Úrasztalához, hogy ugyanaz a vér, amelyik a testvért megmossa, téged is megmos. Lépj be ebbe a csodálatos kapcsolatba, hogy lehess az Ő gyermeke, vérrokon az Ő vére árán, hogy Hozzá tartozzál igazán, és cselekedd napról napra azt, amit majd Ő mond neked.
Imádkozzunk!
Hadd adjak hálát, Uram, azért, amikor először tisztított és mosott meg drága véred. Köszönöm, hogy azóta, annyi éven keresztül mindig újra mos. Köszönöm, hogy ma újra úgy állhatok Eléd, hogy kérhetem: mindentől, amivel beszennyeztem szívemet, tisztíts meg egészen.
Áldunk azért, hogy egy kegyelemben részesülünk, és gyermekeid közé tartozunk. Kérünk, hogy mindenki hadd jöjjön azzal az indulattal Hozzád, hogy bele akar tartozni ebbe az egyházba, hogy szolgáddá avathasd. Áldj meg minket, és Te készíts fel arra az útra, ami előttünk van. Tegyél bátorrá, erőssé, határozottá, hogy felhasználhass. Tegyél “együgyu” emberekké, akiknek más ügyük nincs ezen a földön. Kérünk, áldj meg minket, hívj el minket, és tarts meg minket Nevedért.
Ámen.
1984. október 7-12.