“Az Úr beszédei tiszta beszédek” Zsolt 12,7
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1998. március
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
A VÉRFOLYÁSOS ASSZONY (1/5)
Egy asszony
“És egy asszony, ki vérfolyásban volt tizenkét esztendőtől fogva, és bár minden vagyonát az orvosokra költötte, senki meg nem tudta gyógyítani.” Lk 8,43
Uram áldj meg minket, és áldd meg számunkra az Igét. Kérlek segíts, hogy látrhassuk lelki állapotunkat, és láthassunk Téged, orvosunkat. Kérünk, munkálkodj bennünk.
Ámen.
Az Ige ezzel kezdi: “egy asszony”. Akár te is lehetsz! Milyen érdekes, hogy sem arca nincs, sem kora, nem mondja az Ige, hogy fiatal, vagy öreg. Semmit nem tudunk róla, sem rangját, sem vagyonát, családját, voltak-e gyermekei, vagy egymagában volt, ahogy ti is most. Rólatok is csak annyit tudunk, hogy egy asszony, vagy egy leány. Névtelen, nincs semmi jellemzője. Olyan jó, hogy a Biblia így beszél róla, mert nyugodtan behelyettesíthetjük magunkat ide. Nincs kizáró ok. Nem mondhatjuk, hogy idős vagyok, nincs családom. Bárki lehet közülünk.
Egyet tudunk róla amit a Biblia mond: 12 éve beteg. Rettenetes hosszú 12 év. Voltál-e már hosszú ideig beteg, hónapokig talán, akkor tudod, milyen rettenetes ez. Hihetetlen hosszú idő. Kórházban egy hét is sok.
Ez a betegség egy szörnyu betegség volt. A 3Móz 15 leírja ennek a betegségnek a következményeit. A vérfolyásos asszony tisztátalan volt. Senkit nem illethetett, és őt sem illethette senki. Az egész személy tisztátalan volt a betegségtől. Tehetett ő róla? Mennyire bele tudunk gondolni ennek az asszonynak a nyomorúságába, aki ilyen régen volt ebben a rettenetes betegségben.
Nem volt szabad templomba sem menni, emberekkel közelebbről érintkezni, mert mindenkit megfertőzött. Vannak ilyen betegségek, régen a tbc volt. Mostmár van rá gyógyszer. Nem csókolhatta meg gyermekét, mert megfertőzte, kizárta férjétől, templomból, az emberek közül is ki kellett mennie szanatóriumba. Ilyen a lepra is, amit bélpoklosságnak is hívnak. Ha bélpoklos ment az utcán, kiabálnia kellett: tisztátalan vagyok. Közeledni sem volt tanácsos hozzá.
Vajon tudták erről az asszonyról, hogy ilyen beteg? Vagy titkolta? Ezt titkolni is lehetett, nem úgy, mint a leprát, ami kiütésekkel járt. Nekem sokszor az az érzésem, hogy titkolta, Jézust is azért érintette titokban, hátulról. Milyen rettenetes titok, annyi időn keresztül. Gondoljátok el micsoda élet.
A Biblia lelki könyv, mindig a lelkünkről beszél. Neked is megvan ez az iszonyú betegséged, úgy hívják, hogy bun. Ragályos, fertőz! Lehet állandóan folyik belőled a szó, amelyik fertőz. Ki tudja kiket fertőztél már meg a pletykáddal, a kritikáddal, amit mondasz valakiről. Ha véleményt mondasz valakiről, már fertőzöd azt, akinek mondod. Valaki egyszer egy lányra mondott nekem valamit, amit soha nem vettem észre. És legközelebb észrevettem. Addig soha. És megfertőzött.
Vigyázz a szavaidra, – a bun fertőz. Észrevétlenül mondod, és nem tudod, kit rontottál meg. Belőlünk mindig folyik a szó. A szív teljességéből szól a száj. De nemcsak a szó fertőz, a gondolat is. Ha gondolod már mondod is, hiába határoztad el, hogy nem mondom, egy váratlan pillanatban kijön. Hányszor mond az ember parázna vicceket, amin jót nevet a többi, és nem gondolsz arra, mit szórtál most szét. Vigyázz, mi folyik belőled, talán szellemeskedés, jópofaság, amivel fertőzni fogod a többi társadat, és mindenfélével, ami benned van.
A bun a mi öröklött betegségünk, súlyos betegség, nem 12 éve van, hanem ahány éves vagy. Tulajdonképpen kizárna az emberi közösségből. Fertőzöd saját gyermekeidet. Hány gyermek a szüleitől látott, hallott dolgokat, és azt viszi tovább, és majd tönkre fogja tenni az életét. Mit adsz tovább gyermekeidnek, unokáidnak? Érted most, hogy rólad van szó? Én vagyok az a belsőleg beteg asszony, a lelkem beteg. Kívülről semmi nem látszik, semmi bajunk nincs.
Az Ige elmondja, ez az asszony már minden vagyonát orvosokra költötte, és senki nem tudta meggyógyítani. A másik baj a vérfolyásban, hogy egyre gyengül. Gondoljatok arra, 12 éve folyik a vére. Napról-napra gyöngébb sápadtabb. Lehet hogy egyre kevésbbé tudta csinálni a munkáját. Lehet, anyja néha megkérdezte, – mi van veled lányom? Talán az ismerősök is megszólították: fogytál, rosszul nézel ki.
Amikor belülről valami tönkremegy az életedben, nem mondod senkinek. Lehet a családi életed vérzik. Lehet, hogy nem értitek már meg egymást úgy igazán. És megjátszátok az emberek előtt, hogy nagyon jól megvagytok. Isten Igéje most kérdez, – hol vérzik az életed? Mi az amitől napról-napra gyengülsz lelkileg, testileg egyaránt.
Jó volna nevén nevezni azt a betegséget, amiben szenvedsz. Lehet, hogy tisztátalan gondolatok, kívánságok. Ne hidd, hogy bizonyos koron túl elmúlik. Nem tudom mi az amitől nem tudsz szabadulni, ami újra előjön, amitől sokat szenvedsz, mert szeretnéd, ha nem lenne.
Talán az indulatosságod. Annyiszor elhatároztad, egy szót sem szólok, bármit mond is a vő, vagy a szomszéd, hallgatni fogok. Nem tudsz, egyszer csak kitör belőled és mondod, magad sem tudod, hogy mit. És nem tudsz megváltozni, gyógyulni, szabadulni.
Lehet, hogy gyötrő gondolataid, félelmeid vannak, senki nem tudja. Vagy depressziós vagy. Néha olyan kedvetlen vagy, azt gondolod, legjobb lenne meghalni. Testvér, mi a betegséged? Olyan jó, hogy most itt van nem egy orvos, hanem az orvos. Jó volna kimondani a titkodat, amit senki nem tud. Talán egy házasság előtti kapcsolat, amitől mindig féltél, hogy egyszer kiderül. És vérzik bele az életed. Egy élő seb, ami mindig vérzik.
Nem tudom mi teszi tönkre az életedet, de jó volna most vele szembenézni. Az Ige szerint ez az asszony gyógyíthatatlan, reménytelen, mindent megtett, amit hallott, mindent megpróbált, lehet kuruzslókhoz is elment már. Te hol voltál már betegségeddel? Márk evangéliuma ezt a részt úgy mondja, hogy “sok orvostól sokat szenvedett”. (5,26). Ez az asszony már mindent megpróbált, minden vagyonát orvosokra költötte. Minden új orvos egy új remény, – hátha ez most segít? Megint egy újabb csalódás, minden a régiben maradt.
Talán azt gondoltad, ha rendszeresen járok templomba, Bibliát olvasok, segít rajtam. És nem történt semmi változás. Talán úrvacsorát vettél, hátha gyógyultan jövök haza. Hány ember próbál elmenni pszichológushoz a gyötrő gondolatokkal, depresszióval, idegbetegségével, és semmit nem old meg. Egész vagyonát magára költötte, és nem gyógyult meg.
Rettenetes ez a történet, amit itt olvasunk, és az a rettenetes, hogy hasonlít hozzám. Egészséges ember vagy lelkileg? Boldog ember vagy? A kettő együtt jár. Aki lelkileg egészséges, az felszabadult, boldog, erős, kiegyensúlyozott, tele van békességgel, szeretettel. Tisztátalan asszony, – nem lehetsz boldog.
Lehet, csak a féltékenység, a nagy én, az érzékenység a bajod, de halálos betegség, abban is elvérzel. Aki mindig sértődik, annak állandóan folyik a vére, – velem hogy bánnak, engem nem szeretnek, nem becsülnek. Cseppenként folyik a vér. Nem hirtelen tragédia, csak egy hosszú-hosszú, évtizedekig tartó beteg állapot. Értjük már a lelki állapotunkat?
Ezt az asszonyt senki nem tudta meggyógyítani. Lehet neked is ajánlottak gyógymódokat, olvass jó könyveket, tereld el a figyelmedet, menj társaságba, szórakozz, hallgass zenét, utazz. Kapcsolódj ki. Talán megpróbáltad. Hányan utaznak minden nyáron szép tájakat látni, és fáradtabban jönnek vissza, mint ahogy elmentek. Tönkrementek abban az útban, amitől olyan sokat vártak.
Ki tudja mi mindent próbáltál már, és egyre rosszabbul lettél. Senki nem tudott meggyógyítani. Amíg egyszer Jézus arra nem járt. Hadd mondjam ma örömmel, – Jézus itt van.
Akkor felébredt az asszonyban a hit. Így mondja a másik evangélium: “Ha csak ruháját érintem is, meggyógyulok.” (Mt 9,21). Testvér, reménytelenül jöttél ide? Milyen jó volna, ha csak egy valaki is ezzel a vággyal és reménnyel jött volna, hogy meggyógyulok. Lehet, hogy láttál és hallottál már gyógyultakat. Bár felébredt volna már benned a hit ott belül, és ezért jöttél ide. Jól tetted, hogy eljöttél, mert Jézus itt van, és lehet Vele találkozni. Érintheted azt a Valakit, akinek cseppenként hullot ki értünk a vére. Ő tudja, mi a vérfolyás. Ott a Gecsemánéban kezdődött, amikor a bünnel való küszködés harcában megjelent homlokán az első csepp vér. Véres veríték. És attól kezdve folyt a vér a korbács szögein keresztül az ütlegeken át, és függött a fán száz sebből vérezve.
Amikor a vitéz lándzsával átszúrta Jézus szívét, már vér és víz jött. Az utolsó csepp vér után már víz jön. Valaki járt az úton, és minden csepp vére érted, és értem hullott. Az Ószövetségben már elmondja az Ige: forrás fakad a bun és tisztátalanság ellen. Ez a forrás a kereszten nyílt meg. Nincs más kiút!
Ha Jézushoz találsz, egy gyógyult ember megy haza. Akkor tágas térre visz ki az Úr abból a szorosságból, amiben eddig éltél. Akkor egy új élet kezdődik. Akkor egészséges leszel testvér. Lelkileg egészséges.
Isten azért hozott ide, mert szeretne meggyógyítani az Úr Jézus szeretete és kegyelme által. Egyszer azt kérdezte Jézus a 38 éve beteg asszonytól: Akarsz-e meggyógyulni?
Imádkozzunk!
Uram, a kép a mi képünk. Mennyi titkolt betegségünk van, amit talán az az ember sem tud, aki a legközelebb él mellettünk. Talán lelki testvéreink sem tudják, hol van életem legveszélyesebb sebe.
Jézus, olyan jó, hogy itt vagy, és látsz. Köszönjük Úr Jézus, hogy Te vagy az egyetlen igazi orvos. Köszönöm, hogy mehetünk Hozzád. Hadd áldjunk, hogy mindent megtettél értünk. Áldj meg, hogy ne rejtsünk, és ne titkoljunk semmit. Hadd tudjunk odajutni Hozzád, és Neked elmondani mindent igazán.
Ámen.