“Dícsérjétek az Urat” Zsolt 150,1
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1998. június
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
Az Úr szava
“Dávid Zsoltára. Adjatok az Úrnak, ti fejedelmeknek fiai, adjatok az Úrnak tiszteletet és dicséretet! Adjátok az Úrnak neve tiszteletét, imádjátok az Urat szent ékességben. Az Úr szava zeng a vizek fölött, a dicsőség Istene mennydörög, az Úr ott van a nagy vizek felett. Az Úr szava erős; az Úr szava fenséges. Az Úr szava cédrusokat tördel, összetöri az Úr a Libánon cédrusait is. És ugrándoztatja azokat, mint a borjút, a Libánont és a Szirjónt, mint a bivalyfiat. Az Úr szava tűzlángokat szór. Az Úr szava megrengeti a pusztát, megrengeti az Úr Kádesnek pusztáját. Az Úr szava megborjaztatja a nőstény szarvasokat, lehántja az erdőket, és az Ő hajlékában mindene azt mondja: dicső! Az Úr trónolt az özönvíz felett; így trónol az Úr, mint király, mindörökké. Az Úr ad erőt népének, az Úr megáldja népét békességgel.” Zsoltár 29,1-11
Köszönjük Úr Jézus, hogy nevedben bízhatunk és kérhetünk arra, áldj meg most minket. Nagyon köszönjük, hogy itt lehetünk, mert cselekedni akarsz bennünk. Áldunk azért is, hogy tudod, mire van szükségünk. Hadd tudjunk már az első pillanattól fogva engedni szavadnak. Nagyon kérünk, hallgass meg minket.
Ámen.
Ennek a Zsoltárnak az első két verse azt mondja: “Adjatok az Úrnak!” Mit adhatnánk az Úrnak? Olyan sok helyen mondja az Ige, hogy egyszerűen nem fogad el áldozatot az Úr, nincs szüksége ajándékra. Így mondja: “Nem fogadhatk el tulkot a te házadból,…Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.” (Zsoltár 50,9-10). Mit adhatok én az Úrnak? Az első Ige pedig így hangzik: “Adjatok az Úrnak!”
Az Igéből megtudjuk, mit vár tőlünk az Úr. Tiszteletet és dicséretet. “Adjátok az Úrnak neve tiszteletét, imádjátok az Urat szent ékességben.” Tisztelet, dicséret, imádat, ezt kéri az Úr. Nagyon kérlek benneteket, adjuk meg ezt most az Úrnak. Minden ettől függ, ami történhet, vagy nem történik meg veled, hogy engedsz-e annak, amit az Úr kér. Ne felejtsük el, Isten mindig azért kér, hogy adhasson. Jézus ott a kútnál amikor a Samáriai asszonnyal beszélget, csak azért mondja: “Adj innom!” csak azért kér, hogy Ő adhasson élő vizet. Az esti imádságában senki ne felejtse el, hogy dicsérje, áldja az Urat. Tedd meg, mert az Úr ezt kéri és várja most tőled.
Azután elmondja, hogy Ő mit akar adni. Egy szóban elmondhatnám: Az Ő szavát akarja adni. Szinte az egész Zsoltárban minden versnek első szava: “Az Úr szava”. Végig ezt mondja. Milyen nagy dolog, hogy Isten beszél, és veled akar beszélni. Elmondja végig, mit csinál az Ő szava. “Az Úr szava zeng a vizek fölött, a dicsőség Istene mennydörög, az Úr ott van a nagy vizek felett.” Az élő víz az Igét jelenti, de a nagy vizek a Bibliában a föld népét jelenti. Isten szava ott van a népek fölött, szava zeng, mennydörög a nagy vizek fölött. Ilyen az Úr szava.
“Az Úr szava erős; az Úr szava fenséges. Az Úr szava cérusokat tördel, összetöri az Úr a Libánon cédrusait is.” A cédrus a hatalmast, a nagyot, a fenségest jelenti, amit csodálnak, amiben gyönyörködnek. Isten a nagyot tördeli és töri, azt, aki magát valakinek tartja. Ha most úgy vagy itt, hogy valakinek tartod magad, akkor már tudhatod, hogy az Úr szava mit tesz majd veled.
Még egyet mond az Ige: “És ugrándoztatja azokat, mint a borjút, a Libánont és a Szirjónt, mint a bivalyfiat.” Értitek, mit jelent ez, hogy az Úr ugrándoztatja a Libánont? Olyan semmi az Neki, hogy szavára a hegyek is ugrálnak. Elmondja az Ige: Ha akkora hitetek lenne, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek, ugorj a tengerbe és meglenne. Az Úr szava hegyeket ugrándoztathat, összetörhet minden nagy és felemelkedett embert, mint a Libánonnak cédrusait.
Vajon téged is törnie kell? Vajon úgy jöttél ide, hogy azért csak vagyok már én hitben valaki. Nem tudom melyikőtöknek miben van a nagysága. De ennyit már elmondott az Úr, hogy a nagyot és felemelkedettet törni akarja.
“Az Úr szava tűzlángokat szór.” Az Úr szava éget. Az ítélet a Bibliában nagyon sokszor tűzről beszél, az ítélet tüzéről. De a tűz nemcsak az ítéletnek, hanem a szeretetnek és az örömnek is a tüze. Talán régen elveszítetted az első szeretetnek a tüzét? Talán régen hideg a szíved? Isten azért ítél, mert gyógyítani akar. Azért ítél, hogy adhassa újra az első szeretet tüzét, az igazi tüzet.
Milyen jó volna így hazamenni: Újra ég a szívem az Úrért, az elveszettekért, az enyéimért. Megint ott van bennem a felülről való tűz. Milyen jó volna, ha meggyújthatná az Ő hitének és szeretetének tüzét bennem. “Az Úr szava tűzlángokat szór.”
Elmondja még, mit akar tenni. “Az Úr szava megrengeti a pusztát.” Az Úr szava renget, mindent felborít. Amikor Jézus bement az Isten templomába, minden borult, semmi nem maradt a helyén. Felborított a pénzváltók asztalától kezdve mindent, a galambárusok asztalait is.
Ahová az Úr belép, ahol elhangzik a szava, ott sok minden alapjaiban megrendül. Mi lesz, ha életed alapjaiban rendül meg, ha mindent meg kell változtatni, ha semmi nem marad a helyén. Isten szava ezt most megcselekedheti veled. Amikor az első keresztyének együtt imádkoztak, megmozdult a hely, megrendült a ház, ahol voltak. Megrendül-e majd itt is a hely, ha együtt imádkozunk Hozzá? Isten szava megcselekedheti, hogy minden megrendül ítéletes módon, de az is az Ő ítéletének csodája, hogy megmozdul minden belül.
“Az Úr szava megborjaztatja a nőstény szarvasokat, lehántja az erdőket, és az Ő hajlékában minden azt mondja: dicső!” Milyen jó volna, ha lenne közöttünk valaki, akinek életében az Úr szava igazi szülést vihetne véghez. Az Ige azt mondja:Amikor az asszony szül, fájdalomban van, de utána nem emlékszik a fájdalomra az öröm miatt. Bár elvégezhetné benned az Úr a szülési fájdalmakon keresztül, hogy elevenen mehetnél haza, örömmel, mert új élet született benned.
“Az Ő házában minden azt mondja: dicső!” Akik először vannak itt, olvasták kívül a felírást: “Isten Háza.” Béthel annyit jelent: Isten háza. Amikor Jákób eljut Béthelbe, akkor mondja: “Mily rettenetes ez a hely; nem egyéb ez, hanem Istennek háza, és az égnek kapuja.” (1Móz 28,17). Vajon neked is rettenetes lesz ez a hely? Mert az Ő házában, az Ő hajlékában minden azt mondja: “dicső!” Amikor idekerültem, ez volt az egyik Igénk: “Egész határa köröskörül igen szentséges.” (Ez 43,12). Amikor itt járunk ki s be, nagyon sokszor mondjuk: El ne felejtsd, egész határa igen szentséges.
Végül még egy ígéret: “Az Úr erőt ad népének, az Úr megáldja népét békességgel.” Milyen jó volna, ha megáldaná a bejöveteledet és majd megáldhatná a kimeneteledet. Olyan öröm arra gondolni, az Úr megáld és békességet ad. Persze, közben sok minden történhet. Ha még egyszer visszanézünk arra, amit az Ige mondott, láthatjuk, hogy az Úr szava összetör, az Úr szava éget, megremegtet, megmozdít mindent, és ha ez megtörténik, új életet, újjászületést adhat.
Az Úr szeretne megáldani mostantól fogva mindörökké.
Imádkozzunk!
Uram, hadd adjuk most meg Neked azt a keveset, azt a kicsit, amit kértél. Uram, szeretnénk most együtt dicsőíteni Téged, hálát adni mindazért, amit eddig cselekedtél velünk, bennünk. Legyen áldott szent neved. Köszönjük türelmedet, szeretetedet. Hadd dicsőítsünk keresztedért, véredért. Hadd áldjunk előre mindazért, amit számunkra készítettél. Uram, cselekedj velünk a Te jótetszésed szerint. Hadd merjük magunkat egészen Rád bízni. Végy el belőlünk minden ellenállást. Áldunk azért Uram, hogy szabad, lehet Neked engedni. Köszönjük tervedet, szándékodat, akaratodat, amellyel meg akarsz bennünket áldani. Az Úr Jézus nevéért köszönjük ezt Neked.
Ámen
Biatorbágy, 1985. június 2.