“Dícsérjétek az Urat” Zsolt 150,1
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1998. június
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
Áldott legyen az Úr
“Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene! Szela. Ez a mi Istenünk, a szabadításnak Istene, és az Úr Isten az, aki megszabadít a haláltól. Csak Isten ronthatja meg az ő ellenségeinek fejét, a bűneiben járónak üstökös koponyáját. Azt mondta az Úr: Básánból visszahozlak, a tenger mélységéből is kihozlak, hogy lábadat veresre fessed a vérben, ebeidnek nyelve az ellenségből lakomázzék. Látták a Te bevonulásodat, óh Isten! Az én Istenem, királyom bevonulását a szentélybe. Elől mennek az éneklők, utánuk a húrpengetők, középen a doboló leányok. A gyülekezetekben áldjátok az Istent, az Urat áldjátok, ti Izráel magvából valók! Ott a kis Benjámin, aki uralkodik rajtok, a Júda fejedelmei és az ő gyülekezetük; a Zebulon fejedelmei és Nafthali fejedelmei. Istened rendelte el a te hatalmadat: erősítsd meg, óh Isten, azt, amit számunkra készítettél! A te Jeruzsálem felett álló hajlékodból királyok hoznak majd néked ajándékokat. Fenyítsd meg a nádasnak vadját, a bikák csordáját a népek tulkaival egybe, akik ezüst-rudakkal terpeszkednek; szórd szét a népeket, akik a háborúban gyönyörködnek. Eljőnek majd a főemberek Egyiptomból; Szerecsenország hamar kinyújtja kezeit Istenhez. E földnek országai mind énekeljetek Istennek: zengjetek dicséretet az Úrnak! Szela. Aki kezdettől fogva az egek egein ül; ímé, onnét szól nagy kemény szóval. Tegyetek tisztességet Istennek, akinek dicsősége az Izráelen és az ő hatalma a felhőkben van. Rettenetes vagy, óh Isten, a Te szent hajlékodból; az Izráelnek Istene ád erőt és hatalmat a népnek. Áldott legyen az Isten!” Zsoltár 68,20-36
Uram, légy áldott, hogy itt lehetünk, hadd dicsőítsünk. Köszönjük azt a mély kapcsolatot, ami összefűz minket. Hadd áldjunk sok-sok év áldásáért, sok-sok év ajándékáért, amiket ezeken az alkalmakon keresztül adhattál. Kérünk, mondj el nekünk mindent, amiért most lehetőséget adtál együttlétünkre. Áldj meg minket, szólj velünk Lelked által, Igéden keresztül.
Ámen.
Az első és utolsó mondat ugyanaz. Ezzel kezdtük: “Áldott legyen az Úr!” És ezzel fejeztük be: “Áldott legyen az Isten!” Ezért énekeltük: “Áldott légy, hogy megváltottál!” Az egész Zsoltárt végigszövi ez a mondat: áldott légy. Újra és újra előjön, és örülhetünk, hogy áldhatjuk az Urat eleitől fogva végig.
Nagyon ismert Ige az első mondat. Sokszor láthatjuk falimondásokon is: “Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk.” Nagy ajándék, hogy ezzel az ígérettel kezdhetjük a hetet. Minden nap megadja majd, amire szükségünk van. Ennek a mondanivalója az is, hogy elég minden napnak a maga gondja, baja. Elég, amit az Úr egy napra akar adni. A mindennapi kenyér csodája, hogy napról-napra gondoskodik rólunk. A mindennapi lelki kenyér csodája, hogy az Úr így szeret és így gondoskodik rólunk napról-napra. Valaki azt kérdezte: miért nem adja messzebbre? Mert minden nap akar veled, velem találkozni. Ma is akar adni, holnap is mehetsz Hozzá, és az öröm, hogy mehetek Hozzá, és Tőle kapom a mindennapi Igét, kenyeret.
Áldott legyen az Úr, hogy napról-napra gondoskodik az ítéletről és a kegyelemről. Nem engedi el az Úr azt, amire most van szükségem. Elmondja itt az Ige, hogy miről gondoskodik az Úr, és miért legyen áldott a mi szabadításunk Istene. “Csak Isten ronthatja meg az ő ellenségeinek fejét, a bűneiben járónak üstökös koponyáját.” Csak Ő szabadíthat meg külső és belső ellenségeinktől.
A szabadítás belülről kifelé történik. Azt szeretnénk, ha kívülről kezdődne, attól szabadítana meg, ami nehéz, bajoktól, betegségektől, nehézségektől. Isten belülről kezdi az üstökös koponyáját megrontani. Tudjátok, hogy belső életünkben ki a fej? Az “én”. Az Úr ezt szeretné megrontani ezen a héten. Csak Ő ronthatja meg, senki más. Hiába csinálok bármit, újra és újra felemeli a fejét. De az ígéret az, hogy az Úr megronthatja, és akkor rendeződik minden kifelé is. Ahogy belülről hátrált, kívülről is hátrálnia kell.
Kicsoda a külső ellenség üstökös koponyája? A Sátán. A legközelebbi szövetségese pedig az én. Vigyázzunk, mert nagyon közeli kapcsolatban vannak. A külső ellenség mindig támad a belsővel együtt. Az ellenségnek üstökös koponyáját csak Isten ronthatja meg. Ő a kereszten megrontotta és a gyakorlatban is meg akarja rontani. Jusson eszünkbe megint ez a két szó: “napról-napra”. Napról-napra hajlandó rontani.
Úgy örültem a 25. versnek: “Látták a Te bevonulásodat óh Isten! Az én Istenem, királyom bevonulását a szentélybe.” Ez a második, amit az Úr meg akar tenni: az ellenségtől való szabadulás után a bevonulást a szentélybe. A 2Sám 6-ból elolvastam, hogyan vitték be a szövetség ládáját a szent sátorba. Tudjátok, hogy sokáig nem volt a helyén Isten ládája, és amikor először be akarták vinni, félremozdult a láda, Uzza hozzányúlt és meghalt. Dávidot ez nagyon megdöbbentette, és félni kezdett Isten szentségétől.
Voltál-e már úgy, hogy félni kezdtél Isten szentségétől? Dávidnak a lélegzete is elállt, ilyen komoly dolog ez? Uzza jót akart, segíteni akart. Dávid nem merte magához vinni a ládát, hónapokig Obed Edom házánál volt. És Isten megáldotta Obed Edomot, mert befogadta Isten ládáját és szentül akart élni. Ha igazán olyan szentül akarok élni, hogy az Úr legyen a középen, nem kell félnem.
Dávidnak fájni kezdett a szíve, hogy a láda nincs a helyén, Obed Edom házán pedig áldás van, és az egész népen kellene, hogy áldás legyen. Elolvastam, hogy mikor a ládavivők hat lépést tettek, Dávid megállt és áldozatot mutatott be az Úrnak. Először nem tette ezt. Most már tudta, hogy bűnös, és áldozatot kell bemutatnia. Dávid most egészen más ember volt már, mint amikor először vitték a ládát.
Jó volna, ha neked is ilyen valóság lenne Isten szentsége. A szentély a szíved belül. Bár Isten bevonulhatna szívedbe, mint király. Megtörténik-e a héten: “Látták a te bevonulásodat, óh Isten! Az én Istenem, királyom bevonulását a szentélybe.”
Dávid nem tudta, mit csináljon, örömében táncolt. Itt is mondja sorban az Ige: “Elől mennek az éneklők, utána a húrpengetők, középen a doboló leányok. A gyülekezetben áldjátok az Istent, az Urat áldjátok, ti Izráel magvából valók!” Megint csak: áldjátok az Istent, áldjátok az Urat! Milyen mérhetetlen öröm volt, hogy újra bevonult az Úr a szentélybe. Ha most az Úr Jézus egészen elfoglalhatja a szívedet, az a legnagyobb öröm a világon. Ha valóban úgy engeded be, hogy minden ajtó nyitva van előtte, tele leszel örömmel, hálaadással, dicsőítéssel. Ott is megtelt minden az Úr magasztalásával. Olyan, mintha már nem lehetne tovább fokozni az örömöt. “Ott a kis Benjámin, aki uralkodik rajtuk, a Júda fejedelmei”. Sorolja egymás után, kik azok, akik áldják és dicsőítik az Urat. Vajon te is benne leszel-e ebben a sorozatban?
A harmadik komoly mondanivalója ennek az igének: “Istened rendelte el a te hatalmadat; erősítsd meg óh Isten, amit számunkra készítettél.” Milyen jó lesz, ha megkapod, amit egyenesen számodra készített az Úr. Idejöttél, és milyen nagy ajándék, hogy készített valamit számodra. “Erősítsd meg azt, amit számunkra készítettél.” Azt az Igét, azt a megbízatást, azt a bocsánatot, és azt az ítéletet, amit számunkra készített. Köszönd meg az Úrnak, amit számodra készített. Nemcsak általánosan készített valamit, hanem a számodra, itt, most a szolgálatban.
Később elmondja az Ige: “E földnek országai mind énekeljetek Istennek: zengjetek dicséretet az Úrnak! Eljőnek majd a főemberek Egyiptomból, Szerecsenország hamar kinyújtja kezeit Istenhez.” Felébred Izráel, tele lesz hálaadással és dicsérettel. Egyszer csak megmozdulnak a pogányok, lesznek akik gyorsan kinyújtják kezüket az Úr után. Megtörténik, amit annyiszor vártál már, hogy megmozdul nálatok minden.
Azt mondtuk, belülről kifelé történik minden. Amit számodra készített az Úr kiárad majd, és nagyon hamar meghallják az Úr szavát. Rajtunk múlik itt minden.
“Aki kezdettől fogva az egeknek egein ül; ímé onnét szól nagy kemény szóval.” Egy kicsit elállt a lélegzetem, hogy Uram, ezt készítetted, nagy kemény szót? Vajon meghallod-e majd, akármennyire kemény is. Elkészültél-e rá, hogy jön majd a nagy kemény szó? Utána így olvassuk: “Tegyetek tisztességet Istennek, akinek dicsősége az Izráelen, és az Ő hatalma a felhőkben van.” Erőt és hatalmat ád majd, az Ő nagy kemény szaván keresztül. Bennem mindig a nagyon kemény Igék végezték a legtöbbet. Mikor Isten valamit kezdett bennem, mindig egy olyan ítéletes Igét kaptam, amivel nem tudtam mit kezdeni. De amikor elfogadtam az Úrtól, minden megoldódott.
Szeretném, ha ti is örülnétek az ítéletnek. Szeretném ha kérnétek: Uram, ítélj meg! Engedd, hogy jöjjön az Úr hozzád. Egyetlen úton jön: az ítélet ösvényén. A Szentlélek ha eljön, megítéli a világot. Mondod-e ma este: Uram, itt vagyok, azért jöttem, hogy megítélj. Csak ezután újíthat meg, és ezután mondhatod: Áldott az Isten!
Mondottuk, hogy napról-napra gondoskodik rólunk, az ítéletről és a kegyelemről. Az ítélet után jön a kegyelem. Ma este jó volna előre áldani az Urat, hogy valamit készített a számunkra, és hogy napról-napra gondoskodik rólunk.
Imádkozzunk!
Uram, úgy várom azt a szót, mintha születésnapom volna, és valami nagy meglepetést készítettek volna számomra. Köszönöm, hogy olyan szívdobogtató, hogy a hatalmas és rettenetes, nagy és csodálatos Isten törődsz ilyen kicsi emberekkel, mint mi vagyunk. Köszönjük, hogy készítettél számunkra valamit, amit senki nem vehet át, csak mi, és amit senki nem használhat fel, csak mi. Köszönöm személyes szeretetedet. Áldunk, hogy napról-napra gondoskodni fogsz rólunk. Köszönöm, hogy elvégezted a szabadítást attól az üstökös fejű nagy én-től. Köszönöm, hogy bevonulsz a szentélybe. Áldunk Uram jó terveidért. Hadd legyen minden akaratod szerint.
Ámen.
Biatorbágy, 1986. augusztus 24. Szolgálók hetének kezdete.