“Dícsérjétek az Urat” Zsolt 150,1
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1998. június
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
Szabadíts meg engem
“Az éneklőmesternek, Dávid Zsoltára. Szabadíts meg engem, Uram, a gonosz embertől; a zsarnok férfitól védj meg engemet! Akik gonoszt gondolnak szívükben, és minden nap háborút kezdenek. Nyelvüket élesítik, mint a kígyó; áspis kígyó mérge van ajkaik alatt. Szela. Ments meg, óh Uram, a gonosz kezétől; a zsarnok férfitől védj meg engemet! Akik megejteni szándékoznak lépéseimet. Tőrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém! Szela. Mondám az Úrnak: Istenem vagy Te! Hallgasd meg Uram könyörgésem szavát! Én Uram, Istenem, szabadításom ereje: fedezd be fejemet a háborúság napján! Ne add meg Uram, amit a gonosz kíván; rossz szándékát ne segítsd elő, mert felfuvalkodik! Szela. A körültem ólálkodók fejét borítsa be ajkaiknak átka. Eleven szenek hulljanak reájuk; tűzbe vesse őket, örvényekbe, fel ne keljenek! A nyelves ember meg ne maradjon e földön; a zsarnok embert űzze a veszedelem, míg nyaka szakad. Tudom, hogy felfogja az Úr a szegények ügyét, a nyomorultak jogát. Csak az igazak magasztalják a Te nevedet, s orcád előtt lakoznak az igazságosak!” Zsoltár 140, 1-14
Hadd adjunk hálát Uram, hogy itt lehetünk. Köszönjük, hogy látod a mögöttünk levő utat, de az előttünk valót is. Köszönjük, hogy megállhatunk most Előtted. Köszönjük, hogy útba akarsz igazítani és szeretnél megáldani, hogy Veled menjünk tovább. Áldd meg számunkra az Igét és kezdd el bennünk már ezen az estén a munkádat.
Ámen.
Nagyon megdöbbentett ez a gonosz ember, ez a zsarnok férfi. Annál is inkább, mert a napokban a Sátánnak az eredetével foglalkoztam, mert valaki kérdezett erről. Szeretném elolvasni az Ezékiel könyve 28. részéből a következő verseket: “Voltál felkent, oltalmazó kérub; és úgy állattalak téged, hogy Isten szent hegyén voltál, tüzes kövek közt jártál. Feddhetetlen voltál utaidban, attól a naptól fogva, melyen teremtettél, míg gonoszság nem találtaték benned. Kereskedésed bősége miatt, belsőd erőszakossággal telt meg és vétkezél; azért levetélek téged az Isten hegyéről, és elvesztélek, te oltalmazó Kérub, a tüzes kövek közül. Szíved felfuvalkodott szépséged miatt; megrontottad bölcsességedet fényességedben, a földre vetettelek királyok előtt, adtalak szemük gyönyörűségére.” (14-17). A Sátán bukását jelzi Tirus királyán keresztül. Ugyanezt mondja el Ézs 14,12-14: “Miként estél alá az égről fényes csillag, hajnal fia!? Levágattál a földre, aki népeken tapostál! Holott te ezt mondád szívedben: Az égbe megyek fel, az Isten csillagai fölé helyezem ülőszékemet, és lakom a gyülekezet hegyén, messze északon. Felibük hágok a magas felhőknek, és hasonló leszek a Magasságoshoz.”
Az ördög fényképét látjuk mindkettőn keresztül. A megdöbbentő, hogy az ördög személy, és nagyon sokszor embereken keresztül működik. A napokban olvastuk a gadarénus történetét. Jézus nem a gadarénushoz szólt, hanem a benne levő Sátánhoz. Amikor a Zsoltárból olvastam, hogy szabadíts meg a gonosz embertől, egyről beszél, azután sokról. “Akik gonoszt gondolnak szívükben, és minden nap háborút kezdenek.” Előbb emberről, azután emberekről beszél az Ige. Nem egy gonosz van, hanem sok. Van démon világ is, és nagyon sokszor embereken keresztül működik. Jó volna, ha gonosz embert látunk, tudnánk, hogy ki áll mögötte. Nagyon sokszor nem emberekkel, hanem szellemi hatalommal van dolgunk, aki rosszakat cselekszik. Aki talán tönkre teszi az életünket, nem gondoltál még vele kapcsolatban arra, hogy ő is áldozat?
Egy asszony elmondta, férje iszik, gyerekei nyomorognak, ő pedig gyűlöli a férjét. Azt kérdeztem tőle: ha láttál valaha egy régi füstös mozdonyt, amiből szikrák jöttek ki, és rádesett egy szikra, nem gondoltál arra, mi lehet abban a mozdonyban belül? Te lesöpröd a szikrát, de mi lehet ott belül?
Talán ti is gondoltok most egy gonosz emberre. Ami kijön belőle, már az is gonosz, az is fáj, hát akkor belül? Jó volna így nézni a gonoszokra, akiket emleget a Zsoltár. Akik háborút kezdenek. Gondoljunk arra, nem az a kérdés, hogy háborút kezd, hanem hogyan reagálok arra, aki bosszant, aki bajt okoz nekem. Vajon belőlünk igazán Isten Lelke válaszol? “Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg.” (Róm 12,21). Ez volna a dolgunk ezen a földön. Másképp nem lehet meggyőzni, csak jóval. Ez az egyetlen dolga Isten gyermekének, ahogyan a háborúra válaszolhat.
Miért kezdi az Úr a hetet ezzel az igével: “Ments meg, óh Uram, a gonosz kezétől; a zsarnok férfitől védj meg engemet! Akik megejteni szándékoznak lépéseimet. Tőrt hánytak elém titkon a kevélyek és köteleket; hálót terítettek ösvényem szélére, hurkokat vetettek elém.” Három dolgot mond: tőrt, amit általában a vadállatoknak szoktak föltenni, hálót, amit a halaknak, és hurkot, amit a madaraknak. Az ördög mindenféle ember számára tud hálót, tőrt, hurkot készíteni. A hétköznapok útjaiba oda van vetve a háló, ahol járni fogsz. Az ördög teszi az utadba a hálót, a tőrt, a csapdát, ő állítja oda. Csak akkor veszed észre, amikor már beleléptél, amikor már fáj.
Ha belül valami fáj, gondolj arra, megfogott az ellenség tőre, benne vagyok, szorít és fáj, úgy érzem, nincs kiút. Nem tudom, neked mi a tőr? Valaki olyan anyagi dologba került, amibe nem lett volna szabad, mert nem egyenes, nem Isten szerint való. Mi van abban a hálóban, amit neked vetnek? Egy iszákos ember tudja, hogy számára mi a csalétek. Gondolkozz egy picit, miben szoktál bukni? Amibe következetesen belelépsz? Az egerek nem mennek bele a fogóba, ha nem füstöljük ki. A hívő ember általában mindig ugyanabba a csapdába lép bele. Már nem is erőlködik az ördög, hogy másikat állítson. Ki sem füstöli. Persze ilyen csapda is van, hogy valaki dicsér, ilyen vagy, olyan vagy, és te megint elhiszed. Milyen jól nézel ki. Milyen fiatal vagy. Egy értelmes ember, aki tükörbe szokott nézni, belemegy és tetszik neki.
“Istenem vagy Te! Hallgasd meg könyörgésem szavát!” Uram, hallgass meg látod megint beleestem, könyörülj rajtam. Tudunk-e imádkozni, amikor belekerülünk a csapdába? “Én Uram, Istenem, szabadításomnak ereje”. Jó volna így kiáltani Hozzá. Olyan jó ez a mondat: “Fedezd be fejemet a háborúság napján!” Mindig a fejünkkel van baj, azokkal a szerencsétlen gondolatokkal. Belekerülünk az ítélkezés csapdájába, és utána fáj. Jönnek a kritikus gondolatok, a másikat ítélő, hibáztató, bántó gondolatok, és nem veszem észre. Sokszor nemcsak gondolom, de mondom is. Mikor kimondtam, már tudom, hogy nem kellett volna, és szomorú vagyok. Lelked belekerült a csapdába. Jó ez a mondat: “Fedezd be fejemet”, hogy ne jusssanak ilyenek eszembe. Ne lássam a mások hibáit. Jó volna ha a fejünk, gondolatvilágunk be volna fedezve. Isten szeretete védelmet jelent, befedez, betakar.
“A körülöttem ólálkodóknak fejét borítsa be ajkaiknak átka. Eleven szenek hulljanak reájuk.” Ez az megállított. Tudod mire mondja az Úr, hogy eleven szén? A Római levél világosan elmondja: “Azért, ha éhezik a te ellenséged, adj ennie, ha szomjúhozik, adj innia; mert ha ezt míveled, eleven szenet gyűjtesz az ő fejére.” (Róm 12,20). A hívő emberek között nagy hiány van, – olvastam valahol, – eleven szén hiány. Nem vesszük észre az óriási alkalmat, mikor valaki valóban bánt, ha valaki gonosz, igazságtalan velem szemben. Nagy lehetőség, hogy eleven szenet gyűjthetek a fejére. Valakitől megkérdeztem, ha valakinek parázs van a fején, milyen messzire tud elszaladni vele? Messzire biztosan nem. Ha neked Isten alkalmat adott arra, hogy szeretetet adj a rosszal szemben, eleven szenet gyűjtesz a fejére. Az kénytelen lesz Jézushoz futni előbb-utóbb. Bár az volna a boldogságunk, hogy “Eleven szenek hulljanak reájuk.”
Van egy nagyon furcsa mondat. “A nyelves ember meg ne maradjon a földön.” (Zsoltár 140.12). Csak néztem ezt a mondatot. Azt mondtam: nem vagyok-e én nyelves ember? Nem vagy te olyan nyelves ember, aki nagyon hamar tud válaszolni, olyan ügyesen és élesen? Kislány koromban sokat tréfáltam azzal, hogy nagyon hamar tudjak válaszolni dolgokra. Sokszor kérdezték, hol élesítettem a nyelvemet. Olyan hamar lesz az ember nyelves ember, aki gyorsan és ügyesen tudja használni nyelvét. A Biblia a nyelvet éles szablyának is nevezi. Azt is mondja: “Áspis kígyó mérge van ajkaik alatt.” (Róm 3,13b). Valaki mondta: a férjem állandóan beszél, mondja a magáét. Én csak néha szólok, de akkor elhallgat. Azt nem bírja ki. Azt mondja az Ige: “Mert minden természet…megszelídíthető…de a nyelvet az emberek közül senki sem szelídítheti meg”. (Jak 3,7-8).
Talán sokszor megbántuk már a megjegyzéseinket, tréfáinkat, vagy a mérges, kemény szavainkat. Fogadkozunk, többet nem mondok ilyeneket. De a nyelv nem szelídíthető meg. Isten tud új nyelvet adni és igazi szeretetet.
A zsarnok emberről jutott eszembe, nyilván sokan ismertétek Ungár Aladárt. A felesége, egyszer azt mondta: ti nem tudjátok, hogy az Andi egy zsarnok. A legszelídebb emberek egyike volt.
Vigyázzatok, vannak szelíd zsarnokok is. Nem biztos, hogy kiabál, de lehet akaratosnak, makacsnak lenni anélkül, hogy nagy hangom lenne. Lehet szelíd külsővel is keresztülvinni akaratomat. Jó volna szembenézni, nem vagyok-e ilyen nyakas ember, mint ahogy az Ige mondja? “A zsarnok embert űzze a veszedelem, míg nyaka szakad.” Sokszor addig nyakas, amíg valami komoly baj nem történik, valami meg nem szakad talán közte és a körülötte élők között.
Aztán jönnek Istennek áldott emberei, így mondja az Ige: “Tudom, hogy felfogja az Úr a szegények ügyét, a nyomorultaknak jogát.” És ezekre mondja aztán: “Csak az igazak magasztalják a Te nevedet, s orcád előtt lakoznak az igazságosak!” Kik igazak? A megigazultak. Testvérek, ezek mind szegények voltak, olyanok, akiknek Isten felfogta ügyét. Ha azt hiszed magadról, hogy igaz ember vagy, az első kérdésem: voltál-e valaha szegény és nyomorult? Úgy érzem, a szegényekből és nyomorultakból lesznek a megigazult emberek, akik Isten előtt igazak.
Eszembe jutott a házasságtörő nő, amikor beviszik a jeruzsálemi templomba és azt mondják Jézusnak, hogy tetten kapatott. Tudjátok-e, hogy mi mindnyájan tetten kapott emberek vagyunk? Senki nem látta mit csináltál, de Isten Lelke tetten kapott. Vedd most észre, hogy tetten kapott ember vagy. Jézus elé viszik ezt az asszonyt és azt mondják, hogy meg kell kövezni. Nem lehetett annál az asszonynál senki nyomorultabb és szegényebb ott abban a templomban. Ugye Jézus egyetértesz velünk? A törvény azt mondja: meg kell kövezni. Jézus is válaszol: igen, meg kell kövezni. Milyen lélegzetelállító halálos komolysággal mondja Jézus: igaz. Csak az a kérdés: ki dobja először a követ?
Vajon valaha a tövény szigorával láttad-e a saját bűneidet? Igaz, hogy halál rá. Amikor Jézus lehajol és ír a porba, egymás után kimegy mindenki. Senki nem meri elsőnek dobni a követ. Szeretném ha most meggondolnád, nem szoktad te elsőnek dobni a követ?! Sokszor olyan bátran dobjuk. És látjátok a nyomorult és szegény asszony mellé odaáll Jézus. És azt mondja: “Én sem kárhoztatlak. Eredj el és többé ne vétkezzél.” (Jn 8,11).
Milyen jó volna ma este szegényen és nyomorultul megállni Isten előtt, és engedni, hogy megítéljen az Úr. Akkor te lennél a megigazult ember. A legnagyobb dolog ezen a földön, ha az Úr melletted áll.
Imádkozzunk!
Uram, hadd adjunk hálát. Te tudod, hogy mi minden van mögöttünk, az elmúlt időben is és ezen a mai napon is. Kérlek, hadd tudjunk megállni ítélő és felmentő szemed előtt ma este. Segíts, Uram, hogy sehová ne fussunk a Lelked elől. Kérünk, hogy érj most utol és cselekedj velünk, hadd legyünk olyan emberekké, amilyennek Te szeretnél formálni. Hadd legyünk olyan emberekké, akik eleven szenet tudnak gyűjteni, akik szeretni tudják az ellenséget. Akik úgy járnak ebben a világban, hogy kegyelmed ragyog életükön keresztül. Kérünk, hogy a kemény, önigaz, ítélkező szívünket Magad formáld át bocsánatod, Igéd és Lelked által. Áldd meg a bejövetelünket, a mai esténket, segíts, hogy megállhassunk vizsgáló szemed előtt. Köszönjük Uram, amit elhatároztál, hogy elvégzel bennünk. Kérünk, kezdd el már ma este.
Ámen.
Biatorbágy, 1988. augusztus 14.