“Dícsérjétek az Urat” Zsolt 150,1
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1998. június
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
Siess hozzám
“Dávid Zsoltára. Uram! hívlak Téged: siess én hozzám; figyelmezz szavamra, mikor hívlak Téged. Mint jó illatú füst jusson elődbe imádságom, s kezem felemelése estvéli áldozat legyen. Tégy Uram závárt az én szájamra, őríztesd az én ajkaim nyílását! Ne engedd szívemet roszra hajlani, hogy istentelenül ne cselekedjem a gonosztevő emberekkel egybe; és ne egyem azoknak kedvelt ételéből!
De az én szemeim, Uram Isten, rajtad csüggenek, hozzád folyamodom: ne oltsd el életemet! Őrízz meg a tőrtől, amit elém hánytak, és a gonosztevőknek hálóitól!” Zsoltár 141,1-4. 8-9
Köszönjük Úr Jézus, hogy felszabadíthattál minket Téged dicsérő életre. Áldd meg Igédet, hadd ítéljen és szabadítson meg bennünket minden önimádattól. Kérünk, vezess minket magadhoz egészen közel Igéd és Lelked által.
Ámen.
Nem tudom figyeltétek-e, ahogy olvastuk ezt a Zsoltárt, kicsit furcsa a hangvétele. “Siess én hozzám, figyelmezz szavamra”, mintha parancsoló módban beszélne az Úrral.
Egyszer egy fiú levelet írt apjának. Annak is furcsa volt a hangvétele. Így írta: Apám, pénzt! Az apa felháborodott, azonnal írni akart fiának, hogy vele nem lehet így beszélni. Odament hozzá a felesége és azt mondta: Rosszul olvastad a levelet. A levél így hangzik: Apám… pénzt… Ugyanazok a szavak, de lehet egészen más hangsúllyal olvasni. A Zsoltárból sem parancs, inkább sikoltás hangzik: Siess hozzám, figyelmezz szavamra, hívlak, hívlak!
Mi baja lehetett Dávidnak? A későbbi versek elmondják, hogy életveszélyben volt. “Ne oltsd el életemet!” A német fordítás így mondja: “Ne engedd elveszni lelkemet!” Amikor az ember életveszélyben van, nem számít, milyen hangon kiált. A segélykiáltásnak nincsen szép szövege – légy szíves, – csak azt kiáltom, hogy segítség! Hogy mi volt az életveszély, elmondja a Zsoltár vége. “Őrízz meg a tőrtől, amit elém hánytak, és a gonosztévőknek hálóitól.”
Tehát Dávid tőrt és hálót látott maga előtt. Röviden így mondhatnám, csapdát látott Dávid. Mert a háló is csapda, a tőr is amibe belemegy az ember. Lehet hogy a testnek, lehet hogy a léleknek csapda. Észrevesszük a csapdákat? Ez a világ tele van zsaroló tanyákkal, mondja az Ige. Olyan helyekkel, ahol az ember tőrbe és hálóba léphet. Az ördög állította fel. Úgy látszik, Dávid észrevette a csapdát, különben nem kérte volna az Urat, hogy őrizze meg a tőrtől. Attól félek, mi csak akkor vesszük észre, amikor már benne vagyunk.
Nagyon sokszor észre sem vesszük, mit állított fel a Sátán. Ő pontosan tudja, mire megyünk rá. Lehet hogy hízelgést, dicséretet tesz a csapdába. Nem fog alkoholt tenni, azt az iszákosoknak teszi. De világosan tudta, téged mivel lehet megfogni. A tőr neked is ugyanúgy áll, csak más a csalétek.
Dávid észrevette. Még nem volt benne, ezért mondja: Siess hozzám, hívlak, még nem léptem bele, most segíts! Szoktunk-e mi a csapda előtt Isten megőrző kegyelméért imádkozni, mivel tudom, hogy veszélyes a számomra. Van-e annyi figyelmünk, mint Dávidnak volt, aki tudta, hogy életveszélyt jelent számára. Így mondja: A gonosztevőknek hálóitól. Mi sokszor azt hisszük, hogy jóltevők, és közben gonosztevők. Lehet hogy aki szépeket mond, jó hozzám, az lesz a legrosszabb. Pál nem félt azoktól, akik megostorozták, vagy a legkülönbözőbb rosszat tették vele, de félt azoktól, akik áldozni akartak neki. Tudta, hogy a léleknek sokkal rosszabb. Lehet hogy neked is jól esik amit mondanak és a lelked csapdában van.
Még egy dolgot mond Dávid és azt hiszem, ez az a csapda, amibe ő beleesett. “Tégy Uram závárt az én szájamra; őriztessed ajkaim nyílását.” Sokszor saját szavaink által kerülünk csapdába, amikor nem kellett volna szólni. Tudjuk-e kérni az Urat: Uram siess, segíts, tégy závárt szájamra, ne beszéljek annyit feleslegesen.
Azért van ez a furcsa hangvétel Dávidnál, mert észrevette a veszedelmet. Ezért kéri: Tégy závárt szájamra, és a másik, hogy őriztesd ajkaim nyílását! Tudjátok, mi a závár? Egy erősebb vas, amit az ajtókon keresztültolnak. Nem tudom segíthet-e ajkunkon egy tolózár, ha idejében elhúznánk, hogy most ne szólj. Talán mikor elmondok valakiről valamit, vagy dicsekszem azzal amivel nem kellene. Amikor okoskodom, vagy beszélek olyan dolgokat, amire semmi szükség nem volt. Látjátok már, hogy mennyire kellene egy nagy-nagy tolózár? Jó volna már most azzal a kéréssel fordulni az Úrhoz, hogy amíg itt együtt vagyunk, őrizzen meg bennünket attól, hogy ne mondjunk olyat, ami aztán fájni fog. Jó volna most mondani, amikor még előtte vagyunk: Hívlak, siess, figyelj, tégy závárt, őriztesd ajkaim nyílását. Ne hangozzon itt el olyan beszéd, amire nincs szükség, gúnyos tréfa, pletyka, vicc, semmi, ami bánt.
Mondjuk el most Dáviddal ezt az imádságot: “Ne engedd szívemet rosszra hajlani!” Tudjátok, hogy a szív teljességéből szól a száj, tehát mélyebbről indulnak a szavak, az önimádó, dicsekvő szívemből, amelyik rosszra hajlik. Azt mondja Dávid: “Hogy istentelenül ne cselekedjem”. Mit jelent ez? Amit Isten nélkül teszel, istentelen. Szoktál Isten nélkül cselekedni? Nem érzed, hogy istentelen vagy, amikor a magad feje, kedve, akarata szerint teszel dolgokat?
Dávid önmaga ellen, a rosszra hajló szíve ellen hívja az Urat. Ismered szívedet, hogy mennyire hajlandó önfejűségre, önállóságra, a magad akarata szerinti cselekvésre? Kéred-e most az Urat: “Ne engedd szívemet rosszra hajlani!” Lehet hogy jónak gondolsz valamit, ami Isten szerint rossz. Nincs a földön jó, csak Isten akarata. Más jó nincsen. Jó cselekedeteink kifejezetten rosszra hajlamosak. Értitek most már ezt a nagy segítségül hívást?
Az utolsó amiért segítségül hívja Dávid az Urat: “Hogy ne egyem azoknak kedvelt eledeléből.” Egy helyen így mondja az Ige: “Megeszik az én népemet, mintha kenyeret ennének.” (Zsoltár 14,4). Vigyázz, nehogy egyétek a másik embert! Olyan könnyen beszélünk a másikról, közös ismerőseinkről. A világnak ez a legkedveltebb eledele, ha valaki kimegy a munkahelyéről, már mondják. A hátmögött való beszéd, gonosz beszéd. Ez a világ étele. Mennyire nekünk szól ez a Zsoltár. Együtt leszünk most egy hétig, az Úr tudja, milyen veszedelemnek vagyunk kitéve, milyen könnyen elindul a száj és már mondom. Már késő, amikor rájövök, hogy kellett ezt mondanom?
Az elején volt, de a végén szeretném olvasni a második verset: “Mint jó illatú füst jusson elődbe imádságom, s kezem felemelése estvéli áldozat legyen.” Milyen jó volna, ha minden nap így fejeződhetne be számunkra. Vajon száll-e jó illatu füst, mint estvéli áldozat? Az Úr dicsérete, magasztalása, dicsőítése, hála, – ez szokott lenni estvéli áldozatod, kezed felemelése? A zsidók két kezüket felemelve imádkoztak. Annyit jelentett: Megadom magam. Legalább este megadod-e magad? Nem vitatkozol az Úrral, hanem felemeled kezedet, igazad van Uram, nem kellett volna. Még az is, ha utána elmondod: Gonosz voltam, szeretetlen, türelmetlen voltam. Add meg magad az Úrnak, minden este emeld fel kezedet.
A felemelt kezek másik mondanivalója, hogy üres kezet emelek fel az Úrhoz. Nem tudok hozni semmit. Nem tudok tenni semmit. Ha fogom egyik kezem a másikkal, annyit jelent, nem tudok magamtól semmit csinálni. Nem is akarok, nem is tudok, mindent Tőled várok Uram.
Jusson eszünkbe minden este: Az Úr várja a jó illatú füstöt. A szentek imádsága mint jó illatú füst megy az Úr elé. Otthonodból szokott-e felszállni ez a jó illatú füst? Jó volna már ma este hálát adni, kérni, üres kezeket felmutatni és így elmondani: Uram kérlek, siess segítségemre!
Imádkozzunk!
Uram, köszönöm, hogy az Igéből megérthettük, nagyon ismersz. Áldunk, hogy minket csak Te ismersz egészen. Tudod, hogy csak az elmúlt időkben is mit bántottunk, rontottunk nyelvünkkel. Tudod, hogy fékezhetetlen gonosz a nyelvünk. Köszönjük, hogy ismered a szívünket, amelyik olyan hamar hajlik a gonoszra, maga akaratára. Köszönjük, hogy Rád bízhatjuk magunkat és kérhetjük, hogy őrizz meg minket a gonosz emberektől, önmagunktól. Hadd hangozhasson minden este a dicsőítés, a hálaadás jóillatú füstje az életünkből, és hadd szállhasson fel Hozzád. Neved dicsőségére.
Ámen.
Biatorbágy, 1984. augusztus 19.