“… én az Úrtól vettem …” 1 Korinthus 11,23
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 2000. január
2007. augusztusában ki lett egészítve a 67 – 130 fejezetekkel, amelyek csak interneten olvashatók, nyomtatásban nem jelentek meg.
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
BOLDOG SZOLGA (2/5)
SÁFÁR ISTEN TITKAIN
“Boldog az a szolga, akit az ő ura, mikor haza jő, ilyen munkában talál. Bizony mondom néktek, hogy minden jószága felett gondviselővé teszi őt.” Lukács 12, 43-44
Amikor Sába királynője Salamonhoz jött, elámulva mondotta: “Boldogok a te embereid, boldogok ezek a te szolgáid, akik udvarolnak néked mindenkor, és hallhatják a te bölcsességedet” (1Kir 10, 8). Vajon ránk mondhatják-e ugyanezt? Látszik rajtunk igazán ez a belső boldogság?
Tegnap beszéltünk a sáfárról, akit Isten gondviselővé tehet egy családon, egy gyülekezeten. Az ember azon sáfár, amije van. A ma reggeli igében olvastuk: “Aki hű a kevesen, a sokon is hű az.” Azt is mondotta az ige: “Ha azért a hamis mammonon hívek nem voltatok, ki bízná reátok az igazi kincset?” (Lk 16, 10-11). A hamis mammon a pénz. Ha valaki szabni akar, papíron kell tanulnia, csak aztán adják kezébe a gyapjút. Az Úr először az anyagiakon akar megtanítani, hogy hűséges légy. Ha azon nem vagy hűséges, soha nem bízza rád az emberi lelkeket.
Az “igazi kincs” az Isten titkai. Az 1Kor 4, 1 mondja: “Úgy tekintsen minket az ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait.” Az igazi kincs az Isten igéje, és amit megértettél belőle. A Jelenések könyvéből olvasok néhány verset: “És láttam annak jobb kezében, aki a királyiszékben ül, egy könyvet, amely be volt írva belől és hátul, és le volt pecsételve hét pecséttel. És láttam egy erős angyalt, aki nagy szóval kiáltott: Ki volna méltó arra, hogy felnyissa a könyvet, és felbontsa annak pecsétjeit? És senki, sem mennyen, sem földön, sem föld alatt nem tudta a könyvet felnyitni, sem ránézni” (5, 1-3). Csak Jézus volt méltó arra, hogy megnyissa a könyvet, és feltörje annak pecsétjét.
Az Ószövetség rejtett Írás volt, csak amikor Jézus jött, akkor nyílt meg az igazi értelme. Jézusban hullt le a lepel. Az igében sok titok van elrejtve a számodra is. Próbáljuk megérteni Isten igéjének a titkát. Olyan sokat jelentett nekem egyszer a szántóföldbe rejtett kincs. Egyszerű szántóföld, és benne a kincs. Gondolj a Bibliára – fehér lapon fekete betűk, és benne valahol, ha olvasod, egy váratlan pillanatban felragyog egy olyan kincs, amiről fogalmad sem volt. Nagyon sokszor emberi életek, szürke, semmis kis életek, nem is látszik rajtuk, hogy milyen kincs van bennük. Nem tudósok, nem művészek képesek erre. Egyszerű, szürke kis emberek, ha az Úrról beszélnek, kiragyog belőlük a kincs. Nem is igét hirdet, csak egyszerűen él, végzi a hétköznapi munkáját, és meglátod benne a szántóföldbe rejtett kincset.
Ha az életedben ott a kincs, vajon nem takarod-e annyira, hogy senki nem látja? Ismered az Isten titkát? Jézus azt mondja tanítványainak: “Mert néktek megadatott, hogy érthessétek a mennyek országának titkait” (Máté 13, 11). Milyen jó, hogy megadatott, hogy van szemed rá, amikor előcsillan a kincs. A Római levélben olvassuk: “Mert nem akarom, hogy ne tudjátok atyámfiai ezt a titkot, hogy magatokat el ne higgyétek, hogy a megkeményedés Izráelre nézve csak részben történt, ameddig a pogányok teljessége bemegy” (11, 25). A Korinthusi levél 15. részében egyszer csak felcsillan a feltámadás titka. Benne van a Bibliában, kijelentés által lehet megérteni. Hiába olvasod, amíg Isten ki nem jelenti számodra a titkát. Pál apostol is azt mondja, hogy kijelentés által tudta meg az evangélium titkát. Így mondja: “Amelynek lettem én szolgájává az Isten sáfársága szerint, amelyet nékem adott ti rátok nézve, hogy betöltsem az Isten igéjét, Tudniillik ama titkot, mely el volt rejtve ősidők óta és nemzetségek óta, most pedig megjelentetett az ő szentjeinek, akikkel az Isten meg akarta ismertetni azt, hogy milyen nagy a pogányok között eme titok dicsőségének gazdagsága… hogy a Krisztus ti köztetek van, a dicsőségnek ama reménysége” (Kol 1,25-27).
Milyen izgalmas könyv a Biblia, ami a kezedben van – csupa titok – amit Isten kijelenthet neked. Semmit nem cselekszik az Úr, amíg meg nem jelenti szolgáinak. Vajon neked megjelenthetett-e már olyan titkokat, amiket számodra akart elmondani talán azokkal kapcsolatban, akik között élsz? Nem úgy vagy, hogy futsz, végzed a dolgaidat, és elmulasztod a legfontosabbat, hogy az Úr beszélhessen veled, nem tudsz igazán sáfár lenni. Lehet, hogy szemben cselekszel mindig Isten akaratával, mert nem ismered az Ő titkát. Az eszünk nem fejti meg Isten titkát. Csak Ő jelentheti ki azoknak, akik igazán sáfárai és szolgái.
Emlékezz, amikor Mózes szólta az igét, ragyogott az arca, és nem lehetett ránézni, leplet kellett tennie arcára. Nem Mózes arcának volt valami fénye, csak a benne elrejtett kincs ragyogott át rajta. Isten sáfárává akar tenni. De ha nem ismered az ige titkát, hogy fogsz azzal sáfárkodni?
Minden évben komolyan megharcolom, szolgálók hetén mit akar az Úr nekünk mondani. A Biblia azt mondja: “Így lesz az én beszédem, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és szerencsés lesz ott, ahová küldöttem” (Ézs 55, 11). Ha ezt az igét nem nektek küldte volna az Úr, nem lenne jó szerencsés, hiába mondanám. Kérjétek az Urat, hogy legyen személyre szóló számotokra mondanivalója, és jelentse ki az Ő titkait. Mert “Boldog az a szolga, akit az ő ura, mikor haza jön, ilyen munkában talál.”
Milyen munkában vagy? Keresed-e a szántóföldben elrejtett kincset? Dolgozol-e azért, hogy napvilágot lásson ez a kincs – az Isten mondani valója? Erre fordítod-e az idődet, a drága időt, hogy megtudd az Ő titkát, amit neked akar mondani? Amire szükséged van? Hiába erőlködik egy ember, amíg rá nem ébred az evangélium titkára. Hányszor magyarázza az ember, és nem értenek semmit belőle. Mert annak a másik embernek is csak Isten tudja kijelenteni. Talán ti is mondtátok már valakinek, hogy mennyire egyszerű elfogadni a bűnbocsánatot. Az volt a válasz, hogy majd komolyabban olvasom a Bibliát, majd többet imádkozom. Nem érti a titkot. Mit fárad az ember ezzel, ahelyett, hogy kérné az Urat, hogy nyissa meg előtte. Annyira meglepő volt nekem emberek életében, hogy egyszer csak váratlanul értett mindent. Értette az evangélium titkát, a kereszt titkát.
Ezeknek a titkoknak vagy a sáfára, ezeket kellene kérni az Úrtól, nyissa meg előtted, hogy hirdethesd az igét emberek előtt. Hihetetlen nagydolog, hogy rád, meg rám bízta az Úr az evangéliumot. Így olvassuk az igében: “Jézus nem bízta magát reájuk, amiatt, hogy ő ismerte mindnyájukat” (Jn 2, 24). És aztán mégis rábízta az evangéliumot arra a 12 emberre, és aztán az övéire itt ezen a földön. Milyen súlyos bűn, ha ezen az igazi kincsen hűtlen sáfár vagy! Az anyagiak, az időd, az erőd, a képességeid mind semmi ehhez képest, amit kijelentett számodra az evangélium titkából. Hogy sáfárkodsz ezzel? Tudod-e, hogy mindenkinek tartozol? Pál a Római levél elején mondja, hogy mindenkinek adósa vagyok ezen a földön. Az értem hozott áldozata az a nagy ajándék, amit soha nem tudok megfizetni az Úrnak. Rám bízta, és rád bízta, hogy továbbadd, hogy igazán a Lélek szerint mondd, hogy megnyíljon a titok a másik ember számára is.
“Úgy tekintsen minket az ember, mint Krisztus szolgáit és Isten titkainak sáfárait” (1Kor 4, 1). Átélted-e már, hogy emberek, akik nem értik a saját életüket, de amikor Isten neked világosságot ad velük kapcsolatban, egy perc alatt megértik. Olyan csodálatos az, hogy meg tudod magyarázni egy másik embernek az életét, amit maga nem ért. Jób könyve írja: “Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét” (33, 23). Leszel-e magyarázója sok embernek, aki nem érti a maga életét, mindazt, amit végigélt. Vajon mellé állhat-e egy magyarázó angyal, Isten titkának egy sáfára, aki elmondja a dolgokat. Az emberek élete is titok, saját maguknak is, a környezetüknek is. Csak Isten Lelke, és az Ő igéje tud belevilágítani a titkokba.
Komoly dolog a sáfárság! Tudod-e, hogy mivel sáfárkodsz? Isten rád bízta az evangéliumot. Bár nagyon komolyan a szívedre nehezedne, hogy erről fogsz egyszer számot adni. A rád bízott evangéliumról, és az emberi lelkekről. “Boldog az a szolga, akit az ő ura, mikor hazajön, ilyen munkában talál!” Nem a pénzkeresés munkájában, nem abban, hogy takaríts, hogy a külső dolgokat végezd. Lehet, hogy azt teszed. De ha egyszer igazán az Úr sáfára vagy, akkor azért fogsz takarítani, hogy az evangéliumot rajtad keresztül meglássák az emberek. Az egész életünk egy illusztráció kell, hogy legyen. Nem kell példákat keresni rá, magadnak kell a példának lenni, amit olvashatnak mások. Az ige szerint levél lehetsz, amit ismer és olvas minden ember. (2Kor 3, 2). Valaki elmondotta: számomra a legjobb igemagyarázó gyermekkoromtól kezdve az édesanyám volt, ahogyan élte előttem az életét. “Életnek beszédét tartván elébük” (Fil 2, 16). Nagyon fontos, hogy mit olvasnak az életedből, abból, ahogyan végzed a munkádat.
Hogy sáfárkodsz a kinccsel? Tudod Ki az Ige? A benned élő Jézus! Hogy adod tovább? Milyen munkában talál, ha visszajön, ha meglátogat téged? Őérte dolgozz, Őérte cselekedj mindent, akkor bizonyos, hogy világossá lesz az evangélium titka. A kereszt titka sokak számára érthetetlen. Vajon rajtad keresztül érthetőbb lesz-e? Ha valaki ezt megérti, csak Isten kegyelme és Lelke által lehetséges. Isten ennek a legnagyobb titoknak a sáfárává rendelt minket. Komolyan veszed-e, és továbbadod-e úgy, ahogy az Úr akarja?
Imádkozzunk!
Köszönöm, Uram, hogy az életem egy napján jöttél hozzám, és Szentlelked által kijelentetted az evangélium titkát. Köszönöm, hogy egy pillanat alatt megoldódott minden az életemben. Bocsáss meg, hogy sokszor nem úgy sáfárkodtam vele, és nem úgy adtam tovább, ahogy kellett volna. Kérlek, könyörülj sáfáraidon, hogy sok ember számára felemeltessék a kereszt, és sokan hadd lehessenek az evangéliumnak, az azon keresztül áradó szeretetednek a sáfárai. Áldj meg, és tégy azzá Uram, amik eddig nem voltunk. Tedd az életünk középpontjává csodálatos szeretetedet. Áldd meg a hátralevő időnket, hogy hű sáfárok lehessünk a kicsi dolgokon, és a legnagyobbon. Neved dicsőségére.
Ámen.