“… én az Úrtól vettem …” 1 Korinthus 11,23
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 2000. január
2007. augusztusában ki lett egészítve a 67 – 130 fejezetekkel, amelyek csak interneten olvashatók, nyomtatásban nem jelentek meg.
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
A GÍRÁK (2/5)
Jól van, jó szolgám
“És lett, mikor megjött az ország vétele után, parancsolta, hogy az o szolgáit, akiknek a pénzt adta, hívják ohozzá, hogy megtudja, ki mint kereskedett.
Eljött pedig az elso, mondván: Uram, a te gírád tíz gírát nyert. O pedig monda néki: Jól vagyon, jó szolgám, mivelhogy kevesen voltál hív, legyen birodalmad tíz városon. És jött a második, mondván: Uram, a te gírád öt gírát nyert. Monda pedig ennek is: Néked is legyen birodalmad öt városon.” Lk 19,15-19
Imádkozzunk!
Segíts Úr Jézus, hogy igazán kitárjuk szívünket Elotted. Senki nem ismer minket igazán, csak Te. Könyörülj rajtunk, hogy most, amíg nem késo, mi is lássunk valamit abból, amit megértünk majd ott az ítélet napján. Kérünk, áldd meg ezt a hetet, hogy valóban Elotted való számadás lehessen. Segíts meglátni buneinket, engedetlenségeinket, amíg nem késo.
Ámen.
Az advent elotti hetek mindig Jézus visszajövetelérol beszélnek az egyházi rend szerint. Jézus nemcsak egyszer jött, amikor megváltani jött, amikor a kegyelmet hozta, hanem Jézus visszajön. Advent annyit jelent: készüljetek, Jézus visszajön! Bármelyik pillanatban megtörténhet, hogy a kereszt jele feltetszik az égen. Úgy éljünk, hogy Jézust mindig várjuk. “Mert nékünk mindnyájunknak meg kell jelennünk a Krisztus ítéloszéke elott, hogy ki-ki megjutalmaztassék aszerint, amiket e testben cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt.” (2Kor 5,10). Szeretném a kell szót aláhúzni. Ott egyszeruen nem lehet azon gondolkozni, hogy megyek, vagy nem megyek. Elovezetik az embert. Ha valaki katonai behívót kap, akár akar, akár nem, mennie kell. Ha Jézus visszajön, életünkben eljön az a pillanat, amikor megkapjuk a behívót. Nem tudjuk, mikor kell megállnunk ítéloszéke elott.
Amikor Isten igehirdetésre hív, nem kell jönni. Döntési szabadságom van. Mondhatom, hogy nem érek rá, fontosabb dolgom van. De amikor az Úr visszajövetelekor hív, vagy te mégy Ohozzá, nem mondhatod, – majd késobb. Akkor meg kell jelenned! Szeretném ezt a komoly kell szót a szívetekre kötni. Ott nincs vita, nincs halogatás, mert Jézus elé kell menni végelszámolásra. Nem tudnék hinni Istenben, ha nem hinném, hogy van végelszámolás, mert akkor mérhetetlen igazságtalanság volna minden ezen a földön. Akkor hogyan volna az, hogy egyeseknek minden sikerül, élik az életüket, nem törodnek Istennel, emberrel, mások pedig sok-sok nehézségeken mennek keresztül. Ha nincs végelszámolás, ha nincs halál utáni élet, akkor az egészet nem értem. Az egész élet értelme abban van, hogy egyszer hívnak, akkor meg kell jelennünk, és hogy mindnyájunk számára lesz végelszámolás. Amiben ezen a héten vagyunk, az csak egy idoleges rovancs. Most még mindent lehet rendezni. Lehet, van közöttünk olyan, aki úgy érzi, hogy jönnöm kellett, mert Isten hívott.
Tegnap már mondottuk, hogy a nemes ember elment, hogy országot vegyen. Gondoljunk arra, hogy Jézus nekünk vette az országot, és nagyon drágán vette. Emlékezzünk a véres háborúra, amit Jézus vívott a Gecsemánétól a Golgotáig az ellenséggel, az ördöggel. Véres harc volt az, amikor nagypénteken Jézus a kígyó fejére taposott, amikor országot vett nekünk. Véres verejtékkel szerezte meg számunkra.
Azt mondja az Ige: “És lett, mikor megjött az ország vétele után, parancsolta, hogy az O szolgáit, akiknek a pénzt adta, hívják Ohozzá, hogy megtudja, ki mint kereskedett.” Nem tudom, hogy neked mennyit adott eddig Isten. Lehet, hogy már nagyon sok helyen hallgattad az Igét, lehet, hogy sokszor meg is értetted már Isten akaratát. Lehet, hogy már kegyelmet is kaptál. Mert ez az egyetlen gíra, – az Isten kegyelme, – amit minden embernek ígér és ad, amikor Hozzá megy. Minden szolga akkor lesz szolgája, amikor a kegyelmet kapja.
A visszatéro Király megkérdezi, ki mint kereskedett azzal, amit Isten adott, és amit rábízott, – a kegyelemmel.
Egyszer valakiknek elmondtam, hogy legrosszabb foglalkozás a kereskedés. Amikor döbbenten néztek rám, megkérdeztem: tudjátok, ki volt az elso kereskedo ezen a földön? A Sátán! Ügyes volt, mert egy gyümölcsért nem is az embert, az egész emberiséget megvette. Egyetlen ember engedetlensége miatt jött be a bun ebbe a világba, és az egész emberiségre elhatott. Az elso ember engedetlensége által mindnyájan bunben születtünk. A buneset történetében megfigyelhetitek, milyen ügyesen vette rá Évát, hogyan tudta dicsérni az árúját. Meglátta Éva, hogy: “Jó az a fa az eledelre, s hogy kedves a szemnek, és kívánatos az a fa a bölcsességért.” (1Móz 3,6). Mindezt elmondta neki a kereskedo. Akik árultak valaha is piacon, azok tudják, csak úgy lehet valamit eladni, ha dicséri az ember. Észre sem veszem, hogy amit mondok, már nem is egészen úgy van, de az árumat mindenáron el akarom adni. Mi is ügyes kereskedok vagyunk, mindent magunknak akarunk.
Egyszer valamin keresztül megértettem, hogy ezen a világon minden üzlet. Mindig adok-veszek. Mélyen bennünk van, azért ajándékozok valamit, hogy majd nekem is hozzanak. Ha nem kapok annyit, amennyit vittem, biztos, hogy megsértodöm. A szeretet is üzlet. Ha a gyerek nem olyan, mint amilyennek vártam, felháborodok. Az Ördög belénk oltotta, és örököltük ezt az üzleti szellemet. Még a legjobban dicsoített szüloi szeretet is számol azzal, hogy mit kapok a gyerektol. Ne is mondjam a gyermeki szeretetet, amelyik csak addig tart, amíg a szülo adni, segíteni tud. Amikor már tehetetlen, akkor azt mondják, legjobb volna, ha már nem élne. Annyit kell vele dolgozni, fáradni, neki is az volna a legjobb, ha már nem lenne. Érdekes, milyen hamar rájön az ember, hogy nekem mi lenne a legjobb!
Istennel is üzletet akarunk csinálni. Templomba járok, imádkozom, hogy aztán adjon valamit, amire szerintem szükségem van. Jaj, ha nem ad. Mindent üzleti alapon tudunk elképzelni. Az Ördög a bunön keresztül belénk oltotta ezt az üzleti szellemet. Tudsz-e egyáltalán ingyen csinálni valamit, hogy nem vársz érte semmit? A legrosszabb foglalkozás a kereskedés, és mindnyájan azok vagyunk.
De azt is szeretném elmondani, hogy a legjobb foglalkozás a kereskedés, amikor valaki az Isten országáért végzi. Neki is van ose, de nem a Sátán, hanem Jézus. O maga mondja: “Ismét hasonlatos a mennyeknek országa a kereskedohöz, aki igaz gyöngyöket keres. Aki találván egy drága gyöngyre, elment, és mindenét eladta amije volt, megvette azt.” (Mt 13,45-46). A legjobb foglalkozásod lesz, ha egyszer Jézusnak leszel a kereskedosegédje.
Ennek a tíz embernek kereskednie kellett volna, de nem a maguk zsebére, hanem az Úrért és az Úrnak. Egyszer azt mondtam, hogy nem is szeretnék más lenni, mint a nagy kereskedonek, az Úr Jézus Krisztusnak, – aki azért jött, hogy keresse az elveszettet, – a kicsi segédje. Szeretnék segíteni az elveszettek megkeresésében.
Isten ezt a tíz embert, akiknek azért adott kegyelmet, hogy kereskedjenek, – eloszólította. Mikor leszel az Úr Jézus kereskedosegédje? Megértettük, hogy születésünktol kezdve kié az életünk. Az a kérdés, mentél-e már egyszer úgy az Úrhoz, hogy Uram, a kereskedosegéded akarok lenni. Ez a tíz ember, aki kegyelmet kapott, a legjobb foglalkozást találta meg ezen a földön.
Az elobb említett példázat leírja Jézusról, hogy egy drágagyöngyért mindenét eladta. Úgy jött a mennybol, hogy otthagyta az Atyát, a dicsoséget, az angyalok imádatát, magasztalását. Amikor Jézus lejött a földre, itt is eladta mindenét, csak azért, hogy egyetlen drágagyöngyöt, téged és engem megtaláljon. Csak néztem a példázatot, – ez az ember, aki te, és én vagyok, drágagyöngy? Hiszen ez egy szemét darab, nem drágagyöngy.
Egyszer megértettem, hogyan lett a drágagyöngy. A kagylóba beleesik egy kis piszok, amitol a kagyló elkezd szenvedni, izzadni, és kiizzadja a gyöngyöt. Ha ezen a héten beleesel Isten kinyújtott kezébe, aki Jézus ezen a földön, akkor szenvedsz, izzadsz, buneid súlya alatt, és körülvesz téged az O kegyelme. Rád adja azt a fehér ruhát, amit O szerzett számodra szenvedések és kínok árán. Ettol kezdve Isten úgy néz rád, mint a legdrágább gyöngyre, mert Fia szenvedése által lettél azzá.
Akarsz-e ezen a héten drágagyöngy lenni? Lásd meg a hiú, önzo, senkit, csak magadat szereto életedet! A kereszten kitárva vár a karja. Az a kérdés, akarsz-e Hozzá menni?
Amikor az elso szolga eloállt, azt mondta: “Uram, a te gírád tíz gírát nyert.” Jézus pedig azt mondta: “Jól van, jó szolgám!” Emlékeztek, hogy erre a szóra vágyunk mindnyájan. Azután jön valaki, aki kevesebbet hozott, neki is azt mondta, hogy jól van. Nem mondta, hogy kevés, tíz kellett volna. Nem tudom, hogy mennyit hozol majd. Az a kegyelem, amit neked adott, hány embert nyer majd meg. A másik evangélium azt is mondja: “Jól vagyon jó és hu szolgám!” Emberek dicséretét soha ne keresd. Egyetlen szájból hallgasd majd meg, hogy, jól van. Emberek mondhatnak olyan nagy szavakat, hogy belerendül a föld. Istennek egy csendes szava belül a szívedben mindennél többet ér.
Isten azt akarja, hogy megtaláld a kegyelmet, és vidd haza. Ezentúl úgy nézd az embereket, mint drágagyöngyöket. Egy csendeshéten, amikor a drágagyöngyrol szóló példázatról szólt az Ige, egy lelkipásztor azt mondotta: milyen jó! Eddig azt mondottam, hogy a gyülekezetemben háromszáz lélek van. Ezentúl így mondom, hogy háromszáz drágagyöngy! Lehet, hogy a családodban van négy-öt nehéz ember. Most már mondhatod, hogy négy-öt drágagyöngy. Istennek nagyon drága, – legyen az a számodra is!
Egy öreg gyöngyhalász történetét szeretném még elmondani. Egy misszionárius nagyon sokat beszélt neki a kegyelemrol. A gyöngyhalász nem tudta elfogadni, mert azt gondolta, nem lehet, hogy Isten ingyen megbocsát. Fizetnem kel a buneimért. Miután nem tudta meggyozni, a misszionárius elment arról a vidékrol. Aztán jött az üzenet, hogy a gyöngyhalász haldoklik, szeretne vele beszélni. Azért hívtalak, – mondta a gyöngyhalász, – mert egy nagy kincset szeretnék átadni. Elohúzott egy nagyon értékes, ragyogó drágagyöngyöt, amilyet soha nem látott a misszionárius. Azonnal megértette, hogy itt a pillanat! Nem fogadhatom el, – mondta a misszionárius, – mondd meg, hogy mennyiért adod. A gyöngyhalász szemében megjelent a könny, és azt mondta: Ezt nem lehet megfizetni. Volt egy fiam, aki szintén gyöngyhalász volt. Akkor halt meg, amikor ezt a drágagyöngyöt felhozta a tenger fenekérol. Nem adhatom pénzért, hiszen a fiam életébe került. Megszólalt a misszionárius: – Látod, a kegyelem sem eladó, Isten Egyszülött Fiának az életébe került. Hogy gondolod, hogy ezért fizetni lehet?!
Így értette meg a gyöngyhalász, és fogadta el az ingyen kegyelmet, bunei bocsánatát, a misszionárius pedig a drágagyöngyöt. Az öreg halász hazament az Úrhoz, a misszionárius is boldogan ment el. Számára sokkal értékesebb volt az az egy emberi lélek, aki elfogadta a kegyelmet, mint a világ legnagyobb drágagyöngye.
Értsd meg és fogadd el most az ingyen kegyelmet, ami Jézus életébe került. Ma téged keres az Ige, mint drágagyöngyöt. A te bunös, elveszett életedet. El tudod-e fogadni újra, vagy eloször, Isten nagyon drágán megvásárolt bocsánatát és kegyelmét?!
Imádkozzunk!
Uram, olyan sokáig azt hittem, hogy az életem önmagában érték. Köszönöm azt a napot, amikor megláthattam, hogy csupa szenny az életem, hogy nem állhatok így meg Elotted. Hadd áldjalak Uram, hogy megismerhettem minden hatalmat felülhaladó kegyelmedet. Köszönöm, hogy tudhatom, van fehér ruhám. Urunk, Te vagy az, aki világosan tudod, kinek nincs még közöttünk. Hadd jussunk oda ezen a héten, hogy kegyelmet, bocsánatot nyerhessünk. Hadd lehessünk kereskedosegédeid ezen a földön, akiknek nincs más dolga, feladata, mint keresni az elveszettet. Áldj meg így minket, nevedért.
Ámen.