“… én az Úrtól vettem …” 1 Korinthus 11,23

Igehirdetések szerzője: Trausch Liza
Szerkesztő: Borsós Róza
Nyomtatásban megjelent: 2000. január
2007. augusztusában ki lett egészítve a 67 – 130 fejezetekkel, amelyek csak interneten olvashatók, nyomtatásban nem jelentek meg.



Előző igehirdetés Következő igehirdetés

 
EGYMÁS TERHÉT HORDOZZÁTOK (3/5)

Az imádság terhe


“Kérjetek és adatik néktek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik néktek. Mert aki kér, mind kap, és aki keres, talál, és a zörgetonek megnyittatik.

Avagy ki az az ember közületek, aki, ha az o fia kenyeret kér tole, követ ád néki? És ha halat kér, vajon kígyót ád-e néki?
Ha ti azért gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, akik kérnek tole?!” Mt 7,7-11


Imádkozzunk!
Arra kérünk, Urunk, hogy szólj hozzánk, beszélj velünk. Segíts, hogy megértsük akaratodat. Köszönjük, hogy itt vagy, hogy meg tudsz szólítani. Segíts, hogy Igéd megszólító szó lehessen számunkra.
Ámen.

Isten gyermeke, szolgája ezen a földön, közbenjáró kellene, hogy legyen Isten és az elveszett világ között. Azért hagyott itt bennünket az Úr, hogy Vele egy oldalon állva, segítségére legyünk abban, hogy megmentessék ez a világ. Isten gyermekeinek, szolgáinak ez a dolga a világon. Ebben lehet egy az Úrral.

Mielott errol beszélnénk, szeretném, ha kicsit látnánk Isten terhét. Van Istennek terhe? Istent az Ige Gondviselonek is nevezi. A szent, a hatalmas, a tökéletes Istennek gondja van? Így mondja az Ige: “…néki gondja van reátok!” (1Pét 5,7b). A bun és a gond összefügg. Amikor bun van az életünkben, akkor van gondunk. Röviden így mondanám: Isten gondja az ember bune. Olyan ez, mint mikor egy családban a szüloknek gond a gyermek bune. Akik itt vagyunk is nagyon jól tudjuk, hogy sokszor a hívo embernek is ez a legnagyobb gondja.

Isten a gondviselo, gondja van ránk, és ezért terhe is van. Mt 11. része mondja: “Vegyétek föl magatokra az én igámat, … Mert az én igám gyönyöruséges, és az én terhem könnyu.” Tehát van terhe, és ezért gondja is van.

Mi az Isten gondja ezen a világon az elveszett emberrel kapcsolatban? Elso gondja, hogy tudtul adja az embernek, hogy elveszett. Ha valaha beszélgettetek elveszett emberrel, láthattátok, hogy mennyire nem tudja o ezt. Mennyire fárasztó dolog, amíg végül tudtul lehet adni, és megérti, hogy baj van, elveszett. Isten körülményeken, dolgokon, nehézségeken keresztül tudtunkra adja, hogy végre megértsem, hogy elveszett vagyok.

A következo gond, kimenteni az embert elveszett állapotából. Tudomására adni, és levenni róla az elveszettségének terhét.

Ezen a világon két akarat van. Egyik Isten akarata, amelyik épít, felemel, szabadít, üdvözít. De van egy másik akarat, amelyik rombol, tönkretesz, belevisz a bunbe. Ennek a két akaratnak a feszültségében él az ember ezen a földön. A megtérés annyit jelent, hogy az ember átáll a született akaratból Isten akaratára. Ne felejtsük el, beleszülettünk a Sátán akaratába. Az ember az Édenben már engedelmeskedett az ördögnek, és ezzel belekerült a pusztító, a tönkretevo akaratba, a bunbe. Ha valaki kicsit is figyelt az életére, észrevette, hogy mennyire tönkretette a bun azonnal. Amint megtette, már elkezdodött a pusztítás. Ha egy tolvaj valahol egy lakásban járt, onnan lehet megtudni, hogy hiányzik valami. Amint az ördög belenyúlt életembe pusztító akaratával, azonnal hiányzik a békességem. Minden, ami érték, ami isteni, – az örömöm, a szeretetem, – hiányzik.

Az ördög belenyúlt ennek a világnak a folyásába már az Édenben, és az ember átkerült az o oldalára. Azóta az élete tele van bunnel, nyomorúsággal, pusztulással, muködik benne a halál, lassan minden tönkremegy. A megtérés annyit jelent, hogy az ember átáll egyik akarattól a másik akarathoz. A pusztításból az építésbe. A bunbol Isten szeretetébe. Az a nagyon nagy baj, hogy sokszor nem teljesen állunk át. Megmarad a magam akarata. A magam akarata mögött mindig ott van az ellenség, az ördög megkötözo akarata.

Pálnak megtérésekor ez volt az elso mondata: “Mit akarsz Uram, hogy cselekedjem?” Abban a pillanatban kimondta: Keresem az akaratodat. Aki már letett, megvallott bunöket, de az akaratában nem fordult meg, az nem egészen az Úré. A megtérésnek a központja, a szíve, az akaratban van. Ha nem minden dologban igaz, hogy keresed Isten akaratát, hogy Vele akarj együtt munkálkodni, akkor a megtérésed félig történt meg, vagy harmadában, – talán sehogy. Nem itt van a baj az életedben, hogy nem léptél át Isten oldalára? Nekünk egy fronton kell lennünk Vele. Amíg nem fordultam egészen az Úrhoz, addig középen vagyok, két front között. Egyszer az egyik használ, egyszer a másik. Isten most azt szeretné, ha teljesen átkerülnél a dönto kérdésben Isten oldalára, az akaratodon át.

A két akarat között választanod lehet. Jézus lejött erre a földre és azt mondta: Azért küldött engem az én Atyám, hogy ne a magam, hanem az O akaratát cselekedjem. Születésétol fogva kereszthaláláig minden kicsi és nagy dologban kereste az Atya akaratát. Amíg azt nem értette, addig nem mozdult. Sok példát tudnánk elmondani a Bibliából, ahol nem mozdult, mert nem kapta még meg, és nem tudta, hogy mi az Atya akarata most, ebben a helyzetben. Az Isten-ember az O országát hozta le erre a világra. Az O Lelke pedig benned van, ha befogadtad Ot. A Római levél elmondja: “Akiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé.” (Róm 8,9b). Lehet, sokszor mondod, hogy az övé vagy. De vajon ott van-e benned a Krisztus Lelke, amelyik minden helyzetben az O akaratát keresi? Egészen az O oldalán, frontján vagy, mert akkor nagyon komoly kérdés, hogy mi a dolgod ezen a világon. Az, ami Jézus dolga volt, cselekedni az O akaratát. Egy komoly fegyver áll a rendelkezésedre, amit ma így mond az Ige: az imádság. Az imádság terhe! Ha szolgája, katonája vagy, akkor rád nehezedik az imádság terhe. Akkor belekerülsz az igájába, amelyik könnyu és gyönyöruséges, de teher mégis. Fölvetted az O akaratát kereso imádság terhét?! Imádkozni csak az O akarata szerint érdemes. Ha valamit az O akarata szerint kérünk, megvannak a kéréseink. Kérjetek, keressetek, zörgessetek! Kérjed, hogy megismerd az O akaratát. Ha nem tudod, akkor keresd. Ha még mindig nem érted, zörgess. Hangosabban zörgess, komolyabban kérjed. Ha valóban szolgája akarsz lenni, akkor minden kicsi és nagy dologban tudnod kell az O akaratát.

Olyan megdöbbento Igét olvastam ma Ezékiel 36,37-ben: “Még arra nézve is kérni hagyom magamat Izráel házának, hogy cselekedjem ovelük: Megsokasítom oket mint a nyájat, emberekkel.” Elotte elmondja, hogy a pusztaságból felépíti az O népét. Ha Isten akarata megvan, akkor miért kell kérni? Világosan elmondja: együtt munkálkodik az övéivel Egymaga semmit nem tesz. Akaratát kijelenti szolgáinak, hogy tudják. O velünk együtt, az övéivel együtt kíván munkálkodni. A földön a Krisztus-test az O népe, az övéi. A Fo a mennyben van, a Krisztus-test itt a földön. Itt kell munkálnunk és munkálnod az O akaratát. Nézzünk szembe ezzel, hogy vajon fölvettük-e az imádság terhét?

Amikor Isten népe harcolt az Amálekiták ellen, akkor fönt a hegyen Mózes felemelt kezekkel állt. Amikor fölemeli kezét, Izráel győz. Ha leereszti, vereség van. Mérhetetlen sok függ ott attól a három embertol. Tudjuk, hogy Mózes kezét Áron és Húr tartották. Három ember volt ott, aki imádkozott. Minden ezen múlott, ami ott történt a csatában. Ebben a világban folyik a harc, az ördög csapata és Isten csapatai között. Mitol függ a gyozelem? A felemelt kezektol! Olyan semmisnek szoktuk látni az imádságot. Valaki azt mondta: ha már semmit nem tudsz csinálni, majd imádkozz. Mintha valami olyan mellesleg, olyan félre teheto dolog lenne az imádkozás. Pedig minden megtérésnek, minden ébredésnek, az imádság a titka.

Nézzünk szembe ezzel az Igével: “Egymás terhét hordozzátok!” Az elso komoly mondat: Isten terhét hordozd! Azt, ami Neki teher. Egy elveszett világ terhét, a körülötted élo elveszettek terhét. Az övéi terhét, akik valahol elcsavarogtak Tole, akik betegek, nyomorultak. Hajlandó vagy-e Vele együtt, egy igában hordozni? Azért gyönyörüséges az O igája, mert együtt húzod Vele.

Az elmúlt héten olvastuk: Jézus elhívott tizenkét tanítványt, azért, hogy Vele legyenek. Ez volt az elso cél. Azután az, hogy elküldje oket azokra a helyekre, ahová menendo volt. Vele vagy? Együtt hordod az O terhét? Együtt húzod az igáját?

Láttuk, hogy Isten gondja az elveszettek megkeresése. Benne vagy ebben? Magadra veszed az O terhét? Pál elmondja a rómaiaknak: “Mindenkinek köteles vagyok.” (Róm 1,14). Köteles vagyok a pogányoknak, Izráelnek, Isten népének. Vállalod-e, amit rád bízott? Rád teszi azt a terhet, ami az O terhe, azt a gondot, ami az O gondja. Vagy-e, és leszel-e igazán terherhordozó gyermeke az Úrnak?!

Az imádság a legcsodálatosabb kiváltság, öröm, és mégis teher is, amit hordani kell. Hordoznunk kell Isten terhét, és ezen a héten mindig halljuk, hogy egymás terhét. Fölveszed-e a másik ember terhét? Sokszor mondják nekem, hogy nagyon terhes családba születtem. De vajon szívszerint igazán magadra veszed-e, hogy hordoznod kell? Jézus nincs ezen a földön, most mi vagyunk itt, és O bennünk. Ha befogadtad, akkor O jár benned ezen a földön, és keresi az elveszettet most is. Hordozza a testvért. Vajon Vele együtt vagy-e ebben?

Két misszionárius megy valahol a Sarkvidéken, rettenetes hidegben, fagyban. Alig tudnak már menni. Látnak egy megfagyott embert. Az egyik azonnal megszólal: Nem segíthetünk rajta, mert mi is megfagyunk, sietnünk kell valami meleg helyre. A szélén vagyunk már annak, hogy mi is tönkremenjünk. Továbbmegy, a másik pedig fölveszi a megfagyottat. Nagyon nehezen megy vele, rengeteg erolködés, szenvedés. Maga is alig bírt már menni, de fölvette a másik terhét. És ahogy hordja a másikat, egyre jobban kimelegszik, egyre jobban rendbejön. Amikor egy pár kilométert ment már vele, meglátja a misszionárius társát a földön megfagyva. Nem vette fel a másik terhét.

Vajon nem ilyen gyermeke vagy-e az Úrnak, hogy csak magadra gondolsz? Az ágyam fölött ez az Ige van: “Életüket nem kímélték mindhalálig!” (Jel 11,12b). Rettenetes, ha egy Isten szolgája és gyermeke kíméli az életét. Arra vigyáz, azt orzi. Aki meg akarja tartani az o életét, elveszti. Ez a törvénye Isten országának. Kikerülhetetlen törvény, hogy ha meg akarod tartani az életedet, elveszíted. Merd elveszíteni másokért! Merd felvenni a másik ember terhét!

A Krisztus törvénye a hit törvénye. A római levél beszél a Jézus hitébol való emberekrol. Ugyanaz a hit van bennük, ami Jézusban volt. Ami Ot végigvitte egy életen keresztül, amíg felvitte a keresztre. Rendeld alá magad akaratának. Keressed, kérdezd, és ha megértetted, onnan tudod, hogy O mondta, hogy mellékelve van hozzá a hit. Hívo életem elején sokat küszködtem a hittel. Mindig próbáltam jobban, teljesebben hinni, és kiderült, hogy nem tudok ígéretekben, emberek gyógyulásában hinni. Sokkal késobb értettem meg, Isten ígéretét onnan lehet felismerni, hogy adja hozzá a hitet. Ha ígéretet kapok és felébred bennem a hit, már tudhatom, hogy honnan való. Akkor már nem tudom nem hinni. Egy gramm hitet nem lehet csinálni. A hitet csak nyerni lehet. Isten az ígérettel együtt adja. De akkor vigyázz, hogy a hit törvénye szerint cselekedj.

Az Úr Jézus életével együtt megkaptad az O hitét. Azt a hitet, ami a kereszten is hit volt. Mindenki megtagadta és mindenki elhagyta. Jézus akkor is tudta, hogy amiért Isten ideküldte, az meglesz. Akkor látta már a láthatatlant, a nagy tömeget, amelyik ott áll majd egyszer Isten királyi széke elott. Az O hitének a gyümölcse a keresztnek a gyümölcse. A kereszten láthatta a sok gyalázkodó embert, akik semmibe vették Ot. Láthatta a szétfutó tanítványokat. És a hite megmaradt.

Vajon a Jézus hitébol való vagy, aki a legkétségbeejtobb pillanatokban is tud hinni? Ha Isten ígéretét kaptad, mellesleg ott volt a hit. Vigyázz, a hit törvénye szerint cselekedj! Azt mondja az Ige: O teljesen elhitte, hogy amit ígért és mondott, azt meg is cselekedheti. Teljesen elhitted? Az Ábrahám hitébol való vagy? Vannak ígéreteid? Vajon a hit törvénye szerint jársz-e? Ameddig egy emberrel szemben hitben vagyok, addig szeretetben vagyok. Mindig észreveszem, ha elvesztem a hitet, ugyanakkor elvesztem a szeretetet is. A hit összekapcsol Istennel, és ezen keresztül árad Isten szeretete a leglehetetlenebb és elveszettebb emberrel kapcsolatban is. Azért nem tudsz hinni talán a szeretteid üdvösségében, talán a gyülekezeted hitrejutásában, talán sok-sok ember ébredésében, mert elvesztetted a hitet.

Jó volna ma újra kérni, hogy szóljon hozzád az Úr, mindennel kapcsolatban, amivel szemben elvesztetted a hitet. Isten szavával együtt jár a hit. Kiárad a hit. Sok-sok emberrel beszéltem, akik hitre jutottak az otthoni dolgaik felol, és ragyogó hittel, boldogan mentek haza. Azonnal meglátta otthon a felesége, hogy mi történt vele. Lehet, hogy neked már sokszor elmondták: Látom, veled semmi nem történt. Vigyázz, nehogy most is úgy menj haza, hogy nem nyertél hitet, és azzal együtt szeretetet. A szeretet törvénye Isten törvénye. Akkor belülrol kell szeretned, és nem azért, mert tudod, hogy szeretni kell. Egy belso törvény ez, hogy muszáj szeretni bármit csinál is.

Hajlandó vagy-e Jézussal együtt hordozni Isten terhét, a másik ember terhét? És miközben fölveszed a terhét, megtelni hittel. Ma parancsképpen olvassuk a heti igénket: “Egymás terhét hordozzátok!” Ha letetted, világos, hogy minden tönkrement. Természetes, hogy nincs már hited, és ezért nincs is szereteted.

Jó volna meglátni az imádság törvényét. Az Ige elmondja a hívo ember imádságának törvényét. “Mert ahol ketten vagy hárman egybegyulnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mt 18,18). Van-e neked társad, akivel együtt tudsz imádkozni, csak egy is, aki hozzád hasonló drága hitet nyert. Ha ketten egy akaraton vagyunk minden dolog felol, – nagyon nagy szám az. Próbáltál már valakivel együtt imádkozni úgy, hogy egy akaraton légy minden dolog felol? Nem a te dolog felol, amit nagyon szeretnél. Azt hiszem, sokunknak ez a baja, hogy az imádság arra fegyver, hogy Istent kényszerítsem, hogy megcselekedje az akaratomat. Megdöbbento tévedés!

Emlékszem arra a férfira, akinek a karja volt lebénulva. Azt mondt, hogy meg fog gyógyulni. Miért? Mert kértem, és Isten azt mondta, ha kérem, megkapom. Döbbenten néztem, hogy erre használja a hit, az imádság fegyverét, hogy Istennek szegezze és azt mondja: ezt meg kell cselekedned! Számunkra Istennek semmit nem kell megcselekednie. Isten szabadon cselekszik az O akarata felol. Ot nem lehet kényszeríteni imádsággal sem. Ebben a pillanatban istenné teszem magam, mintha az én akaratomnak kellene megtörténnie. Kaptam egy fegyvert, amivel még Istent is kényszeríthetem. Meg kell tennie, mert évek óta imádkozom ezért.

Rettenetes, hogy valósul meg az, amit a Sátán mondott: Olyan leszel, mint Isten. Olyan akarsz lenni. A te akaratodat kell elfogadni mindenkinek. Ha nem, majd imádkozom. Nagyon vigyázz! Ezzel a fegyverrel öngyilkos is lehetsz. Valaki hiába kérte, hogy az édesanyja meggyógyuljon. Odajutott, ha nem hallgatott meg Isten, akkor nincs is. Öngyilkos lett az ima fegyverével. Saját hitét lotte le, mert odaállt Isten helyére. Nem alárendelte magát, hanem másokat akart alá rendelni saját akaratának imádság által.

Lehet, hogy nagyon régen imádkozol valamiért. De vajon Isten akarata az? Biztos vagy benne? Nehogy tönkremenjen az egész hitéleted, az egész lelki életed ezen az egyen. Valamire én is azt hittem, hogy Isten akarata. Mindent megfeszítve imádkoztam érte. Nem lett meg. Akkor értettem meg: Isten nem ezért adta az imádságot. Elmondja: Hogyne adna a ti mennyei Atyátok jókat. Te nem tudod, hogy mi neked a jó. Lehet, hogy pont az a nehézség a jó, amit most mindenáron el akarsz imádkozni. Pont erre van szükségük, hogy megtérjenek.

Jó volna az eroszakos imádságainkból megtérni. “Nem erovel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel.” (Zak 4,6b). Isten a hitet, és az O Lelkét ahhoz a kéréshez adja, ami az O akaratával egyezik.

Jó volna most komolyan szembenézni ezzel, hogy fölveszed-e, és fölvetted-e valaha az imádság terhét? Azt, amit Isten akar rád tenni, amiért a Lélek által kellene imádkozni. Ha úgy érzed, hogy szeretnéd, akkor keresd meg a ketto hármat, akivel együtt imádkozhatsz. Ha Isten akarata, akkor fog adni olyanokat, akik ugyanazt akarják az O Lelke által.

Két öregasszony imádkozott mindig együtt ezzel az egy akarattal. Az egyik mindig elhozta az unokáját. Aztán váratlanul meghalt az asszony. A másik elmondta: Istenem, egyedül maradtam. Most már ennek az Igének az alapján nem imádkozhatom. Aztán nyilik az ajtó, és bejön az unoka. – Mit akarsz, kisfiam? – Azért jöttem, mert most én vagyok a kettes szám. Annyit hallotta ott, hogy ketten egy akarattal, hogy elhatározta, a nagymamát helyettesíti. Biztos, hogy az Úr meghallgatta annak a gyereknek az imádságát.

Jó volna, ha megkeresnéd a kettes számot, akivel Isten egy akarattal akar együtt imádkoztatni azokért a dolgokért, amik ott problémák, ahol élsz. Ami Isten terhe azon a vidéken. Hajlandó vagy-e magadra venni, mert olyan megdöbbento, amit ígér a Máté 18,18-ban: “Amit megköttök a földön, a mennyben is kötve lesz, és amit megoldotok a földön, a mennyben is oldva lesz.” Annyit kellene megkötni azon a vidéken, ahol élsz, talán az ördög hatalmát, talán a sötétség, a hitetlenség eroit. Ketten megköthetitek az Úr elott. Annyit kellene megoldozni azon a vidéken, a sok-sok bun kötelékeket. Ismerek vidékeket, ahol ördögi kötelékek tartják fogva az egész környéket. Babona, sötétség mindenütt. Most Isten kezdené oldani a kötelékeket imádság által. Emberek jutnak hitre. Érdemes volna egy akaraton lenni minden dologban. Csak Isten akarata szerint lehetünk egyek. Különben biztos, hogy mást fog akarni a másik.

Nagyon sokáig kerestem embert, akivel mindenben egy akaraton tudok lenni. Olyan hamar kiderült, hogy a dönto pillanatban nem akarta Isten akaratát. Isten akarná adni neked, sot nektek, a hívo testvéreiddel együtt az imádság terhét, és az imádság gyozelmét.

Az imádság hatalom, az övéinek adta az Úr. Vágyol-e megkapni ezt a hatalmat?!

Imádkozzunk!
Uram, tudod, hogy egy akaraton csak akkor tudunk lenni, ha két ember teljes szívvel az akaratodat keresi. Kérünk, teremts ilyen imaközösségeket sok helyen ebben az országban. Látod, hogy mennyi súlyos kötözöttség van egész országunkban. Kérünk azért, hadd lehessenek közöttünk olyanok, akik most igazán eldöntik, végre igazán teherhordozó ember akarok lenni, akire rá teheted a terhedet, és akire emberek is rá tudják rakni életük terheit. Kérünk, áldj meg, hogy élhessünk ezután akaratod szerint, dicsoségedre.
Ámen.