“… én az Úrtól vettem …” 1 Korinthus 11,23
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 2000. január
2007. augusztusában ki lett egészítve a 67 – 130 fejezetekkel, amelyek csak interneten olvashatók, nyomtatásban nem jelentek meg.
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
EGYMÁS TERHÉT HORDOZZÁTOK (4/5)
Az erőtlenek terhe
“Tartozunk pedig mi erosek, hogy az erotlenek erotlenségeit hordozzuk, és ne magunknak kedveskedjünk. Mindenikünk tudniillik az o felebarátjának kedveskedjék, annak javára, épülésére.” Róm 15,1-2
Imádkozzunk!
Köszönjük Uram, hogy gyozelmes életre hívtál el bennünket. Bocsásd meg azt, amilyen az életünk. Hadd lássuk most meg nagyon világosan, hogy mennyire norma alatti emberek vagyunk. Könyörülj rajtunk, és adj világosságot. Ne csak megszomorodást, hanem megtérést munkálj bennünk. Soha ne felejtsük el, hogy minden szavunk, minden gondolatunk Nálad van megörökítve. Segíts nemcsak ezen a napon, hanem egész életünkben úgy élni, hogy tudjuk azt, hogy hallod, látod egész életünket. Kérünk, szólj hozzánk, és cselekedj velünk, nevedért.
Ámen.
Ma a tartozás terhérol beszélünk. Tudjuk, milyen teher az, ha adósságunk van, ha valamit részletre veszünk, és éveken keresztül kell fizetnünk.
Az Úr azt mondja: tartozunk! Jó volna személyesen érteni: tartozom. “Senkinek semmivel ne tartozzatok!” – mondja a Róma 15,8 verse. Ez az Ige pedig arra figyelmeztet, hogy tartozom. Jó volna ezt halálosan komolyan venni, mert ez nem szép mondat, hanem valóság.
Mivel tartozom? Elmondja a Róma 1,14-18: “Mind görögöknek, mind barbároknak, mind bölcseknek, mind tudatlanoknak köteles vagyok. Ami azért rajtam áll, kész vagyok nektek is, akik Rómában vagytok, az evangéliumot hirdetni. Mert nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát, mert Istennek hatalma az minden hívonek üdvösségére, zsidónak eloször, meg görögnek. Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitbol hitbe, miképpen meg van írva: Az igaz ember pedig hitbol él. Mert nyilván van az Istennek haragja mennybol, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják.” Itt, hogy “tartozom”, így mondja: “köteles vagyok”. Pál elmondja, hogy azzal az evangéliummal tartozom, amit megismertem. Mindenkinek tartozom, mindenkivel szemben köteles vagyok.
A tartozásunk óriási, ha arra gondolunk, hogy Jézus az életét adta értünk. Gondoljuk végig azt a mérhetetlen szeretetet, türelmet, amit O már ránk pazarolt. Amit kaptál, azzal mind tartozol, mert Isten azért adja az ajándékait, hogy továbbadjam. Rettenetes volna egy olyan pénztáros, aki nem fizetné ki az összegeket, hanem mindig a saját zsebébe rakná. Istennek olyan pénztárosai vagyunk, akik a magunk javára dolgozunk. Mindent nekünk! Felhalmozunk egy csomó adósságot és tartozást.
Szeretném, ha ez a komoly mondat a szívünkig érne: Testvér, tartozol! Adóss fizess! Hihetetlen adósságaink vannak a világgal, családdal, a körülöttünk élo emberekkel szemben. Mindenkinek köteles vagyok az evangéliummal!
Mindig olyan megdöbbento nekem, hogy itt a római levélben az evangélium azzal kezdodik: Méltán van Isten haragja! Ezzel kezdodik az evangélium hirdetése? Beszélnem kell arról, hogy nyilvánvaló Isten haragja az egész világon? Ha az ember Budapesten egy házba be akar menni, és látja, hogy a pincében tuz van, akkor köteles minden lakásba bekiabálni, hogy tuz van! Ezt szeretném most elmondani: Emberek, tuz van! Mennyire természetes, hogy az az ember, aki ezt látja, minden lakásba becsönget, akár alszanak, akár nem, akár szívesen fogadják, akár gorombák. Tökéletesen mindegy, hogy ez a világ hogy reagál erre. Testvér, ezzel a hírrel tartozol! Milyen súlyos bun lenne, ha nem mondanák meg a ház lakóinak, hogy tuz van. Ég az Isten haragja! Isten nem titkos haragot tart. Világosan megérezteti az eseményeken, dolgokon, a családon keresztül, mindig újra meg kell tudnod, hogy tuz van.
Nyilván van az Isten haragja, – az Igén keresztül is mondja, csak erre az ember befogja a fülét. Csak azt akarjuk hallani, hogy Isten jó, és megbocsát. De azt, hogy méltán haragszik – ? Azt is megmondja, hogy miért. Ha a szomszédasszony haragszik, arról tudod, hogy nem szól. Lehet, hogy Isten már régen nem szól hozzád, és nem vetted észre. Veled beszél Isten? Vagy már régen nem, csak nem vetted észre, hogy ez az O nyilvánvaló haragja?
A másik kérdés: tudod-e, hogy miért haragszik? Az egyik: a hitetlenség miatt. Van hitetlen ember, és lehet, hogy te is az vagy. Lehet, hogy régen nem hiszed már, hogy van ítélet. Ha hinnéd, mindenkit féltenél. Úgy élsz, hogy ezt hiszed? Egy ateista mondotta: Ha hinném, hogy egyetlen döntésen múlik a boldogságom ezen a világon, és az örök életem, hogy Jézust elfogadom, – akkor minden idomet azzal tölteném, minden embernek ezt mondanám. Ha igazán hinném, akkor minden pénzemet, minden idomet, minden gondolatomat erre fordítanám. Ha én ezt hinném! Azt mondod, hogy hiszed, és egyáltalán nem foglalkozol vele. Nem középpontja az életednek. Nyilván van Isten haragja a hitetlenséged miatt. Ha valóban elhitted, az egész hátralévo életedet erre kellene szánnod. Semmi mást nem kellene csinálnod, semmi mással nem kellene foglalkoznod.
De nemcsak azért, mert van ítélet, hanem, hogy Isten Igéjének igazságát segítsed. Ha egyszer komolyan olvassa valaki a Máté 5-öt, olvashatod, hogy a harag gyilkosság, akkor ha hinnéd, nem mondanád olyan vidáman, hogy soha nem öltem. Isten elott minden ember, aki haragszik, úgy áll majd meg, mint többszörös gyilkos. Ezt hiszed, és mégis mersz haragudni? Ha hinnéd, hogy minden tisztátalan tekintet paráznaság, és mégis mersz úgy nézni, ahogyan nézel? Hívonek mondod magad, és nem hiszel. Nem hiszed az Igének az igazságát. Az életed rácáfol arra, hogy hiszed.
Minden hiábavaló szóért számot fogsz adni az ítélet napján. Mennyit fecsegsz hiába? Mennyi mindent mondasz, ami nem épít, hanem rombol. A beszédedért fogsz elveszni! Isten nem játszik, amikor mond valamit, csak te nem hiszed. A hitetlenséged és a hamisságod miatt ég haragjának tüze. A hamisság az, amit mutatsz. Itt vagy már az ötödik napja, és tartod a látszatot. Úgy mutatod magad, mintha. De nem mondtad ki az igazat egyetlen alkalmon sem. Ez a hamisság, amiért Isten mérhetetlenül haragszik. Gondolj a képmutató írástudókra, és mindazokra, akikre Isten azt mondja: Jaj néktek! Isten most világosan tudtodra adja, hogy haragszik a hamisságod miatt. Mást mondasz, mint ami igaz. Valamit mindig megváltoztatsz a dolgokon. A bunbánatod hamis. A bunvallásaid hamisak. Az igehirdetésed és a bizonyságtételed hamis. “Nyilván van az Istennek haragja mennybol, az embereknek minden hitetlensége és hamissága ellen.”
Egy nagyon komoly mondatot mond itt a Róma 1,18: feltartóztatod az Istent. Milyen borzalmas, ha Isten gyermekei feltartóztatják Istent! Nézz most szembe azzal, mennyire igaz, amit elso reggel mondott az Úr, hogy: “Miattatok káromoltatik Isten neve a pogányok között!” Azért nem jut hitre a falud, a családod, a környezeted, mert Isten igazságát évtizedek óta feltartóztatod a hamisságoddal. Aki azért volnál, hogy valami módon szolgája legyél Istennek és az Igének, és ehelyett feltartóztatod! Gondolj csak arra, hogy mennyire ég az ítélet tüze azokon, akik feltartóztatják Igéjét. Magad felé is feltartóztatod a hamisságaiddal, a kifogásaiddal, a mellébeszéléseddel, az egész életeddel. Hányan mondják hívo emberekre, hogy ha ilyenek a hívok, nekem ez nem kell. Hiszen rosszabbak, mint én. Az egész lényeddel feltartóztathatod, és ezért haragszik Isten. Nyilván van Isten haragja azokon, akik az O igazságát feltartóztatják. Jó volna, ha mernéd az evangéliumot hirdetni, és nem szégyellnéd, hanem mondanád. És nem hamis evangéliumot hirdetnél. A megszelídített evangélium a legveszélyesebb. Nyilván van Isten haragja. A tuz ég! A világ házának alagsorában már erosen ég. Tartozol ezzel az üzenettel mindenkinek, az evangéliummal, amelyik így kezdodik: “Nyilván van az Isten haragja!”
“Tartozunk pedig mi, az erosek”. Erosek vagyunk? Nekünk szól ez az üzenet? Beletartozol ebbe a “mi” szóba? Talán nagyon erotlennek érzed magad? De Isten szerint azok, akik Jézust befogadták, – azok erosek. “Mindenre van erom a Krisztusban!” (Fil 4,13). Ha azt mondod, hogy Jézust befogadtad, akkor erosnek kellene lenned, mert benned van az O ereje. Azokat, akik megtagaják az evangélium erejét, – kerüld. Ha mondogatod, hogy nem vagyok eros, akkor megtagadod annak erejét, Akit befogadtál. Ha befogadtad Ot, akkor eros vagy. Ha benned van, akkor mindenre van erod. Vagy nem igaz, hogy befogadtad, vagy nem igaz, hogy nincs erod. Van erod! Meg ne tagadd az erejét! Csak a szavakat mondod, és megtagadod annak erejét? Van szeretet, – mert Jézusban van. Van türelmed, van békességed, van bölcsességed, ha befogadtad Jézust.
Úgy szeretem azt az Igét, amikor egy gazda elmegy, és szolgáinak mindenét, amije volt, odaadta. (Mt 25,14). Jézus az elmeno Gazda, aki Szentlelke által mindenét odaadta, amije volt. Azért mondta: Örüljetek, hogy elmegyek, mert jön az öröm, jön az ero, jön a békesség a ti szívetekbe. Mindenét odaadta! Ha azt mondod, hogy nincs, akkor nem fogadtad be igazán Jézust. Mert O, amije volt, mindenét odaadta. Vagy hazuggá teszed Istent, hogy nekem nem adta. Neked erosnek kell lenned, mert az erejét adta. Ezt a hazug kifogást most végre vesd el, hogy nem vagyok eros. Tartozunk pedig mi, az erosek. Ha vetted az erejét, tartozol! Most döntsd el, hogy elfogadtad, vagy nem. A hamisságot és a hazugságot gyulöli az Úr.
“Tartozunk mi erosek, hogy az erotlenek erotlenségeit hordozzuk.” Kik az erotlenek? Lehet, hogy ott vannak körülöttünk a testi erotelenek. A kicsik, talán a gyerekek a családban. Talán a betegek, akik még erotlenek, vagy már erotlenek. A testi erotleneket hordozod, magadra veszed, gondolsz rájuk? De ott vannak a lelki erotlenek, akiket hordozni kellene, akik nyilvánvaló bunökben vannak. Még nem tudták venni Krisztus erejét, a bocsánatát. Haragszol arra, aki ott a közeledben valamibol nem tud megszabadulni? A szenvedélyek rabjai, iszákosok, szex rabjai, cigarettások. Megvetéssel nézel emberekre, – hogy-hogy, – mióta hallott már Jézusról, és még mindig nem szabad? Erotelen! Te pedig tartozol, hogy hordozzad!
Lelkileg erotelenek azok, akik nem tudják megérteni az evangéliumot, a hitetlen emberek, a bunösök, az erkölcsileg erotelenek, a rossz természetu emberek, akiket mindenki kerül. Te pedig az Úr Jézusnak tartozol, aki azért hagyott itt, és azért hagyta itt az övéit, hogy az eroteleneket hordozzák. Nézz most körül, hogy ki az, akit most kér számon Isten ott a környezetedben? Nem voltál hajlandó elfogadni, felvenni, hordozni. Beleestél te a környezetedbe, elfogadtad? Beleesni annyit jelent, hogy elfogadom, nem lázadok ellene, nem mondom, hogy miért? Mert csak az a gabonamag terem gyümölcsöt, amelyik földbe esik. A családod bajait elfogadtad? A testvéreidet, gyermekeidet? Elfogadtad-e azt a keresztet, amit az Úr adott? “Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, és vegye fel az o keresztjét minden nap, és kövessen engem.” (Lk 9,23). Te mindig eldobálod a keresztedet. A hívo életem elején olvastam, hogy az Úr az övéit a keresztrol ismeri meg. Annyira boldog voltam akkor és azt mondtam, hogy nekem nincs keresztem. Nemsokára megláthattam. Egy ember volt, akit nem akartam fölvenni, akitol mindig szabadulni akartam. Kérdezem, felvetted a tiedet? Beleestél a környezetedbe, a nehezekbe? Ismerd fel, hogy ezt az Úr adta nekem. Ezek az erotelenek, akiket hordoznom kell. Nemcsak egyszer fölvenni, hanem állandóan hordozni. Éjjel nappal, napról napra, hétrol hétre, évrol évre hordozni kell. Ha nem hordozod, nem követheted Jézust. Arról ismeri meg az övéit az Úr, ahogyan a keresztet hordozzák.
Azt is mondja az Ige: “és ne magunknak kedveskedjünk.” Annyit tudunk magunknak kedveskedni. Ezt nem bírom, nekem ez sok, ez az ember menjen máshova, nem tudom elviselni. Magadnak kedveskedsz. Mindent úgy csinálok, ahogyan nekem jó. Megkeresem azt a helyet, ami nekem mindig jó. Nekem, engem, rólam. Mindig magam. Ahhoz, hogy hordozni tudjak, sok mindent el kell engedni. A hívo élet titka az elengedés. Sok sok mindent, ami kellemes, kedves, amit szívesen csinálsz, amiért lelkesedsz, ami fontos, azt elengedni. A másiknak kedveskedni. Gondolj arra az emberre, aki közel van hozzád, aki Isten szerint erotelen. Lehet, hogy úgy érzed, hogy nagyon eros, nagyon akaratos, önzo. A mennybol nézve pedig nagyon erotelen, nagyon gyönge, nagyon nyomorult. Fogsz-e neki mindenben kedvezni?
“Mindenikünk tudniillik az o felebarátjának kedveskedjék, annak javára, épülésére.” Ezért nem terem gyümölcsöt az életünk, mert ha a földbeesett gabonag el nem hal, csak egymaga marad. Mindig örülök azoknak a testvéreknek, akik elfogadják Jézust, és egy pár hónap múlva többen jönnek vissza. Már termett! Egy év múlva megmozdul a falu. A múltkor éltem át, hogy egy faluból tízen jöttek. Elozo évben hitre jutott valaki. Hazament, hordozta az erotlenek erotlenségeit, szerette oket, kedveskedett nekik. A Galata 5-ben elsorolja az Ige a Lélek gyümölcseit: béketurés, szelídség, jóság. Vajon szíves vagy-e az emberekhez? Meglátod-e azt, amire annak szüksége van? Tudsz-e segíteni, a kedvére tenni, örömöt szerezni? Ez a testvér, aki hazament a falujába, úgy élt ott, hogy egy év múlva tízen kívántak vele jönni. Termett! A Biblia mondja, hogy harminc, hatvan és százannyit. Amelyik gabonamag elhal, elengedi a maga érdekeit, kedvteléseit, azt, ami neki fontos, a másiknak kedveskedik, az gyümölcsöt terem. Sot, örökség szerint nyer örök életet. Életed gyömölcstermo élet? A hívo élet titka, hogy mindent adni, amit az Úr adott neked. Az erot, szeretetet, örömöt, békességet. Isten minden ajándékára az van ráírva, hogy add tovább! Valaki azt mondta: Ha mi osztunk, Isten szoroz.
Az Ige elmondja, hogy tartozol azzal, hogy továbbadd azt az erot, amit kaptál. Isten odaadta neked mindenét, de ha nem adod tovább, egyre beképzeltebb, egyre fölényesebb, egyre rosszabb lesz az állapotod. Tudod, hogy tartozol azoknak, akik körülötted élnek? Talán láttak egyszer ragyogó arccal hazajönni, és azóta talán egyre rosszabb az állapotod. Az a szolovesszo, amit lemetszettek, egyre jobban szárad. Nincs már kapcsolata a tokével. Tudod mi a vége? Tuzre vetik!
Haszonra adatott neked Isten kegyelmi ajándéka. Te tartozol! Mi lesz, ha majd egyszer kifizethetetlen nagy adóssággal érkezel a mennybe?! Mindig csak fölvetted az örömöt, az erot, az életet, és nem adtad tovább, nem termett az életed semmit.
Isten ma szeretné, ha picit belenéznél abba, hogy “Krisztus sem önmagának kedveskedett”. Úgy kellene járnod, amiképpen a Krisztus. O az életét adta értünk, mi is kötelesek vagyunk életünket adni felebarátinkért!
Imádkozzunk!
Uram, mérhetetlen a tartozásunk! Olyan töredékét adom tovább annak, amit kaptam. Segíts, hogy ne a haszontalan szolga sorsára jussak. Taníts meg sokkal boldogabban, sokkal szabadabban, sokkal korlátlanabbul adni. Áldd meg a mai napunkat, és adj megtérést a mi mérhetetlenül önzo életünkbol.
Ámen.