“… én az Úrtól vettem …” 1 Korinthus 11,23

Igehirdetések szerzője: Trausch Liza
Szerkesztő: Borsós Róza
Nyomtatásban megjelent: 2000. január
2007. augusztusában ki lett egészítve a 67 – 130 fejezetekkel, amelyek csak interneten olvashatók, nyomtatásban nem jelentek meg.



Előző igehirdetés Következő igehirdetés

 
MEGBÉKÉLTETETT A KERESZTFA ÁLTAL (5/5)

EGYÜTT ÉPÍTTETTEK


“Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga Jézus Krisztus. Akiben az egész épület szép renddel rakattatván, nevekedik szent templommá az Úrban. Akiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Lélek által. Efézus 2, 20-22


Imádkozzunk!
Hálát adunk Uram, az egész hét minden szaváért, amit hozzánk szóltál. Köszönjük Igédet, köszönjük, amit megérthettünk belőle. Áldunk azért, hogy még ma is szólni kívánsz. Kérünk, Urunk, hadd érjen egészen a szívünkig, és hadd maradhasson meg bennünk az igéd.
Ámen.

Tegnap beszéltünk arról, hogy a régieket le kell rontani. Mindazt, ami régi, ami ó emberi, ami belőlem való. Ez az első dolog, amit Isten kezd egy ember életében. Sokszor mondták itt nekem már az első napokban, hogy most minden összeborult bennem. Ez természetes. Kezdődik a bontás. Lehet, hogy hosszú idő eltelik egy ember életében, amíg meglátja, hogy nincs bennem semmi jó. Az ember szeretne mindig itt-ott foltozgatni, kicsit megváltozni. De itt mindent le kell bontani, és a régiből semmi nem maradhat. Nem tudom, hogy készek vagytok-e már mindent teljesen lebontani, hogy helyette új épülhessen.

Az építkezést Isten végzi. Ő az, aki semmivé tette a régit, és aki megadta nektek azt a helyet, ahová a romokat el lehet takarítani. Ahol tényleg semmivé lesz minden, ami volt, és ahol újjá lesz minden.

Amikor reggel olvastam az Igét, hogy “fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén”, eldöntöttem magamban, hogy előbb fogom mondani a prófétákat. Miért nem úgy van, hogy a prófétáknak és apostoloknak alapkövén? Régebbi alapkő a próféták, sok száz évvel előbb voltak, mint az apostolok. Miért nem fordítva van? Eszembe jutott, hogy volt már ilyen, hogy ki akartam igazítani az igét. Jákób, amikor megáldja gyermekeit, József odaviszi két gyermekét eléje. Manassé az idősebb, Efraim a kisebbik, és kéri József, hogy áldja meg őket. És Jákób úgy teszi a kezét, hogy először Efraimra, és a bal kezét Manasséra. József szeretné megfordítani. – Tévedtél atyám, hát nem jól látsz! Az idősebbiket áldd meg a jobb kezeddel! Szeretné a Jákób kezét keresztbetenni, megfordítani. Olyan csendesen mondja ez az Izráel, ez a nagyon komoly Isten gyermeke: tudom, tudom. Így csináltam, így akartam. A kisebb lesz a nagyobb. Őt kell megáldanom a jobb kezemmel. Tudom, hogy te okosabb akarsz lenni nálam.

Ma reggel azt mondta nekem az Úr: tudom, tudom – megint kicserélnéd? Biztos ismeritek a példázatot, amikor az irgalmas samaritánus az Ige szerint olajjal és borral mosta meg a sebeket. Aki a “Fáradtan bűnbe veszve” című éneket írta, az megfordította. “Borral és olajjal”. Először kell a bor, először alkohollal kell a sebeket kimosni, aztán jön az olaj. Meg kell fordítani. Az ének írója meg is tette, és most így énekeljük: “Borral és olajjal megmosta sok sebem”.

Ne fordítsd meg a dolgokat! Ezzel kellett szembenéznem, hogy te megint? Hát nem Isten épít? És Ő úgy épít, ahogy Ő látja jónak. Komolyan meg kellett látnom, nagyon helyes, hogy “az apostoloknak és prófétáknak alapkövén.” Így te először az apostolokat fogod megismerni. Először az evangéliumok. Péter apostol így írta: “Mert nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint akik szemlélői voltunk az ő nagyságának” (2Pt 1, 16). Péter leírja, hogy ott voltak Jézussal a szent hegyen, amikor Isten kijelentette magát nekik. (Mt 17, 1-9). Szemtanúk beszélnek azoknak az embereknek, akik azt mondják, hogy csak azt hiszem, amit látok. Egyszerűen úgy vannak, hogy a láthatatlan világ olyan bizonytalan. Jó, amikor valaki olyan mondja, aki látta. A hitetlen ember sokszor megkérdezi a hívőt: láttad az Istent, meg az Isten dolgait? Mindig azt keresi, hogy valami olyan legyen, ami fogható, látható, érzékelhető.

Az evangéliumokban emberek beszélnek, akik Jézust látták. Aztán ott vannak a Pál apostol levelei is. Pál írja őket, aki szintén látta Jézust. Amikor ebben megerősödik a hited, akkor vezet tovább, és megismerteti veled a prófétáknak az alapköveit sokkal mélyebben már. Van egy ének: “Mélyebbre benned, mélyebbre még.” Ha most ismerted meg Őt, akkor nagyon a felszínen mozogsz még, akkor Isten nem tud még levezetni egészen a gyökerekig, az alapokig. Ha olvasni kezded a Bibliát, ne az Ószövetségen kezd. Nem értheted még. Az mélyebb. Olvasd az evangéliumokat, a leveleket, azokat, amik könnyebben érthetőek, és amikre Isten építeni akarja a hitedet.

Aztán megy lejjebb, és lejutunk egészen az alapokig. Gondolj arra, hogy Mózesre azt mondja Jézus: “Mert én rólam írt ő” (Jn 5, 46b). Mindenen végig ott van a szegletkő. Arra gondoltam, elő kellene venni egy építésztörténeti könyvet, mert már annyiféleképpen hallottam, hogy mi a szegletkő. Van, aki azt mondja, hogy lent van, van, aki azt állítja, hogy középen. Én úgy tudtam, hogy fönt a boltíveknél. Építészetileg mi a szegletkő igazán? Elmondta nekem az Úr, hogy minden Jézus. A kezdet és a vég, az egész épület. Az Isten építésére és építkezésére minden kész.

Pál apostol elmondja: “Mint bölcs építőmester fundamentumot vetettem. Más fundamentumot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, mely a Jézus Krisztus” (1Kor 3, 10-11). Jézus ott volt Isten tervében már a világ alapjának felvettetése előtt. Isten tervében az volt, hogy a keresztre fogja megalapozni az egész épületet. Jézussal kezdődik minden. Mielőtt még a föld megteremtetett, Isten szívében és gondolatában ott volt, hogy Jézusban állít helyre mindent.

Ma reggel odajutottam, akárhogy mondja az építészet, a szegletkő legalul is ott van, és legfelül is ott van. Ő az első, és az utolsó. Vele kezdődik, és Vele végződik minden! Az életedben is Vele kezdődik minden. Ha egyszer odaérsz az Isten országába, meglátod, hogy Vele végződik minden. Ő a feltámadás és az élet, az örökélet. Ebben az épületben minden Ő.

Annak örülök, hogy vannak itt testvérek, akiknek életében most letétetett az alapkő. Jó olvasni, hogy amikor a templomnak letették az alapkövét, akkor olyan örömujjongás volt, hogy sírtak az emberek, nem tudták már, hogy miért. Örömükben, vagy meghatottságukban. Vajon nálad megvan-e most ez az öröm, hogy az új élet alapköve az életemben letétetett? Elfogadtam Jézust, és ez által letétetett az alapkő. Erre épül az egész következő életem.

A bűneset után azonnal megszólal az első próféta. Mózesen keresztül mondja Isten az első próféciát az asszony magváról. Az egész Bibliában egyetlenegy asszony magva van: Jézus. Az asszony magva az, Aki jön, megoldja a bűn problémát, megváltja, felépíti életedet, mint Isten küldötte. A Biblia legelső lapján megtalálod Jézust. A Biblia Vele kezdődik a bűneset után azonnal. Tönkrement minden, de ne félj, jön az asszony magva! Az alapkő letétetett. Úgy szeretném, ha lennének olyanok, akik örülnének ebben a pillanatban, hogy hála Istennek, az én életemben is letétetett. Nem értek semmit és nem tudok semmit, de egyet tudok, hogy befogadtam Jézust. Ezzel letétetett az alapkő, és elkezdődött az építkezés a próféták alapkövein.

Ha olvasod a Bibliát, rá fogsz jönni, hogy elejétől a végéig minden Róla beszél. A régi történetekben kiragyog újra és újra az alapkő: megint Jézus. Még a hegyek sem lettek, még semmi sem volt, és Ő öröktől fogva van. Erre az örök fundamentumra épülheted fel a te hitéletedet. “Fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén”. Minél mélyebbre ásol, annál valóságosabban fogod látni, hogy rajtuk keresztül is már ugyanez az épület épült. Minden Rá épült, minden a keresztre, a megváltásra. Nem is lehetne Isten országa, Isten népe, ha nem állna a kereszt. Ha Isten nem látta volna már kezdettől fogva ezt az egyetlen teljes és tökéletes megoldást. Újra szeretném mondani, hogy nem mesterkélt mesékre, hanem egy teljes valóságra épült az életed. “Mert Őtőle, Őáltala, és Őreá nézve vannak mindenek.” (Róma 11, 36). A te életedben is. Ha elkezdhette az Úr az építkezést, ha le van téve az alapkő, akkor most ne foglalkozz semmi mással, csak engedd, hogy a Szentlélek megtöltse a szívedet örömmel, hogy megvan, most már minden rendben van. Nem tudom, mi hogyan lesz az életemben, mi mikor fog rendeződni, de azt tudom, hogy alapjaiban minden rendben van, mert megvan a fundamentum.

Ha az Ószövetségben továbbmegyünk, egyre többet hallunk Róla. Ézsaiás már szóról-szóra hajszálpontosan leírja a keresztre feszítést négyszáz évvel Krisztus születése előtt. Honnan tudta? Hogy tudta leírni, hogy kezeit átszögezik, hogy néznek rá, hogy csúfolják majd. Végig leír mindent. Kezeit és lábait átlukasszák. Nevetnek rajta –, az alapkövön.

Mindig ki fogják gúnyolni, mindig semmibe veszik az egész történelmen keresztül. Olvasd el majd az Ézsaiás 53-at. Szóról szóra leírja, hogyan történik a keresztre feszítés. Ruháin megosztoznak, köntösömre sorsot vetnek. Honnan tudta ezt Ézsaiás, hogy ez így fog megtörténni négyszáz év múlva a Golgotán? A Bibliának 90 % – a beteljesedett. Ne legyél olyan bolond, aki azt gondolja, hogy a hátralevô tíz nem fog beteljesedni. A Biblia olyan könyv, amit minél jobban megismered, annál jobban elámul a szemed, szád, hogy ez is, ez is meg van írva?

Az apostoloknak és a prófétáknak az alapkövén felépíttetett az Isten háza, az Ő népe, az Ő munkája. Benned is letétetett az alapkő, és majd tovább épül. Így mondja az ige: “Kik fölépíttettetek” –, nem ti építettétek magatokat “az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga Jézus Krisztus.” Ma reggel Ézsaiás 28, 16-ban egy megdöbbent igét találtam: “Ezért így szól az Úr Isten: Ímé, Sionban egy követ tettem le, egy próbakövet, drága szegletkövet, erős alappal, aki benne hisz, az nem fut!” Szeretném ezt neked útravalóul mondani, hogy ha Benne hiszel, nem fogsz futni. Nem kell meghátrálni, nem kell futni, nem kell sietni dolgokkal, nincs szükség a futásra.

A mi életünk mindig egy nagy futás. Mi annyira erőlködünk, mintha valamiről lemaradnánk. Itt nem tudsz lemaradni semmiről. Olyan jó volt olvasni, amit az ige mond a szegletkőről. Az első, hogy próbakő. Szeretném, ha vinnéd magaddal nemcsak az alapkövet, hanem a próbakövet, amelyik mindent megpróbál. Minden Jézuson próbáltatik meg. Ha találkozol tévtanítással, megkérdezheted, hogy benne van ebben Jézus? A Biblia mondja: próbáljátok meg a lelkeket. Vannak idegen lelkek. Valaki azt kérdezte, mond meg, honnan tudom meg, hogy valami Istentől, vagy az ördögtől való? Kaptál egy próbakövet. Ezen mindent megpróbálhatsz.

Alapkő, próbakő, szegletkő. Egy drága-követ kaptál. Most nem is tudod még, hogy mi az, ami van neked. Mindent meg fogsz érteni, meg tudsz érteni, minden az alapkőre utal vissza. Minden erre épül az életedben is, ami új. Minden dologgal kapcsolatban gondolhatsz arra, és Jézus ebben benne van? Ő mondta? Az ige így beszél erről? Valakinek mindig az volt a kérdése, amikor valamit tett, hogy mit szólna ehhez Jézus? És abban a pillanatban tudta, hogy ezt nem teheti. Nézd az Ő személyét tenné-e ezt Jézus? Elmenne oda Jézus?

Egy férfi, aki iszákosságból szabadult, elmondta, hogy iszonyúan vonzotta a kocsma. Azt mondta, hogy amikor egyszer mentem, és már a kocsma közelében jártam, mint egy mágnes húzott. Akkor egy percig megálltam, belefogóztam egy esőcsatornába, és azt kérdeztem: Úr Jézus, jössz velem egy fröccsöt inni? Abban a pillanatban tudtam, hogy nem. Hátrafordultam és elfutottam. Jössz velem veszekedni, megmondani az igazamat? Jössz velem haragudni? Meg fogod érteni, hogyan próbál meg mindent az életedben, hogy jó ez, vagy nem jó? Istentől való, vagy nem. Ahova Ő nem menne, oda nem megyek. Ahova Vele nem tudsz menni, amit Vele nem tudsz elmondani, azt ne tedd meg.

Isten megadta neked az alapkövet, a szegletkövet és a próbakövet. Jézus Krisztusban mind a három megvan, ahogy itt meg van írva. “És aki benne hisz, nem fut!” Ha futni szeretnél, akkor állj meg. Valaki mondta nekem: nincs időm, sietni kell. Azt mondtam: akkor üljön le. Ha úgy érzed, hogy most nagyon kellene menned, akkor mindig legyen időd egy kicsit leülni imádkozni, csendben lenni. Nem kell futni. Semmit nem visznek el, amit Isten nekünk szánt. Amikor valamit meg akartunk venni, valaki azt mondta: siessetek, siessetek, mert más veszi meg. Ha Isten nekünk adta, az megvár minket. Az ördög az, aki hajt. Az ördög az, aki mögötted áll, és azt mondja, hogy siess, siess, lekésel. Most még fiatal, most még megtehetsz mindent. “Aki hisz benne, nem fut!”

Így mondja a Biblia: Boldogok a szegények, mert örökségül bírják a földet.” (Mt 55, 5). Minden az övék. Egy igehirdetésben olvastam egyszer, hogy vigyázz a szelídekkel. Nem veszekednek, nem kiabálnak, nem háborúznak, mégis az övék a mennyek országa, mert örökségül bírják. Ha örökségül bírom, nem kell érte háborúzni se veszekedni, másokkal szembeszállni. Amit Isten neked szánt, azt megőrzi számodra, senki nem veheti el tőled.

Állítsd most meg ezt a rohanó életedet, hogy a csendben megérthesd, elfogadhasd, hogy amit Isten akar adni, az a tied lesz, az megvár téged, nem kell szaladnod, futnod utána.

Aztán azt mondottuk, hogy szegletkő. Az építkezésben, amit Isten kezdett bennünk, mindig Ő lesz a megoldás. Minden rajta nyugszik, nélküle semmi nem lesz. Nélküle nem áll meg semmi. Az épület sem, a boltív sem. A boltívben van egy különleges formájú kő. A Biblia úgy beszél erről a kőről, mint amit az építők megvetettek. Egyszer olvastam, hogy egy templom építésénél egy kővel nem tudtak mit kezdeni. (Talán a jeruzsálemi templom építésénél). Akkor eldobták. Amikor odaértek, ahol a helye volt, hosszú ideig keresték.

Sok ember gyerekkorában eldobta a szegletkövet, hallott Jézusról, tudott róla, de elvetette. Egyszer, amikor életedben nagy problémával kerülsz szembe, amit nélküle nem tudsz megoldani, akkor talán keresed a régi Bibliádat, mert úgy érzed, hogy akkor megoldódna minden, ha olvashatnám. Akármilyen gyengének és szegénynek érzed is magad, az erős alap letétetett. Most már csak egy dolgod van, adj hálát, és örülj.

Azt mondja a korinthusi levél, hogy ki-ki azonban vigyázzon, hogy mit épít az alapra. Az 1Kor 3 leírja, hogy van, aki fát, szénát, pozdorját épít erre. Hazamész az új alappal, és ugyanazokat a szemeteket építed majd rá, mint amit eddig? Az éghető, világi szemeteket? Anyagiakat, érvényesülést, hogy legyek valaki? Erre az alapra jön ám a tűz. Az ige azt ajánlja az építkezőnek, hogy aranyat, ezüstöt, drágakövet építsen rá. Csupa örök dolgot építsen erre az alapra. Amit az alapra építesz, azt a tűz próbálja meg.

Nemcsak az örök tűz jön, az utolsó ítélet, hanem előtte sok kicsi ítélet. De minden megég, ami nem valódi. Az öröm, amit magadnak csinálsz, a kicsi tüzek, amiket te élesztettél, hogy jaj, de boldog vagyok, jaj de jó –, az megég. Maradandó csak az, amit Isten épít. Vigyázz testvér! Hajnalodik, és kezdődik az építkezés. Ha hazamész, vajon miről beszélsz? Arról, hogy jó volt itt, szép volt a tájék, jól éreztük magunkat a szobatársainkkal, sokat nevettünk –, ez csak fa, széna, pozdorja. Ez egy hét múlva már sehol sem lesz. Minden szép emlékednek egy hét múlva csak a füstjét érzed már.

Az arany, ezüst, drágakő kiállja a tüzet. Otthon a gúnynak a tüzét, a munkatársaidnak a nevetését is. Minden meg fog próbáltatni. Ha valódi, megáll. Építs valódira. Erre az alapra nem építhetsz tetszeni vágyást, dicsőségvágyat. Ki-ki meglássa, mi módon épít rá. Ha megvettetett az alap, ettől a perctől kezdve elkezdődik az építkezés. Már itt! Ha már bizonyságot teszel arról, hogy mit épített Isten benned, már rátettél egy drágakövet. Már erősödik az örömöd. Nagyon emlékszem a hívő életem elejére, amikor kimondtam valamit, úgy éreztem, hogy duplájára nőtt az örömöm. Mintha akkor lett volna igazán az enyém, amikor ki mertem mondani. Amíg nem mered kimondani, akkor nem hiszed. Ha van, akkor van. “Akinek van, annak adatik” (Márk 4, 25a). Egyre több adatik. Azt a picit, ami van már az alapkövön, mond el bátran. Akármit mond az ördög, merj arra a kicsire ráállni, ami már van.

Ha Jézust befogadtad, akkor neked mindened van. Akkor építkezhetsz bátran aranyat, ezüstöt, drágakövet. Miközben te építkezel, téged is építenek. Amint kimondtam a bizonyságtételt, én is épültem. Isten a belső életemet építette. Miközben te kívül mersz építkezni, Ő belül fog építkezni. Azért mondja, hogy ti is “együtt építtettek”. Nem ti építitek magatokat. Téged épít Isten az Ő hajlékává, együtt a többivel. Mi téglák vagyunk egy nagy épületben. A malter a szeretet, amelyik összefogja Isten gyermekeit. “Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok (Jn 13, 15).

Együtt fogsz építtetni, gondolj most haza, ott, ahol élsz. Ott is vannak már kövek, akik talán összeépültek. Rögtön menj oda, és engedd, hogy velük együtt építtess. Ne gondold, hogy meg tudsz majd te állni egyedül is. Együtt kell építtetni a többivel. Meglátod, hogy megörülnek neked, ha elmondod, hogy most már én is hozzátok, az Úr Jézus épületébe tartozom. “Az egész épület szép renddel rakattatván, nevekedik szent templommá az Úrban.” Az Isten temploma növekszik. Hihetetlen méretekkel növekszik. Amikor az utolsó téglát beletesszük, akkor befejeződött az építkezés, és bezáródik az ajtó. Akkor megtérni nem lehet már –, ahogy hallottuk a bárka történetében. Ha Isten bezárja az ajtót, akkor nincs tovább.

Lépj be, építtess együtt a többi Isten gyermekével. Majd meglátod, hogy milyen mérhetetlenül jó együtt építtetni. Akkor megérted igazán, hogy ide tartozom. Együtt szeretnék velük építtetni a földön, és együtt dicsérni az Urat majd a mennyben.

Benned egy új élet született, és annak növekednie kell. Nagyon sok embernek nem az a baja, hogy nincs benne új élet, hanem, hogy nem volt hajlandó növekedni. Biztosan láttatok már olyan gyerekeket, akik betegek voltak, és képtelenek a növekedésre. Ne akarj ilyen gyermeke lenni az Úrnak. Vágyakozz növekedni. Amikor hitre jutottam azt mondtam, olyan gyorsan akarok növekedni, ahogy csak lehet. Növekedik a templom, növekednek Isten gyermekei, egészen addig, amíg az egész épület készen nem lesz.

Az Úr elküld téged most. Letette az alapkövet, és Ő fogja munkálni majd a növekedést is. “Én plántáltam” –, mondja Pál –, “Apollós öntözött, de a növekedést az Isten adja” (1Kor 3, 6). Neked is adni akarja. Akard te is, hogy ne akadályozd az Úr munkáját!

Imádkozzunk!
Uram, köszönöm az erős alapot. Nincs senki erősebb ezen a földön, mint a Te szereteted. Köszönjük, hogy szereteted erős, mint a halál. Sőt, annál is erősebb az a szeretet, amit kijelentettél a kereszten, minden helyzetben, minden körülmények között erősebb. Kérünk, adj nekünk hitet, hogy ne fussunk, hogy egy kicsi lépést se tegyünk hátra soha. Áldj meg minket azzal, hogy valóban mindent Tereád építünk, hogy a hazamenetelünkben mindent Tőled várunk. Kérünk, segíts úgy hazamenni, hogy Te cselekedhess bennünk. Hadd vigyük az otthoniaknak ezt a Te biztos, erős, boldog életedet, amit belehelyeztél az életünkbe. Áldd meg a kimenetelünket innen, az otthoni bemenetelünket, mostantól kezdve mindörökké, mindenben.
Ámen.

Biatorbágy, 1989. június 5-9.