“Istennek beszéde élő és ható” Zsidók 4,12
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1996. május
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
EGYÜTT HAJÓZUNK (2/5)
Jön a vihar
“Nemsokára azonban viharos szél csapott le, mely Északkeleti szélnek neveztetik. Mikor pedig a hajó elragadtatott, és nem bírt a széllel szembe menni, nekieresztvén azt, vitetünk tova. Mikor pedig egy kis sziget alá futottunk, mely Klaudának hívattatik, csak alig bírtuk hatalmunkba keríteni a csónakot. Melyet miután felvontak, védőeszközöket alkalmaznak, alól megövedzvén a hajót; és mivel félnek, hogy zátonyra bukkannak, lebocsátván a vitorlát, úgy vitetnek. Mikor pedig a szélvésztől nagyon hányattatánk, másnap a hajóterhet kihányák: És harmadnap tulajdon kezeinkkel hányók ki a hajó felszerelését. Mikor pedig több napon át sem nap, sem csillagok nem látszottak, és nem kis vihar szorongatott, továbbra minden reménységünk elvétetett életben maradásunk felől.” ApCsel. 27,14-20
Urunk, szeretnénk áldani, dicsőíteni és magasztalni, hogy vezetni akarod életünket. Bocsásd meg, hogy annyiszor magunk akartuk irányítani Vidd most véghez, hogy kis és nagy dolgokban kérhessük, várhassuk vezetésedet. Kérünk taníts meg erre.
Ámen.
Együtt hajózunk! Jó volna körülnézni: családban, munkahelyen, gyülekezetben, kik azok, akikkel együtt hajózunk? Pált egy Julius nevű századosnak adták át. Ô volt a vezetője ennek a hajóútnak, őreá bízták Pált. Majd meglátjuk: a hajóút közben Pál lesz a vezető. A százados emberek szerint vezető, Pál Isten szerint. Nagy baj, ha két vezető van egy munkahelyen. Még rosszabb, ha egy családban ketten vezetnek. Szegény gyerekek, hogyan tudnak eligazodni, melyik jobb, amit apa, vagy anya mond?
Olyan csodálatos, hogy az egyik vezető, Pál, mindig csak akkor szólal meg, amikor arra szükség van. Egyakaratra csak akkor lehet jutni, ha egy úr van. “Boldog nép az, amelynek Istene az Úr.” (Zsoltár 33,12). Boldog család, boldog gyülekezet, boldog szolgálati hely, amelyiknek egyetlen Ura van, és mindenki ennek az Úrnak akaratát keresi. Jó olyan helyen lenni, ahol egy akarat van, és ez az Úré. Nem jó, ha egyik ember leigázza a másikat. A leigázott ember mindig lázadóvá lesz, egyszer mindent felborít, és átveszi az uralmat. Egyetlen helyen van békesség, ahol Krisztus uralom van. “Uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége.” (Ézsaiás 9,7/a). Ez az uralom növekszik, és egyre nagyobb körülötte a békesség.
Jó volna megkérdezni saját életünkre nézve: igazán Úr az Úr? Nem a magam akaratát bujtatom sokszor amögé, hogy ez az Úr akarata? Igét találunk arra ami az akaratunk, és azt mondjuk: az Úr mondta. Magunkat csapjuk be! Megy a hajó egyenesen a viharba.
Ha valahol vezető vagy, ki vezet téged? Ha egy családban vagy az, akinek ki kell mondania, mi legyen, tudod, hogy ez mekkora felelősség? Ha Isten a legkisebb dologban vezetővé tett, talán két-három gyerek fölött, ki vezet téged? Julius nem tudta, Pálra hallgasson, a kormányosmesterre, vagy a hajótulajdonosra? Kormányos és hajótulajdonos egyet akarnak. Egyik megbizatását, másik hajóját féltette. Mit élhetett át a hajótulajdonos, mikor mindent kidobtak a hajóból?
Egyik oldalon a szakértők álltak, másik oldalon Isten embere, Pál. Kérdés, kire hallgatsz, az Igére, ami Isten emberén keresztül hangzik, vagy pedig a körülötted lévőkre hallgatsz? Veszélyes dolog a többségre hallgatni. A többségnek egy véleménye van, és nem könnyű velük szemben állást foglalni. Irtózatos dolog, amikor az ember sodortatik véleményével együtt.
Egy ideig itt is azt gondolták, feltett szándékuknak uraivá lettek, amikor déli szél kezdett fújni. Voltál-e már úgy, hogy minden sikerült, jól ment, talán mondtad is, milyen jól csináljuk. Hamar nagyok leszünk, felemeljük fejünket, milyen jó, hogy rám hallgattatok. Itt is mondhatták: milyen jó, hogy nem a károgó Pálra hallgattunk.
“Nemsokára azonban viharos szélvész csapott le oda.” Hirtelen jött, lecsapott! Mi az a viharos szél, ami talán váratlanul lecsapott már a szépen induló életedre? A viharos szél lehet sok minden: anyagi bajok, nehézségek. Emberek pénzen veszekszenek, nem tudják mibe fektessék. Az is baj, ha van, az is, ha nincs. A férj is mást akar, a feleség is, kezdődik a viharos szél. Ha hívő ember életében baj van, vihar van, különösen a figyelem középpontjába kerül. Mindenki azt nézi, összetörik, vagy megmarad? A viharos szél lehet egy betegágy, váratlan haláleset.
Életem egy időszakában nagyon komoly viharba kerültem. Bátyám haldoklott, édesanyám súlyos beteg volt, nővérem is. Akkor kaptam azt az Igét, amit a naini ifjú feltámasztása után így olvasunk: “és adá őt anyjának.” Haza kellett mennem, és Isten olyan közel jött hozzám, annyira boldog voltam, hogy egy reggel az volt bennem, normális dolog, hogy ennyi nehéz között ilyen boldog vagyok? Sírni kellene, kétségbeesni. Isten megadta, hogy öröm volt bennem. Úgy éreztem magam, mint egy hajós, akinek a fedélzeten kell lennie. Később valaki elmondta: figyeltelek, vajon most összeroppansz-e? Minket pontosan a vihar ideje alatt figyenek. Ilyenkor lesz hitelessé az életed. Ha rábízod magad az Úrra, nem kell összeroppanod.
Valakinek szépen folyt az élete, aztán váratlanul azt mondta a férj: válunk, van valaki az életemben. Lecsapott a vihar! A vihar jön, és erősödik. Ki tudja, mi minden történik még? Váratlanul megnősül a gyerek, csak bejelenti: elveszek egy asszonyt két gyerekkel. Felborulnak a tervek, elképzelések. Nem tudom, nálad milyen vihar csapott le? Valaki elkezdett inni a családban, és hazajött részegen.
Tudod mi van mögötted, de nem tudhatod mi van előtted. A vihar lecsapott erre a csendes, nyugodt útra. Egy családban úgy csapott le a vihar, hogy egyik testvér meggyanusította a másikat, hogy eldugta az anyjuk pénzét. Bíztunk egymásban, és most azt kérdezi, hova tettem a pénzt? Mi lesz velünk? Hogy lehet ezek után szeretetről beszélni közöttünk? Hát az örökség is vihar? A vihar mindent kihoz, mindenkiről minden kiderül, ki kicsoda. A hajón is kiderül majd. Szép békességben utaznak együtt, nem hallani egy rossz szót sem, – de lecsap a vihar. Jó volna, ha a sajátodra gondolnál, mi az, ami nálatok okozott vihart.
“Mikor pedig a hajó elragadtatott”, – ez a következő. Egyszerüen nem tudták már azt csinálni, amit akartak. Hányszor ragadtattad el magad olyan szavakra, kijelentésekre, és utána mérhetetlenül fájt, hogy tudtam ilyeneket mondani? “Mikor pedig a hajó elragadtatott, és nem bírt a széllel szembe menni, neki eresztvén azt, vitetünk tova.” Széllel szemben menni emberileg bolondság. Széllel együtt azok a levelek sodortatnak, amiknek nincs tartásuk, már élettelenek. A világnak hihetetlen sodrása van. Tudsz-e még széllel szemben menni, vagy belekerültél a pénz sodrásába: többet, többet! Elragadott a bírvágy, minden kellene. Elragadhat a divat. Olyan sokszor nézem a nőket kétségbeesve.
Biztosan kell állni az Úr mellett, hogy ne ragadtass el. Azt mondja a Róma 12,2: “Ne szabjátok magatokat e világhoz!” Emberek úgy elszabják magukat, és nem azt keresik, mi kedves az Úrnak. Vigyázz, hogy kihez és mihez szabod magad. Sodor a világ! Mennyi minden ragadott már el? Visznek a hullámok! Hogy el tud ragadni a tévé. Hihetetlen erők uralkodnak, Isten komoly gyermekeit is elragadhatja. Már nem az Úr visz, hanem a közvélemény, a világ, mindenki. A Biblia nagyon világosan beszél, azt mondja: “mindnyájan elhajlottak”. (Róma 3,12). Lehet, csak centiméterekre, de elhajlott már és vitetik tova, egyre messzebb az Úrtól. Jön a szél, jön a vihar. “Mikor pedig egy kis sziget alá futottunk, mely Klaudának hívattatik, alig bírtuk hatalmunkba keríteni a csónakot.”
Már nem tudod hatalmadba keríteni az indulataidat. Van amikor úgy érzed, kirobbanok, de azért még fogom. Ôk is fogták volna a csónakot, de már alig bírták. Lehet, hogy az idegeidet alig bírod már hatalmadban tartani. Milyen rettenetes lesz az a pillanat, amikor teljesen kiborulsz majd. Hányszor hallottam ilyen mondatokat gyerekektől: begurult az öreg. Ezt akarja az ördög elérni. Ezért akarja, hogy menj a magad útján, aztán sodortassál. Az érzésvilágod a hatalmadban van? A szereteted! Borzasztó, ha valakivel elfutnak az érzelmei. Talán a szerelem valaki felé, tudom hogy minden tönkre fog menni, de nem számít.
Annyi szülő olyan józan tud lenni kezdetben, aztán beleszeret a saját gyermekébe, már mindent megvesz neki, amiről tudja, hogy nem kellene. Tudsz-e nemet mondani annak, aki a mindened? Tudsz-e határozott, kemény lenni? “Erős a szeretet mint a halál.” (Én Én 8,6). Erős és nem gyenge. Mindig tudja mit lehet megengedni, és mit nem. A harag vonalán hatalmadban van az érzésvilágod, amikor úgy érzed, nekem van igazam? Már nincs hatalmamban a nyelvem, szívem, indulatom. Nincs hatalmadban a gondolatvilágod, pedig ott kezdődik minden. Lehet, még nem mondtad ki, de meg fogod tenni, ha gondolatodban már ott van. “Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet!” (Péld 4,23). Megengedsz magadnak kritikus gondolatokat, és már nem tudsz imádkozni, mert elfutnak gondolataid. Hova fog ez vinni?
Végén a vitorlát is felhúzzák, belátják, nincs már hatalmukban, mennek a vak véletlenben. Jönnek a védőeszközök, lehet, hogy nyugtatókat szedsz. Valakinek el akarták mondani, ami történt, és kérték: végy be vérnyomáscsillapítót, nehogy tragédia legyen. Nem tudom mit veszel be, amikor a gondolatoktól már nem tudsz aludni. Azt mondja az Ige: “mivel félnek, hogy zátonyra bukkannak, lebocsátván a vitorlát úgy vitetnek.” Szegény hajó! Hová jutott a vezető?! Átadta a hajót a vak véletlennek. Lehet, rég átadtad már a családod, itt már semmit nem tudunk csinálni, jöjjön, aminek jönnie kell.
Levontad már a vitorlát? Mert a vihar nő. “Mikor pedig a szélvésztől nagyon hányattatánk…” A vihar nő, ki fogod-e bírni? “Másnap a hajóterhet kihányák”. Nagyon kérlek hányd ki a lelkiismereti terheket amiket cipelsz. Az Úr kéri: Ôreá vessétek! A bűn és a gond olyan mint egy kettős zsák. Elől van a gond, hátul a bűn. Ha nem veted le a bűnt, a hátsó zsákot, nem tudod letenni az elsőt sem! Leveted-e a bűnterhedet, hogy gondtalan életet élhess?
“És harmadnap tulajdon kezeinkkel hányók ki a hajó felszerelését.” Nem tudom mit kell neked kidobnod? Vannak felszereléseid? Mikor Jézust megismertem, az Úr új életet adott, az összes festészeti felszerelésemet kidobtam. Nincs rá szükségem, Isten más célt adott életemnek. Aki elindul az Úrral, mindig otthagy valamit. A samáriai asszony a vízhordó vödrét hagyta ott. Nem tudom, mi a bálványod, mi tölti be szívedet? Sok felszerelésem lett semmivé, a fülklipszektől kezdve, minden. Kérdezd az Urat, minek kellene ittmaradni, ha igazán könnyíteni szeretnél a hajón.
“Mikor pedig több napon át sem nap, sem csillagok nem látszottak, és nem kis vihar szorongatott, továbbra minden reménységünk elvétetett életben maradásunk felől…” Vajon el mered-e vetni a saját lényedet? Vagy mindenáron életben akarsz maradni, haza akarod vinni önmagadat? Jó volna ha elvétetne minden reménységed, hogy életben maradsz. “Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus.” (Gal 2,20). Ki tudod-e mondani a nemet a saját nagy énedre?
Istennek egy másik szolgája volt már egyszer hajón ugyanilyen viharban. Úgy hívták: Jónás, az engedetlen szolga. Mikor a vihar kitört lement a hajó aljába aludni. Nem volt mondanivalója.
Lesz-e mondanivalód, amikor majd jön a vihar? Van-e kapcsolatod az Úrral, lesz-e szavad? Egy hívő házaspár repülőgépen jutott reménytelen helyzetbe. Hallották amint leállt az egyik motor. Megszólalt egy hang, amelyik mindig bemondja ami történik: egy kis baj van az egyik motorral, de reméljük tovább tudunk menni. Aztán hallják, leáll a másik motor is. Izgatottan szólalt meg egy hang: reméljük le tudunk szállni. Lélegzet elállító csend, vagy lezuhanunk, vagy leszállunk.
Megszólalt a hívő feleség és azt mondta férjének: ezeknek már nincs több mondanivalójuk, nekünk sincs? Felállt a férj és csak ennyit mondott: Emberek, imádkozzunk! Ezt az egy mondatot imádkoztam: Isten! légy irgalmas nekem bűnösnek! És az emberek szeméből folyt a könny. Elmondta ezt az egy mondatot, ami akkor Isten üzenete volt. Később a világot járva, több olyan emberrel találkozott, aki azon a repülőgépen adta át életét az Úrnak.
Testvér mi lesz belőled? Engedetlen szolga, aki a hajó aljában félti a maga kis életét, – vagy pedig neked is lesz Istentől kapott üzeneted?!
Imádkozzunk!
Hadd álljunk most csendben Előtted Uram. Tudod, milyen úton indultunk el és hol tartunk most. Hadd kérjünk arra, segíts megállni kellő időben, vihar előtt. Kérlek Úr Jézus, érj úgy utol minket, hogy a csendben el tudjuk mondani: Jézus légy irgalmas a Te engedetlen szolgádhoz.
Ámen.