“Istennek beszéde élő és ható” Zsidók 4,12
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1996. május
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
BÁLÁM (4/5)
Mit átkozol, ha Ő áld
“És elkezdé az ő példázó beszédét, és monda: Sziriából hozatott engem Bálák, Moábnak királya, kelet hegyeiről, mondván: jöjj, átkozd meg nékem Jákóbot, és jöjj, szidalmazd meg Izráelt; Mit átkozzam azt, akit Isten nem átkoz, és mit szidalmazzam azt, akit az Úr nem szidalmaz? Mert sziklák tetetjéről nézem őt; ímé oly nép, amely maga fog lakni, és nem számláltatik a nemzetek közé. Ki számlálhatja meg a Jákób porát, és Izráel negyedrészének számát? Haljon meg az én lelkem az igazak halálával, és legyen az én utolsó napom, mint az övé.” 4Móz 23,7-10
“Mert nem ember az Isten, hogy hazudjék, és nem embernek fia, hogy megváltozzék. Mond-é Ô valamit, hogy meg ne tenné? Ígér-é valamit, hogy azt ne teljesítené? Ímé, parancsolatot vettem, hogy áldjak; ha Ô áld, én azt meg nem fordíthatom. Nem vett észre Jákóbban hamisságot, és nem látott gonoszságot Izráelben. Az Úr, az ő Istene van ővele, és királynak szóló rivalgás hangzik őbenne. Isten hozta ki őket Egyiptomból, az Ô ereje, mint a vad bivalyé. Mert nem fog a varázslás Jákóbon, sem jövendőmondás Izráelen. Idején adatik tudtára Jákóbnak, és Izráelnek: mit mívelt Isten?” 4Móz 23,19,23
“Mikor pedig látta Bálám, hogy tetszik az Úrnak, hogy megáldja Izráelt, nem indult, mint azelőtt, varázslatok után, hanem fordította az ő orcáját a puszta felé. És mikor felemelte Bálám az ő szemeit, látta Izráelt, amint letelepedett az ő nemzetségei szerint; és Istennek Lelke volt őrajta. Akkor elkezdte az ő példázó beszédét és monda: Bálámnak, Beór fiának szózata, a megnyílt szemű embernek szózata. Annak szózata, aki hallja Istennek beszédét, aki látja a Mindenhatónak látását, leborulva, de nyitott szemekkel: Mily szépek a te sátoraid óh Jákób! a te hajlékaid óh Izráel! Mint kiterjesztett völgyek, mint kertek a folyóvíz mellett, mint az Úr plántálta áloék, mint cédrusfák a vizek mellett! Víz ömledez az ő vedreiből, vetését bő víz öntözi; királya nagyobb Agágnál, és felmagasztaltatik az ő országa. Isten hozta ki Egyiptomból, az Ô ereje mint a vad bivalyé, megemészti a pogányokat, az Ô ellenségeit; csontjaikat megtöri és nyilaival általveri. Lehever, nyugszik, mint a hím oroszlán; ki serkenti fel őt? Aki áld téged, áldott lészen, és aki átkoz téged átkozott lészen. És felgerjedt Báláknak haragja Bálám ellen, és egybeüté kezeit, és monda Bálák Bálámnak: Azért hívtalak téged, hogy átkozd meg ellenségeimet; és ímé igen megáldottad már három ízben. Most azért fuss a te helyedre. Mondottam volt, hogy igen megtisztellek téged, de ímé megfosztott téged az Úr a tisztességtől.” 4 Mózes 24,1-11.
Uram, hadd köszönjük meg, hogy nem fogyatkozott el még kegyelmességed. Hadd köszönjük meg mindazt, amit most akarsz mondani. Adj engedelmes, Rád figyelő szívet, szólíts meg most Igéden keresztül.
Ámen.
Az előző részekben újra és újra leírja az Ige, mit kellett csinálnia Báláknak, amikor Bálám azt mondta: Építs hét oltárt és áldozzál egy-egy tulkot, és egy-egy kost. Mennyibe került ez, és mi mindent megcsinált ez az ember, mindig más helyre vitte Bálámot, hogy hátha onnan megátkozná Izráelt. Háromszor végzik el a szertartást, jön Bálák, a fejedelmek ott várják, hogy megtörténik végre, amiért idehívták Bálámot, amiért oltárokat állítottak, amin tulkokat és kosokat áldoztak. Semmi nem történik.
A vallásos ember azt hiszi, cselekedeteivel: templombajárással, adakozással kényszeríteni tudja Istent, hogy azt tegye, amit ő szeretne. Adjon, és áldjon. Bálák annyira akarja, kívánja, amire vágyik, amit elgondolt, hogy mindent hajlandó ráfizetni. Istent nem lehet kényszeríteni, még éjjel-nappali imádkozással, adakozással sem. Bálák hiába tesz meg mindent. A magam választotta istentisztelet semmire nem jó, csak az óemberem hizlalására. Böjtölök, látogatok, szolgálok, de nem az Úr mondta, magam kezdeményeztem, saját dicsőségemre. Sokszor mondják emberek: nem azért mondom, de tőlem még senki nem ment el üres kézzel. Hát miért mondod, ha nem a dicséretért?
Látjuk ezt a szegény embert fejedelmeivel együtt az oltárokon feláldozott tulkok és kosok mellett állni. Várja, hogy Isten meghallgatja. Illés történetében a Baál papok még vagdossák is magukat és úgy kiáltozzák: Baál, hallgass meg minket! De nincs se szó, se felelet, se meghallgattatás. (1Kir 18,26-29). “Mert kegyelemből tartattatok meg hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez. Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.” (Ef 2,8-9). Az egész vallásosság sokszor varázslás jellegű, mintha imádsággal cselekedettel rábírhatnád Istent valamire.
Megdöbbentő lehetett nekik, amikor első alkalommal elkezdte Bálám az ő példázó beszédét. “Szíriából hozatott engem Bálák…mondván: Jöjj, átkozd meg nékem Jákóbot, és jöjj, szidalmazd meg Izráelt. Mit átkozzam azt, akit Isten nem átkoz, és mit szidalmazzam azt, akit Isten nem szidalmaz…Haljon meg lelkem az igazak halálával, és legyen utolsó napom, mint az övé.” Mint Isten gyermekeié, népéé. Világosan elmondja: erre vágyik, és szeretne ilyen lenni.
Nagyon sokszor a varázslásnál a Sátán világosság angyalának ruhájában jön. Azt gondolom, Istennel van kapcsolatom, mikor a magam szertartásait csinálom. Azt hiszem: Isten meghallgat, cselekedni fog, áldást kapok. És nem jön az áldás!
Jön a második hely, ahol ugyanazt végigcsinálja Bálám. Ô is várta, hátha sikerül ez a varázslás, amit megszokott, hátha el tud érni valamit okkult erejével. Harmadszor is elkezdi. Második alkalommal már mondja: “Nem ember az Isten, hogy hazudjék.” Ezt már magának mondja. “És nem embernek fia, hogy megváltozzék. Mond-é ő valamit, hogy meg ne tenné? Igér-é valamit, hogy azt ne teljesítené?” Akkor miért kérdezte újra az Urat? Miért várta, hogy másnapra megváltozik üzenete, mondanivalója? Sokszor az ember magának mond dolgokat, amikor mással beszél. Sokszor visszahallom szavamat, amikor Isten üzenetét közvetítem, végigfut rajtam, – és te?!
Tovább mondja: “Nem vett észre Jákóbban hamisságot, és nem látott gonoszságot Izráelben.” Azért ez nem lehet igaz. Hát vak az Isten? Ha végigolvassuk a pusztai vándorlást, tele volt hamissággal Izráel. Hányszor engedetlenkedtek, lázadtak, megkeményedtek. Isten ellen cselekedtek, Mózes ellen, már úgy volt, megölik Mózest, amiért kihozta őket Egyiptomból. Tüzes kígyókat kellett rájuk küldeni, annyi volt bennük a bűn, hamisság, önfejűség, élvezetvágy. Isten vak, hogy nem lát bűnt Jákóbban, övéiben?
Milyen megdöbbentő mondat ez az Ószövetségben. Rád, és rám is vonatkozik! Ha Övé vagy és népéhez tartozol, Jézuson keresztül, kegyelmen át látja övéit. Ezért nem látja a bűnt. Annyira elgondolkoztam egyszer, amikor Dávidnál, gyilkossága, házasságtörése, hamissága után olvastam, amikor már odajutott, hogy: vétkeztem, bűnbocsánatot kapott és azt mondja az Úr: Az én igaz szolgám Dávid, nem látok benne bűnt. Ugyanezt mondja itt: népemben nem látok bűnt.
Isten nem vak, csak a kegyelmen át, Jézuson át látja népét. Vasárnapi iskolában a tanító a gyerekeknek magyarázta: Isten mindent lát, azt is amit éjjel csinálsz, azt is, amit gondolsz. Megkérdezte: tudtok-e valamit mondani, amit Isten nem lát? Egy kislány jelentkezett, – bűneimet, amik Jézus vére alatt vannak, nem látja Isten. A megvallott, a vér alá vitt bűnt nem látja Isten. Jákób, és az Ô népe kegyelmet nyert, és Isten nem lát benne hamisságot. Örültél-e már annak, hogy Istenem, tényleg nem látod, milyen vagyok?
Ember azért nem tudja a bűnt elfelejteni, mert Isten sem felejti. Ô egyetlen helyen felejt, a kereszt alatt. Ott csak az Ô Egyszülött Fiát nézi, ott nem látja az embert hamisságával, hazug életével, bűneivel. Olyan nagy az Evangélium, amit Isten most belekiált a szívünkbe. Isten népéhez tartozol? Nem azt kérdeztem, mi a neved, – valóban odatartozol? Ha igen, rád is vonatkozik: “Nem vett észre Jákóbban hamisságot, és nem látott gonoszságot Izráelben. Az Úr, az Ô Istene van ővele.” Jézus neve azt jelenti: Immánuel, Velünk az Isten!
Valaki azt mondotta, ha sakarlátpiros folt van valahol papiron, és piros üvegen át nézzük, nem látszik a folt. A piros üveg kioltja a piros szint. Aki egy kicsit ért a szinekhez, az tudja, fehérnek látszik. “Ha bűneitek skarlát-pirosak, hófehérek lesznek.” (Ézs 1,18). Skarlát-piros bűnöd Jézus vérén át nézve hófehér. Odavitted igazán bűneidet? Mondhatja-e igazán, – nem azt, hogy nincs benned bűn, hanem hogy nem látok, mert Jézuson keresztül nézem.
“Isten hozta ki őket Egyiptomból.” Téged is Isten hozott ki, ha kihozhatott. És nem fog a varázslás Jákóbon, sem Izráelen. Honnan tudta ezt Bálám? A 24. rész 1 verse azt mondja: “Mikor pedig látta Bálám, hogy tetszik az Úrnak, hogy megáldja Izráelt, nem indult mint azelőtt varázslatok után.” Első két útján varázslatok után indult. Meg akarta rontani Izráelt, Isten népét. Saját maga tapasztalta, itt hiába csinálom varázslatom, nem fog, ezt a népet nem lehet megrontani.
És amikor “fordította orcáját a puszta felé, és mikor felemelte Bálám az ő szemeit, látta Izráelt, amint letelepedett az ő nemzetségei szerint; és Istennek Lelke volt őrajta.” Szeretném ha látnátok ezt a csodálatos rendet, ami Izráelben volt: Isten rendje. Az ördög az összedobáló, ő csinálja a zürzavart, összedobálja külsőmet, belsőmet. Isten a rend Istene.
Izráel nemzetségei szerint telepedett le. Ahogy föntről nézte Bálám, látta az Isten szerint való rendet, mindenki a helyén volt. Olyan csodálatos, amint látja most Izráelt, az Urat látja, Isten Lelke volt a letelepedett Izráelen. Isten népén ott van az Ô Lelke. Ahogy Bálám nézi, egyszer csak rajta is ott van. Míg beszélt, nem fogtak a varázslatai, mindig azt mondta, amit nem akart, mert biztos vagyok benne, meg akarta átkozni Izráelt, szerette volna a pénzt, de nem tudta, mert Isten nem engedi.
Amikor elkezdi példázó beszédét, már nem varázslatok után ment, szívszerint mondja amit mond: “Bálámnak, Beór fiának szózata, a megnyílt szemű embernek szózata.” Bálám helyesen lát, mert Isten szerint lát.
Megnyílt szemű ember vagy? Vagy csak a láthatókkal vagy tele? Így mondja az Ige: “…a megnyílt szemű embernek szózata. Annak szózata, aki hallja Istennek beszédét, aki látja a Mindenhatónak látását, leborulva, de nyitott szemekkel.” Annyiszor bennem van ez a mondat, amikor igazán leborulok az Úr előtt: “leborulva, de nyitott szemekkel.” Nyitott testi, és nyitott lelki szemekkel. Amikor Istvánt kövezték, a megnyílt eget látta. Látod a megnyílt eget? Bár eljutnál oda, hogy nyitott szemű ember lennél, és Isten Lelke lenne rajtad.
“Mily szépek a te sátoraid óh Jákób, és a te hajlékaid, óh Izráel.” Amikor Sába királynő eljött Salamonhoz, látta az ő szolgáit, a csodálatos rendet és életet ami ott volt, azt mondotta: Boldogok ezek a te szolgáid. És ekkor mondja: felét sem mondták el annak, ami itt van. Ha Isten megadja egyszer, hogy belelátsz az Ô rendjébe, kegyelmébe, szeretetébe, azt fogod mondani: felét sem mondták el nekem. Milyen boldogok ezek a te szolgáid, akik szolgálnak Neked éjjel és nappal.
Elmondja ez a megnyílt szemű varázsló: “Mily szépek a te sátoraid, óh Jákób, és a te hajlékaid, óh Izráel. Mint kiterjesztett völgyek, mint kertek a folyóvíz mellett, mint az Úr plántálta áloék, mint cédrusfák a vizek mellett.” Más helyen azt mondja az Ige: Aki az Úrban bízik, olyan lesz, mit a folyóvíz mellé ültetett fa, idejében megadja gyümölcsét, szárazságban sem hervad el, mindig zöldel. Ha kinyitod a szádat, ömölhet-e belőled élő víz, élő Ige, Isten szeretete? Ehhez a néphez tartozol már?
Elmondja itt az Ige: “Isten hozta ki őket Egyiptomból, az Ô ereje, mint a vad bivalyé.” Isten ereje a legnagyobb erő! “Megemészti a pogányokat, az Ô ellenségeit; csontjaikat megtöri, és nyilaival általveri. Lehever, nyugszik mint hím oroszlán, és mint nőstény oroszlán.” Bementél már abba a nyugalomba, ahol meg tudsz nyugodni erőlködésedtől, cselekedeteidtől?
“Aki áld téged áldott lészen, és aki átkoz téged átkozott lészen.” Aki az övéit bántja az Ô szemefényét bántja. Vissszahullik rá az átok. Bálám már tudja: nem merek átkozni, visszahull rám az átok. Csak áldani merek. Minden, amit az övéi ellen mondtál rád fog visszahullni. Minden, amivel szidtad Isten népét, választottait, a te fejeden teljesedik be. Jó volna meghallani ezt a csodálatos szózatot, amit elmond ez a megnyílt szemű ember.
Bálák nem engedi tovább beszélni. Haragja felgerjed Bálám ellen. Összeüti kezeit, most már elég, fuss innen. Azt mondja Bálák: “Azért hívtalak téged, hogy átkozd meg ellenségeimet: és ímé igen megáldottad immár három ízben. Most azért fuss a te helyedre. Mondottam volt, hogy igen megtisztellek téged; de ímé megfosztott téged az Úr a tisztességtől.” Amiért elment Bálám, – amiért megszegte Isten szavát, – nem kapta meg. Sem pénzt, sem anyagiakat, sem gazdagságot. Ha az ember engedetlen úton jár, mindent elveszít. Ezért őrültség kívánságaim, önfejűségeim útján járni.
Olyan közel jött ma hozzám ez a két szó: áldás, és átok. A bűneset után kezdődött az átok. A bűn átka, és utána folytatódott a törvény átka. Mózes könyve írja: átkozott minden, aki nem cselekszi meg a törvény minden szavát. Születésedtől kezdve rajtad van a bűn átka, amit örököltél, aztán a törvény átka, amit nem teljesítettél. Csak a Tízparancsolat átka, a szeretet törvényének átka. Vagy teljesítetted? Kettős átok van minden emberen. Valaki mondta: úgy érzem magam, mint akit elátkoztak. Mondom, úgy is van, rajtad van a bűn és törvény átka. Aki a bűnt cselekszi, szolgája a bűnnek. Haragudnom, veszekednem, sértődnöm kell; muszáj. Pletykálnom, hátmögött kell beszélnem, pedig megfogadtam, soha többé nem teszem. Látjátok, mi a törvény átka? Törvény szava a “kell”. Az ember akaratával harcol a törvény ellen, és semmit nem ér. Ismered már a természeted törvényeit, amiből nem tudsz kijutni ezer elhatározással, fogadkozással sem? Mert győz a törvény. Ôrültség kicsi erőnkkel harcolni a bűn és halál törvénye ellen. Erősebb a törvény. Semmi más nem győz fölötte, csak egy másik törvény.
A Római levél mondja nagyon világosan: “A Jézus Krisztusban való élet lelkének törvénye megszabadított engem a bűn és halál törvényétől.” Ha új élet van benned, annak külön törvénye van. Krisztus Lelkének törvénye: a szeretet, megbocsátás, alázat törvénye. Benned van ez az új törvény? Isten új életet akar neked adni, amelynek mások lesznek a törvényei. Krisztus él benned. Jézus meghalt bűneinkért, de feltámadt megigazulásunkért, hogy élhessen bennünk. Isten azért adta Szentlelkét, hogy Jézus élhessen benned.
Imádkozzunk!
Uram, bocsásd meg, hogy a dicsőséget mindig magunknak akartuk, hogy mindig extra hívők szerettünk volna lenni. Szerettük volna az “én” bálványt tisztává, tökéletessé tenni. Szerettük volna, ha mindenki meghajol az arany állókép előtt. Segíts, hogy egészen átadjuk életünket, hogy élhess bennünk. Tegyél minket megnyílt szemű emberekké, akik látják csodálatos erődet, hatalmadat. Kérünk, Uram, add meg nekünk ezt a kegyelmet, hogy lássunk.
Ámen.