“Istennek beszéde élő és ható” Zsidók 4,12

Igehirdetések szerzője: Trausch Liza
Szerkesztő: Borsós Róza
Nyomtatásban megjelent: 1996. május



Előző igehirdetés Következő igehirdetés

 
ÁTADOTT ÉLET (5/6)

A hegyre menekülj


“És lőn, mikor kivitték őket, monda az egyik: Mentsd meg a te életedet, hátra ne tekints, és meg ne állj a környéken; a hegyre menekülj, hogy el ne vessz. És monda Lót nékik: Ne óh Uram! Ímé a te szolgád kegyelmet talált te előtted, és nagy a te irgalmasságod, melyet mutattál irántam, hogy életemet megtartottad: de én nem menekülhetek a hegyre, nehogy utolérjen a veszedelem, és meghaljak. Ímhol az a város közel van, hogy oda fussak, kicsiny az, hadd meneküljek kérlek oda, lám kicsiny az; és én életben maradok. Monda azért néki: Ím tekintek rád e dologban is, és nem pusztítom el a várost, melyről szólottál. Siess, menekülj oda, mert semmit sem tehetek addig, míg oda nem érsz. Azért nevezik annak a városnak nevét Czoárnak.” 1Móz 19,17-22


Ábrahámnak és Lótnak személyében a kétféle hívő embert néztük. Az átadott, a lélek szerint járó hívő életet, és a testit. Nagyobb különbség van egy Szentlélek szerint járó hívő és testi hívő között, mint hívő és hitetlen között.

Jó lenne, ha magadra gondolnál, hogy bele vesztél ebbe a környékbe. A lóti élet felemelte szemét és választott, a jobbik részt tartva meg magának. Aki elindul a világba, észrevétlenül beszivárog a világ az életébe. Hányszor mondják hívők, hogy akkor amikor átadtam az életem az Úr Jézusnak, olyan határozottan el tudtam szakadni attól, ami test. De most már? –

Pál apostol azt mondja: “Sőt annakfelette most is kárnak ítélek mindent, az én Uram, Jézus Krisztus ismeretének gazdagsága miatt: Akiért mindent kárba veszni hagytam, és szemétnek ítélek, hogy a Krisztust megnyerjem.” (Fil 3,8). Lót egyre jobban belesimul a világba, ahogy közeledik Sodoma felé.

Ábrahám más úton járt. Az Úrral járt! Neked van-e kapcsolatod az Úrral? Van-e aki beszél veled, akihez tartozol? Pál azt mondja: “Az éjjel mellém állt egy angyala az Istennek, akié vagyok, akinek szolgálok is.” (Csel 27,23). Mondhatod ezt, hogy akié vagyok, és akinek szolgálok? Akkor melletted áll, akkor hallod a hangját, akkor nem kell kérdezned, mi a vezetés.

Lót házanépére vonatkozólag nem igaz az ígéret. “Istennek valamennyi ígérete Ôbenne lett igenné, és Ôbenne lett ámenné.” (2Kor 1,20). Aki nem Jézusban van, ott nem lesz igenné és ámenné az igéret.

Lót is éppen hogy megmenekül. Beszéltünk arról, hogy jönnek az angyalok, és sürgetik, kiviszik Lótot, feleségét és leányait Isten szabadításával, és utána otthagyják a négy paranccsal. Arról is beszéltünk, hogy engedelmeskedj. Szabadítás és engedelmesség összetartoznak. Elvész a szabadítás, ha nem követi engedelmesség. Ugyanott vagy, ahol voltál.

Így mondja az angyal a négy parancsot Lótnak: “Mentsd meg a te életedet, hátra ne tekints, meg ne állj a környéken, a hegyre menekülj!” Lót felesége az egyik parancsot nem vette komolyan, hátra tekintett és sóbálvánnyá vált.

Te is az a valaki vagy, aki mertél hátra tekinteni és sóbálvánnyá lettél, azért állt meg a hívő életed, azért lettél savanyúvá, élettelenné?

Milyen megdöbbentő itt az Igében a Lót válasza az Úrnak, amikor azt mondja: “Ne óh Uram!” Mennyire kiérzik belőle, Lót még mindig nem akar egészen. Csak kegyes beszéd amit mond. “Ímé a te szolgád kegyelmet talált te előtted, és nagy a te irgalmasságod, melyet mutattál irántam, hogy életemet megtartottad.”

Olyan sok kegyes frázisunk van nekünk is. Uram köszönöm, Uram hálát adok, és kegyelem, és minden. Úgy szeretem az újonnan megtértek imádságát, amelyik olyan őszinte. Észre vetted már, sokszor úgy mondasz 3-4 mondatot, hogy már oda sem figyelsz, rá sem gondolsz, hogy mit mondasz. Mintha gombnyomásra mondanád. Nem kell azon erőlködnünk, hogy szépen imádkozzunk. Olyan jó hallani, mikor egy ember kimond két szót, és mindenki érzi, hogy ez belülről jött. Isten őrizzen meg attól, hogy megtanulj szépen imádkozni. Isten őrizzen meg az eszünktől, hogy csak azt tudjuk mondani, ami a szívünkből jön.

Lót is el tudja mondani: kegyelmet találtam, így, úgy, amúgy, – de… Figyeld meg, hogy használod ezt a szót, hogy de. Amikor valaki vádol, igaz, igaz – de. És jön sok minden utána, a mentegetéseid, akaratod, a de.

Ha Isten mond valamit, nincs de. Katonaságnál a leglehetetlenebb parancsokat mondják, és nincs de. Istennel szemben olyan szemtelenül tudjuk mondani a saját de szavunkat.

Ha figyelmesen olvassuk az Igét, akkor látjuk, hogy ennek az embernek, akit Isten most mentett ki a halálból, már van egy de szava. Lót még mindig mindent jobban tud. Hát nem megdöbbentő, majdnem ott maradt a foga, és még most is okoskodik az Istennel szemben.

Hát ki mentette ki a veszedelemből, ki az, aki kihúzta őket? És most azt mondja Istennek, ha azt csinálom amit mondassz tönkremegyek. Ha úgy csinálom ahogy a Bibliában van, akkor nem tudok megélni. Uram, ezt nem lehet! Ott van a Biblia a kezedben, mondod, hogy köszönöm Uram, hogy megmentettél, de a pénzem, az anyagiak, a gyerekeim életét csak én tudhatom, hogy kell rendezni. A gyakorlatban csak én tudom, mit hogyan kell csinálni. Éhen halok Uram, ha azt csinálom, amit Te mondassz. Hogy mondhatja ezt egy olyan ember, akit az Úr az előbb mentett meg a halálból?

Nem bízol Abban, Aki a kereszten éretted meghalt? Téged Jézus vére árán húzott ki a kárhozatból Isten, és nem bízol Benne?! Megmentette a lelkedet, de a testi dolgaidról magad akarsz gondoskodni. Egy megváltott ember hogy tud így gondolkozni? “De én nem menekülhetek a hegyre, nehogy utolérjen a veszedelem és meghaljak.” Lót önfejű, okos, bizalmatlan az Úrral szemben. Hogy lehet ilyen szabadítás után bizalmatlannak lenni?

Nem vagy bizalmatlan? A bizalom csak akkor bizalom, ha életveszélyesen mersz bízni Benne. Rá mered-e úgy bízni magad igazán, mint Dániel, amikor belépett az oroszlánok barlangjába? Lót nem merte. Miért mondja, hogy a hegyen meghalok? A kisebb város, az lesz jó nekem Uram.

Tudod mit jelent a hegy? Azt az életet jelenti, ahol nincsenek biztosítékaim. Aki valahová kimegy lakni, élni, annak az Istenre kell magát bízni. Városban jobban védve van az ember, ott kultúráltabb az élet. Oda vezetik a villanyt, a vizet, ott önállósíthatom magam, ott nem kell félni, van villámhárító.

Mennyire függetlenebb egy városban lakó ember a hegyen lakónál. Egy gazdag ember egy szegénynél, akinek mindent az Úrtól kell kérni, várni.

Ábrahám megtanult a hegyen élni, mindent Istentől várni és kapni. Lót nem akarta ezt az életet. Ô Czoárba, a kis városba akart menekülni. Kicsiny hely az, hadd menjek oda Uram. Mennyire bizonygatta, hogy az csak kicsiny város, nincs ott nagy baj, nem olyan, mint Sodoma. Milyen érdekes, nagy bűn, kicsi bűn, a kicsiben benne lehet maradni.

Vajon nem vagy olyan mint Lót, aki a nagy dolgokat, bűnöket letette már, dehát a kicsi, az nem olyan nagy baj, hadd éljek Czoárban. Kicsit lopva csinálok ezt azt, a másik háta mögött, észre sem veszik azt.

Az egyik anya mondotta, tudod, elolvastam a lányom leveleit titokban. Hát miféle dolog ez? Óh kicsi bűn az, nem nagy dolog, hát a saját gyermekem. Mennyi hívő él Czoárban. Uram hadd maradjak benne, nem nagy dolog, csak a férjem zsebéből veszem ki a pénzt, hogy ne tudja elinni.

Minden bűn, amit lopva csinálsz. Ha veszek valamit a gyereknek, nem muszálj azt a férjemnek tudni, megbeszéljük a gyerekkel, hogy nem mondjuk meg édesapádnak. Czoár! Nem mentem ki a hegyre! Lehet hazudni, csak nem olyan nagyokat, mint eddig. Uram, hadd éljek én Czoárban. Haragudni is lehet, csak nem kiabálok. Nem veszik azt észre, csak Isten a hegyen. De én nem akarok a hegyre menni, Sodomában sem akarok élni, de Czoár, az kicsiny hely, az jó lesz nekem.

Paráznaságban nem élek, csak a gondolataim azok. Hogy szeretetlen, hogy türelmetlen vagyok, hogy az akaratomat ráerőltetem a másikra, ki veszi azt észre? Kicsiny bűn az, attól még egészen rendes hívő vagyok, hogy nem tudok megbocsátani.

A piacon mindenki azt mondja, hogy friss a tojás. Hát én is azt mondom. Hát meghalok ha úgy csinálom, ahogy mondod. Hadd maradjak a kis városban, meg tudok élni a kis engedetlenségekben, kicsi hazugságokban.

De Isten azt mondta: Hátra ne tekints! Tiszta légkörben élj, az Isten jelenlétében élj. Az Isten közelségének légköre a hegy légköre.

Hova akarsz most innen menni, vissza a régi életedbe? A kicsi igazságodba, amit lehetett mondani egy életen keresztül, mert azért csak nekem van igazam. Nem kiabálok, de azért csak tudja meg az a másik. Sértődötten járok napokig, mert azért kell, hogy észrevegyék.

Vissza akarsz menni Czoárba? Látod Lótot, hadd éljek ott Uram, és megmenekülök. Miért engedte oda Lótot Isten? Miért nem mondta, hogy nincs Czoár. Vagy Sodoma, vagy a hegy. Miért mondja, hogy “Ím tekintek rád e dologban is”. Menj oda.

Istennél nincs erőszak. Választhatsz! Ô csak addig juttat el, ameddig engeded. Ô nem fog téged belelökni egy olyan életbe, amit nem akarsz. Ha akarod menekülj Czoárba. Tekintek rád e dologban. Ha többet nem akarsz, ha nem tudsz, nem akarsz győzelmes gyümölcstermő életet, ha nem akarod a házadnépe üdvösségét, ha neked ez elég, menj Czoárba. Ha csak annyi a kívánságod, hogy csak bekerülj az üdvösségbe, – tessék.

Hiszen üdvösséged Jézusért van meg. Ha neked ez elég, hogy nem számítsz az Ô ígéreteire, ha nem akarsz Ôt dicsőítő életet élni, válassz: Czoár, vagy a hegy.

Lót bejutott Czoárba. Semmit nem tett Isten addig, mig Lót biztonságban nem volt. Olyan nagy Isten szeretete Lót felé, hogy egyszerűen meg sem indult az ítélet addig, míg Lót biztonságban nem volt. “A nap feljött a földre, mikor Lót Czoárba ért.” De ott sem tudott megmaradni. A félelem, a nyugtalanság megmaradt benne.

Védettség, erős, örömteli, boldog élet csak a hegyen van. Ment volna már Lót a hegyre, de csak a barlangig jutott el. Aki sötétségben van, barlangban van! Szíved imádság háza kellene hogy legyen. Mivé tette a harag, a tisztátalanság? Latrok barlangjává?

Amikor lőni kezdték Józsué seregei Ai városát, már ledöntötték a falakat, mindenkit leöltek, de egy valaki még bujkált. Ai királya. Amíg nem volt meg a király, nem volt legyőzve a város. Félek, hogy még nálad sincs meg a király, az “én” király. Egyes bűnöket már elmondok, sok mindent kiszolgáltatok. De a király még bújik. Végül Józsué megöli a királyt is.

Jézus tud végezni a királlyal. Vele együtt megfeszíttetik. Józsué az Ószövetség szabadítója, Jézus az Újszövetség szabadítója. Testvér, akarod, hogy Jézus megszabadítson a régi királytól? Amíg a király nincs legyőzve, addig mindig Czoárban élsz.

Úgy szeretném megkérdezni, hová fogsz eljutni ezen a héten? Átéled a szabadítást, hogy Isten irántad való irgalmából kihoz téged, de még tovább akarod élni a magad feje szerinti életet?

Hadd mondjam újra, tegnap azt mondta az Ige: Hátra ne tekints! Ma azt mondja: A hegyre menekülj!