“Istennek beszéde élő és ható” Zsidók 4,12
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1996. május
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
FILEP ÉS A KOMORNYIK (4/5)
Mi gátol?
“Mikor pedig mentek az úton, jutottak egy vízhez és monda a komornyik: Ímhol a víz; mi gátol, hogy megkeresztelkedjem? Filep pedig monda: Ha teljes szívből hiszel, meglehet. Az pedig felelvén, monda: Hiszem, hogy a Jézus Krisztus az Isten Fia. És megállította a szekeret, és leszálltak mindketten a vízbe, Filep és a komornyik; és megkeresztelé őt.” ApCsel 8,36-38
Uram! Ha csak egy kicsit betölthetné most a hála a szívünket, hogy annyira szeretsz, hogy végigvittél bennünket az eddigi életünkön, útunkon. Hadd adjunk hálát jó tervedért, ami szívedben volt, amikor idehoztál. Kérünk, teremts bennünk hálás szívet, annyi köszönnivalónk van, hogy el sem tudjuk mondani. Kérlek áldj meg minket, és hadd köszönjük meg előre, hogy érteni fogjuk Igédet, Szentlelked megmagyarázza, és hogy tudunk majd engedni annak.
Ámen
Ezzel kezdődik az igerészünk, hogy mentek az úton. Így mondja a 36. vers első mondata: “Mikor pedig mentek az úton, jutottak egy vízhez.” Nem tudom, a testvérek látják-e, hogy minden nap milyen hihetetlenül aktuális az Ige? Megyünk ennek a hétnek az útján, és a vége fele vagyunk. Azt hisszük, hogy megyünk, pedig az idő megy. Napról-napra, évről-évre megyünk az élet-úton a végállomás felé. Egyikünk sem tudja mikor ér oda, de megyünk. A komornyiknak és Filepnek az a rövid kis együttes útja a vége fele közeledik, eljutottak a vízhez. Holnap te is vízhez jutsz az úrvacsorában. Már nemcsak a hallható, hanem az ízlelhető és látható Igével találkozunk. Holnap mindnyájan vízhez érünk.
Mehetsz Hozzá, és teljesen gyakorlati módon megtapasztalhatod, hisz így mondja Jézus: “Igyatok ebből mindnyájan; Mert ez az én vérem.” (Mt 26,27-28). Holnap odaérünk, és nem tudom, hogy neked ez az alkalom mit jelent majd? Azt mondottuk, hogy a hirdetett Ige az élő víz. Egész héten hallod reggeltől estig. És most Isten megadja, hogy nemcsak hallhatod, ízlelheted, ahogy az Ige is mondja: ízleltétek, hogy jóságos az Úr. A hirdetett Igében Jézus jön, és az úrvacsorában is Jézus jön. Befogadhatom, érezhetően tapasztalhatom.
Most már a komornyik szólal meg, egy kérdést tesz fel. Nagyon szeretném, ha a Bibliában figyelnétek a kérdésekre. Isten az ítélet előtt mindig kérdez. Mielőtt Ádám fölött kimondja az ítéletet, megkérdezi tőle: hol vagy? Mondhatta volna: Uram a bűnben! A Biblia következő lapján ahol ki kell hogy mondja az ítéletet Kain fölött, még megkérdezi: Hol van a te atyádfia, Ábel? Mondhatta volna: Atyám a vérében, én öltem meg. De Kain azt kérdezte: avagy őrizője vagyok-e az én testvéremnek? Mindig vissza kérdezünk szemtelenül, arcátlanul a megalázkodás helyett. Vigyázz testvér, mert ha nem válaszolsz Istennek, jön az ítélet!
Ma elhangzik egy kérdés feléd: Mi gátol? Mi gátol, hogy hívő emberré légy, és elfogadd Jézus Krisztus váltsághalálát és megkeresztelkedj?
Egy kislány jutott eszembe, akinek egyszer feltettem ezt a kérdést, és azt mondta, hogy nagyon sok minden gátol. Nem hiszem, hogy Jézus Isten Fia. Kicsit döbbenten álltam mellette. Aztán megkérdeztem: voltál-e már tengeri, vagy dunai hajón? A Dunán már voltam. És nem csodálkoztál, hogy a hajó tele van mentő övekkel és van olyan is, hogy mentő pad? Hányszor eszébe jut az embernek, hogy minek ez? Minek viszik ezeket a hajón? De mikor egyszer belejutsz a vízbe, és fuldokolni kezdesz, akkor kiáltod, hogy mentőövet! Ha egyszer fuldokolsz a bűneidben, ha tudod hogy nincs kiút, akkor kiáltani fogod, hogy: Jézus! Eljutottál már oda, hogy nem volt más kiút, csak Jézus? Vagy még nem ért a torkodig a bűnnek az árja? Nem érezted még, hogy tönkremegy a családom és minden körülöttem? Addig lehet gondolkozni rajta, de ha egyszer szükséged lesz rá, akkor tudni fogod, hogy itt egyetlen kiút van.
Tőled az Isten egyet vár, nem azt, hogy szépeket mondogass, akár beszélgetésben, akár imádságban, hanem hogy őszintén beszélj, hogy megmond, tulajdonképpen nem hiszek. Itt vagyok, hallgatom a dolgokat, járok a templomba, de tulajdonképpen nem hiszek. Abban a percben amikor őszinte vagy, már cselekszik is Isten. A hazug, képmutató emberrel nem tud Isten mit kezdeni. Gondoljunk csak a farizeusokra, nem tudott velük semmit kezdeni Jézus. Vajon megmondod-e most a teljes igazságot: Uram ezt az egészet csinálom, de nem hiszem.
Mi gátol? Az egész képmutató életed, az egész vallásos életed. Ülsz és énekelsz, hazudsz minden szavaddal. Emlékszem az egyik keresztlányomra, énekeltünk, ő hallgatott. Megkérdeztem: mi van veled? Rájöttem, hogy nem hiszem, ami az énekben van. Nem akarok hazudni az énekben sem. Jó volna ha eljutnál oda, inkább nem mondom, mint hogy mondjam ezt a szép szöveget a semmibe. Isten nem tud mit kezdeni a képmutató és hazug emberrel. Ha megmaradsz ebben, veled sem tud mit kezdeni. Eldöntöd-e ma, hogy őszinte leszek, ha kinevetnek, ha semmibe vesznek, akkor is. Elmondod-e, hogy nincs rendben az életed, hogy soha nem volt igazán örömöd?
“Mentek az úton, eljutottak egy vízhez és monda a komornyik: Imhol a víz; mi gátol, hogy megkeresztelkedjem?” Az első kérdést feltettük – mi gátol, a hazugságod, a képmutatásod, a vallásos múltad, hogy egyszer bevalld, hogy nem hittem soha? Mi gátol? A hitetlenséged?
A másik kérdés ez: Mi gátol, hogy megkeresztelkedjem? Egyszer valahol erről az Igéről kellett beszélni, hogy “Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség.” (Ef 4,5). Különféle igehirdetőkre osztottak egy-egy mondatot. Az enyém ez volt: egy a keresztség. Álltam az Ige fölött, hogy-hogy egy a keresztség, hát legalább négyféle keresztséget ismerek: gyermek keresztség, felnőtt keresztség, víz keresztség, lélek keresztség. tűz keresztség. Mi az, hogy egy a keresztség? Hát az egyházak is ezen vitatkoznak. A Bibliát mindig a Biblia magyarázza. Így jutottam el a Római levél 6,3-4. verseihez: “Avagy nem tudjátok-é, hogy akik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba, az Ô halálába keresztlekedtünk meg? Eletemettettünk azért Ôvele együtt a halálba: hogy miképpen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsősége által, azonképpen mi is új életben járjunk.” Akkor értettem meg, hogy egy a keresztség. A keresztség így hangzik: a Krisztus halálába merítettünk be. Értjük-e mit jelent ez? A keresztség, a bemerítés egy kép. Amikor vízbe merítik az embert, teljesen bemerítik, beleadja magát a halálba, és képletesen kijön egy új ember. Sajnos, nem jön ki egy új ember, újra mondom, hogy ez kép. Nem fullad meg az ember, viszont a kép annyit jelent, ha egyszer belemerül a Krisztus halálába, hogy kívánok Vele együtt meghalni. Ha egyszer hittel el tudom azt fogadni, hogy Krisztussal együtt megfeszíttettem, hogy halála az én halálom, akkor az Úr szabadulást ad a természetemből.
A legnagyobb baj a természetem, az óemberem. Mindenkinek uralkodó, önfejű, akaratos a természete. Ugye tudjátok, ez az óember. Sokan mondják, ettől csak akkor lehet megszabadulni, ha meghalok. Teljesen igazad van. Ha egyszer elfogadod azt, hogy meg akarok halni, nem test szerint, óember szerint. A keresztség annyit jelent, nem tudok megváltozni, próbáltam, akartam, nem tudok. Egy útam van, elvállalom azt, ez az óember meghalt. Élek többé nem én. Aki eljutott már ide, az alkalmas arra, hogy megkeresztelkedjen. Az tudja már, hogy mit jelent a keresztség.
Nem az a kérdés, sok víz, vagy kevés, felnőtt, vagy gyerek, így, vagy úgy, az a kérdés, eljutottál-e már oda, hogy szeretnék kilépni ebből a rettenetes, hiú, dicsőségvágyó természetemből. Ebből nincs más kiút, mint amit Isten ad. “Avagy nem tudjátok?” Rettenetes, hogy nem tudjuk! “Akik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba, az Ô halálába keresztelkedtünk meg? Eltemettettünk azért Ôvele együtt a keresztség által a halálba: hogy miképpen feltámasztatott Krisztus a halálból, az Atyának dicsősége által, azonképpen mi is új életben járjunk.” Tehát nem a régi életben, hanem az új életben, ez a keresztségnek a lényege. Eljutottál-e már a lényegig, hogy szeretnél önmagadtól szabadulni? Ez az egyetlen út. Azt mondja a Biblia: Mi gátol, hogy megkeresztelkedj?
Még egy mondatot szeretnék mondani a Róma 8,3-ból: “Mert a Jézus Krisztusban való élet lelkének törvénye megszabadított engem a bűn és halál törvényétől.” Értjük-e, mit jelent ez, hogy “a bűn törvénye”. A törvény az, hogy ennek így kell lennie. Ha valamit elejtek, az biztos hogy lefelé esik. Biztos, hogy nem fog fölfelé esni. Ha Amerikában engedem el ott is lefelé esik. A törvény az, hogy minden helyzetben, minden helyen, minden körülmény között ugyanaz történik. A szabadesés törvényére, a bűn törvényére egyaránt érvényes. Tudjátok milyen iszonyú szó ez, hogy “muszáj”? Ismered az életed törvényeit? Lehet, hogy törvényed az indulat törvénye. Százszor elhatároztad, hogy nem leszek mérges. Hányszor álltál úgy az Úr elé, hogy soha többé. Ismered a törvényedet? Az enyémet kezdem ismerni. Az igazad törvénye. Neked mindig igazad van. Mindig úgy forgattad a dolgokat, hogy megint csak neked volt igazad. Nem tudom, mi az életed törvénye. Lehet, hogy a test törvénye, a szex törvénye, az élvezet törvénye. Egyszerüen nem tudsz szabadulni, pedig már úgy vagy, hogy utálod magadat. Már talán a feleséged is úgy van, hogy rettenetes, már nem tudom becsülni ezt az embert.
Mondhatnék minden bűnt sorban, nem tudom, hogy a tiedet kimondtam-e? De most jó volna, ha mondanád a saját törvényedet, amivel állandóan küszködsz, és amiből nincs kiút. A törvény győz az akaratod felett. Ôrültség egy törvény ellen az akaratommal harcolni. Lehet, hogy rövid ideig sikerül féken tartanom, de megint jött az alkalom és kitört belőlem az indulat, a harag, és megint úgy beszéltem, ahogy soha nem akartam. Szeretném ha ezt most megjegyeznéd, hogy ez a bűn törvénye. Ez ellen a törvény ellen semmi nem segít, csak egy erősebb törvény.
Elolvasom a Róma 8,2-őt, mert így érthetőbb lesz, mintha mondom. Az Ige mindig világosabb mint az emberi szavak. “Mert a Jézus Krisztusban való élet lelkének törvénye megszabadított engem a bűn és halál törvényétől.” A másik törvény a Krisztusban való élet törvénye. Minden életnek megvan a törvénye. Ha egyszer a Krisztus Lelkének törvénye ott lesz a szívedben, nem óembered él benne, hanem a Krisztus Lelke. Az a Lélek, amelyik Ôt fölé tartotta minden bűnnek, hogy lehetett megfeszíteni, és imádkozott értünk. Lehetett arculköpni, és mégis szerette őket. Érted-e, hogy ez egy másik törvény? Gondolj csak pünkösdre, azokra a gyáva tanítványokra, akik bebújtak a szobába, hogy elrejtőzzenek. Egyszer csak megteltek Szentlélekkel, aztán röpültek ki az ajtón az emberek elé, és mondták mindenkinek. Mi történt ezekkel? Egy új élet és egy új törvény! A félelem törvénye semmivé lett, a gyávaság törvénye, a tagadás törvénye semmivé lett. Az a Péter, aki elárulta Jézust, az egyszer csak mondja teljes hanggal, hogy ti megfeszítettétek. Mi történt azzal az emberrel? Az, ami veled még nem történt meg. De ez az ahová eljuthatsz, ha igazán akarsz megkeresztelkedni. Amíg egy új élet nem árad bele az életedbe, addig alatta vagy a bűn és halál törvényének, amibe bele születtél. El kell döntened, hogy Krisztussal együtt meg akarok halni a bünnek, a dicsőségemnek, az igazamnak, a jogaimnak, a becsületességemnek és még nem tudom minek a számára. De addig nem jöhet beléd az új élet, amíg a régire nem mondtál nemet. Minden embernek nemet kell mondani önmagára és a bűnre és igent az Úrra. “Legyen a ti beszédetek úgy-úgy, nem-nem, ami pedig ezeken felül van a gonosztól van.” (Mt 5,37).
Isten azért hozott ide, hogy ezt a két szót végre kimond és eljuss oda: kívánok megkeresztelkedni. De hogyan történik ez? Olyan jó arra gondolni amit Jézus Nikodémusnak, a tudós farizeusnak mond: “Szükség néktek újonnan születnetek.” (Jn 3,7). Egy új élet kell beléd. Akkor azt kérdezi Nikodémus: Mi módon születhetik az ember, ha vén? És egy kérdést kap Jézustól: “Te Izráel tanítója vagy és nem tudod ezeket?” Mit akarsz te a szószéken, vagy a bizonyságtételedben, ha ezeket nem tudod? Lelkész vagy, vagy lelki ember, szolgáló ember, bizonyságtevő, és nem tudod ezeket? Ez a kérdés: “Mi módon”? Szeretném röviden két szóval kimondani: “hit által”. Ez a válasz rá: “Ha teljes szívből hiszel, meglehet.” Az egyetlen út hogy ez megtörténjen: “hit által”.
Meg kell hogy lássad azt, hogy ez nem megy. Hiába újulok itt meg, hiába határozom el újra, hiába döntök itt el mindent, ugyanott fogom találni magamat újra. El kell jutnod a teljes csődbe, hogy kimond: így nem fog menni. A Biblia mondja: “Nagy útadon megfáradtál és mégsem mondád: mind hasztalan!” Nem mondtad ki! Tovább folytatja: “Erőd megújulását érezéd, így nem levél beteg!” (Ézsaiás 57,10.) Kimondod-e most, hogy mind hasztalan? Ezen a csendeshéten is hasztalan minden elhatározásom, minden döntésem. Amíg ez az élet van bennem, ugyanoda fogok visszaesni. Amíg alatta vagyok a bűn törvényének, ugyanúgy fog történni minden mint eddig. Annyi ember sok csendeshetet végigélt már, ígért, fogadott, elhatározott és újra csalódott.
Nemrég olvastam egy fiatalemberről, aki az iszákosságtól nem tudott megszabadulni, az anyja segíteni akart rajta, a saját kezéből engedett vért, most ezzel írod alá, hogy soha többé nem iszol. Három nap múlva részeg volt. De amit az anya vére nem tudott megtenni, rövid idő múlva a Jézus vére megtette.
Olyan nehezen értjük meg a lényeget. Egyszer elmagyaráztam itt testvéreknek, hogy a macskánk mikor megfogja az egeret, játszik vele, elengedi, aztán váratlan pillanatban újra lecsap rá. Ilyen a bűn is, az ördög is. Enged futni, aztán egy váratlan pillanatban lecsap rád és mindennek vége. Azt mondtam, mi lenne, ha miközben a macska játszik az egérrel, az váratlanul madárrá változna és elrepülne? Az új élet törvénye a repülés törvénye. Egy új élet van benned, amelyik repülni tud, amelyiken nincs már rajta az óember súlya, amelyik lehúzza, hanem az Isten Lelkének a törvénye, amelyik száll. Énekeljük: “Szentlélek szállj le rám.” Voltál-e már úgy, hogy azt érezted, hogy az ördög ebben a a pillanatban leterít? De fölnéztél az Úrra és vége volt az indulatodnak, az akaratodnak a kívánságodnak, ami addig benned volt.
Mi gátol, hogy megkeresztelkedj? Mi gátol most, hogy eljuss oda, most már tudom, hogy másképp nem megy, meg kell halnom. Ennek az óemberi rossz természetemnek meg kell halnia. Mindig eszembejut egy lány, akinek magyaráztam, hogy ez aki vagy, ennek meg kell halni. Azt mondta: azért kár volna értem. Nem így vagyunk mi is, hogy annyi jó tulajdonság van bennem? Egy iszákos férfi mondta egyszer: a karrieremet féltem. Azt mondották neki: tudod hova visz a karriered: – oda az árokba, nem is oda: a kárhozatba!
Eljutottál-e már oda, hogy mindenestől kívánok meghalni, az ügyességemmel, a képességemmel, a tudásommal? Vagy úgy vagy, hogy ami rossz az haljon meg, dehát az egészért kár volna. Testvér vagy az egész, vagy semmi! Mi gátol, hogy megkeresztelkedj? Még mindig becsülöd, még mindig szereted magadat, még mindig azt hiszed, hogy lesz belőled valami? Semmi! Milyen jó volna eljutni oda, hogy Uram akarok. Nekem kell az az új élet, amelyik hordoz emgem, amikor nem nekem kell erőlködni. “Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus”, ez az egyetlen megoldás, más nincs. El kell jutnod oda, hogy nem fog menni most sem. Aki valami nagy reménységgel indul most haza, bár mennyire elhatároztad, ha el nem jutsz ide a keresztség lényegéhez, nem fog menni.
Valaki egyszer így mondta: egy valaki tud keresztyén életet élni: Jézus, senki más. A bennem lakozó Jézus, senki más. Akarod-e ezt az új életet? Halálon át az életet. Ez az első dolog, amit el kell hinned az Isten Igéjének, hogy nem fog menni. Hogy egyszer igazán megértsd, hogy bármennyire érdekes dolgokat hallottam és értettem meg, nem fog menni. Hidd el az Istennek ezt az első dolgot, hogy nem fogsz tudni keresztyén életet élni. És elhiszed-e azt a másodikat, amit Filep mondott nagyon világosan a komornyiknak: “Ha teljes szívvel hiszel, meglehet. Az pedig felelvén monda: Hiszem, hogy a Jézus Krisztus az Isten Fia.” Kérdezem, hiszed-e, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia? Neked Megváltóra van szükséged. És Megváltó csak az Isten Fia lehet. Megváltó csak az lehet, aki tiszta, szent, bűntelen, aki Isten. Hiszed-e, hogy Jézus Krisztus Isten Fia? Hiszed-e, hogy Megváltó és hogy magára vette egész bűnös természetedet ott a kereszten? A komornyik nagyon világosan kimondja: “Hiszem, hogy a Jézus Krisztus az Isten Fia.” Kimondod-e most: hiszem, hogy “a Jézus Krisztusban való élet Lelkének törvénye megszabadított engem a bűn és halál törvényétől.” Ô Isten Fia, és Szabadító! Hiszed-é ezt?
Imádkozzunk!
Úgy szeretném megköszönni Uram, hogy egy kicsit ismerhetem már régi életem törvényeit. Uram, annyit küszködtem már vele és próbálkoztam másnak lenni. Hadd köszönjem meg, hogy soha nem sikerült. Hadd köszönöm meg azt a napot, amikor megértettem, hogy új természetet, új életet akarsz adni. Áldalak Uram, hogy élsz bennem. Kérlek segíts, hogy mindig csak ez az élet éljen. Segíts, hogy soha ne adjak helyet a réginek. Hadd köszönjem meg Uram, hogy akinek odaszánom magam, annak vagyok a szolgája. Újra és egészen Neked akarom ma odaadni az életemet, hogy korlátlanul élhess bennem. Kérlek áldd meg testvéreimet, hogy legyen egy-kettő ma közülünk, aki ezt ma halálos komolyan megértette. Köszönöm, hogy az őszinte embernek válaszolsz.
Ámen.