“Szolgáljatok az Úrnak örömmel” Zsolt 100,2

Igehirdetések szerzője: Trausch Liza
Szerkesztő: Borsós Róza
Nyomtatásban megjelent: 1997. május



Előző igehirdetés Következő igehirdetés

 
SZÁNJÁTOK ODA TAGJAITOKAT (5/6)

Az odaszánt szem


“Senki pedig ha gyertyát gyújt, nem teszi rejtekbe, vagy véka alá, hanem a gyertyatartóba, hogy akik bemennek lássák a világosságot. A testnek lámpása a szem; ha azért a te szemed őszinte, a te egész tested is világos lesz, ha pedig a te szemed gonosz, a te tested is sötét. Meglásd azért, hogy a világosság ami benned van, sötétség ne legyen. Annakokáért ha a te egész tested világos lesz, és semmi részében nincsen homályosság, olyan világos lesz egészen, mint mikor a lámpás megvilágosít téged az ő világosságával.” Lukács 11,33-36.


Az első kijárási ajtó a szám, a második a szemem. Miért ez a sorrend? Mert a szem ki-be járás. Nemcsak ki, de be is lehet menni. Be is megy sok minden. Gondoljunk a bűnesetnél a szem kívánságára. A szem bejárati ajtaja a bűnnek, de bejárati ajtó Istennek is. A szemen ki lehet látni, de be is lehet látni. Egy gyereknek mondtam egyszer, ha rosszat tettél nem mersz édesanyád szemébe nézni, mert félsz, hogy belédlát. Egy hívő emberre mondta valaki, – nem szeretek találkozni vele, olyan mintha belémlátna.

Évát a szemen, egy nyitott ajtón keresztül támadta meg az ellenség. Dávid egy asszonyt látott. A paráznaság a szemen keresztül férkőzött hozzá. Egy széptermetű asszonyt látott, és szemén keresztül belopódzott a bűn. Ákán, aki az egész Izráelt bűnbe vitte, egy köntöst látott meg, amit aztán el is dugott. Géházi az ajándékot látta, és utánament. A bűn ezen a kapun megy be, hogy látom. Pont ilyen kell nekem, és a kívánság azonnal bent van a szívedben.

A bűn születési anyakönyvi kivonata a Római levélben van. A szemen keresztül kezdődik a behatolása a bűnnek. Hányszor vagyunk úgy, hogy meglátunk valamit és azt mondjuk: pont ilyen kellene nekem. S ha már a kívánság megfogant a szemen keresztül, nincs addig nyugtom, míg meg nem szerzem. “Ha pedig a te szemed gonosz, a te egész tested sötét lesz.” – mondja a Máté 6,23. Hát a szem gonosz szem, a kívánság gonosz kívánság? Ne kívánd a másét! Itt kezdődik az irígy szem. Azok a munkások akik később jöttek, annyit kaptak, mint az elsők, és azt mondja a gazda: “Avagy a te szemed azért gonosz, mert én jó vagyok?” (Mt 20,15). Miért nézed a másikat, akinek minden jobban sikerül, pedig nem is keresi az Urat. Miért gonosz a szemed? Mennyire be tud férkőzni szemünkön a gonoszság. A gonosz szem nemcsak kívánó szem. Nagyon sokszor ami rajta kijön is gonosz. Hányszor gonosz, hamis a szemünk, kedvesen nézünk, és ki tudja mi van a szívünkben. Sokszor azért hazug a szemem, mert a szívem hazug. Parázna a szemem, ha odanézek, ahová nem kellene.

Tegnap este azt mondta az Ige: “Szemeid legyenek a mezőn, amelyet aratnak.” (Ruth 2,9). Hol a szemed? Mit nézel? Mennyi minden kezdődik egy tekintettel. Hányszor nézed azt, amitől el kellene fordulnod. Sokszor nézed kiváncsian, mit csinál a világ, és aztán megvan fertőzve nemcsak a szemed, az egész tested. A szenny, a tisztátalanság egy tekinteten keresztül belopódzik. Milyen jó volna, ha szövetségre léphetnél a szemeddel, és nem néznél oda, ahova nem kell.

Nagyon sok asszony tudja, mit lehet szemmel elérni. Gondolkoztál már azon, amint elkezdesz egy játékot a szemmel, beszennyezted egész testedet. Ne gondold, hogy elmúlt, – folytatódik éjszakai álomban. Aztán kérdezed, – miért álmodok olyanokat? Azért, mert folytatódik. Ne nézd! Bemegy a szemeden, bejut a szívbe, tönkretesz, és egész tested gonosz lesz.

Amikor haragszol gyilkos szemed van. Ha belenéznél egy tükörbe, látnád, mi jön ki olyankor a szemeden keresztül. Megijednél, ha látnád, hogy nézel ki. Ha szemmel lehetne ölni, nem tudom ki volna életben körülötted. Az ítélkező szem is gyilkos szem. Elindul a száj, a szem, és mondod a kritikát. Megfogalmazom magamnak és mondom. Hogy mondja az Úr? Miért nézed a szálkát, – ne nézd, tönkretesz az ítélkező, a gyilkos szem. Ebből lesz aztán a pletyka, a felülkerekedés, – nem vagyok ilyen rendetlen, piszkos, mint a másik.

Vigyázz a szemedre! Ha a szemed őszinte, a Máté evangéliumában így van: “Ha a te szemed tiszta”. Ugyanaz. Leghátsó gondolataid is napvilágra jönnek, ha az egész ember őszinte. Ha már lemondtál a szégyen takargatásáról, akkor a szemed őszinte. Ha valaki megismeri Jézust, a legelső amin meglátszik, a szeme. Egy perc alatt egy más szempár néz veled szembe. Valami mély ragyogás kezdődik benne, ami eddig nem volt. Ez a szépség testvérek. Más szépség nincs! Minden egyébb csak kozmetika.

“A test lámpása a szem.” Az ablakon keresztül ragyog ki ami benned van. A mennyország ragyog ki. Minden ember belenézhet a két kicsi szembe, amelyikben benne van a menny. Jézus is azt mondta: Isten országa ti bennetek van. Jézussal együtt bennetek van a menny, az aranyváros, amelyiknek nincs szüksége szövétnekre, mert megvilágosítja a Bárány.

Szemeden keresztül bele lehet nézni a mennybe? Mert Isten azt akarja, hogy bele lehessen látni. Nézzük meg, hogyan is történik ez, hogy benned van a mennyország, és bele lehet nézni? “Senki pedig ha gyertyát gyújt.” Ki gyújt gyertyát? A Korinthusi levélben Isten az, aki gyertyát gyújt. “Ô gyújtott világosságot a mi szívünkben.” Senki más nem tud gyertyát gyújtani. A szívedben meggyújtani csak Ô tudja. Mi a gyufa? Az Isten szava! Isten az aki gyújt. Hallod, hogy sercen a gyufa? Az Ige gyújt! Az Ige gyújt benned is, és másban is világosságot.

Milyen jó volna, ha ezen a héten gyertyát gyújthatna Isten. Nem vagyunk mi fényszórók, rakéták, csak kicsi törékeny gyertyák. Nem baj, ha törött, ha kicsit elégett, csak gyertya legyen, hogy Isten meggyújthassa, hogy égve mehetnél haza.

A gyémánt és utánzata között az a különbség, hogy noha az utánzat sokszor szebben csiszolt, – de nincs tüze. A szakértő felismeri. A világ rádnéz, és megállapítja, – nincs tűz. Mi a különbség a hamis és igazi hívő között? Az, ami a hamis és igazi gyémánt között, – a tűz. Ha a Krisztus arca ragyog rajtad, akkor a világ azt fogja mondani, amit Illésnek mondott a sareptai özvegyasszony: Az Ige a te szádból igazság. A te szádból igazság? Valódi a hívő életed? Isten szól, – sötétségből világosság támadjon. Szólhatott-e már fölötted? Isten szava teremtő szó. Amikor megszólal, történik valami. Amikor mi makogunk, nem történik semmi. “Csak szólj egy szót, és meggyógyul az én szolgám!” (Mt 8,8). Tudod te ezt? Uram ha csak szóval mondod is. Ha hozzád egy szót szól, meggyógyulsz. Mert ott ahol Isten szól, mindig történik valami.

Gyertyát is Isten gyújt. És mit csinál a gyertyával? A gyertyatartóba helyezi. Ma reggel örültem annak, hogy Isten helyezte az első embert az édenkertbe. Ô teszi az embert a gyertyatartóba, ahogy az első embert az édenbe. Téged is helyedre tesz, mindegy hova, csak gyertya legyél. Mindegy hogy egy kicsi kört világítassz be, egy családot, vagy egy egész közösséget, – mindegy, csak Ô gyújthasson meg. Isten tesz helyre, Ô tudja mit akar veled. Olyan sokszor mondottam az Úrnak, se több, se kevesebb nem akarok lenni, mint aminek Ô szánt.

Vágyol-e arra, hogy elégj a helyeden? Az égés mindig áldozat! Ahol valami ég, ott valami elég. A villanykörtében is elég az a pici szál. Bele kell halnia. Ha nincs áldozat, – nincs tűz. Mennyei tűz akkor szállt le, amikor az áldozat ott volt az oltáron. Odatetted már az áldozatot? “Szánjátok oda a ti tagjaitokat!” Ha odaszántad leszáll a mennyei tűz, soha ne félj. Jézus Krisztus áldozatára Szentlélekkel felelt Isten. Az áldozatra leszállt a tűz. Ha egyvalaki odaszánja életét, leszáll a szentlélek, kezdődik a tűz, a fény, az égés.

Azért nem volt az életed ragyogó élet, mert nem vitted oda az áldozatot. Kellene nekünk a ragyogás, irigyeljük, ha máson felfedezzük. Jó volna ragyogó hívőnek lenni, na de az áldozatot feltenni az oltárra, – azt nem.

“Senki pedig, ha gyertyát gyújt, nem teszi rejtekbe, sem véka alá, hanem a gyertyatartóba, hogy akik bemennek lássák a világosságot.” Ha odaadtad magad, Isten meggyújthat, és helyedre tehet. De egy meg nem gyújtott gyertyát minek a gyertyatartóba tenni, az jó helyen van a fiókban, vagy a véka alatt is, sem nem oszt, sem nem szoroz. Ne kérj vezetést, amíg nem vagy gyertya. Minek vezessen? – maradhatsz a fiókban.

Vajon engeded-e, odaadod-e magad, hogy Isten meggyújtson? Ne félj, azonnal a gyertyatartóba fog tenni az Úr. Nagyon nagy szükség van ebben a sötétségben gyertyákra. Istennek az a célja a gyertyákkal, hogy lássák az emberek. “Úgy fényljék a világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.”

Isten gyújthat meg, mégpedig betlehemi csillag kell, hogy légy, amelyik Jézushoz vezet. Minden embernél így kezdődik a vágy, hogy látott egy csillagot igazán fényleni. Nem szerettem a hívőket, de amint az első igazi fénylő csillagot megláttam, elkezdtem utána menni.

Egy újévi csendesnapon megkérdeztem: mitől fényes a hét csillag? Nem tudták megmondani. A használattól! Az Úr kezében tartja a hét csillagot. Melyik kapa fényes? Amit használnak. Melyik csillag fénylik? Amelyik a feltámadott Úr Jézus jobbkezében van. Kezében vagy? Mindig az Ô kezében? Mert az Ô szentei mindig kezénél vannak. Használhatja őket éjjel és nappal. Így vagy a kezében, hogy állandóan használhat? Minél többet használ, annál fényesebb leszel. Ô gyújtott meg, Ô tett a gyertyatartóba, hogy lássanak, és Ô akar megtartani csillagnak.

Vannak hullócsillagok. Hazaérnek egy csendeshétről, egy hétig csillognak, aztán elsötétednek, eltünnek egy évre. Valahol lehullanak.

“A testnek lámpása a szem: ha azért a te szemed őszinte, a te egész tested is világos lesz.” A középkori szentek feje körül kis pléh kalapot tettek, azzal ábrázolták, hogy árad belőlük a világosság. Mikor szobrászatra jártam, apácák is voltak velünk. Volt egy híres szobrász, aki azt mondta: menjenek csak közelebb az ég asszonyaihoz, árad belőlük a világosság. Sokszor eszembe jutott azóta, csak tudhatott ez az ember valamit, ha azt mondta: azokból árad a világosság.

Ha Isten gyermeke lennél, magaddal hordanád a glóriát, akkor körülvenne Isten világossága, dicsősége.

Mondd még egy mondatot az Ige: “Meglásd azért, hogy a világosság, mely te benned van, sötétség ne legyen.” Egy másik helyen így mondja: “Hogyha a benned levő világosság sötétséggé lesz, mekkora akor a sötétség?” Ha a csillagok megszűnnek világítani, tudod mekkora a sötétség. Mentél már csillagtalan éjszakában? Örültél már amikor megláttál egy csillagot? Látjátok ebben a sötétségben vagyunk. Egyre sötétebb az éjszaka. Meglásd, hogy a benned levő világosság sötétség ne legyen! Egy szót szeretnék komolyan mondani: “Meglásd!”

2 Korinthus 4. rész így kezdődik: “Annakokáért mivelhogy ilyen szolgálatban vagyunk…” Milyen szolgálatban vagyunk? Csillag-szolgálatban, világító szolgálatban. Élet-halál kérdés ez a világ számára. Ha kihunynak, elalszanak a csillagok, végleg eltéved a világ.

Azt mondja tovább a 2 Korinthus 4,2. verse: “Lemondtunk a szégyen takargatásáról, mint akik nem járunk ravaszságban.” Mennyi hívő jár ravaszságban. Kiokoskodik dolgokat. Ha te a családodban ravaszkodsz, vagy munkahelyeden ráveszed a többieket valamire, persze, hogy kialszik a csillag. Olvastuk: a kígyó pedig ravaszabb volt minden mezei vadnál.

Újra szeretném mondani: “Meglásd azért, hogy a világosság mely benned van, sötétség ne legyen.” Milyen rettenetes, amikor eltünnek a csillagok. Amikor becsukják szemüket a próféták. A világ itt marad sötétségben.

Így mondja tovább az Ige: “Annakokáért ha a te egész tested világos, és semmi részében nincs homályosság, olyan világos lesz egészen, mint mikor a lámpás megvilágosít téged az Ô világosságával.” Érted, – semmi részében nincs homályosság! Rész szerinti világosság nem segít. Félhomály nem segít. Kettős élet nem segít, mert nem világít.

Kérdezem, – semmi részében nincs homályosság? Nemcsak sötétség, – homályosság. Olyan kicsi, semmisnek látszó homályosság, ami elveszi az örömödet, a kicsorduló poharat. A szabadságodat nem homályosítja el semmi? Mondhatod: Uram szembenézek Veled, lemondok a szégyen takargatásáról, semmi részében nincs homályosság, képmutatás, ravaszság, hamisság, bűn. Semmi részében nincs. Átvilágíthatott-e most úgy az Úr, hogy nem maradt benned homályosság? Ha így van, akkor azt mondja: “olyan világos lesz, mint mikor a lámpás megvilágosíthat téged az ő világosságával.

Az első ami történik, ha beengeded a világosságot, hogy megvilágosít belülről. Hol állsz ellen a világosságnak? Hol nem tudsz lemondani a szégyen takargatásáról? Így nem leszel csillag. Ha beengeded, megvilágosít téged. Úgy is, hogy a Krisztus arcát világoltatja meg rajtad. Mindig Krisztus arcát, – nem a mienket. Mi szeretnénk a magunk arcát megvilágíttatni, hogy minket lássanak. Isten mindig Krisztus arcát világoltatja meg. Add át most a cserépedényt, hogy Krisztus átvilágíthasson azon. A kereszten van a legnagyobb világosság, mert ott tört a cserépedény. Jézus cserépedénye ott törik meg, és ott ragyog a fény. Vajon engeded, hogy a cserépedény minden részén át kiragyogjon Krisztus arca?

A lámpás megvilágosít téged, de előre is világít. A mezőre is világít, hogy meglásd a szétszórt kévéket, a kalászt, amelyik téged vár! Megvilágítja az utat, amit ma meg kell tennem. Hallottuk: “Szemeid a mezőn legyenek!” Ma így szeretném mondani: “Nézvén a hitnek fejedelmére!” (Zsid 12,2). Szemeid az Úron legyenek! Mit nézel? Hol a szemed? Nézz Jézusra, mert ettől világosodik meg újra a lámpás. Mózesnek akkor sugárzott az arca, mikor az Úrral volt. Nézd te is az Urat!

Hadd kérdezzem, vajon meggyujthatott most az Ige? Ki használja most a szemed? Jézusnak szemre van szüksége. Azt akarja, hogy szemed az irgalmas samaritánus szeme legyen, amelyik meglátja a félholtravertet, odajárul hozzá és bekötözi. Jó volna, ha szemed nem hibakereső szem lenne, hanem sebkereső szem. Milyen jó lenne, ha Jézus nézhetne szemeden át. Ha mindent úgy látnál, ahogyan Ô lát, akkor a másik ember a te szemeden át találkozhatna Jézus szemével.

“Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára.” Tudod mit jelent ez? A Golgotai keresztre, mert ott a legnagyobb Isten irgalmassága Jézus Krisztus véréért és áldozatáért. Nagyobbra nem kérhetlek. Szándd oda, – tedd oda életedet áldozatul, – hogy leszállhasson a tűz.