“Szolgáljatok az Úrnak örömmel” Zsolt 100,2
Igehirdetések szerzője: Trausch Liza Szerkesztő: Borsós Róza Nyomtatásban megjelent: 1997. május
| Előző igehirdetés | Következő igehirdetés |
SÁMSON ÉS DELILA (1/6)
Istennek szentelt
“Az Izráel fiai pedig újra gonoszul cselekedtek az Úrnak szemei előtt, azért az Úr őket a Filiszteusoknak kezébe adta negyven esztendeig. És élt ebben az időben egy férfiú Czórából a Dán nemzetségéből való, névszerint Manoah, kinek felesége magtalan volt és nem szült. És megjelent az Úrnak angyala az asszonynak, és monda néki: Ímé most magtalan vagy, és nem szültél; de terhes leszel és fiat szülsz. Azért most megóvjad magad, és ne igyál se bort, se más részegítő italt, és ne egyél semmi tisztátalant. Mert íme terhes leszel, és fiat szülsz és beretva ne érintse annak fejét, mert Istennek szenteltetett lesz az a gyermek anyjának méhétől fogva, és ő kezdi majd megszabadítani Izráelt a Filiszteusok kezéből. És elment az asszony, és elbeszélte ezt férjének mondván: Istennek egy embere jött hozzám, kinek tekintete olyan volt, mint az Isten angyalának tekintete, igen rettenetes, úgy hogy meg sem mertem kérdezni, hogy honnan való, és ő sem mondotta meg nékem a nevét. És monda nékem: Ímé terhes leszel és fiat fogsz szülni: azért most se bort, se más részegítő italt ne igyál, és semmi tisztátalant ne egyél, mert Istennek szentelt lesz az a gyermek anyja méhétől fogva halála napjáig.
Manoah pedig az Úrhoz könyörgött és monda: Kérlek Uram! az Istennek amaz embere, akit küldöttél volt, hadd jöjjön el ismét hozzánk, és tanítson meg minket, hogy mit cselekedjünk a születendő gyermekkel. És meghallgatta az Isten Manoah kérését, mert az Istennek angyala megint eljött az asszonyhoz, mikor az a mezőn ült, és az ő férje Manoah nem volt vele. Akkor az asszony elsietett, és elfutott, és elbeszélte férjének és monda neki: Ímé megjelent nékem az a férfiú, aki a multkor hozzám jött. És felkelt, és elment Manoah az ő felesége után és mikor odaért ahhoz a férfiúhoz, monda néki: Te vagy-é az a férfiú, aki ez asszonnyal beszéltél? És monda: én vagyok. És monda Manoah: Ha beteljesedik ígéreted, miként bánjunk a gyermekkel, és mit cselekedjék ő? Az Úrnak angyala pedig monda Manoahnak: Mindentől, amit csak mondottam az asszonyok, őrízkedjék. Mindabból, ami csak a bortermő szőlőből származik, ne egyék, és bort és más részegítő italt ne igyék és semmi tisztátalant ne egyék. Mindazt amit parancsoltam néki, tartsa meg.” Bír 13,1-14
“És szült az asszony fiat, és nevezé annak nevét Sámsonnak, és felnevekedék a gyermek, és megáldá őt az Úr. És kezdé az Úrnak lelke őt indítani a Dán táborában, Czóra és Estháol között.” Bír 13,24-25
Szeretnénk hálát adni Neked Uram, hogy beletartozhatunk a Te városodba, az eklézsiába, a kihívottak közé. Áldunk Téged, hogy kiválasztottál és elhívtál. Köszönjük, hogy a Tieid lehetünk és együtt lehetünk. Hadd áldjunk újra azért, hogy ezen a héten cselekedni akarsz velünk, bennünk. Szólj hozzánk, segíts hogy teljes szívvel tudjunk figyelni Rád. Hadd távozzon körünkből minden sötét erő és hatalom. Tedd semmivé szétszóródott gondolatainkat és Lelked által fordítsd figyelmünket magad felé. Köszönjük, hogy hatalmas nevedben Jézus mindennek ellent mondhatunk, ami Tőled elfordít. Kérünk cselekedj velünk Szentlelked által.
Ámen.
Az első mondat ami nagyon megérintett engem így hangzik: “Az Izráel fiai pedig gonoszul cselekedtek az Úrnak szemei előtt.” Nem tudom mennyire valóság neked az Úrnak szeme? Mi nagyon sokszor emberek szeme előtt élünk, ki látja, mit szólnak hozzá, és mi az amit mond? Amikor hitre jutottam az volt bennem, nem érdekel, a világ mit szól hozzá, – na de a hívők mit szólnak, az igen. Aztán mikor tovább jutottam az sem számított, csak egy két ember, aki Istennek komoly szolgája volt.
Jó volna ma komolyan megkérdezni és megnézni magadat, hogy az Isten szemei előtt élsz-e? Aki belül is lát, egész héten lát, látja az indító okaidat, gondolataidat. Azért volt jó nekem ez a mondat, mert ezen a héten egészen az Úr szemei előtt lehetünk. Kérjük már az első napon, – Uram nézz rám, hogy én is mindent lássak, ami gonosz a Te szemeid előtt. Lehet hogy előttem nem gonosz, ki tudjuk magunkat magyarázni. Lehet hogy más emberek előtt sem gonosz. Ha elmondom helyeslik. De van-e olyan dolog bennünk, ami gonosz az Úr szemei előtt?
Azonnal megérthetjük, hogy külső életünk körülményei azzal függnek össze, amit Isten lát. Azért kezdték újra a Filiszteusok támadni Izráel népét, azért adta az Úr negyven esztendeig a kezükbe, mert az ami a szívükben volt, gonosz volt az Úr szemei előtt. A külső dolgok, az események összefüggnek azzal, amit Isten lát. Ô irányítja az eseményeket hogy megfeleljenek annak, amire szükségem van. Lehet hogy senki nem tudja, de a körülmények, az események, a magunk dolgai ahhoz igazodnak, amire Isten szerint szükségem van. Elmondja az Ige, hogy Isten negyven esztendőre adta Izráel fiait a Filiszteusok kezébe, mert újra gonoszul cselekedtek az Úrnak szemei előtt.
De Istennek nemcsak ítélete, hanem a kegyelme is nagy. Az egész Biblia erről a kettőről szól: kegyelem és ítélet. Zsoltár 48,12-ben olvassuk, hogy “Júda leányai örülnek a te itéletednek.” Mert az ítélet után jön a kegyelem. Milyen jó, hogy Isten ítél, mert megláthatom, mi gonosz az ő szemei előtt. És látjátok egyszer csak jön az ítélet, jönnek a Filiszteusok.
A következő mondat arról szól, hogy Isten választott valakit, aki megszabadítja az Ô népét. Isten választása mindig csodálatos. “Élt ebben az időben egy férfiú…Manoah, kinek felesége magtalan volt és nem szült.” Ha figyelitek a Bibliában Isten mindig a kicsiket, a senkiket választja ki. Izráelben a legnagyobb szégyen volt egy asszony számára, ha nem született gyermeke. Ha megfigyeltük, a Bibliában Isten mindig olyan asszonyt választott ki, aki nem szült. Sárán kezdjük, magtalan volt, és Isten Izsákot adta neki. Rebeka volt a következő, magtalan volt, és születnek az ikrek, akik közül az egyik Jákób lesz. Rákhel magtalan volt, és az ő gyermeke lesz József. Folytathatnánk tovább, Anna sír és imádkozik a templomban, mert magtalan, és akkor az Úr Sámuelt adja neki. Végig lehet nézni a Bibliát, hogy milyen sorozata van a kicsiknek, a semmiknek, a megvetetteknek, akiket Isten kiválaszt.
Itt van egy házaspár, egy asszony, aki magtalan és egyszercsak szól az Úr az asszonynak. “És megjelent az Úrnak angyala az asszonynak.” Azt mondja az Ige, hogy az első zsenge szent. Ami megnyitja a méhet az szent. Minden ami az Isten számára elkülönített, szent. Vajon életed szent-e? Odaadtad-e magad az Úrnak, hogy életed csak az Úr dolgaira használható élet, aminek más célja nincs ezen a földön? Azt mondja az Ige Sámsonról, ő lesz az, aki megnyitja anyjának méhét. Isten előre beszél róla, – Istennek szentelt lesz egész életében. Később mondja, hogy születésétől haláláig egész élete Isten szolgálatára félretett élet lesz, hogy cselekedhesse az Úrnak akaratát. Senki más nem rendelkezhet vele, mert az Úré.
Jó volna ha egy kicsit kérdéssé lenne számotokra, hogy életem valóban az Úré-e? Olyan könnyen mondjuk: mióta az életem az Úré, – igazán csak az Úré, csak Ô használhat? Így mondja az Ige: megjelent az Úrnak angyala az asszonynak és azt mondta: “Ímé most magtalan vagy és nem szülsz, de terhes leszel és fiat szülsz.” Az asszony elmondja Manoahnak, hogy mit mondott neki az Úr. És a 8. versben azt olvassuk: “Manoah pedig az Úrhoz könyörgött, és azt mondta: Kérlek Uram! Istennek amaz embere, akit küldöttél volt, hadd jőjjön el ismét hozzánk, és tanítson meg minket, hogy mit cselekedjünk a születendő gyermekkel.” Hadd jőjjön el ismét. Hát nem kellett volna hinni annak amit a felesége mondott? Szeretném, ha megértenénk, és megtanulnánk ezt a fajta imádságot. Amikor már megismerte az Úr akaratát, nem hitetlenségből fakadt imája. Nem az a kérdése, hogy vajon megszületik-e? Mit cselekedjünk vele, ha megszületik, és ha majd felnő ő mit csináljon? Biztosan számít arra, hogy megszületik a gyermek, csak megkérdezi a pontos hogyanját még egyszer.
Olyan jó volna ha megértenénk ezt az imádságot. Amikor Isten közli valakivel akaratát, akkor kell imádkozni. Mi amikor megtudjuk Isten akaratát, akkor nem imádkozunk, mert akkor már tudjuk. Isten azt mondja: kérni hagyom magam Izráel házától, hogy cselekedjem. Isten nem cselekszik az ember akarata ellenére. Az imádságnak nagyon komoly szerepe van. Isten várja, kérjük a földről, hogy Ô cselekedhessék. Isten cselekedni akar, de ehhez neki eszköz kell. Aki megértette Isten akaratát, és kéri, hogy az Úr megcselekedje. Nem cselekszi, amig a földről nem kérik. Nagyon sokszor korlátozzuk az Istent az Ô szabadságában Semmit nem cselekszik az Úr, amíg tudtul nem adja az övéinek. Az övéinek az volna a dolga, hogy kérjék.
Manoah igeszerüen cselekedett itt. Megtudta az Isten akaratát, hitte, hogy úgy lesz, és könyörgött. Közölt-e már veled az Úr olyat, amit cselekedni akart? Imádkoztál-e érte komolyan, kitartóan, mert az meglesz. Újra mondom, Manoah megteszi, megértette Isten akaratát és könyörgött: “Kérlek Uram! Az Istennek amaz embere hadd jöjjön el ismét hozzánk.” Látjátok meghallgatja az Úr ezt az imádságot, mert helyes kérés volt. Azt kérdezi Manoah: mit cselekedjünk a születendő gyermekkel? Biztos abban, hogy a gyermek megszületik. Azért most mondd meg tovább, hogy mit kell majd cselekedni? Engedelmeskedni akarok, csak tudni akarom további akaratodat. Az Úr meghallgatta kérését, eljött az angyal és újra elmondta, mit kell cselekedni. “És monda Manoah: Ha beteljesedik ígéreted, miként bánjunk a gyermekkel, és mit cselekedjék ő?” Ugye érezzük, nem olyan “ha” ez, hogy talán.
Ugyanazt elmondja még egyszer az angyal: “Mindentől amit csak mondottam az asszonynak, őrízkedjék.” Majd megnézzük ezt a részt is, csak azt szeretném, ha megértenénk világosan, hogy várja a mi imádságunkat az Ô megértett akaratával kapcsolatban. Nagyon komoly kérdés, hogy megértsem akaratát és aztán imádkozzam. Biztos hogy ezt meghallgatja, mert az Ô akarata szerint való kérés. Nem a mi akaratunknak a beteljesedése a kérés. Nem arról van szó, hogy Istent fogom kényszeríteni, hogy az én akaratomat cselekedje. Nem erre adatott az imádság, hanem arra, hogy megtudjam az Ô akaratát, és azután kérjem azt.
Érzitek, hogy mennyire tanít minket Manoah, minden lépést kérdez. Nem azt mondja: meglesz a gyermek és tudom mit cselekedjem vele. Olyan sokszor rontottam el dolgokat, Isten akaratát kérdeztem, megmondta, úgy voltam hogy tudom, és csináltam egyik rosszat a másik után. És aztán mondtam, – Uram hát Te mondtad! Igen, az első lépést az Úr mondta, csak ez a férfi tudta, hogy lépésről lépésre kérdezni kell, hogy mi az Isten akarata.
Szeretnénk megnézni, hogy az Istennek átadott élettel mit kell cselekedni. Megmondja háromszor az Ige ebben a rövid részben. Először az asszonynak, aztán az asszony a férjének, aztán az angyal újra az asszonynak. Ha kétszer mond valamit Isten az nagyon fontos, hát még ha háromszor! Ha Isten akarata szerint megszületett benned az új élet, most nagyon vigyázz, mit teszel vele. Ha tényleg megkaptad a “Gyermeket”, ha Jézus Krisztus él benned, mit kell akkor tenni, hogy megmaradjon, hogy erősödjön? Két dolgot mond az Ige: valamit le kell vágni, és valamit meg kell növeszteni. Valamire azt mondja, hogy ne. Nézzük meg mire mondja?
Mind a három helyen ugyanúgy mondja az Ige, már az asszonynak is: “Azért most megóvjad magad és ne igyál se bort, se részegítő italt, és ne egyél semmi tisztátalant.” Három ízben mondja egymás után. “Részegítő italt ne igyál!” Nem tudom érthető-e ez lelkileg számodra? Nyilván jelentheti azt is, hogy bort ne igyál, de mélyebb értelme van, amikor Isten igéje mondja. Vigyázz: az örömöt, a szeretetet, mindazt ami élvezet életedben az Úrtól kérjed. “Meg ne részegedjetek bortól, miben kicsapongás van, hanem teljesedjetek be Szentlélekkel.” (Ef 5,18). Az Úr nem akar erőtelen, örömtelen életet, de azt akarja, amit az Ige így mond: “Minden forrásaim Te benned vannak.” (Zsolt 87,7). Az Istennek szentelt élet mindent Tőle kér. Lehet, sokszor nevetségesnek látszik, hogy soha nem iszom feketét, mert nem mástól várom az erőt, hanem Tőle. Sokszor fáradtan érkeztem valahova evangélizálni, – nem iszik egy kávét? – kérdezi a lelkész. Nem, mert az Úrtól várom az erőt, és félek, ha más forrásom lenne, az Úr nem ad. Annyiszor átéltem már, hogy amint elkezdtem szolgálni, elröpült a fáradtság. Félek ha mással pótolnám, nem kapnám. Ne várj mástól erőt, örömöt, életet, csak az Úrtól!
Itt egy nagy “ne” szó van. Nem tudom miért csinálod amit csinálsz? Isten ma azt mondja neked: ezt többé ne! Mindenki maga tudja, mi az amit oda kell adni, és le kell vágni. Sok minden van, amit élvezeti célból teszek. Jó volna komolyan venni, igazi öröm csak az Úrban van. “Ne szeressétek a világot, se azokat, amik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete.” (1Jn 2,15). Értsük meg, hogy vagy-vagy. A kettő együtt nem lehet. A kettőből egyszerre nem lehet inni.
Mondhatnám a dicsőségvágyat, amiből az ember részegre issza magát, hogy jaj szeressenek, dícsérjenek, csodáljanak. Ha embertől keresed a dicsőséget, Isten dicsőségét veszted el. Mi egymástól szeretnénk nyerni dicsőséget, amit pedig az Úr akar adni, azt nem keressük. Azt mondja Pál apostol: “Bizonyára ha még embereknek igyekeznék tetszeni, Krisztus szolgája nem volnék.” (Gal 1,10). Ha még számítana az, hogy a hátam mögött mit beszélnek, ha még érdekes volna, hogy ki hol gyaláz, elveszteném az Isten tetszését.
Te mit iszol? Mi az ami számít neked? Miért fontos, hogy emberek mit szólnak ahhoz amit csinálsz? Hadd kérjelek, vágd le ezeket. Ne akarj elismerést, hódolatot, ne vágyódj arra, hogy az emberek mindig jót mondjanak felőled. Isten ma nagyon élesen, háromszor elmondja, mit ne igyál. Ha szolgája akarsz lenni, ne alkudj! Minden forrásaid Benne legyenek. Olyan fájó, mikor látja az ember, hogy Isten szolgája szeretet-koldus. Ne figyeld azt, hogy néznek rád. Testvér itt vágni kell élesen! Nem baj, ha bántanak, nem baj, ha sértenek.
A másik amit utána mond, megint csak egy “ne” szó. “És ne egyél semmi tisztátalant!” A lelki-eledel! Testvér mit eszel? Eszembejut, a nővéremmel gyerek korunkban nagyon szerettük egymást és ugyanazt ettük. Ha én ettem valamit, ő is ette, hogy ugyanabból az anyagból tevődjünk össze, hogy legyünk egyformák. Az Úr azt mondja, amit eszel az felépít téged, az alkotó elemeddé válik.
Azt eszed amit Jézus? Olyanná akarsz lenni? “Az én eledelem az, hogy annak akaratját cselekedjem, aki elküldött engem, és az Ô dolgát elvégezzem.” (Jn 4,34). Ez volt Jézus eledele. Neked mi az eledeled? Miből tevődik össze? Az Ige az eledeled, az Ô szava? Az formál téged, vagy mindenféle szemét irodalom? Testvér vigyázz, mert alkotó elemeiddé lesz a gondolatvilágodnak, a fantáziádnak. Rettenetes hogy mi mindent eszünk össze a napi sajtótól a legfantasztikusabb irodalomig, és bekerül a gondolatvilágunkba.
Istennek szentelt ember, – semmi tisztátalant ne egyél, ha az Úr szolgája akarsz lenni! Lehet hogy nézed a tévét, aztán ott ragadsz és jönnek a parázna jelenetek, jön a krimi, vagy az izgalmas sportesemény és azzal lesz tele a fantáziád, a gondolatvilágod. Vajon Jézus ette ezeket? Egészen más az, ami az Úron keresztül érkezik hozzád, amit Ô ad a kezedbe, amit Ô ad enned.
Engedelmesen táplálkozol? Meg szoktad kérdezni az Urat: Uram akarod, hogy ezt elolvassam? Akarod, hogy ott üljek a tévé előtt? Ha Istennek szentelt ember vagy akkor semmi tisztátalant ne egyél! Akikkel hétről-hétre együtt ülsz, azokkal barátkozol, és eszed amit nem kellene, aztán lefekszel felzavart szívvel. Hányan mondják el, nem tudok Igét olvasni azok után amik napközben voltak. Ha Isten embere akarsz lenni halld meg a másik nagy “ne” szót: “tisztátalant ne egyél!” Hadd legyen minden Istentől megtisztított, ami a szívedbe kerül.
A 14. vers végén Isten világosan megmondja a harmadik komoly mondatot: “Mind azt amit parancsoltam néki, tartsa meg.” Az engedelmesség! Eldöntötted-e valaha: amit az Úr mond: megteszem. “Valamit mond néktek megtegyétek!” (Jn 2,5). Megtapasztaltátok már azt a mérhetetlen örömöt, ami a legkisebb engedelmességgel jár? Rögtön tele leszek örömmel, erősödik a belső emberem attól, ha engedelmeskedem. Minden nap egyél és erősödj a Benne való életben.
Aztán azt mondtam, hogy valamit vágni kell. A nagyon kemény akaratomat, amelyik tudja mit akar. Amikor ütköznek az akaratok, tudsz-e engedni testvér? Engedelmes gyermeke vagy-e az Úrnak? Vágd le a kemény akaratodat. Még sokszor, ha azt mondom is, hogy az enyém Isten akarata mögött van. Azt mondom: így akarja az Úr. Biztos? Nem a magad akaratát hitelesítetted azzal, hogy ráütöd a pecsétet? És kiderül, hogy csak az “én úr” akarta, mert most már tudja azt is, mit kell mondania. Ravasz az óemberünk. Hányszor mondja az Ige, – miért mentek mikor nem küldtelek, miért szóltok, mikor én nem szóltam? Ha Isten szolgája akarsz lenni, vágd le az akaratodat.
És mi az aminek nőni kell? Azt mondja az Ige: “Íme terhes leszel és fiat szülsz, és beretva ne érintse annak fejét, mert Istennek szentelt lesz az a gyermek anyjának méhétől fogva.” A hajának nőni kell. Szeretném ha megértenénk, nazireus az az ember, aki az Úrnak szentelte életét, annak kellett növesztenie a haját, és nem volt szabad levágnia. Ez a haj az Úrral való kapcsolatot jelképezte. Sámson Istennek szentelt gyermek lesz, a hajának nőni kell, nem szabad levágnia.
Amikor hitre jut egy ember, nőni kezd a kapcsolata az Úrral. Az imádságaid mennyit nőttek? Sok hívő embernek nagyon kurtára van vágva a haja. Az ima-élete egy-két mondat. Még közben a zavaró gondolatok is ott vannak. Hányszor kellett már szembenéznem vele: Uram nem tudok Előtted maradni. Nem nőtt a hajam!
A hitrejutásod óta mennyit nőtt a csendességed, az Úr előtt állásod, az Úr iránti szereteted? Milyen hosszú a hajad? Istennek szentelt ember vagy? Sokan növesztik a hajukat kívülről, de ha vele együtt nem nő belül a szentséged, a Benne való élet, a csendességed, az imádságod, az, hogy mindent Neki és Érte, – akkor az semmit nem ér. Mi van a hajaddal? Annak nőni kellene a születésed pillanatától kezdve. Az új élet kezdetétől kezdve halálodig nőnie kellene!
Annyi minden borotválja már le a fejedet, annyi minden! Testvér mi az ami tönkreteszi az Istennel való kapcsolatodat, mi az amire mindig van időd? – csak Reá nincs! Rövidül az időd, vele együtt a hajad. És vele együtt az erőd. Az ördög mindig ezt akarja: rövidebbre, rövidebbre, amíg nem marad semmi. Minek kell nőni? Csendesség, imaélet, Isten akaratának keresése, vezetése. Nő-e a hajad, és az öröm belül vele együtt nő? A békesség, a türelem, a jóság, a hűség, a szívesség, minden ami Belőle való ott van az életedben? Úgy szeretnélek ma kérdezni, milyen az Istennek szentelt életed?
Egy furcsa szó kétszer ismétlődik az Igében, az egyik az 5. versben található: “és ő kezdi majd megszabadítani Izráelt a Filiszteusok kezéből.” És a 25. versben: “És kezdé az Úrnak lelke őt indítani.” Igen, ennek az embernek az életében valami elkezdődött. Majd meglátjuk, hogy mivé lett. Valami elkezdődött szentül, csodálatosan. Az anyja megtartóztatta magát. Akik hordozzák a szent edényeket azok is szentek. A gyermeknek meg volt a haja, az ereje, de csak kezdődött valami.
Szeretném megkérdezni: életedben csak elkezdte az Úr? Befejezetlen élet: “Hányszor akartam, – de te nem akartad”, mondja Jézus szomoruan. Amikor ma reggel készültem a szolgálatra az volt bennem: Istenem akkor mit keres Sámson a hithősök között? Hogy van ott Gedeon, Bárák, Jefte előtt? Úgy éreztem, igaz az, amit az Úr mond, amit Ô elkezd azt be is fejezi, csak éppen mintegy tűzön keresztül. Mivé lehetett volna Istennek ez a szolgája? Hogy Isten mit cselekedhet az életeden keresztül, az rajtad, meg rajtam múlik. Milyen rettenetes, ha nem leszel azzá, és nem lehettél azzá, amivé az Úr akarta volna.
Ma nézzünk szembe Sámsonnal. A neve azt jelenti: “Nap fia”. Csodálatos név ez. Jézus Krisztus a mi napunk. Sokszor mikor reggel énekeljük: “Feljött a nap”, olyan örömmel gondolom, – neked is, nekem is. Valaki egyszer morzsaszedésnél kérte ezt az éneket, soha nem kérte még senki. Azt mondta: testvérek, nekem feljött a Nap! És énekeltük boldogan.
Sámsonnak feljött a nap, a Nap fia lett. Az maradt? – Vakon? – Gyalázatára az Isten ügyének? Vigyázz testvér, Lucifer is fényhordozó volt! Nagyon kérlek, engedj most az Igének, vágd amit vágni kell! Hogy nőhessen a hajad nagyon komolyan, és erősödjön a kapcsolatod az Urral.
Imádkozzunk!
Uram, köszönöm Neked, hogy Jézus Krisztusban kiválasztottál minket a megszenteltetésre. Bocsásd meg, hogy én annyi nehézséget okozok Neked. Bocsásd meg, hogy akarásaimmal, önfejűségemmel, annyi akadályt állítok az útadba. Pedig magadnak hívtál és választottál el, mint mindenestől hűséges magot. Kérlek könyörülj rajtunk, amit most akarsz vágni Jézus, abban hadd engedjek Neked. Kérlek Téged áldj meg minket és beszélj velünk személyesen, hogy azzá lehessünk még ebben az életben, ebben a hátralevő kicsi életben, egészen azzá, amivé Te elhívtál.
Ámen.